Sysadminday a Városligeti Sörsátorban

Pénteken Bőle Gyuri meghívására a Városligeti Sörsátorba mentem mint az Adecco vezető tanácsadója, ahol is a hazai IT médiapiac két meghatározó szereplője, az IDG és a HWSW-HUP egy 400 fős rendezvényt hozott össze azért, hogy kedvében járjanak az informatikai infrastruktúrák üzemeltetőinek, s lerombolják a róluk kialakult káros és alaptalan sztereotípiákat. Egyébként a rendszeradminisztrátorok elismeréséért 12 éve küzd a sysadminday.com, s kezdeményezésükre minden év júliusának utolsó péntekén világszerte megtartják a rendszeradminisztrátorok megbecsülésének napját. Az a kerekasztal beszélgetés, melynek én is résztvevője voltam, pontosan a kialakult előítéletekről szólt, illetve arról, hogy miként lehet ezeket megváltoztatni a karrierépítés folyamatában.

Felvonultunk a színpadra, mindenki egy korsó sörrel, ahogy azt ilyenkor illik. Míg beszélgetőpartnereim a dolgok emberi oldalát igyekezetek megfogni, én a rendszergazdákkal és rendszermérnökökkel támasztott követelményekről beszéltem leginkább. Ebben a cikkben tehát saját gondolataimat emelném ki.

Sysadminday 2011

Sysadminday 2011

„Milyen sztereotípiák léteznek a rendszergazdákkal szemben?” – szólt az első kérdés.

„Szerintem nem csak a rendszergazdákkal, hanem úgy általában az IT-sokkal szemben is léteznek előítéletek. Alap, hogy az átlagember nincs igazán tisztába vele, hogy mi a különbség IT-s és IT-s között. Velem is előfordult már régebben, hogy kollégáim tőlem várták valamilyen rendszerhiba elhárítását, és hiába kértem, hogy várjuk meg azt a rendszergazdát, akinek ez a kifejezett szakterülete. Ha meg az öltözködésről beszélünk, akkor elmesélem, hogy egy HR-es barátom említette, hogy ő már az illető ruházatáról megmondja, hogy valaki technikai vagy üzleti beállítottságú rendszergazda.”

„Milyen a jó rendszergazda?” – hangzott a kérdés.

„A jó rendszergazda akárcsak a többi IT szakember, teljes mértékben elkötelezett a szakma és a technológia iránt. Olyan ember, aki szabadidejében is sokat foglalkozik hálózatokkal és operációs rendszerekkel, s ha kell, otthon saját rendszert üzemeltet. Tehát a szakma a hobbija. Nem egy partnerem van, aki kijelentette, hogy Linux mérnöki pozícióra ne is küldjek olyan embert, akinek nem Linux van az otthoni gépén. Olyan embert keresnek, akik érdeklődnek az új technológiák iránt, ugyanakkor képesek mélységeiben is elmagyarázni, hogy például mi a különbség a Unix és a Windows között és ő speciel miért pont Linuxot használ? A jó rendszergazda okosan szervezi munkáját, és amit lehet, automatizál. Ezért fontos, hogy tudjon szkripteket írni, s az se árt, ha picit tud programozni is.”

„Milyen kérdések hangzanak el az interjún?” – jött a következő kérdés, melyre érdemben én tudtam válaszolni legjobban, mivel napi szinten ezt csinálom.

„Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen munkái, projektjei voltak mostanság az illetőnek. Fontos, hogy úgy tudjon beszélni szakmájáról, hogy azt egy kívülálló is megértse. Az a jó szakember, aki egyszerű szavakkal, közérthetően tud munkáiról beszélni. Csak ezután lehet belemélyedni a technológiai kérdésekbe. Fontos, hogy elmondja, hogy mekkora infrastruktúrát üzemeltetett, netán tervezett. Hány szervert menedzselt? Netán kettőt-hármat? Vagy inkább több százat, vagy több ezret, mondjuk távoli eléréssel? Csinált-e nagy migrációs projekteket? Milyen új technológiai megoldásokat ismer? Tisztában vele, mi az a klaszterezés? Foglalkozott storage-okkal? Tudja-e, mi az a virtualizáció és mire jók a felhő alapú rendszerek? Ezek mind fontos dolgok. Persze, ha olyan tanácsadó ül az asztal végén, akinek ezekről fogalma sincs, akkor olyan, mintha az illető a falnak beszélne. Az én esetemben ez nem így van, hiszen az elmúlt 4-5 évben a legnagyobb nemzetközi rendszerházak, bankok és termelő vállalatok első számú infrastruktúra beszállítója lettem, s persze ez köszönhető annak, hogy én is az IT világából jövök.”

„Mi a jelentősége az önképzésnek?” – kérdezték a szervezők.

„Ahogy a HWSW-nek adott interjúmban már hangsúlyoztam, a papír, a tudás és a tapasztalat egyszerre számít. Olyan ez, mint egy szentháromság. Viszont egyre nő az önképzés jelentősége. Gondolok itt a Cisco papírokra, ahol a költséges tanfolyamokat meglehet spórolni egyéni felkészüléssel, már ha vannak rendelkezésünkre álló eszközök, amin gyakorolni tudunk. A vizsga amúgy is méregdrága, elég, ha a CCIE labor vizsgára gondolunk, amiért még ráadásul Brüsszelbe is kell utazni. Manapság nem is szívesen állják a cégek a tanfolyamok költségeit, mert akik papírt szereznek, hamarosan továbbállnak.”

„Mi jellemző a jó rendszergazdára, ha ezt nagyon röviden kellene összefoglalni?” – kaptuk az utolsó körkérdést.

„Ha röviden összefoglalhatom: szakmai elhivatottság, mély technológiai tudás, felhasználóbarát gondolkodás. És még egy dolgot hangsúlyoznék, ami itt még nem került szóba, s ez a jó angol nyelvtudás.” (A hallgatóság soraiból ezt az összefoglalást támogatták legtöbben, kezüket a magasba emelve.)

