C# fejlesztő

Megbízóm, a pénzügyi szektorban működő nemzetközi cég, fejlesztői csapatába keres

C# fejlesztő

munkatársat, .NET illetve WPF könyvtárak és komponensek készítéséhez.

Feladatok:

  • A létező alkalmazásokat felváltó, több platformon működő, integrált rendszer fejlesztése.
  • Alkalmazás komponensek és könyvtárak fejlesztése együttműködő fejlesztői csapatok részére.
  • Működő alkalmazások hibáinak proaktív felderítése és kijavítása.

Elvárások:

  • Erős számítástechnikai alapok.
  • 3 év tapasztalat .NET keretrendszerben és C# programozási nyelvben.
  • Silverlight vagy Winforms tapasztalat.
  • Komponens fejlesztésben szerzett tapasztalat.
  • Felhasználói felületek tervezésében szerzett tapasztalat.
  • Erős kommunikációs készség.
  • Érdeklődés üzleti alapú alkalmazásfejlesztés iránt.
  • Folyékony angol nyelvtudás szóban.

Pozíció területei:

  • IT / Telekommunikáció
  • Programozó / Fejlesztő

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető tanácsadónak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Szoftverfejlesztési folyamatmérnök

Kutatási-fejlesztési területen működő nemzetközi cég számára keresünk

Szoftverfejlesztési folyamatmérnök

munkatársat, budapesti munkavégzésre.

Feladatok:

  • Szoftverfejlesztési folyamatok nyomon követése.
  • Projektek belső auditjainak elvégzése.
  • Külső auditok előkészítését és lebonyolítását.
  • Kapcsolattartás külső és belső ügyfelekkel.

Elvárások:

  • Felsőfokú mérnöki, vagy informatikai végzettség.
  • Szoftverfejlesztés vagy tesztelés területén szerzett tapasztalat.
  • Szoftverfejlesztési módszertanok ismerete.
  • Erős MS Office ismeretek.
  • Felsőfokú angol vagy német nyelvtudás szóban és írásban.
  • Magas szintű kommunikációs készség.
  • Jó problémamegoldó képesség.
  • Önállóság, ugyanakkor csapatmunkára való készség.

Pozíció területei:

  • IT Tanácsadó / Elemző / Auditor
  • Programozó / Fejlesztő
  • Tesztelő / Tesztmérnök

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető IT tanácsadónak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Szenior szoftverteszt fejlesztő

Megbízóm, egy világméretű konszern része, kutatási-fejlesztési központjába keres

Szenior szoftverteszt fejlesztő

munkatársakat, újonnan induló projektjeihez.

Feladatok:

  • Elektronikus jármű vezérlési rendszerek szoftveres komponenseinek fejlesztése.
  • Vezérlő funkciók, jármű diagnosztika és CAN/LIN alapú kommunikáció fejlesztése.
  • Szoftver komponensek automatizált tesztelése szkriptek segítségével.
  • Tesztkörnyezet összerakása, beállítása.
  • Teszteredmények kiértékelése, statisztikák készítése, dokumentálása.
  • Részvétel nemzetközi szoftverfejlesztési projektekben.

Elvárások:

  • Mérnöki végzettség (villamosmérnök, informatikus mérnök).
  • Legalább 2 éves C++ programozási tapasztalat.
  • Tárgyalóképes angol nyelvtudás.
  • Mérnöki gondolkodásmód.
  • Beágyazott rendszerek, vagy valós idejű rendszerek fejlesztésében szerzett tapasztalat.
  • Méréstechnikai gyakorlat elektronikai területen.

Pozíció területei:

  • Mérnök/Műszaki
  • Programozó/Fejlesztő

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető tanácsadónak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Szenior szoftvermérnök

Kutatási-fejlesztési területen tevékenykedő nemzetközi cég számára keresek

  • Szenior szoftvermérnök

munkatársat, budapesti munkavégzésre.

Feladatok:

  • Firmware és middleware fejlesztése elektronikai termékekhez.

Elvárások:

  • Villamosmérnöki vagy informatikai mérnöki végzettség.
  • 2 éves szoftverfejlesztési tapasztalat.
  • Tapasztalat beágyazott szoftverek tervezése és tesztelése területén.
  • C/C++ és Assembly ismeretek.
  • Objektumorientált programozási és XML ismeretek.
  • Kommunikációs protokollok alapos ismerete: CAN, TCP/IP.
  • Aktív angol nyelvtudás szóban.

Pozíció területei:

  • Programozó / Fejlesztő

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető tanácsadónak:laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.


Szenior szoftvertesztelő

Kutatási-fejlesztési területen tevékenykedő nemzetközi cég számára keresek

  • Szenior szoftvertesztelő

munkatársat.

Feladatok:

  • Szoftvertesztek tervezése.
  • Automatizált tesztek készítése.
  • Tesztelési folyamatok kialakítása, karbantartása.

Elvárások:

  • Villamosmérnöki vagy informatikai mérnöki végzettség.
  • Beágyazott rendszerek tesztelése területén szerzett tapasztalat.
  • Tesztelési módszertanok ismerete.
  • Automatizált tesztek írásában szerzett tapasztalat.
  • C/C++ programozási ismeretek.
  • Valós idejű rendszerek ismerete.
  • Grafikus tervezési eszközök ismerete.
  • Aktív angol nyelvtudás szóban.

Pozíció területei:

  • Programozó / Fejlesztő
  • Tesztelő / Tesztmérnök

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető tanácsadónak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.



Senior IT Security Analyst

Informatikai szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi ügyfelünk számára keresünk

  • Senior IT Security Analyst

munkatársat, budapesti munkavégzésre.

Feladatok:

  • Vállalati alkalmazások IS és COB folyamatainak biztosítása.
  • Kapcsolattartás külföldi szoftverfejlesztőkkel, projektmenedzserekkel.
  • IT biztonsági projektek menedzselése.
  • Auditok levezénylése.
  • Folyamatos dokumentáció és jelentéskészítés.

Elvárások:

  • Legalább 5 éves tapasztalat IT risk, control, security vagy audit területen.
  • Erős technikai háttér IT alkalmazások területén.
  • Erős angol nyelvtudás szóban és írásban egyaránt.
  • Kiváló kommunikációs készség.
  • Projekt alapú szemléletmód.
  • Szoftverfejlesztési keretrendszerek ismerete.
  • CISA, CISSP vagy CISM képesítés előny.

