A héten egy jó hangulatú partin vettem részt kolléganőm, Andi társaságában a Babar nevű bárban, ahol a profession.hu által, a HR világából meghívott vendégek hallgathattak jó poénokat, ehettek, ihattak, majd kedvükre táncolhattak.
Érdekesen indult az este, hiszen mielőtt a bárba mentem volna, még ittam egy teát a Café Zsivágóban egy barátommal, majd átsétáltam a Huszár utcába. Kellemes meleg volt, jól esett lazítani a kemény munkanapot követően és azon gondolkodtam, hogy mennyit lehet tanulni a többi kollégától, főleg Jucitól, aki több felsővezetői elhelyezést is csinált a hónapban. (Van olyan executive search-re szakosodott tanácsadó, aki jó, ha egy felsővezetőt elad egy hónapban.) A skóciai vezetés elismerése kifejezéséül egy nagy csokor virágot küldött neki meglepetésként.
Mikor odaértem a bár elé, már hosszú sorok kígyóztak, hiszen mindenki hallani akarta a fellépőket. Miután bejutottam, leadtam névjegyemet, magamhoz vettem üdvözlő italomat, de Andi még valahol bent volt a tömegben, mivel nagy volt a zsúfoltság. Az első ember, akitől megkérdeztem, hogy melyik cégtől jött azt válaszolta, hogy „hát ő nem cégtől jött, csak kapott egy jegyet és várja a műsort”. Ekkor úgy gondoltam, hogy lazábban állok a dolgokhoz és nem erőltetem a szakmai kapcsolatépítést.
Mentem egy kört és találkoztam Eszterrel a profession.hu-tól. Végre netvörkölhettem egy kicsit, meg elmondhattam, hogy mik az elvárásaim a hup.hu oldalon megjelenő hirdetéseimmel kapcsolatban. Eszter nagyon kedves volt és elmondta, hogy éppen a virtuális állásbörze igazgatásával vannak elfoglalva, amelyről nekem is nagyon szívesen mutat egy demót.
Közben rátaláltam Andira és egyre jobb lett a hangulatom. Előkerültek Andi volt kollégái is, akikkel ittunk még egy kört, majd elkezdtünk beszélgetni, de ekkor már dőltek a poénok a fellépőkből is. Amennyit a műsorból hallottam, az nagyon jó volt, de igazából irodalomról és történelemről beszélgettünk. Főleg Passuth László művei jöttek szóba.
Véget ért a kiváló műsor és sokan a meleg miatt inkább az utcán építették üzleti kapcsolataikat, mi pedig úgy döntöttünk, hogy bent maradunk, iszogatunk, beszélgetünk és várjuk, hogy beinduljon a tánc.
A tánc nehezen indult be, de aztán kilenc körül már olyan húszan-harmincan mozogtak a zenére. A zene az nagyon változatosnak bizonyult. Lady Gaga számaitól George Michael-ig minden volt, bár nagyon hiányoltuk a Santa Mariát és társait. Szóval magyar zenét nem játszottak, pedig akkor biztos többen táncoltak volna.
Jómagam tízkor indultam el, mert hát várt a család, meg másnap dolgozni is kellett, de előtte még összefutottam Zoltánnal, akivel még a Pannon Állásbörze felkészítő napjain találkoztam, amikor karrierépítés témakörben tartottam előadást az ottani informatikus hallgatóknak.
Összegezvén a történteket azt kell mondanom, hogy nagyon jól sikerült a buli, sokkal jobban mint vártam, és tényleg jól kimulattuk magunkat. Talán jobb is, hogy ilyen laza volt az egész és őszintén szórakoztak az emberek, nem pedig csak a kapcsolatépítésre és üzletfejlesztésre összpontosítottak. Manapság sokan ész nélkül gyűjtik a kapcsolatokat a LinkedIn-en, holott az igazi üzleti kapcsolatok az ilyen jó hangulatú eseményeken köttetnek. Ezúton is köszönjük a profession.hu csapatának.