A kerekasztal után, beültem a Profession karriersarokba egy újabb korsó sörrel és egy zsíros kenyérrel, és vártam azokat a rendszergazdákat, akiknek karriertervezéssel kapcsolatos kérdései voltak. Jöttek is szép számmal, picit beigazolva azok félelmeit, akik már előre kongatták a vészharangot, miszerint „Ha a Spiller ott lesz a rendezvényen, akkor majd mindenkit le fog vadászni.” Szerintem levadászásról itt szó sem volt, inkább vidám hangulatban igyekeztem minél kimerítőbb válaszokat adni az érdeklődő rendszergazdák és rendszermérnökök kérdéseire.

Facebook és a haverok – blogajánló

Facebook és a haverok

Talán többünknek ismerősek a szavak: „A Facebook egy nagyon fontos csatorna, ezért nekem a projektbe kell Facebook integráció!”. Értem, de mire gondolsz? Számos lehetőség van, amely a Facebook szolgáltatásait használja. Ismerkedjünk meg ezekkel és nézzük meg, hogy melyik mire való!

A Facebook-kal való integrációs lehetőségeket négy csoportra osztanám. Ezek a csoportok technikailag és funkciók szempontjából is jelentősen eltérnek egymástól. Ennek megfelelően minden projektnél ki kell választani azokat, amelyek relevánsak és a Te üzleti céljaid szolgálatában állnak.

Facebook alkalmazás
A Facebook alkalmazást a felhasználók elfogadják (mintha feltelepítenék). Az elfogadási folyamatnak része a hozzáférési jogosultságok jóváhagyása. Ez megmutatja, hogy a harmadik fél – jelen esetben a mi projektünk-, mely felhasználói adatok és funkciók feletti rendelkezést kérelmezi. Tehát minden egyes elfogadó jóváhagyja. Az alkalmazást a saját profilján keresztül éri el időről-időre, mint például a FarmVille:www.facebook.com/farmville

Facebook oldal
Korábban Facebook tab, ugyanazzal a funkcionalitással, csak a linkje a bal oldali menüsávba került. A Facebook oldal a mi Facebook profilunk része. Alapvetően különbözik az alkalmazástól annyiban, hogy az alkalmazást a felhasználó a saját profilján keresztül éri el, az oldalt megtekintéséhez pedig a mi profilunkra kell ellátogatnia. Egy jó példa erre a Coca Cola: www.facebook.com/cocacola

Facebook social plugins
A Facebook plugin-eket a saját oldalunkba tudjuk beépíteni és azt a célt szolgálják, hogy a profil funkcióink közül (pl.: Like) néhányat a saját oldalunkon keresztül is elérjenek a felhasználók. Gyakorlatilag a profil funkcióinkat kiterjeszthetjük a saját oldalunkra is. Ilyen plugin-ek például: Like gomb, Like box (több információ és bélyegkép lista a like-olókról)… stb. Jó példa a Facebook plugin-ek használatára a HuffingtonPost:www.huffingtonpost.com

Facebook connect
Ennek segítségével a felhasználó a Facebook felhasználónevével és jelszavával tud regisztrálni és belépni a mi oldalunkra. Fontos, hogy a mi projektünk itt nem fog kapcsolatba kerülni a felhasználó jelszavával, tehát amilyen biztonságot a Facebook ad, azt adjuk mi is. Ennek a funkciónak nagy előnye, hogy nem kell új jelszavakat megjegyezni, sőt ha belépett állapotban van a felhasználó, akkor az oldalunkra érkezve nálunk is automatikusan azonosításra kerül. Látványos példa erre a Vimeo:vimeo.com/log_in

Most, hogy megismerkedtünk a fő lehetőségekkel könnyedén eldönthető, hogy melyeket érdemes a projektjeinkbe beépíteni. Részletesen az integrációs lehetőségekről itt olvashatsz: developers.facebook.com/docs

Összegezve
A Facebook integrációnak számos lehetősége van, amelyekből az üzleti céljainknak megfelelő válogatást érdemes megvalósítani. Vegyünk példának egy olyan oldalt, ahol a születésnapi partid fotóit helyezed el. Ebbe érdemes lehet Like-olási lehetőséget adni minden egyes képhez, esetleg a social plugin-ek közül még a kommentezési lehetőség is szóba jöhet. Ezzel szemben a Facebook connect-nek mondhatjuk, hogy semmi értelme.

Fontos tudni
Fenti funkciók és technikai hátterük azonban néha (vagy inkább gyakran) nagymértékben változik. Egy későbbi postban olyan Facebook-os témákkal foglalkoznánk, mit például: urgent notice (sürgős, kötelező változtatási felhívás), kitiltások, Facebook bug-ok. Mik ezek, mikor lehet rajuk számítani, mit lehet tenni velük?

Forrás: ProjectO.hu

K+F központ Balatonfüreden!

K+F központ Balatonfüreden? Tettem fel a kérdést pár hónapja a következő cikkben:

http://spillerlaszlo.wordpress.com/2009/03/22/kf-kozpont-balatonfureden/

Azóta ez már megvalósulni látszik.

Példaértékű az a fejlődés, amelyen szülővárosom keresztűl megy.

Az ország tényleg példát vehetne róla.

Íme a cikk, amely a részleteket közli:

“Hatszázmillió forintból kutatóközpont létesül a Fürdő utca elkerülő szakaszánál. Az alapkőletételnél Bóka István polgármester kijelentette: a város egy új ipari szolgáltató résszel lesz gazdagabb, új lehetőségek nyílnak Füred előtt.”

Folytatás a város honlapján:

Új negyed a városban – Kutató és fejlesztőközpont épül

Irtóznak a munkavállalók a munkahelyi megfigyelésektől – Kovács Réka cikke

Az elmúlt időszakban számos cégről derült ki, hogy a dolgozóit nem éppen a legtisztességesebb módon figyeli meg. Utánajártunk, mi a helyzet a Magyarországon. Spiller László IT-fejvadásszal beszélgettünk módszerekről, munkáltatói indokokról, és munkavállalói érzelmekről.

Az alkalmazottak betegségeinek formanyomtatványon történő kivesézése, szexuális szokásaik részletes elemzése, a magánéletük legapróbb részletekbe menő feltárása – csak hogy néhányat említsünk az utóbbi hónapokban kipattant munkahelyi megfigyelési botrányok legmegdöbbentőbb részleteiből. A munkavállalók intim szférájában való kutakodás persze a jéghegy csúcsának számít, és ez a fajta vérlázító vizsgálódás cseppet sem jellemző a cégek nagy részére, de az egészen biztos, hogy a dolgozók munkahelyi megfigyelése az amerikai mintát követve egyre inkább begyűrűzik Európába is.