Pozíció területei:

  • IT Tanácsadó / Elemző / Auditor
  • Projektmenedzser
  • Programozó / Fejlesztő

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László úrnak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Cloud Computing Club

Március 2-án az Adecco színeiben megjelentem az IT Business Club üzleti reggelijén, amely ezúttal a cloud computing témakörével foglakozott. Az értekezleten jelen voltak a hazai informatikusi elit képviselői, akik a tartalmas, gondolatébresztő előadásokat követően együtt keresték a választ a “közművesített informatikai megoldások” jövőjét illetően, továbbá azt, hogy Magyarország helye hol van a felvázolt jövőképben. A kérdéseket és a felszólalásokat követően további személyes értekezésekre került sor, ahol nem csak a cloud computing-ról, de annak munkaerő piaci hatásairól is sikerült eszmét cserélni az informatikai üzleti élet neves szereplőivel.

Az első előadást Gaidosch Tamás, a KPMG partnere tartotta. Elmesélte, hogy a kilencvenes évek második felére mindenki azon törte a fejét, hogy hogyan lehetne egy szuperszámítógépet kifejleszteni, amely képes adatainkat hatékonyan kezelni és választ ad az olyan kérdésekre, hogy “Hol vannak az adataim?”, “Mennyire vannak biztonságban?”, és hogy “Milyen gyorsan tudom elérni őket?”. Aztán a szuperszámítógépek világát felváltotta a “felhő” és az informatika egyre inkább a szolgáltatások irányába indult el.

De mit is értünk egyáltalán “felhő” alatt? Valójában jó elnevezés ez? Felhő alatt informatikai szempontból egy széles körben elterjedt, standardizált szolgáltatást értünk. Ennek legjobb példája megint csak az internet, amely mellesleg nyílt forrású szabványokon alapszik és elmondhatjuk, hogy mára széles körben elterjedt. A cloud coputing-gal kapcsolatos elvárások között szerepel, hogy az infrastruktúra gyorsan alkalmazkodjon az igényekhez, megosztott erőforrásokat használjon, önkiszolgáló jelleggel bírjon és a méretgazdaságosság jellemezze.

Míg a kilencvenes években úgy vélték, hogy legfeljebb 5 szuperszámítógép kell, és azok minden igényt kielégítenek, ma már sokan úgy vélik, hogy a világon maximum 5 cloud szolgáltatás lesz, amelyek minden létező igényt ki fognak elégíteni.

A cloud computing több fajtája is létezik: infrastructure and service, software and service, továbbá léteznek nyilvános és privát felhők, no és persze közösségi felhők, mely legismertebb formája a Facebook vagy a Twitter.

Ma már a vállalatok 60 százaléka használ felhőt, de szektorok szerint nagy az eltérés. Elmondható, hogy az iparban és a szolgáltatások területén terjed igazán, míg az állami és pénzügyi szférában 30 százalékban van jelen.

A felhő alapú informatikai szolgáltatások fő hajtóerői  a rugalmasság, a költségcsökkentés, a jó skálázhatóság, a jó funkcionalitás, tehát első sorban gazdasági szempontok. A felhő hátránya azonban, hogy szabványosított, így kevesebb funkciót tartalmaz és az, hogy olcsó szolgáltatást kell nyújtani rugalmasan. Számos biztonsági kockázat is jellemzi, mivel nem átlátható, hiszen harmadik fél auditja nem lehetséges. Felmerülnek még jogi és megfelelőségi problémák is. Például, hogy hol vannak az adatok? De felmerülnek ugyanúgy technológiai problémák, a funkcionalitás hiánya és felhasználási feltételek kérdései is. De például az is, hogy a “közművesített informatikai szolgáltatások” miatt sokan elveszítik majd az állásukat, mivel a rendszergazdai szerepkör fokozatosan megszűnik.

Az informatikai támadások átkerülnek a böngésző, vagyis a kliens oldalra, mivel az kézzelfoghatóbb, mint a felhő. (Felmerülnek olyan kérdések, hogy ki is a szomszédom valójában a felhőben, mivel ez is kockázatot rejthet magában. És persze ugyanaz a probléma nálam is előjöhet, mint a szomszédomnál.) Tehát a fenyegetés a végpontok, a felhasználók felé terelődik, s a szolgáltató kevésbé lesz kitéve veszélynek.

A következő előadó Bellák Zoltán, az iMotion ügyvezető igazgatója volt, aki szerint a cloud computing lehet a válasz az IT szektor jelenlegi kérdéseire. Elmondta, hogy a technológia és piaci krízis első sorban bizalmi válságban gyökeredzik. Komoly kérdések merülnek fel: “Hol vannak az adataim?”, “Hogyan dolgozunk a felhasználókkal?”, “Milyen a beszállítókkal a viszony?”, “Képesek leszünk-e kontrollálni amit igénybe veszünk?”. Az IT döntéshozók szempontjából is kevés az a konkrétum a felhővel kapcsolatosan, amire egyáltalán építeni tudnak.

Maga a cloud computing valójában középvállalatoktól indult, de a válság megfordította a történéseket.

A válság előtti időszakban 10 IT beruházásból 8 kidobott pénz volt. Majd a válság azt hozta, hogy költségeinket tervezhetővé kell tenni, továbbá csak úgy érünk el versenyelőnyt, ha van olyan dolog, ami csak nekünk van, a konkurenciának pedig nincs. A cloud computing-nak köszönhetően elmondhatjuk, hogy az olyan szolgáltatásoknak köszönhetően, mint a Facebook, ma már egy privát felhasználó eredményesebb tud lenni, mint egy nagyvállalat. Az is megállapítható, hogy a döntéshozók és a vállalatok elsősorban tehetségeket keresnek, olyan embereket, akik túlteljesítik a többieket és a konkurenciát. A siker nyomai ott lelhetőek fel, ahol megbízható, teljesítmény alapú, szakemberekből álló csapat dolgozik. A felhő alapú szolgáltatás pedig konkrét versenyelőnyt biztosít számukra. A felhasználó kézzelfogható szolgáltatásokat keres, amely a munkaközösség kézzel fogható teljesítményét növeli.

