5.6. Hangkártyák összehasonlítása
Ahogy a bevezetésben is utaltam rá, óriásit változott a világ a számítógépes hangfeldolgozás területén. Ma már olyan nagy választék áll rendelkezésünkre hangkártyákból, hogy szint lehetetlen választani. Mégis érdemes röviden áttekinteni, hogy amikor ez a dolgozat íródik (2000), milyen hangkártyák lelhetők fel a piacon és mi alapján érdemes közülük választani. *
A CHIP számítógépes magazin 2000. januári számában [8] egy viszonylag jól alkalmazható módszert találunk a hangkártyák tesztelésére, összehasonlítására. A mérési módszer lényege, hogy a kártyák tesztelése „önmaguk” segítségével történik. Pontosabban arról van szó, hogy a kártya vonali kimentén (Line Out) megjelenő jelet egy erre alkalmas kábellel a kártya vonali bemenetére (Line In) vezetik. Magyarul, a kártyával „bevetetik ” a saját maga által generált jelet. Mindezekből következik, hogy a jelromlás összeadódik, hiszen a jel keresztülmegy mind a kimeneten, mind a bemeneten.
A hangkártya lejátszási (Playback) keverőjén a Master és a Wave kivételével, amelyeket maximális hangerőre állítottak, mindent elcsöndesítettek. A felvételi (Recording) keverőn pedig csak a bemenetet (Line In) állították teljes hangerőre. A keverő beállításaiból következően a mérés során gerjedés nem léphetett fel. A megfelelő kimeneti jel biztosítása érdekében 44100 bit/s mintavételezésű, mono Wav hangállományokat használtak, amelyek a következő módon jellemezhetőek:
- Teljes hangerőn 11 perc alatt megy végig a teljes hangfrekvenciás tartományon (0-22kHz).
- 10 különálló, 66 másodperces hangállomány, amelyeket 440 Hz-es hangot adnak különböző hangerővel – 10%-tól 100%-ig, 10%-os lépésekben.
- 10 különálló, 66 másodperces hangállomány, amelyek 1 kHz-es hangot adnak különböző hangerővel – 10%-tól 100%-ig, 10%-os lépésekben.
- 10 különálló, 66 másodperces hangállomány, amelyek 440 Hz-es és 1 kHz-es hangot adnak keverve, különböző hangerővel, – 10%-tól 100%-ig, 10%-os lépésekben.
A hangállományok és a SpectraLab nevű program segítségével a következő vizsgálatokat végezték el:
- Átvitel: a teljes halható frekvenciatartományban vizsgálták a kiadott maximális hangerőt, visszacsatoló kábel használata nélkül. A magasabb érték jobb, a kártyák átviteli karakterisztikáján ezt jelzi a zöld vonal. (Lásd F.15.b.)
- Áthallás: visszacsatoló kábel nélkül figyelték meg, hogy a kimenet által kiadott jel milyen mértékben jut vissza a bemenetre a kártya áramkörein keresztül. Az alapzajnál sosem lehet kisebb szintű, de értéke kicsivel az alapzaj alá süllyedhet. (Az alacsonyabb érték a kedvezőbb, a kártyák átviteli karakterisztikáján ez a sárga vonal.)
- Alapzaj: visszacsatoló kábel nélkül, a hanglejátszás során figyelték a bemenet által összeszedett, illetve az áramkörök által keltett saját zajt. (Az alacsonyabb és „egyenesebb ” érték elfogadhatóbb, a kártyák karakterisztikáján ez a piros vonal.)
- Jel/zaj viszony: a hangfrekvenciás jelalak mutatója, amely a hang tisztaságát jelzi. A hasznos jel csúcsértékének és a zaj átlagos erősségének hányadosa, mértékegysége decibel (dB). A teszt során a 440 Hz-es és az 1 KHz-es jelet egyszerre lejátszva, különböző hangerőkön figyelték a program által kijelzett jel/zaj viszonyt. (A nagyobb érték a jobb.)
- Optimális hangerő: az a hangerő, amelyen a legmagasabb jel/zaj viszonyt mérték.
Az összehasonlítás során rájöttek, hogy nagy eltérés van az egyes hangkártyák kimeneti erősítői között: a kártyák optimális hangereje 40% és 80% között mozog. 90-100% közelében már minden hangkártya esetében jelentősen romlott a jel/zaj arány. Ezért használat során az adott hangkártya optimális hangerejét célszerű beállítani a szoftveres keverővel.