Folytatás a Női Lapozón

Munkahelyi megfigyelés, még mindig…

Magyarországon jogszerű-e a dolgozók számítógépes tevékenységének megfigyelése un. munkahelyi kémprogramokkal? Milyen tevékenységeket lehet megfigyelni és hogyan? Képernyőmentések készítése legális-e? Az így felsorakozatott bizonyítékokat elfogadja-e a bíróság?

Válaszként egy, a közelmúltban megjelent szakmai cikk.

Valaki figyel (Humán Szaldó 2008/6)

Az elektronikus levelezés ellenőrzése a munkahelyen

A munkavégzés ellenőrzéséhez és a munkahelyi számítógép gondos használatához a munkáltatónak jogos érdeke fűződik. Mérlegelési jogkörében dönt az elektronikus levelezés szabályairól a munkahelyen és meghatározhatja, hogy a munkavállalók milyen feltételekkel küldhetnek e-mail-t szolgálati, illetve magán célból. A következőkben bemutatjuk, a munkahelyi elektronikus levelezés ellenőrzése mely esetekben jogszerű – figyelemmel a munkavállalók személyiségi jogainak védelmére.

Személyes adatok – tiszteletben tartásuk az e-mail ellenőrzésekor

A munkavállaló elektronikus levelezéséről szóló adatok felvétele adatkezelésnek minősül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény [Atv.] szerint, amely a munkavállaló előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása alapján jogszerű. Az e-mail személyes adat az Atv. értelmében, ha meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható. Az e-mail forgalomról szóló adat és az e-mail tartalma is személyes adat, ha azok segítségével a munkavállaló azonosítható (750/A/2004, 1598/K/2004). A munkáltató az adatvédelmi alapelvekkel összhangban köteles a levelezésre vonatkozó személyes adatokat kezelni, amelynek feltételei különböznek a szolgálati és a magánjellegű e-mail ellenőrzésekor.

Szolgálati vagy magánjellegű e-mail

Az e-mail használat esetében megkülönböztethetjük a magánérdekű és a szolgálati jellegű használatot. Szolgálati jellegű az elektronikus levelezés, ha a munkavállaló a munkaköri kötelezettségei teljesítésével összefüggésben folytat levelezést. Magánjellegű az elektronikus közlés, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból tesz a munkavállaló az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételekor, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is (2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 1. §-ának (4) bekezdése). „Magáncél” a kereskedelmi, üzleti, hivatásszerű tevékenység, illetve közfeladat körén kívül eső cél – például vélemény küldése egy honlapon található fórumra, vagy csevegő klubba, elektronikus levelezés, szerződési nyilatkozatok tétele, banki elektronikus átutalás személyes célra.

A gyakorlatban sokszor problémát jelenthet az e-mail jellegének meghatározása, ugyanis a feladó és az e-mail tárgyának megjelölése alapján nem lehet minden esetben eldönteni, hogy magán- vagy szolgálati e-mail-ről van szó. Ekkor általában a címzett jogosult felnyitni és minősíteni azt, hogy a levél hivatalos vagy magánjellegű (791/K/1998).

A szolgálati „küldemény”

A munkáltató csak meghatározott feltételekkel tekinthet be a munkavállaló munkahelyi e-mail címén történő levelezésébe és ellenőrizheti a munkavállaló szolgálati jellegű e-mail forgalmát.

A munkáltató joga a szolgálati jellegű e-mail ellenőrzésére

A munkahelyen folytatott elektronikus levelezés tekintetében a cég ügyeinek intézését szolgáló, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötött e-mail címek alapján folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet (331/A/2001). Ez jogszerű abban az esetben is, ha e címen valamelyik – a postafiókhoz hozzáférő – munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott (331/A/2001).

A szolgálati jellegű e-mail-t a munkáltató meghatározott feltételekkel keresheti vissza és nyithatja ki. Erről kifejezetten rendelkezni kell a kollektív szerződésben, utasításban vagy belső szabályzatban. Az ellenőrzés során harmadik személyek jelenléte és az eljárási cselekmények a munkavállaló személyiségi jogait nem sérthetik. Az e-mail tartalmával kapcsolatos adatfelvétel körülményeit írásba kell foglalni.

A munkavállaló előzetes tájékoztatása

A munkáltató köteles az ellenőrzés feltételeiről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni. A munkavállaló hozzájárulását be kell szerezni, mert a szolgálati jellegű e-mail titkos ellenőrzése jogellenes. A munkáltató csak kivételes esetben ismerheti meg a szolgálati jellegű e-mail tartalmát. Nem ellenőrizheti eseti jelleggel sem a munkavállaló szolgálati jellegű elektronikus leveleit – például minőségbiztosítás céljából a munkavállaló hozzájárulása esetén sem. A célhoz kötöttség elvét sérti az adatkezelés, ha például a munkavállaló e-mail forgalmát abból a célból ellenőrzi, hogy a munkatársával fenntartott magánéleti kapcsolatát nyomon kövesse.

A munkáltató a munkavállalót kivételesen szólíthatja fel a szolgálati jellegű e-mail nyomtatott formában való bemutatására. Előfordulhat, hogy a szolgálati jellegű e-mail magánjellegű közlést is tartalmaz, ezért a munkáltató a munkavállalót az e-mailben szereplő, kizárólag a munkavégzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szakmai adatok kiadására szólíthatja fel.

Magánlevelezés

A magánjellegű elektronikus levelezés ellenőrzése szigorúbb feltételek mellett jogszerű, mint a szolgálati jellegű e-mail tartalmának ellenőrzése.

Engedélyezett magánhasználat

A munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg. Nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére az érintett hozzájárulása nélkül (105/A/2003).