Stratégia elvárás tehát a bizalom, hiszen az IT bizalmi szállítói pozíciót tölt be, úgynevezett trusted vendor szerepkörben mozog.

Fontos, hogy világosan fogalmazzuk meg, hogy IT szempontból mi is az a felhő? Valójában nem is jó az elnevezés, mert az a mi kultúránkban inkább az elrugaszkodottságot idézi, azt hogy nem állunk a valóság talaján. Egyedül talán az ázsiai kultúrákban van előnyös jelentése: “a felhők felett mindig süt a nap”. Sokan használják a közművesített IT fogalmát is, amiről meg mindenkinek a víz- és csatornaművek jutnak az eszébe.

A vállalati informatika mára fogyasztási cikk lett és láthatjuk, hogy a szállító-vevő viszony is megváltozik, hiszen egyre nő a kontroll az ügyfél részéről.

Az előadásokat hozzászólások követték, melyek során többek között elhangzott, hogy az első cloud alapú szolgáltatás tulajdonképpen a telefonközpont volt, amely több mint százéves technológia és mellesleg a magyar Puskás Tivadar talált fel. Elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban, 1881-től pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az IT valóban a közművesedés felé halad és érdemes tanulnia a telefóniától, de ugyanakkor vigyáznia is kell, mert az állam az erős koncentráció láttán beleszól a dolgokba és létrejönnek az állami monopóliumok, ami megöli az innovációt.

De mégis mi a jövője a közművesített informatikának?

Az nem biztos, hogy lesz 5-6 nagy cloud szolgáltató cég, hanem inkább 5 vagy 6 nagy platform alakul ki, annak köszönhetően, hogy a cégek megnyitják saját platformjaikat. Manapság az amerikai technológiák dominálnak, mely miatt Európának és benne a magyaroknak nem sok lapot fognak osztani. Az lesz a kérdés még, hogy a kicsik hogyan fogják a nagyok platformjait használni? Elmondhatjuk még, hogy inkább a kisebb cégek mennek public cloud-ra ugyanakkor a private cloud felhasználók száma fog gyorsan emelkedni.

Idehaza jelenleg nagy a bizonytalanság. Senki nem tudja, hogy a jelenlegi forradalmi helyzetben merre tartson a magyar IT világ. Annyi biztos, hogy mind hazai, mind európai szinten fontos a kommunikáció és a bizalom továbbépítése, standardok felállítása, platformok kialakítása infrastruktúra szinten is és az innováció.

Egyesek szerint a cloud computing nem fog mindent (például ERP, CRM) helyettesíteni egyik napról a másikra, de megjelennek az új cloud alapú rendszerek is, s főleg ott jönnek elő, ahol az innováció és a felhasználó szempontjai fontosak.

A magyar IT szakemberek számára nehéz pozitív jövőképet alkotni, hiszen legfeljebb a jelenlegi szolgáltatások cloudba való áttelepítésében tudunk közreműködni, mely után a rendszer-adminisztráció szerepe csökken, hiszen a szaktudás külföldön lesz. De mi lesz Magyarországon a cloud-ba történt migráció után?

Mások szerint nem fog olyan ütemben terjedni a cloud, ahogy azt egyesek gondolják. Felmerült a kérdés, hogy vajon holnap itt lesz-e még például a Facebook? A nagy robbanás után lehet hogy hosszú lecsengés várható? Mi a helyzet azokkal a helyi kis cégekkel, akik gyorsabban reagálnak a partnerek igényeire, mint egy több ezer kilométer távolságban lévő nagyvállalat? Szóval azért árnyaltabb a kép és az is komoly aggályokat vet fel, ha valaki üzleti vagy személyi adatait az országhatárokon kívül akarja elhelyezni.

Megint mások szerint a cloud computing nem cél, hanem eszköz, aminek ha komoly műszaki háttere van, akkor meg lehet biztonságosan csinálni.

Abban mindenki egyetértett, hogy a közművesített informatika alapja a bizalom, a hit és a kontroll, kell, hogy legyenek.

Befejezésként leírhatom, hogy sok új dolgot tudtam meg a cloud computing-ról, olyan szakemberektől és üzletemberektől akik maguk is aktívan alakítják annak sorsát, fejlődését. Ma már a vállalatok számára nem az a cél, hogy szuperszámítógépeket birtokoljanak, hanem hogy informatikát, mint szolgáltatást vegyék igénybe, nem csak az általános üzletmenet fenntartása érdekében, hanem kifejezetten azért, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon. A cloud computing jövője ma még bizonytalan, hiszen számos kockázatot rejt, de egyre szélesebb körben terjed el. Az szintén nem egyértelmű, hogy Európa és Magyarország hogyan fog kijönni az újabb informatikai forradalomból, de az már önmagában biztató jel, hogy ilyen és hasonló konferenciák foglalkoznak a témával. Végezetül pedig elmondhatom, hogy ismét sikerült kapcsolati tőkémet bővítenem, komoly IT szakemberek megismerése révén.

 

Harc az Open Source nevében 1.0

Február 24-én részt vettem az Open Source 2011 – Technológiák harca című konferencián, melynek létrejöttét az inspirálta, hogy “a nyílt forráskódú megoldások kihasználtsága hazánkban még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet a benne rejlő üzleti és technológiai lehetőségek indokolttá tennének.” Az előadások során számomra bebizonyosodott, hogy a bemutatott megoldások valóban képesek a legtöbb informatikai problémára választ adni. Elgondolkodtató volt az is, hogy évente milliárdok vándorolnak ki az országból, amiatt, hogy külföldi fizetős informatikai termékeket használunk. Ami viszont bíztatóan hangzott, hogy a kormányzat nyitott az Open Source technológiák megoldásai iránt és hajlandó terepet nyújtani azok kipróbálására és eredményes alkalmazásuk esetén pedig további bevezetésükre is. A konferencia során számtalan lehetőség kínálkozott a kapcsolatépítésre és a kötetlen szakmai beszélgetésekre, régi és új ismerősök, elhivatott IT szakemberek társaságában. A VIP vacsorán pedig módomban állt az Open Source szakma hazai krémjével is megvitatni néhány informatikai kérdést egy pohár vörös bor mellett.

