Munkahelyi megfigyelés, még mindig…

Magyarországon jogszerű-e a dolgozók számítógépes tevékenységének megfigyelése un. munkahelyi kémprogramokkal? Milyen tevékenységeket lehet megfigyelni és hogyan? Képernyőmentések készítése legális-e? Az így felsorakozatott bizonyítékokat elfogadja-e a bíróság?

Válaszként egy, a közelmúltban megjelent szakmai cikk.

Valaki figyel (Humán Szaldó 2008/6)

Az elektronikus levelezés ellenőrzése a munkahelyen

A munkavégzés ellenőrzéséhez és a munkahelyi számítógép gondos használatához a munkáltatónak jogos érdeke fűződik. Mérlegelési jogkörében dönt az elektronikus levelezés szabályairól a munkahelyen és meghatározhatja, hogy a munkavállalók milyen feltételekkel küldhetnek e-mail-t szolgálati, illetve magán célból. A következőkben bemutatjuk, a munkahelyi elektronikus levelezés ellenőrzése mely esetekben jogszerű – figyelemmel a munkavállalók személyiségi jogainak védelmére.

Személyes adatok – tiszteletben tartásuk az e-mail ellenőrzésekor

A munkavállaló elektronikus levelezéséről szóló adatok felvétele adatkezelésnek minősül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény [Atv.] szerint, amely a munkavállaló előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása alapján jogszerű. Az e-mail személyes adat az Atv. értelmében, ha meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható. Az e-mail forgalomról szóló adat és az e-mail tartalma is személyes adat, ha azok segítségével a munkavállaló azonosítható (750/A/2004, 1598/K/2004). A munkáltató az adatvédelmi alapelvekkel összhangban köteles a levelezésre vonatkozó személyes adatokat kezelni, amelynek feltételei különböznek a szolgálati és a magánjellegű e-mail ellenőrzésekor.

Szolgálati vagy magánjellegű e-mail

Az e-mail használat esetében megkülönböztethetjük a magánérdekű és a szolgálati jellegű használatot. Szolgálati jellegű az elektronikus levelezés, ha a munkavállaló a munkaköri kötelezettségei teljesítésével összefüggésben folytat levelezést. Magánjellegű az elektronikus közlés, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból tesz a munkavállaló az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételekor, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is (2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 1. §-ának (4) bekezdése). „Magáncél” a kereskedelmi, üzleti, hivatásszerű tevékenység, illetve közfeladat körén kívül eső cél – például vélemény küldése egy honlapon található fórumra, vagy csevegő klubba, elektronikus levelezés, szerződési nyilatkozatok tétele, banki elektronikus átutalás személyes célra.

A gyakorlatban sokszor problémát jelenthet az e-mail jellegének meghatározása, ugyanis a feladó és az e-mail tárgyának megjelölése alapján nem lehet minden esetben eldönteni, hogy magán- vagy szolgálati e-mail-ről van szó. Ekkor általában a címzett jogosult felnyitni és minősíteni azt, hogy a levél hivatalos vagy magánjellegű (791/K/1998).

A szolgálati „küldemény”

A munkáltató csak meghatározott feltételekkel tekinthet be a munkavállaló munkahelyi e-mail címén történő levelezésébe és ellenőrizheti a munkavállaló szolgálati jellegű e-mail forgalmát.

A munkáltató joga a szolgálati jellegű e-mail ellenőrzésére

A munkahelyen folytatott elektronikus levelezés tekintetében a cég ügyeinek intézését szolgáló, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötött e-mail címek alapján folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet (331/A/2001). Ez jogszerű abban az esetben is, ha e címen valamelyik – a postafiókhoz hozzáférő – munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott (331/A/2001).

A szolgálati jellegű e-mail-t a munkáltató meghatározott feltételekkel keresheti vissza és nyithatja ki. Erről kifejezetten rendelkezni kell a kollektív szerződésben, utasításban vagy belső szabályzatban. Az ellenőrzés során harmadik személyek jelenléte és az eljárási cselekmények a munkavállaló személyiségi jogait nem sérthetik. Az e-mail tartalmával kapcsolatos adatfelvétel körülményeit írásba kell foglalni.