A beérkező magánleveleket, amelyek tartalmát a címzett munkavállaló nem tudja kontrollálni, a munkáltató nem ismerheti meg (120/A/2004, 1543/A/2004). „A munkáltató ekkor jogosult a munkavállalót utasítani, hogy a hivatalos levelezésre szolgáló e-mail címen magánjellegű levelezést ne folytasson. Ha a beérkező levél tartalma a tárgya alapján nem egyértelmű, vagy nincs megadva, és a munkáltató alapos okból szükségesnek tartja azt, hogy a levél tartalmát megismerje, elsősorban a címzett munkavállalótól kell tájékoztatást kérnie. Ha ez nem lehetséges, a levelet az érintett munkavállaló által erre felhatalmazott másik munkavállaló tekintheti meg. Ha ilyen személyt az érintett munkavállaló nem jelölt ki, a munkáltató betekinthet a levelekbe. Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a munkáltató nem kezelheti, nem használhatja fel” (120/A/2004, 1543/A/2004). Engedélyezett esetén a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállalói e-mail tartalmát.

Tiltott magánhasználat

A munkáltató az elektronikus levelezés tiltása esetén a magánjellegű e-mail tartalmát csak rendkívüli esetekben ismerheti meg. Nem engedélyezett magánhasználat esetén a tilalom betartását ellenőrizheti, ha a munkáltató ellenőrzéshez fűződő érdekei meghaladják a munkavállaló személyiségi jogainak tiszteletben tartásához fűződő érdekét (pl. bűncselekmény gyanúja esetén, a munkavállaló magatartása a munkáltató működését jelentős mértékben veszélyezteti). A munkáltató köteles ekkor is az e-mail feladója és címzettje személyiségi jogait, különösen a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot tiszteletben tartani.

A levéltitok védelme az e-mail ellenőrzésekor

A munkáltató köteles a szolgálati és a magánjellegű e-mail tartalmának sérthetetlenségéről és bizalmasságáról egyaránt gondoskodni. Az elektronikus levelezés és a postai levéltovábbítás hasonlóak, ezért a levéltitok védelme a Ptk. szerint kiterjed az elektronikus levelezés védelmére is. A munkavállalónak méltányolható érdeke fűződik az elektronikus levelezése titokban tartásához.

Különösen az e-mail-ben foglalt magántitok birtokába jutás és annak jogosulatlan nyilvánosságra hozatala valósít meg visszaélést, de egyéb magatartások is vezethetnek a levéltitok sérelmére. Megsérti a munkáltató a levéltitkot az e-mail ellenőrzésekor, ha az zárt küldeménynek minősül. Ekkor az e-mail titkosításának szabályait is figyelembe kell venni.

Az e-mail forgalommal kapcsolatos adatok kezelése

A munkavállaló e-mail forgalmának külső körülményeivel kapcsolatban a megfigyelés különösen a levelezés tényére, időpontjára, címzettjére, és a levél tárgyára irányulhat (forgalmi adatok) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény [Eht.] 157. § (2) bekezdés szerint. A munkáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás használatával kapcsolatos személyes adatokat a díjszámítás ellenőrzése és a díjvita céljából kezelheti (Eht. 142. § (2) bek.; 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §). Nem készíthet kimutatást például ezek alapján a munkavállaló felhasználói magatartásáról.

A magánjellegű és a szolgálati érdekű e-mail esetén – a munkavállaló hozzájárulásával – a levelezés időpontjára és dátumára vonatkozó adatokat jogszerűen veheti fel a munkáltató. A kommunikáció külső körülményeiről szóló adatok kezelése a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával jogszerű (803/A/1997, 387/A/1998).

A kimenő magánjellegű e-mail címzettjének és a beérkező magánjellegű e-mail feladója adatainak kezelése nem megengedett. Az érintett írásbeli hozzájárulásának birtokában is vizsgálni kell a célhoz kötöttség és a szükségesség alapelvek megvalósulását, melyre tekintettel csak kivételes esetben lehet ezen adatokat kezelni (pl. az érintett munkavállaló szabadsága idején, ha az sürgős ügy érdekében elengedhetetlen).

Az e-mail használattal való visszaélés esetén az e-mail tartalmát nem, de a forgalmi adatait a munkáltató megismerheti. A munkáltató működése ellehetetlenülésének megelőzése érdekében egyes esetekben jogszerű lehet az e-mail visszakeresése a forgalmi adatok felvételével. Ekkor az ellenőrzésről ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a munkavállaló tudomására kell hozni.

Alkalmazott vagy? Megfigyelnek?

Kelly IT Szeminárium – Mennyire védettek a magyar vállalatok az adatlopás ellen?

A leépítések és az elbocsátások hatása biztonságtechnikai szempontból

A leépítések és elbocsátások időszakában Magyarországon is előtérbe került a vállalati adatokkal való visszaélés, de sajnos idehaza még mindig a „nálunk ez nem fog előfordulni” hozzáállás a domináns és a döntéshozók úgy vélik, hogy az adatlopás szervezetlen, amatőr hackerek otthoni szórakozása.

A vállalatoknál leggyakoribb visszaélési típusok között előkelő helyet foglal el a jogosultsággal való visszaélés, adatmódosítás, adatlopás (információszivárgás), illetve a vállalati eszközök privát célra való használata. Bár a cégek tisztában vannak ezek veszélyeivel egy Nagy-Britanniában készített felmérés szerint 67%-uk mégis csak azt követően tesz védelmi intézkedéseket, hogy valamilyen biztonsági incidens már bekövetkezett.

Az elbocsátás, vagy a jövedelem csökkenése nagy mértékben késztet a kisebb-nagyobb súlyú adatokkal kapcsolatos visszaélések végrehajtására. Ugyanakkor a kijuttatott információnak már fejlett kereskedelmi mechanizmusokra épülő piaca van a világban és nálunk is.

Erről a témáról hallhattak, illetve cseréltek véleményt pénzügyi, szolgáltatói és termelési iparágban érdekelt hazai és multinacionális cégek információbiztonsági szakemberei a Kelly IT Resources (a Kelly Services Hungary IT üzletága) által a Braseiro étteremben immár negyedik alkalommal szervezett szemináriumon 2009. április 16-án.

Meghívott előadónktól, Antal Lajostól, a PricewaterhouseCoopers Biztonság és Technológiai Tanácsadó Üzletágának igazgatójától hallhattunk arról is, hogy a gyakorlatban minden olyan cselekmény információszivárgásnak minősül, melynek révén valamely belső információ illetéktelen kezekbe kerül. Ennek számos módja közül az egyik, amikor az információ a fejekben távozik, és verbális úton terjed, de jellemzőbb formája, hogy valamilyen adathordozón távoznak szenzitív adatok. A technológia fejlődése pedig nagyban megkönnyíti az információk kiszivárogtatását. Ma már könnyedén hozhatunk el adatokat munkahelyünkről akár egy USB tároló, vagy egy HD kamera segítségével, de az sem ritka, hogy egyszerűen egy mobiltelefon kameráját használva valaki rögzíti a monitor képét.