Rájöttek még, hogy bár az alapzajnak minél kisebbnek kéne lennie, az áthallás akkor a legkisebb, ha az alapzaj azonos szinten marad.
A T.1. a CHIP magazin hardvertesztje alapján néhány fontosabb hangkártyát foglal magába, azok műszaki paramétereit és mérési eredményeit ismertetve. F.15.b. pedig a Creative Sound Blaster Live! és a Terratec Sound System DMX hangkártya grafikonjait tartalmazza, összehasonlítás céljából.
F.15.b. A Creative Sound Blaster Live! és a Terratec Sound System DMX hangkártyák összehasonlítása grafikonok alapján: (a) jel/zaj a hangerő függvényében, (b) átviteli jelleggörbék, (c) torzítás a hangerő függvényében
T.1. Fontosabb hangkártyák összehasonlítása (2000. január)
Műszaki adatok | |||||
Típus | Aurel Vortex2 SuperQuad Digital | Creative Sound Blaster Live! | Terratec Sound System DMX | Terratec Xlerate Pro | Tracer Sampling Audio System |
Chipkészlet | Aurel Vortex AU8830A2 | Creative EMU 10K1NDF | ESS Canyon3D ES1970M-3D |
Aurel Vortex AU8830A2 | Crystal CX4237BXQ3 |
Csatolás | PCI | PCI | PCI | PCI | PCI |
MIDI/Joystick | Van | Van | Van | Van | Van |
Bemenetek | Line, mic, aux, CD, TAD | Line, mic, aux, CD, TAD, digitális, digitális optikai | Line, mic, aux, CD1, CD2, TAD, optikai digitális | Line, mic, aux, CD, TAD | 2xline, mic, CD, TAD, video |
Kimenetek | Duál line, optikai digitális | Duál line, digitális, optikai digitális | Duál line, optikai digitális | Duál line, optikai digitális | Line, duál speaker |
Hangrendszer | Sztereó, A3D, 4 csatornás | Sztereó, EAX, 4 csatornás | Sztereó, A3D, EAX, 4 csatornás | Sztereó, A3D, 4 csatornás | Sztereó, SRS, 4 csatornás |
Mérési eredmények | |||||
Alapzaj (0%-os hangerőn) | -78,3 dB | -77,3 dB | -80,3 dB | -78,3 dB | -93,0 dB |
Áthallás (100%-os hangerőn) | -78,0 dB | -76,8 dB | -61,1 dB | -78,0 dB | -91,6 dB |
Jel/zaj viszony | |||||
10%-os hangerőn | 39,3 dB | 34,2 dB | 30,5 dB | 39,3 dB | 37,7 dB |
20%-os hangerőn | 44,7 dB | 39,1 dB | 30,6 dB | 44,7 dB | 42,9 dB |
30%-os hangerőn | 50,0 dB | 44,2 dB | 30,7 dB | 50,0 dB | 48,3 dB |
40%-os hangerőn | 55,1 dB | 49,3 dB | 30,7 dB | 55,1 dB | 53,5 dB |
50%-os hangerőn | 60,2 dB | 54,3 dB | 30,7 dB | 60,2 dB | 58,6 dB |
60%-os hangerőn | 64,9 dB | 59,3 dB | 30,7 dB | 64,9 dB | 63,4 dB |
70%-os hangerőn | 69,4 dB | 64,2 dB | 16,2 dB | 69,4 dB | 67,8 dB |
80%-os hangerőn | 44,5 dB | 68,8 dB | 10,3 dB | 44,5 dB | 70,8 dB |
90%-os hangerőn | 14,4 dB | 31,2 dB | 7,7 dB | 14,4 dB | 15,8 dB |
100%-os hangerőn | 9,67 dB | 13,5 dB | 6,2 dB | 9,6 dB | 17,2 dB |
Optimális hangerő | 69,4 db (70%) | 68,8 dB (80%) | 30,7 dB (60%) | 69,4 dB (70%) | 70,8 dB (80%) |
* Azt tervezem, hogy cikksorozatomnak ezt a részét kiegészítem a legújabb hangkártya típusok összehasonlításával és azt folyamatosan nyomon is követjük majd a jövőben.
[8] Giczy Gergő: Hanghatár, CHIP magazin, XII. évf., 1. szám, 92-96. oldal
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!