Mielőtt az előadások részletezésére térnék ki, el kell, hogy mondjam, hogy mi is késztet arra, hogy folyamatosan  konferenciákra járjak? Sokan fel is tették nekem ezt a kérdést. A válasz egyszerű: hiszek a szakmai alapú tanácsadásban. Hiszen milyen IT toborzási tanácsadó az, aki úgy ül le egy IT szakemberrel interjúzni, hogy fogalma sincs arról, hogy miről is beszélgetnek valójában? Azt is fontos megemlíteni, hogy ma már nem olyan tanácsadókra van szükség, akik az irodában ülnek és az internetről töltögetik le az önéletrajzokat. Erre egy gyakornok is képes. Személyesen kell megjelenni a szakmai rendezvényeken és ott üzleti partnerséget kell építeni, valamint jövőbeli lehetséges jelölteket felkutatni. Ennek legjobb módja a szakmai alapon nyugvó párbeszéd (nem pedig a nyomulás), melyre pedig szintén csak akkor képes a tanácsadó, ha azáltal, hogy részt vesz a konferencián, képzi is magát szakmailag, tehát odafigyel az előadáson. Nos, nézzük, én mennyire figyeltem oda?

Első körben meghallgattam a plenáris előadásokat, majd a fejlesztő szekción vettem részt, végül pedig átültem a vállalati szekcióba. A kormányzati téma számomra nem volt annyira érdekes.

Szentiványi Gábor (ULX), általános trendekről beszélt, megemlítve, hogy ma már a nyílt forráskódú technológiák magas érettségi fokot értek el. Léteznek lokális és globális megoldások, melyek hozzájárulnak az ideális ekorendszer kialakulásához, melyet a gazdag kínálat, a dinamikus fejlődés, a közös érdek és a rugalmasság jellemez. A nyílt szabványok fontosak, hiszen az internet is erre épül, mindamellett, hogy az innováció hajtóereje is fontos. Ma már Open Source téren különféle üzleti modellek léteznek. Előfordul, hogy a termékesítés tulajdonosként történik, mint az Oracle és az IBM esetében, van rá példa, hogy Open Source-ként jelenik, meg, mint a RedHat, vagy pedig szolgáltatásként, mint a Google, vagy az Amazon. Az Open Source által elindított folyamatok a nagyobb társadalmi igazságosság és a szakmai társadalom nagyobb megbecsülése irányába mutatnak, továbbá érdekessége, hogy nem csak helyettesítő terméket, de új piacot is kínál. Léteznek standard termékek multiktól és egyedi megoldások helyi vállalatoktól, melyek aránya a klasszikus 80:20. Elhangzott, hogy mostanság a fejlesztők a királycsinálók, és az, hogy a projektek agilis fejlesztéssel folynak, ami azt jelenti, hogy az ügyfél is részt vesz magában a fejlesztésben. Az Open Source projektek esetében nincs kezdeti pénzbefektetés, amely felgyorsítja az értékteremtést. Míg a fejlesztők és a penetrátorok szava egyre nő, addig a vezetők vissza akarják szerezni a kontrollt, miközben egy rugalmas, de standard platform van kialakulóban, tehát a taktikai megoldásoktól a stratégia megoldások irányába haladunk jelen pillanatban. Folyamatosan nő az implementáció sebessége és az Open Source mára “main stream” lett az IT világában. Miközben a kód és az érték között nő a távolság, a desktop oldali alkalmazások ingyenessé válnak és az operációs rendszer által képviselt réteg kiürül. A felhő alapú technológiák erősödnek, és megjelenik a platform szintű virtualizáció. Az Open Source folyamatosan “mászik fel” az operációs rendszer szintjéről a köztes rétegen keresztül az alkalmazások szintjére. Érdekes, hogy a nyílt forráskódú megoldásokra vagy a nagyon kicsi cégek, vagy a nagyon nagy vállalatok kapnak rá, a közepesek kevésbé.

A következő előadó Vályi-Nagy Vilmos, helyettes államtitkár volt, aki kormányzati szemmel foglalta össze az Open Source lehetőségeit. Szerinte az előző ciklusban IT vonalon is sok rossz és kevés jó történt, melyen úgy szeretnének változtatni, hogy csökkentik a költségeket, növelik az átláthatóságot, nem avatkoznak be a szabad piaci folyamatokba, növelik a hatékonyságot és figyelembe veszik a valós állampolgári igényeket. Megdöbbentő volt azt hallani, mely szerint egyes hivatalokban felesleges, méreg drága és bonyolult védelmi rendszerek alakultak ki az elmúlt években, míg más hivatalokban egyáltalán nem volt védelmi rendszer. Ebben az előadásban az volt számomra rokonszenves, hogy új HR politikát hirdetve gondolnak azokra az informatikusokra is, akik az állami szektorban szeretnének elhelyezkedni, vagy már ott dolgoznak, azáltal, hogy valós életpálya modellt alakítanak ki számukra és növelik képzettségüket. Ha már képzésről beszélünk, az előadások során sokszor elhangzott, hogy a kormányzatnak jobban kellene támogatni az Open Source technológiák oktatását is. Az államtitkár kifejtette, hogy a felnőttképzés keretein belül kívánják fokozottan támogatni azt. Szimpatikusan hangzott az is, hogy a kormány pilot terepet kíván nyújtani a kliens oldali nyílt forráskódú alkalmazások szállítóinak.

Az első két előadást kerekasztal beszélgetés követte, ahol az érintettek kifejthették véleményüket, vagy kritikát fogalmazhattak meg az elhangzottakkal kapcsolatban. Itt többek között elmondták, hogy a kormányzat feladta valóban nem az, hogy a piacon bármit is tegyen az Open Source elterjedése érdekében, hiszen azt a piaci szereplők majd megoldják. Sokkal inkább példamutatást várnak és azt, hogy olyan törvényeket alkossanak, amelyek lehetővé teszik az Open Source technológiák normális működését jogi szempontból is. Jelenleg felkészült szakemberek, fejlesztők kellenek, tehát ezeknek a kinevelését és oktatását kell támogatni nem csak a felnőttképzés, de az egyetemek szintjén is, hiszen ott most monopolhelyzetben vannak a külföldi multik termékei. A hozzászólók szerint az jó, hogy a kormányzat nem gátolja az Open Source technológiák elterjedését és komoly partnerként viselkednek.