A hazai vállalatok általános helyzetére jellemző, hogy szakértelem hiányában az IT biztonságtechnikai szakemberek figyelmeztetéseit, javaslatait gyakran figyelmen kívül hagyják hivatkozva az igen korlátozott erőforrásokra. Rendszerint az „olcsóbb győz” elv érvényesítése él. Így nem csoda, hogy titkos céges adatok akár pár kattintással közösségi oldalakon, különböző fórumokon, honlapokon és internetes naplókon láthatnak napvilágot.

Előadónk arra is rávilágított, hogy a jelenlegi állapothoz képest komolyabban kell az adatlopásokat kezelni és a cégeknek szembe kell néznie az adat és személyazonosság lopásból eredő valós, növekvő és stratégiai veszélyekkel, cégmérettől és üzleti szektortól függetlenül. Az adatlopás ma már sajnos egy jövedelmező üzlet, melyet jól felszerelt és szervezett bűnszövetkezetek és bandák űznek világszerte.
Az is tény, hogy az adatvesztés általában „fizikai elvesztés”, adatcsere, csalás és emberi hiba miatt következik be, mintsem IT betörések miatt. Az adatszivárgások leggyakoribb forrásai pedig maguk az alkalmazottak és olyan hétköznapi közösségi oldalak, mint például az iwiw vagy üzenetküldő alkalmazások, mint a Skype vagy a MSN.

A vállalat tehát ki van téve a veszélyeknek, hogy feltörik informatikai rendszerét, az alkalmazottak pereket indítanak ellene, melyek által sérül a cég hírneve, elveszíti ügyfeleit, és különböző bírságokat kell fizetnie. Ezért az adatvédelem vezetői szintű probléma, melyet komolyan kell vennie minden felelős döntéshozónak.

A Kelly IT Resources célja az előadások szervezésével az, hogy megfelelő fórumot biztosítson a szakma képviselői számára legaktuálisabb, legérdekesebb témák megvitatására, illetve lehetőséget adjon a szakmai kapcsolatépítésre.
A Kelly Services a világ öt legnagyobb munkaerő közvetítő és kölcsönző cégének egyike 2004 óta van jelen a magyar piacon. 2007 óta különálló IT divízióval áll az ügyfelek rendelkezésére (főbb területei: rendszertámogatás, szoftverfejlesztés, ERP, IT biztonság).

A Kelly IT Resources további szemináriumok szervezését tervezi az év folyamán, melyeken a szakembereket leginkább érintő témákról, kérdésekről, többek között az lT auditok jelentőségéről, nyílt forrású technológiákról vagy az informatikai fizikai biztonságról tudnak majd eszmét cserélni az érintettek.

Faragó Kálmán cikke a 2009 februári Reader’s Digestben

Önnél is kukkol a főnök?

Jogszerűen megteheti, önnek pedig az állásába kerülhet.

Csak nyomtatott formában érhető el.

Jómagam is nyilatkozom a cikkben:

“A vállalatok kétféle szoftvert használnak kémkedésre: hálózati alapú programokat, amelyek a rendszeren átmenő teljes forgalmat figyelik, és olyanokat, amelyek közvetlenül egy-egy alkalmazott személyi számítógépéhez kötődnek. A Vericept Protect az első típust példázza. A szoftver minden levelezésben jeleket keres arra, hogy az alkalmazottak véletlenül vagy szánt szándékkal kényes adatokat közölnek, és az ilyen küldeményeket feltartóztatja. Állítólag arra is képes, hogy egy e-mail hangvételének vizsgálatával észlelje a munkahelyi elégedetlenséget. Aki üzenetében azt írja: „utálom a munkámat”, vagy „nem fogod elhinni, mit művelt ma az idióta főnököm”, talán arra készül, hogy vállalati fájlokat töltsön fel, mielőtt otthagyja az állását. Magyar szakértők szerint ennyire intelligens programok magyar nyelven még nem működnek, de Spiller László, a Kelly Services fejvadászcég konzultánsa szerint nem kizárt, hogy már fejlesztik a magyar verziókat.”

Látják, hogy mit nézel

Somogyi Eszter, Népszabadság Online

A dolgozó besétál az irodába, bekapcsolja a számítógépet, és a reggeli kávé mellett átfutja az interneten a híreket, a moziműsort vagy éppenséggel a lakáshirdetéseket. Valószínűleg nem gondol arra, hogy munkaadója nyomon követheti netes kóborlásait.

Az Egyesült Államokban egy irodai alkalmazott évente átlagosan ötezer dollárral rövidíti meg munkaadóját pusztán azzal, hogy munkaidejéből legalább napi egy órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel – derül ki egy friss felmérésből. Érthető, hogy az ellenőrzésre, az internetes barangolások visszaszorítására újabb és újabb szoftverek állnak a cégvezetők rendelkezésére.

Bár Magyarországon még nem készült felmérés,Spiller László, a Kelly Services Hungary Kft. IT-tanácsadója szerint nem véletlen, hogy hazánkban is mind több, elsősorban amerikai gyökerű vállalat dönt a kémszoftverek alkalmazása mellett. – Az Európai Unió tagállamaiban a tengerentúlon hatályosnál szigorúbb szabályozás védi a munkavállalók jogait, de a munkaadónak még a hazai törvényi környezetben is számos lehetősége van a dolgozók ellenőrzésére.

http://nol.hu/gazdasag/lap-20081120-20081120-35

Kelly IT Szeminárium – Mit csinál a dolgozó munkaidő alatt, és ez mibe kerül a vállalatnak?

„A nem munkával kapcsolatos internetes barangolás akár 40%-os hatékonyságvesztést is okozhat a nemzetgazdaságnak évente.

A Gallup felmérése szerint egy átlagos dolgozó a munkahelyi számítógépén naponta legalább 1 órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel, vagyis például híroldalak, fórumok vagy éppen blogok nézegetésével. Amerikában ez a „kis” munkahelyi szórakozás évi 5 ezer dollár veszteséget jelent dolgozónként.