A munkavállaló előzetes tájékoztatása

A munkáltató köteles az ellenőrzés feltételeiről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni. A munkavállaló hozzájárulását be kell szerezni, mert a szolgálati jellegű e-mail titkos ellenőrzése jogellenes. A munkáltató csak kivételes esetben ismerheti meg a szolgálati jellegű e-mail tartalmát. Nem ellenőrizheti eseti jelleggel sem a munkavállaló szolgálati jellegű elektronikus leveleit – például minőségbiztosítás céljából a munkavállaló hozzájárulása esetén sem. A célhoz kötöttség elvét sérti az adatkezelés, ha például a munkavállaló e-mail forgalmát abból a célból ellenőrzi, hogy a munkatársával fenntartott magánéleti kapcsolatát nyomon kövesse.

A munkáltató a munkavállalót kivételesen szólíthatja fel a szolgálati jellegű e-mail nyomtatott formában való bemutatására. Előfordulhat, hogy a szolgálati jellegű e-mail magánjellegű közlést is tartalmaz, ezért a munkáltató a munkavállalót az e-mailben szereplő, kizárólag a munkavégzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szakmai adatok kiadására szólíthatja fel.

Magánlevelezés

A magánjellegű elektronikus levelezés ellenőrzése szigorúbb feltételek mellett jogszerű, mint a szolgálati jellegű e-mail tartalmának ellenőrzése.

Engedélyezett magánhasználat

A munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg. Nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére az érintett hozzájárulása nélkül (105/A/2003).

A beérkező magánleveleket, amelyek tartalmát a címzett munkavállaló nem tudja kontrollálni, a munkáltató nem ismerheti meg (120/A/2004, 1543/A/2004). „A munkáltató ekkor jogosult a munkavállalót utasítani, hogy a hivatalos levelezésre szolgáló e-mail címen magánjellegű levelezést ne folytasson. Ha a beérkező levél tartalma a tárgya alapján nem egyértelmű, vagy nincs megadva, és a munkáltató alapos okból szükségesnek tartja azt, hogy a levél tartalmát megismerje, elsősorban a címzett munkavállalótól kell tájékoztatást kérnie. Ha ez nem lehetséges, a levelet az érintett munkavállaló által erre felhatalmazott másik munkavállaló tekintheti meg. Ha ilyen személyt az érintett munkavállaló nem jelölt ki, a munkáltató betekinthet a levelekbe. Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a munkáltató nem kezelheti, nem használhatja fel” (120/A/2004, 1543/A/2004). Engedélyezett esetén a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállalói e-mail tartalmát.

Tiltott magánhasználat

A munkáltató az elektronikus levelezés tiltása esetén a magánjellegű e-mail tartalmát csak rendkívüli esetekben ismerheti meg. Nem engedélyezett magánhasználat esetén a tilalom betartását ellenőrizheti, ha a munkáltató ellenőrzéshez fűződő érdekei meghaladják a munkavállaló személyiségi jogainak tiszteletben tartásához fűződő érdekét (pl. bűncselekmény gyanúja esetén, a munkavállaló magatartása a munkáltató működését jelentős mértékben veszélyezteti). A munkáltató köteles ekkor is az e-mail feladója és címzettje személyiségi jogait, különösen a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot tiszteletben tartani.

A levéltitok védelme az e-mail ellenőrzésekor

A munkáltató köteles a szolgálati és a magánjellegű e-mail tartalmának sérthetetlenségéről és bizalmasságáról egyaránt gondoskodni. Az elektronikus levelezés és a postai levéltovábbítás hasonlóak, ezért a levéltitok védelme a Ptk. szerint kiterjed az elektronikus levelezés védelmére is. A munkavállalónak méltányolható érdeke fűződik az elektronikus levelezése titokban tartásához.