Az első részben ezeket tartottam fontosnak elmesélni, de tervezem, hogy a többi előadás mondanivalóját is összefoglalom, legalább is azt, ami számomra érdekes volt. Hosszú volt a nap, hiszen reggel kilenctől este tízig folyamatosan előadásokat hallgattam és IT szakemberekkel beszélgettem.

A konferencia honlapja itt található: http://computerworld.hu/konferencia/48

 

 

A Nagy Testvért is megfigyelik!

Információgyűjtés a munka világában

Ez a cikkem  az ÁllásStart 2010-ben jelent meg Kádár Elza jóvoltából

A teljes cikk itt is letölthető: ÁllásStart 2010 – Digitális kiadvány

Ezt a címet egy az egykori NDK-ban játszódó ipari kémekről szóló regénynek is adhattuk volna, de jelen esetben az a célunk, hogy számba vegyük, hogy manapság a munka világában, álláskereséstől a munkavégzésig, milyen módszerekkel figyelik meg egymást a szereplők.

Látni fogjuk, hogy az emberi munka fejlődésének gyümölcseként és a számítógépek elterjedésének köszönhetően, ma már sokkal kifinomultabbak a megfigyelési technikák, mint 100 évvel ezelőtt. Kielemezzük, hogy hogyan épül be manapság a kiválasztásba a jelöltek elektronikus lenyomatainak felderítése, majd arra is rávilágítunk, hogy bizony az álláskeresők is alaposan lenyomozzák leendő munkáltatójukat, vagy az őket interjúztató tanácsadókat.

Fordított sorrendben haladva kezdjük azzal, amikor az embernek már van munkahelye és a munkáltató megfigyeli a munkavégzést. Munkahelyi megfigyelés azóta létezik, amióta az emberi munka, mint közösségi tevékenység elterjedt. Már a sumér birodalomban is léteztek munkafelügyelők, akik a termés betakarításánál arra ügyeltek, hogy az ott dolgozó emberek ne lopjanak a learatott gabonából, illetve, hogy munkájukat megfelelően végezzék el és csak pihenőidőben tartsanak szünetet. Ma a munka világát a számítógépek uralják, legyen szó akár termelésirányításról, vagy szoftverfejlesztésről. És mivel ezek a számítógépek programozhatóak, lehetőség van olyan szoftverek készítésére, amelyek adatokat gyűjtenek az adott számítógépen folyó tevékenységről és hálózaton keresztül továbbítják azokat egy másik számítógépre. Magyarul minden feltétele adott a számítógépes tevékenységek megfigyelésére és elemzésének.

Az említett munkahelyi kémprogramok általában a következő tevékenységeket „figyelik meg”, akár naplózás révén, vagy elektronikus képernyőmentéseket készítve az adott gép monitoráról:

¨     alkalmazások aktivitása,

¨     internetes keresések,

¨     látogatott honlapok,

¨     elektronikus levelezés (email, webmail) tartalma,

¨     internetes csevegés (chat) tartalma,

¨     billentyűzet leütések (jelszavak rögzítése is!),

¨     felhasználói aktivitás,

¨     állomány- és dokumentummozgások,

¨     hálózati aktivitás.

Egy általam végzett privát felmérés során 200 magyarországi vállalat IT szakemberét kérdeztem meg a munkahelyi számítógépes megfigyelésről és válaszaikból kiderült, hogy megfigyelő rendszert szinte mindenhol alkalmaznak, bár a módszerek igen változatosak a hagyományos kamerás megfigyelő és beléptető rendszerektől kezdve, a telefonhasználat ellenőrzésén keresztül, egészen a látogatott honlapok naplózásáig.

A felmérésből az is kiderült, hogy az említett rendszereket inkább akkor hívják segítségül, ha valamelyik dolgozónál szokatlan eseményre lesznek figyelmesek, vagy egy adott ügyet szeretnének kivizsgálni. A számítógépes tevékenységek megfigyelésétől azt várják, hogy csökkentse a helytelen internet használatot (pl. erőszakos vagy pornográf oldalak látogatása), növelje a munkahelyi hatékonyságot, és hogy megóvja a bizalmas vállalati információkat.

A válaszadók úgy vélték, hogy az alkalmazottak munkaidejük 70-80 százalékát töltik munkavégzéssel, a többit másra fordítják, és ebben ott van a nem munkával kapcsolatos  internetezés csakúgy, mint a számítógépes játékok űzése, vagy a magánjellegű internetes csevegés (MSN, Skype). Véleményük szerint a dolgozók teljesítményét mintegy 20-30 százalékkal lehet növelni munkahelyi kémprogramok bevezetésének köszönhetően. A válaszadók kétharmadánál már történt elbocsátás amiatt, hogy valaki megszegte az elektronikus levelezésre, vagy az internet használatra vonatkozó szabályzatot és a legfőbb okok között említették a túlzott mértékű magáncélú internet használatot, a sértő nyelvezetet elektronikus levelezés során és a bizalmas vállalati dokumentumok kiszivárogatását email-ben.

De nézzük meg mi a helyzet abban az időszakban, amikor egy adott munkára a megfelelő szakember kiválasztása folyik? Vajon a munkaerő közvetítők, személyzeti tanácsadók, fejvadászok és persze a leendő munkáltatók milyen csatornákon nyomozzák le a lehetséges jelölteket? Sokan ma már nem bíznak a megadott referenciákban, hiszen mindenki arra törekszik, hogy olyan személyt adjon meg, aki feltehetően jót mond majd róla, sőt, elvileg meg is kell beszélni az adott referenciaszeméllyel, hogy mit is fog rólunk mondani, illetve, hogy várhatóan milyen kérdésekkel fogják megkeresni. Nem is beszélve az előre megírt referencialevelekről, vagy LinkedIn-es ajánlásokról, amikor általában azt kéri a referenciát adó személy, hogy „írjad meg helyettem, hogy mit szeretnél, én meg majd aláírom”.