Ha mindezt egy közepes, 200 fős vállalat szempontjából nézzük, akkor évi 1 millió dollárra is rúghat a veszteség. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy USA-ban nem csak kis és közepes vállalatok vannak, hanem nagyvállalatok is, akkor bele sem merünk gondolni, hogy mekkora a nemzetgazdaság kára valójában.” – világított rá Spiller László, IT tanácsadó, a Kelly IT Resources, a Kelly Services Hungary IT üzletágának 2008. november 4-én tartott harmadik szakmai szemináriumán, amely a Braseiro Brazil Étteremben került megrendezésre. Ezúttal a dolgozók számítógépes tevékenységeinek munkahelyi megfigyelése volt a téma.

Az információtechnológia és az internet ugyanúgy átalakítja a munka világát, mint magát a modern társadalmat. Észrevétlenül hétköznapjaink részévé vált, hiszen amikor felvesszük a mobiltelefont, akkor nem telefonos kisasszonyok, hanem telefonközpont automaták és számítógépes hálózatok továbbítják hívásunkat.

Baj csak akkor van, ha az internet függőséget okoz, vagy beteges jelenségeket produkál. Ilyen lehet például az internetes játékok gyakori használata, anonim ismerkedés, rosszhangulat esetén történő céltalan böngészés, az érzelmi támogatást nyújtó internetes partnerkeresés, stb.

A patológiás internet használat óriási veszélyeket rejt a vállalatok számára is. Maga a tény már önmagában ijesztő, hogy a felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik. Nem is beszélve a csevegő programok vállalati környezetben való rohamos elterjedésére, amely fokozza a bizalmas vállalati információk kiszivárogtatásának esélyét, hiszen dokumentumokat is küldhetünk segítségükkel külső személyeknek.

Az is elképesztő, hogy az American Management Institution és a The ePolicy Institute felmérése szerint az USA-ban az esetek 84%-ban az elbocsátások oka mögött sértő tartalmak nézése, le-, feltöltése állt.

Egyértelmű tehát, hogy a nem munkával kapcsolatos, vagy kártékony számítógépes tevékenységeket vissza kell szorítani, de ahhoz hogy ezt megtehessük, meg kell figyelni az egyes dolgozók számítógépén folyó tevékenységeket. A megoldás az archivált megfigyelésen alapuló folyamatos automatizált jelentésékeket készítő ellenőrző rendszer bevezetése lehet, amely segítségével képet kaphatunk a vállalati szintű, osztály szintű, vagy egyéni jelenségekről.

A munkahelyi kémprogramok olyan kliens-szerver alkalmazások, amelyek nem csak arra képesek, hogy a megfigyelt dolgozó számítógépéről képernyőfelvételeket készítsenek akár másodpercenként, hanem arra is, hogy figyeljék az alkalmazások aktivitását, az internetes kereső kulcsszavakat, a látogatott honlapokat, az elektronikus levelezést, az internetes csevegéseket, billentyűzet leütések beleértve jelszavainkat is, a felhasználói aktivitást, az állomány- és dokumentummozgásokat és a hálózati aktivitást.

A vezetés, és a dolgozók szempontjából egyaránt rengeteg haszna van a munkahelyi monitorozó rendszerek alkalmazásnak, hiszen nem csak a hatékonyságnövelést, a teljesítményértékelést, a munkakörelemzést, projektek erőforrás tervezését, vagy például távmunka projektek ellenőrzését támogatják, hanem az oktatás és képzés előkészítését, rugalmas munkakörnyezet kialakítását, az önellenőrzés lehetőségét, a túlterheltség megelőzését, a túlórák igazolását, és az egyéni teljesítmény hangsúlyozását is.

Azonban nagyon fontos, hogy egyik fél se essen túlzásokba a munkahelyi számítógépes megfigyelés kapcsán. A munkáltató az isteni mindenlátás képességét utánozva kergeti a Panopticon Utópiát, míg a dolgozón általában a Nagytestvér Fóbia vesz erőt, mivel hajlamosak személyes támadásnak venni, ha a munkáltató, aki egyébként a munkavégzéséért fizeti őt, képes korlátozni az ő internet hozzáférését, amely szerinte jár neki.

A munkahelyi kémprogramok bevezetésekor a jogi és adatvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni annak humán aspektusait is. A dolgozók informálásán és oktatásán túl fontos a dolgozói érdek hangsúlyozása és a kompenzáció így például a privát internetezés törzsidőn kívül biztosítása, vagy az otthoni korlátlan internet támogatása.

A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy az illegális megfigyelés helyett a dolgozók tudomására hozott ellenőrzés hasznot hoz a cégnek, de ennél sokkal fontosabb, hogy mindez olyan alapelveket kövessen, mint a kölcsönös bizalom növelése, a csapatszellem erősítése, a kreativitás bátorítása, a motiváló munkatartalom kialakítása, az ésszerű határidők megszabása, a dolgozók megfelelő terhelése és a dolgozói mozgástér bővítése, valamint a munka melletti kikapcsolódás biztosítása.

A szeminárium során kiderült, hogy az információs társadalom problémái megjelennek a munkahelyeken és hatalmas károkat okoznak a nemzetgazdaságnak. Ezt a tendenciát meg kell akadályozni és a káros jelenségeket vissza kell szorítani, továbbá erre szolgáló eszközöket kell a vállalatoknak beszerezni, hiszen a nyilvánosságra hozott megfigyelés elrettentő ereje költségcsökkentő hatással jár. Ugyanakkor, ha munkahelyi kémprogramok alkalmazása mellett döntünk, figyelembe kell venni a bevezetés humán és jogi aspektusait is.

pb040025_blog

Vajon mit csinál a dolgozó munkaidőben?

pb040026_blog

Big Brother is watching you

pb040020_blog

A vezetők jónak tartják a megfigyelést

pb040027_blog

A Kelly IT Resources csapata

A teljes prezentáció letölthető:

http://www.box.net/shared/uok1gx36yo

Kapcsolódó bejegyzés:

http://spillerlaszlo.wordpress.com/vigyazat-megfigyelnek/

Mit csinálunk munkaidő alatt – és ez mibe kerül?