Különösen az e-mail-ben foglalt magántitok birtokába jutás és annak jogosulatlan nyilvánosságra hozatala valósít meg visszaélést, de egyéb magatartások is vezethetnek a levéltitok sérelmére. Megsérti a munkáltató a levéltitkot az e-mail ellenőrzésekor, ha az zárt küldeménynek minősül. Ekkor az e-mail titkosításának szabályait is figyelembe kell venni.

Az e-mail forgalommal kapcsolatos adatok kezelése

A munkavállaló e-mail forgalmának külső körülményeivel kapcsolatban a megfigyelés különösen a levelezés tényére, időpontjára, címzettjére, és a levél tárgyára irányulhat (forgalmi adatok) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény [Eht.] 157. § (2) bekezdés szerint. A munkáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás használatával kapcsolatos személyes adatokat a díjszámítás ellenőrzése és a díjvita céljából kezelheti (Eht. 142. § (2) bek.; 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §). Nem készíthet kimutatást például ezek alapján a munkavállaló felhasználói magatartásáról.

A magánjellegű és a szolgálati érdekű e-mail esetén – a munkavállaló hozzájárulásával – a levelezés időpontjára és dátumára vonatkozó adatokat jogszerűen veheti fel a munkáltató. A kommunikáció külső körülményeiről szóló adatok kezelése a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával jogszerű (803/A/1997, 387/A/1998).

A kimenő magánjellegű e-mail címzettjének és a beérkező magánjellegű e-mail feladója adatainak kezelése nem megengedett. Az érintett írásbeli hozzájárulásának birtokában is vizsgálni kell a célhoz kötöttség és a szükségesség alapelvek megvalósulását, melyre tekintettel csak kivételes esetben lehet ezen adatokat kezelni (pl. az érintett munkavállaló szabadsága idején, ha az sürgős ügy érdekében elengedhetetlen).

Az e-mail használattal való visszaélés esetén az e-mail tartalmát nem, de a forgalmi adatait a munkáltató megismerheti. A munkáltató működése ellehetetlenülésének megelőzése érdekében egyes esetekben jogszerű lehet az e-mail visszakeresése a forgalmi adatok felvételével. Ekkor az ellenőrzésről ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a munkavállaló tudomására kell hozni.

1 hozzászólás a következőhöz: “Munkahelyi megfigyelés, még mindig…

  1. Manó szerint:

    Kedves Blog író!
    Kedves László!

    Talán tudnál segíteni nekem, az egyetlen oldal vagy, akinél valóban az elektronikus levelezésem munkáltató általi megszegéséről olvashattam.

    Az Én volt munkáltatóm megszűntetve az e-mailcímemet, kereskedik a korábbi leveleim között. Sőt felszólított e-mailben ügyvédén keresztül, hogy törvénytelenül átküldtem magamnak saját privát levelezőmre néhány levelet, ami a cége tulajdonát , ügyféllistáját tartalmazza. Tehát bevallották, hogy ezt nézegetik.
    Van neki ahhoz joga, hogy munkaviszonyom megszűnése után kutakodjon a leveleim között, ha már voltam annyira figyelmetlen hogy előtte nem töröltem ki a leveleimet, hogy ne tudjon mit olvasgatni?

    Semmilyen szerződés, megállapodás nem volt részünkről aláírva, hogy ez a cég tulajdonát képezi, Ő önkényesen kutakodhat a volt levelezőmben, ami a nevemmel volt fémjelezve, tehát nem a cégé, (munkám során használtam) hiába Ő biztosította ezt a levelezőt.

    Kérlek segíts iránymutatásoddal, Te mit tennél az Én helyembe?
    Ez a személyiségi jogaimat sérti úgy érzem, még az is, hogy megállapítja, hogy ebben az időpontban ennyi levelet küldtem át magamnak.
    Ez igaz, de megteheti? – Még Ő fenyegetőzik, hogy a munkatörvénykönyve mit tilt, neki nem tiltja valami inkorrekt viselkedését?

    Előre is köszönöm segítséged!

    Manó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s