Éppen ezért mára nagyon elterjedtté vált, hogy az előszűréshez lenyomozzák a jelölt interneten fellelhető elektronikus lenyomatait is. Ha benyomást szeretnénk kapni az interjúalanyról, akkor ma már elég ha rámegyünk olyan közösségi portálokra, mint az iwiw vagy a Facebook és máris érezzük, hogy kivel fogunk találkozni. Az ilyen helyeken sokszor megtudhatjuk az adott személy hobbiját, kedvenc zenéjét, kedvenc állatát, de az ott szereplő fényképeken keresztül benyomást szerezhetünk az adott ember személyiségéről is. Vannak szélsőséges esetek, amikor az ilyen oldalakon valaki túlhangsúlyozza politikai, vagy vallási, netán szexuális beállítottságát, s ezt az érdeklődő ilyenkor akarata ellenére is látja. Rosszabb, amikor olyan fényképeket, vagy videókat rak fel magáról a lap tulajdonosa, amin valamilyen erőszakos cselekedetet, vagy félreérthető pózt örökít meg. Pályafutásom során volt egy jelölt, aki mellém akart jönni asszisztensnek és miután megnéztem az iwiw profilját, nemet mondtam, mivel a képeken az összetört motorját, nyílt törését, a barátnője fojtogatását örökítette meg és azt, ahogy pisztolyt szegez saját homlokához.

A közösségi portálok mellett sok mást találhatunk a jelöltekről az interneten. Érdemes megnézni, hogy az adott egyén ír-e blogot, netán csiripel-e a Twitter-en, vagy hozzászól-e egyes fórumok témáihoz és ha igen, milyen stílusban teszi azt. A durvaságok és a normális viselkedési formáktól való eltérés az ilyen helyeken is rögtön szembeötlő. Így hát ha állást keresünk, érdemes azzal tisztában lennünk, hogy rá fognak nézni az általunk szerkesztett elektronikus tartalmakra, tehát minden álláskeresőnek azt javasolnám, hogy a vitás részeket távolítsa el. Persze tisztában kell lennünk azzal, hogy az elutasítás indokában soha nem fog az szerepelni, hogy „azért nem hívjuk be interjúra, mert csúnyákat írt egy levelező listára”, hiszen csupán ezért nem is lehetne egy amúgy kitűnő szakembert elutasítani, de a kiválasztás során nem csak a szakértelmet, hanem a személyiséget is figyelik és bizony az ilyen dolgok tudat alatt is befolyásolják a döntéseket.

De ne higgyük, hogy csak szerencsétlen dolgozót figyelik, akit amúgy is azért fizetnek, hogy a munkahelyen dolgozzon, és azért nyomozzák le, mert a megfelelő személyt keresik az adott helyre! Az álláskeresők ugyanolyan kemény, ha nem keményebb módszerekkel nyomozzák le leendő munkáltatójukat az interneten, mint a toborzást végző szakemberek, már akinek van hozzá érzéke. A profi álláskereső mindig a döntéshozóhoz juttatja el pályázati anyagát és ennek érdekében adatokat és információt kell gyűjtenie. Döntéshozók neveihez hozzájuthatunk a megcélzott cég honlapján, vállalati listákon, céges adatbázisokban, internetes üzleti magazinokban, és hát a LinkedIn-en, amely kifejezetten szakmai alapon működő kapcsolatépítő oldal. A döntéshozó nevéből és a céges domain névből könnyedén képezhetjük az email címet, ha ismerjük az ott érvényes email cím kiosztási konvenciót. Megy mint a karikacsapás, és már küldhetjük is az email-t, de vajon mit szólnak hozzá, ha ismeretlenül küldözgetünk leveleket vezérigazgatóknak. Ezért javasolnám, hogy inkább próbáljunk valamilyen kapcsolatot találni az adott személyhez, mielőtt neki állunk kéretlen leveleket küldözgetni. A kapcsolatépítésre remek eszközök állnak rendelkezésre az olyan portálokon mint a LinkedIn vagy a Spoke, hogy csak az elektronikus lehetőségeket említsem.

Összefoglalásként megállapítatjuk, hogy ma már mindenkiről találhatunk elektronikus lenyomatot, legyen szó akár az internetről, egy munkaállomásról és láthatjuk azt is, hogy ma már nem csak a dolgozókat érinti ez, hanem bizony a döntéshozókat is. Vigyázat, mert a Nagy Testvért is megfigyelik!

Senior IT Support Engineers

Megbízóm a pénzügyi szektorban működő nemzetközi nagyvállalat, újonnan alakuló csapatába

IT Support Engineer

munkatársakat keres adatmenedzsment területre, erős Unix és szkriptelési ismeretekkel.

Feladatok:

  • Belső üzleti folyamatok adatainak kezelésére szolgáló megoldások tervezése és üzembe helyezése.
  • Könyvtár szintű szolgáltatások, jogosultságkezelés kialakítása.
  • IT infrastruktúra és a kapcsolódó alkalmazások karbantartása.
  • Dokumentáció és tréning az L2 mérnökök számára.
  • Folyamatos műszaki támogatás.

Elvárások (a magasabb pontszám fontosabb követelményt jelent):

  • 10: Folyékony angol nyelvtudás.
  • 10: Unix környezetben szerzett 3 éves tapasztalat.
  • 10: Sun One Directory szerver architekturális és üzemeltetési szintű ismerete.
  • 10: Erős szkriptelési ismeretek: Shell, Perl.
  • 9: Elosztott rendszerek területén szerzett hibakezelési tapasztalat.
  • 9: Magas rendelkezésre állású rendszerek karbantartásában szerzett tapasztalat.
  • 9: Erőforrás figyelő rendszerekkel szerzett tapasztalat.
  • 9: Hatékony kommunikációs képesség fejlesztőkkel, rendszermérnökökkel, felhasználókkal, üzleti partnerekkel.
  • 9: A teljes fejlesztési életciklus ismerete.
  • 9: Jó problémamegoldó készség.
  • 9: Önállóság.
  • 9: Szervezettség.
  • 9: Határidők betartása.
  • 8: Elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismeretek.

Pozíció területei:

  • IT / Telekommunikáció
  • Hálózati- és rendszermérnök
  • IT támogatás
  • Rendszergazda
  • Karbantartás

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László úrnak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Perl Specialist

I am looking for an experienced

  • Perl Specialist

for our global partner, operating in the financial industry.