INFOVILÁG, Szerkesztő: Kulcsár László

Egy-egy dolgozó naponta átlagosan legalább egy óra hosszat használja munkahelyi számítógépét nem munkával kapcsolatos internetezésre; például híroldalakat, fórumokat vagy blogokat nézeget. A Gallup felmérése szerint ez a munkahelyi szórakozás évi ötezer dollár veszteséggel ér föl dolgozónként.

http://infovilag.hu/hir-13084-mit-csinalunk-munkaido-alatt-es-ez-mibe.html

Mit csinál a dolgozó munkaidő alatt?

SG.hu

A felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik, más programok pedig biztonsági kockázatot jelentenek, ezért egyes cégek szerint elengedhetetlen a dolgozók megfigyelése.
“A nem munkával kapcsolatos internetes barangolás akár 40%-os hatékonyságvesztést is okozhat a nemzetgazdaságnak évente. A Gallup felmérése szerint egy átlagos dolgozó a munkahelyi számítógépén naponta legalább 1 órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel, vagyis például híroldalak, fórumok vagy éppen blogok nézegetésével. Amerikában ez a “kis” munkahelyi szórakozás évi 5 ezer dollár veszteséget jelent dolgozónként. Ha mindezt egy közepes, 200 fős vállalat szempontjából nézzük, akkor évi 1 millió dollárra is rúghat a veszteség. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy USA-ban nem csak kis és közepes vállalatok vannak, hanem nagyvállalatok is, akkor bele sem merünk gondolni, hogy mekkora a nemzetgazdaság kára valójában.” – világított rá Spiller László, IT tanácsadó

http://www.sg.hu/cikkek/63770

Hatékonyságnövelés munkahelyi megfigyeléssel

Paraszt Imre, HR Portál

A munkahelyi megfigyelő rendszerek humánus bevezetésében nincs nagy tapasztalatuk a hazai cégeknek, a legtöbben csak elrettentésként használják, ahelyett hogy munkaszervezési kérdésekre keresnék meg a válaszokat vele (ki mennyire leterhelt, miben kellene továbbfejleszteni stb.). Pedig megfelelő hozzáállással, a dolgozók is könnyebben elfogadnák a folyamatos ellenőrzést – véli Spiller László, a Kelly Services IT tanácsadója.

http://www.hrportal.hu/hr/hatekonysagnoveles-munkahelyi-megfigyelessel-20081105.html

Kémkedés a dolgozók után: a jól bevált módszerek

HVG Online

A munkahelyi megfigyelő rendszerek humánus bevezetésében nincs nagy tapasztalata a hazai cégeknek, a legtöbben csak elrettentésként használják, ahelyett hogy munkaszervezési kérdésekre keresnék a válaszokat(ki mennyire leterhelt, mit kellene fejleszteni).

Megfelelő hozzáállással a dolgozók is könnyebben elfogadnák a folyamatos ellenőrzést – véli Spiller László, a Kelly Services IT tanácsadója. Szinte nincs olyan vezető a világon, aki titkon ne álmodozna arról, hogy egyszer beosztottja minden lépését követni tudja. A digitális forradalom eljövetelével azonban könnyedén megvalósítható e vezetői “hóbort”, csupán megfigyelő eszközöket kell telepíteni a munkavállalók gépeire, s máris kiszűrhetők az illegális felhasználások.

http://hvg.hu/karrier/20081105_munkahelyi_megfigyeles_hr_kemkedes.aspx

Az álláskereső meztelen

Dojcsák Dániel, 2008. szeptember 29. 14:23
Szinte már közhely, hogy a közösségi hálózatok a nép szórakoztatásán túl a HR-szakma számára jelentenek aranybányát. Mindenki sejti, hogy egy állásinterjú előtt, közben és azt követően kutathatnak utána, szerkesztőségünk viszont fényt derített arra, hogy pontosan mit és hogyan keresnek a fejvadászok, leendő főnökök és persze az élelmes álláskeresők.

http://www.hwsw.hu/hirek/40898/az-allaskereso-meztelen.html

Kelly IT Szeminárium – Minta alapú fejlesztés, avagy hogyan ne találjuk fel a spanyolviaszt?

Világunk tele van különböző mintákkal amiket tudatosan vagy önkéntelenül is alkalmazunk. A minták hatalmas előnye, hogy egy valós problémára mutatnak egy olyan megoldást, amely jól működik és más körülmények között is alkalmazható újra és újra kis változtatásokkal. A minták nem csak a szoftverfejlesztésben, projektvezetésben, de az új munkatársak fejlesztésében és a hatékony kommunikációban is hasznosnak bizonyulnak.

Erről, és a minták alkalmazási lehetőségeiről tartott előadást a Kelly Services IT üzletága, a Kelly IT Resources szervezésében megrendezett szemináriumon Kromesch Sándor az Erise Kft. szoftverfejlesztési igazgatója, 2008. június 12-én.

A Kelly Services a világ öt legnagyobb munkaerő közvetítő és kölcsönző cégének egyike, mely többek között külön IT divízióval áll az ügyfelek rendelkezésére (főbb területei: rendszertámogatás, szoftverfejlesztés, ERP, IT biztonság).

E második szakmai szemináriumon főleg a szoftverfejlesztés és projektvezetés szemszögéből volt szó a mintákról, beleértve a szoftveres mintákat, anti-mintákat, tervezési és architektúrális mintákat.
Természetesen arról is szó esett hogyan javítsuk ki a hibákat – amire például az újratervezés vagy más szóval refaktorizáció nyújt megoldás. Az újratervezés során mindig csak apróbb változtatásokat hajtunk végre a kódon úgy, hogy a kód egyre tervezettebb legyen. Az újratervezés tipikusan egyszerű mintalépésekből áll, mint a függvény átnevezése vagy a helyi változó kiemelése.

Az anti-minták ugyanakkor megmutatják az elkövethető hibákat, megmagyarázzák miért is hibásak még akkor is, ha elsőre jónak tűnnek, és bemutatják hogyan kerüljük el ezeket a hibákat. Tipikus szoftverfejlesztési anti-minta például a spagetti kód. Legfőbb jellegzetessége a kódismétlés és a körülményes kódolás.

A tervezési minták nem struktúrált adatszerkezetek mint a láncolt lista, melyeket megírunk egy osztályban és újrafelhasználunk, és nem is összetett teljes alkalmazást, alrendszert leíró tervek. Ezek a minták valahol a kettő között elhelyezkedő, egymással együttműködő objektumok és osztályok leírásai valamely gyakori tervezési problémára.
Az architekturális minták a tervezési mintáknál magasabb szintű absztrakciót valósítanak meg. Nem az objektumok közötti összefüggésekre koncentrálnak, hanem különböző alrendszerek viselkedését vizsgálják. Az architekturális minták használhatók komplex rendszerek építőköveiként.

A mintarendszerek segítik a szoftverfejlesztés hatékonyságát, gondoskodnak a minőségbiztosítás és az időzítések betarthatóságáról. Az anti-minták, és az újratervezés szolgálja a hatékony és gyors fejlesztést, a tervezési minták és az architekturális minták pedig a hatékony, jó minőségű szoftver elkészültét.
A Kelly IT Resources előző szemináriuma az IT biztonságtechnikáról szólt, és idén további szemináriumok szervezését is tervezzük, melyeken továbbra is a szakembereket leginkább érintő témákról, kérdésekről tudnak majd eszmét cserélni a meghívottak.

A prezentáció letölthető: http://www.box.net/shared/i2o748hs08

Kromesch Sándor, Erise Kft. és Spiller László, Kelly IT Resources

Alapkérdés: Hogyan csináljunk a rossz kódból jót?

Már az előadás alatt gyűltek a kérdések

A kérdésekre pedig kimerítő válaszok születtek

Hardcore kóderek konzultációja

Beszélgetés a menedzsment antimintákról

Kapcsolati tőke kölcsönös növelése

Kelly IT Szeminárium – Számítógépes vírusfertőzések

A Kelly IT Resources, a Kelly Services Hungary IT üzletága 2008. március 27-én tartotta első szakmai szemináriumát a Centrál Kávéházban.

A szemináriumot azzal a céllal hoztuk létre, hogy biztosítsuk a kötetlen, de a szakmai jelleget szem előtt tartó konzultációt Magyarország IT vezetői és IT szakemberei között.

Szeretnénk, ha a találkozó rendszeresen megrendezett eseménnyé nőné ki magát, ahol a legérdekesebb és legaktuálisabb témákkal, illetve a témában releváns tapasztalattal rendelkező szakemberek előadásaival várnánk az érdeklődőket.

„Szívesen fogadtam el a Kelly felkérését a sorozat első előadásának megtartására” – árulta el Sándor Zsolt, a Panda Security magyarországi igazgatója. – „Bár számtalan csatornán kommunikálunk egymással és környezetünkkel, fontosnak tartom, hogy alakalom adtán személyesen is feltegyük egymásnak kérdéseinket, találkozzunk, vitatkozzunk. Remélem a sorozat következő előadásain is hasonlóan hasznos élményekkel gazdagodhatom.”

A fertőzések száma 2000-től napjainkig hatalmas mértékben változott. Míg 2001-ben 2 új számítógépes vírus jelent meg naponta, addig 2007-ben augusztusban már napi 16 ezer. Ezenkívül a hackerek motivációja is változott, mert míg korábban a szakmai hiúság motiválta őket, ma már a globális szervezett bűnözés keretein belül komoly fizetésekért ontják a kártevőket. Mivel ez nem csak a nagy vállalatokat érinti elmondhatjuk biztonságos IT rendszer nélkül ma már egyetlen cég sem létezhet üzletmenetének kockáztatása nélkül.

Minderről hallhattak, illetve tanácskoztak információtechnológiai szakemberek, multinacionális cégek vezetői és egyetemi szakmai szervezetek képviselői a Kelly IT Resources, a Kelly Services Hungary IT üzletága által szervezett szemináriumon 2008. március 27-én.

A Kelly Services a világ öt legnagyobb munkaerő közvetítő és kölcsönző cégének egyike 2004 óta van jelen a magyar piacon. 2007 óta különálló IT divízióval áll az ügyfelek rendelkezésére (főbb területei: rendszertámogatás, szoftverfejlesztés, ERP, IT biztonság). A Kelly IT Resources célja az előadások szervezésével az, hogy megfelelő fórumot biztosítson a szakma képviselői számára legaktuálisabb, legérdekesebb témák megvitatására.

Az első kerekasztal-beszélgetésen arról is szó esett, hogy általában azért táplálunk hamis biztonság érzetet, mert a rombolás nem olyan látványos, mint régen, s így nem vesszük észre ha tényleg baj van. Míg korábban munkaállomásunk épségét kockáztattuk, addig ma már személyes adataink, bankszámlánk, vagy vállalkozásunk biztonságát kockáztatjuk, hiszen egyre több célzott támadás történik, pl. bankok és más, akár kisvállalatok ellen. Bár közvetlen kárt először nem okoz mégis komoly veszélyeket jelentenek a botnet alapú fertőzések is, amik a Spam levelek akár több, mint 30% -át is generálhatják később, zombie gépekké változtatva PC-nket.
A legújabb technológiák nem csak az adatbázis alapú és a heurisztikus keresést teszik lehetővé, hanem a viselkedés alapú analízisen és a kollektív intelligencián alapuló védelmet is.

Felmerült a kérdés, hogy a vírusok és egyéb kártevők elleni fokozott védekezés paranoia vagy csak elővigyázatosság? A szeminárium előadója, a Panda Security ügyvezető igazgatója Sándor Zsolt szerint szükség van védelemre, hiszen a támadások nem csak hogy megszaporodtak – mivel ma már több mint 3 millió vírusdefiníciót ismerünk világszerte – hanem célzottabbak is lettek és soha nem tudhatjuk, hogy milyen kártevők tevékenykednek számítógépeinken.
A Kelly IT Resources további szemináriumok szervezését tervezi az év folyamán, melyeken a szakembereket leginkább érintő témákról, kérdésekről, többek között az lT auditok jelentőségéről, Design patternek, Architekturális patternek, Antipatternek és a Refactorizációról tudnak majd eszmét cserélni az érintettek.

Klub Rádió interjú, 2008. február 24.

Füssy Angéla készítette velem a Pannon Egyetem állásbörzéje kapcsán 2008. február 24-én.

Ide kattintva lehet letölteni!