The job:

  • Unix Hosting, Infrastructural Design and Platform Engineering.
  • Separating production systems and QA systems.
  • Maintenance and support of production systems and QA systems.
  • Interaction with global operations teams providing support and coverage for the systems.

The Requirements:

  • Solid experience in Object Oriented Programming and Perl scripting.
  • Proficient in Linux or Windows, including scripting.
  • Good understanding of core infrastructure (operating systems, file systems, high availability and cluster solutions) and distributed systems.
  • Understanding of process management.
  • Good communications skills in English, both verbal and written.
  • Experience in Java.
  • Strong understanding of XML.
  • Ability to work in a cross regional team.
  • Ability to build relationship with customers.
  • Experience with VCS.

Sectors:

  • IT/Telecommunications
  • IT programmer / Developer

How to apply:

  • If you are interested in the position, please send your CV to Mr. László Spiller: laszlo.spiller@adecco.com
  • or call +36 30 981 0403.

Hangkártyák programozása retro 18.

7.1.6. A gyors Fourier transzformáció (FFT)

Az FFT eljárás algoritmusát Cooley és Tukey dolgozták ki, majd 1965-ben publikálták. Ez az eljárás mondhatni forradalmasította a digitális jelfeldolgozást, mivel az addigi módszer rendkívül számításigényes volt, s így természetesen sok időt is vett igénybe.

Egy nyolc alappontú transzformáció lépései a következők:

  1. nyolc alappont,
  2. ezekből négy darab két alappontos transzformált előállítása,
  3. ezekből két darab négy alappontos transzformált előállítása,
  4. ezekből a nyolc alappontos transzformált, vagyis a végeredmény előállítása.
A 0-dik alappont a transzformációban részt vevő két alappont összege, míg az N/2-dik az előbbi két alappont különbsége, és így tovább. (Lásd F.19.)

F.19.

7.1.7. Az FFT algoritmus általános megfogalmazása és megvalósítása

Az algoritmust N alappontra adjuk meg, amely kettő hatványa. A transzformálandó függvény fi elemei komplex értékűek lehetnek. Az FFT algoritmus alapgondolata, hogy az N alappontú transzformáltat N/2 alappontú résztranszformáltból kell előállítani, utóbbiakat N/4 alappontra támaszkodó résztranszformáltakból, stb. Fogadjuk el a résztranszformált definíciójának a következőt:

(7.34)

Ahol r a résztranszformált elemeinek futó indexe, a felülre írt indexek pedig:

  • q: a rész-transzformált alappont sorozata az fq alapponton kezdődik,
  • p: a rész-transzformált alappont sorozata fi egymástól p-re lévő elemeiből áll (p mindig kettő hatványa).

F.20. alapján:

(7.35)

Mivel fi-nek N eleme van, a rész-transzformált N/p alappontra támaszkodik, ezért a transzformált ugyanennyi elemből áll:

(7.36)

Állítások:

Ha p=N, N darab rész-transzformáltunk van, amelyek egyenként megegyeznek az fi transzformálandó minta-sorozat egymás utáni elemeivel. Igazolás a (7.36) alapján Dr futó indexe csak r=0 lehet.  (7.34) kifejezésben ezért az exponenciális tényező értéke 1. Maga a szumma az egyetlen k=0 értékre terjed ki. Ezzel:

(7.37)

Ha p=1, egy darab transzformáltunk van, ami azonos a kiszámítandó diszkrét Fourier transzformálttal. Igazolás: ha p=1, (7.35) szerint q csak 0 értékű lehet. Ezt felhasználva a (7.34) képletben, az alábbi egyenletre jutunk:

(7.38)

Ami megegyezik a diszkrét Fourier transzformált definíciójával.

A p=2P eset rész-transzformáltjainak birtokában a p=P eset összes rész-transzformáltja kiszámítható az alábbi rekurzív formula segítségével:

(7.39)

Igazolását nem vezetjük le.

A fenti három állítás alapján megadható az FFT algoritmus:

  1. Az első állítás alapján a kiinduló fi adatsor egyben a p=N eset rész-transzformáltjainak sora.
  2. A harmadik állítás log2N-szeri egymást követő ismétlésével megkapjuk a p=N/2, p=N/4, stb., végül a p=1-hez tartozó rész-transzformáltakat.
  3. A második állítás szerint utóbbi azonos a keresett transzformálttal.

IT Infrastruktúra Mérnök

A pénzügyi és banki szektorban működű budapesti ügyfelünk

IT Infrastruktúra Mérnököt

keres,  aki rendszerautomatizálási, jogosultságkezelő, konfiguráció menedzsment és rendszermonitorozó alkalmazásokat fog fejleszteni.

Feladatok:

  • Keretrendszer tervezése és fejlesztése.
  • Funkciók honosítása Python és Perl nyelveken.
  • Automatizálási feladatok megoldása a kifejlesztett keretrendszerben.
  • Keretrendszer felhasználóinak támogatása.

Elvárások:

  • Perl és Python szkript nyelvek ismerete.
  • Objektum orientált alapelvek és funkcionális programozási nyelvek ismerete.
  • Erős Unix/Linux ismeretek.
  • TCP/IP hálózati protokoll mély ismerete.
  • Folyékony angol nyelvtudás.
  • Elosztott rendszerek ismerete.
  • Kerberos infrastruktúra ismerete.
  • Adatbázis kezelési ismeretek.
  • Elosztott verziókövető rendszerek ismerete.
  • Web alapú fejlesztési ismeretek.
  • C++ fejlesztői ismeretek.

Pozíció területei:

  • IT / Telekommunikáció
  • Programozó/Fejlesztő

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László vezető tanácsadónak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

Senior IT Development Engineers

Megbízóm a pénzügyi szektorban működő nemzetközi nagyvállalat, újonnan alakuló csapatába

IT Development Engineer

munkatársakat keres adatmenedzsment területre, erős Perl szkriptelési és adatbázis ismeretekkel.

Feladatok:

  • Adatmenedzsment rendszerek tervezése, megvalósítása és karbantartása.
  • Adatbázis tervezés és megvalósítás.
  • Automatizált adminisztrációt megvalósító szkriptek készítése.
  • Harmadik szintű támogatás nyújtása a kifejlesztett rendszer számára.
  • Rendszerdokumentáció készítése.

Elvárások:

  • Erős kommunikációs képességek, folyékony angol nyelvtudás.
  • Adatbázis tervezésben és integrációban szerzett mély tapasztalat.
  • LDAP vagy könyvtár szerver infrastruktúra ismeretek: LDAP lekérdező és frissítő alkalmazások .
  • Erős adatszinkronizálási ismeretek.
  • Mély PERL programozási ismeretek.
  • SOAP/XML/CGI programozási tapasztalat.
  • TCP/IP és kliens-szerver architektúrák ismerete.
  • Unix adminisztrációs háttér.
  • Tapasztalat magas rendelkezésre állású rendszerek tervezése területén.
  • Legalább 3 éves szakmai tapasztalat.
  • A teljes fejlesztési életciklus ismerete
  • Meta Directory technológia ismerete.
  • Programozási ismeretek: C, C++, VB.
  • Web szerver telepítési gyakorlat.
  • Microsoft Active Directory ismerete.
  • Jó problémamegoldó készség.
  • Önállóság, szervezettség, határidők betartása, terhelhetőség.

Pozíció területei:

  • IT / Telekommunikáció
  • Programozó / Fejlesztő

Munkavégzés helye:

  • Budapest

Jelentkezés módja:

  • Ha érdekli a pozíció, kérem küldje önéletrajzát Spiller László úrnak: laszlo.spiller@adecco.com
  • vagy hívja a +36 30 981 0403-as számot.

I’m Posting every week in 2011!

I’ve decided I want to blog more. Rather than just thinking about doing it, I’m starting right now.  I will be posting on this blog once a week for all of 2011.

I know it won’t be easy, but it might be fun, inspiring, awesome and wonderful. Therefore I’m promising to make use of The DailyPost, and the community of other bloggers with similiar goals, to help me along the way, including asking for help when I need it and encouraging others when I can.

If you already read my blog, I hope you’ll encourage me with comments and likes, and good will along the way.

Signed,

Laszlo

Hangkártyák programozása retro 17.

7.1.3. Komplex értékű függvény Fourier sora

Az említett összefüggések f(x) komplex függvényre is alkalmazhatók, mivel mind az f(x)->Cn, mind a Cn->f(x) visszaállítás lineáris művelet, abban az értelemben, hogy az összeadással és konstans szorzással felcserélhető.

Legyen a szóban forgó komplex függvényünk k(x), ami felbontható valós és képzetes részre:

K(x)=kr(x)+jki(x) (7.15)
A két összetevő külön-külön előállítható a Fourier sor segítségével:

(7.16)


ahol

(7.17)


és


tehát

(7.18)


7.1.4. A diszkrét Fourier transzformáció (DFT)

Digitális jelfeldolgozás esetében a jel, vagyis a függvényünk nem folytonos formában, hanem diszkrét mintánként áll rendelkezésünkre. (Lásd F.18.)

F.18

A vizsgált függvény továbbra is L szerint periodikus, de értékét csak véges számú x helyen ismerjük. Jelöljük ezeket fi-vel. Az L hosszúságú periódusra essen N darab minta. Ekkor a minták távolsága:

Dx=L/N (7.19)

Nyilvánvaló, hogy a mintákat elég sűrűn kell venni a függvényből, s itt ismét hivatkoznunk kell a mintavételi törvényre.

A Fourier sor elemei megközelítőleg:

(7.20)

(7.19) behelyettesítésével:

(7.21)

amely nem más, mint az fi diszkrét érték-sorozat Dk diszkrét Fourier transzformáltja:

(7.22)

megállapítható, hogy ennek a transzformáltnak csak N darab egymástól különböző értéke lehet, mert:

(7.23)

Próbáljuk meg a függvényt úgy visszaállítani, hogy csak ezt az N darab (0<=n<N) transzformált értéket használjuk fel:

(7.24)

Ellenőrzésképpen helyettesítsük be (3.24)-be (3.22)-ből Dn-t:

(7.25)

A két szumma felcserélésével, rendezések után:

(7.26)

Most nem vezetjük le, de fogadjuk el, hogy

(7.27)

Ahol dki az úgynevezett Kronecker-delta, melynek értéke 1 ha k=i, egyébként 0.

Ezzel a (7.26) egyenlet azonossággá vált, tehát (7.24) valóban a visszatranszformálás összefüggése.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az N elemből álló fi értéksorozat diszkrét Fourier transzformáltja:

(7.28)

A visszatranszformálást pedig az alábbi szummával végezzük:

(7.29)

Mind a transzformált, mind a visszatranszformált N-nel periodikus:

Dn+N=Dn, fk+N=fk (7.30)

Ha az fi értéksorozat valós bemenő értékekből áll, a Dn transzformált egyes elemei között bizonyos szimmetria összefüggések állnak fenn:

  • D0 valós,
  • D-n=Dn*, ami így is írható: DN-n=Dn*, (7.31)
  • DN/2 valós.

Az első és második állítás (7.28)-ból következik, míg a harmadik állítás a másodikból következik, vagyis DN/2 önmaga konjugáltja kell, hogy legyen, tehát valós. Az N valós számból álló értéksorozat diszkrét Fourier transzformáltját tehát egyértelműen megadhatjuk a Dn transzformált értéksor felével, pontosabban a következőkkel:

D0, D1, D2, …, D(N/2)-1, DN/2 (7.32)

Mivel az első és az utolsó adat valós, a közbülsők komplexek, ez éppen N darab számértéket jelent.

7.1.5. A DFT kapcsolata a vizsgált függvény harmonikus összetevőivel

  • Vizsgáljuk az f(x) valós értékű függvényt,
  • Kikötjük, hogy a függvény előzetes aluláteresztő szűrésen esett át, melynek eredményeként 2Dx-nél rövidebb periódushosszú összetevő biztosan nem fordul benne elő,
  • A függvény L hosszúságú szakaszán Dx lépésközzel N=L/Dx darab fi mintát veszünk,
  • A mintákból előállítjuk a D0 – DN/2 DFT elemeket,
  • Ez esetben állítható, hogy az f(x) függvény vizsgált szakaszát egyértelműen visszaadja az alábbi kifejezés:

(7.33)