Harc az Open Source nevében 1.0

Február 24-én részt vettem az Open Source 2011 – Technológiák harca című konferencián, melynek létrejöttét az inspirálta, hogy “a nyílt forráskódú megoldások kihasználtsága hazánkban még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet a benne rejlő üzleti és technológiai lehetőségek indokolttá tennének.” Az előadások során számomra bebizonyosodott, hogy a bemutatott megoldások valóban képesek a legtöbb informatikai problémára választ adni. Elgondolkodtató volt az is, hogy évente milliárdok vándorolnak ki az országból, amiatt, hogy külföldi fizetős informatikai termékeket használunk. Ami viszont bíztatóan hangzott, hogy a kormányzat nyitott az Open Source technológiák megoldásai iránt és hajlandó terepet nyújtani azok kipróbálására és eredményes alkalmazásuk esetén pedig további bevezetésükre is. A konferencia során számtalan lehetőség kínálkozott a kapcsolatépítésre és a kötetlen szakmai beszélgetésekre, régi és új ismerősök, elhivatott IT szakemberek társaságában. A VIP vacsorán pedig módomban állt az Open Source szakma hazai krémjével is megvitatni néhány informatikai kérdést egy pohár vörös bor mellett.

Mielőtt az előadások részletezésére térnék ki, el kell, hogy mondjam, hogy mi is késztet arra, hogy folyamatosan  konferenciákra járjak? Sokan fel is tették nekem ezt a kérdést. A válasz egyszerű: hiszek a szakmai alapú tanácsadásban. Hiszen milyen IT toborzási tanácsadó az, aki úgy ül le egy IT szakemberrel interjúzni, hogy fogalma sincs arról, hogy miről is beszélgetnek valójában? Azt is fontos megemlíteni, hogy ma már nem olyan tanácsadókra van szükség, akik az irodában ülnek és az internetről töltögetik le az önéletrajzokat. Erre egy gyakornok is képes. Személyesen kell megjelenni a szakmai rendezvényeken és ott üzleti partnerséget kell építeni, valamint jövőbeli lehetséges jelölteket felkutatni. Ennek legjobb módja a szakmai alapon nyugvó párbeszéd (nem pedig a nyomulás), melyre pedig szintén csak akkor képes a tanácsadó, ha azáltal, hogy részt vesz a konferencián, képzi is magát szakmailag, tehát odafigyel az előadáson. Nos, nézzük, én mennyire figyeltem oda?

Első körben meghallgattam a plenáris előadásokat, majd a fejlesztő szekción vettem részt, végül pedig átültem a vállalati szekcióba. A kormányzati téma számomra nem volt annyira érdekes.

Szentiványi Gábor (ULX), általános trendekről beszélt, megemlítve, hogy ma már a nyílt forráskódú technológiák magas érettségi fokot értek el. Léteznek lokális és globális megoldások, melyek hozzájárulnak az ideális ekorendszer kialakulásához, melyet a gazdag kínálat, a dinamikus fejlődés, a közös érdek és a rugalmasság jellemez. A nyílt szabványok fontosak, hiszen az internet is erre épül, mindamellett, hogy az innováció hajtóereje is fontos. Ma már Open Source téren különféle üzleti modellek léteznek. Előfordul, hogy a termékesítés tulajdonosként történik, mint az Oracle és az IBM esetében, van rá példa, hogy Open Source-ként jelenik, meg, mint a RedHat, vagy pedig szolgáltatásként, mint a Google, vagy az Amazon. Az Open Source által elindított folyamatok a nagyobb társadalmi igazságosság és a szakmai társadalom nagyobb megbecsülése irányába mutatnak, továbbá érdekessége, hogy nem csak helyettesítő terméket, de új piacot is kínál. Léteznek standard termékek multiktól és egyedi megoldások helyi vállalatoktól, melyek aránya a klasszikus 80:20. Elhangzott, hogy mostanság a fejlesztők a királycsinálók, és az, hogy a projektek agilis fejlesztéssel folynak, ami azt jelenti, hogy az ügyfél is részt vesz magában a fejlesztésben. Az Open Source projektek esetében nincs kezdeti pénzbefektetés, amely felgyorsítja az értékteremtést. Míg a fejlesztők és a penetrátorok szava egyre nő, addig a vezetők vissza akarják szerezni a kontrollt, miközben egy rugalmas, de standard platform van kialakulóban, tehát a taktikai megoldásoktól a stratégia megoldások irányába haladunk jelen pillanatban. Folyamatosan nő az implementáció sebessége és az Open Source mára “main stream” lett az IT világában. Miközben a kód és az érték között nő a távolság, a desktop oldali alkalmazások ingyenessé válnak és az operációs rendszer által képviselt réteg kiürül. A felhő alapú technológiák erősödnek, és megjelenik a platform szintű virtualizáció. Az Open Source folyamatosan “mászik fel” az operációs rendszer szintjéről a köztes rétegen keresztül az alkalmazások szintjére. Érdekes, hogy a nyílt forráskódú megoldásokra vagy a nagyon kicsi cégek, vagy a nagyon nagy vállalatok kapnak rá, a közepesek kevésbé.

A következő előadó Vályi-Nagy Vilmos, helyettes államtitkár volt, aki kormányzati szemmel foglalta össze az Open Source lehetőségeit. Szerinte az előző ciklusban IT vonalon is sok rossz és kevés jó történt, melyen úgy szeretnének változtatni, hogy csökkentik a költségeket, növelik az átláthatóságot, nem avatkoznak be a szabad piaci folyamatokba, növelik a hatékonyságot és figyelembe veszik a valós állampolgári igényeket. Megdöbbentő volt azt hallani, mely szerint egyes hivatalokban felesleges, méreg drága és bonyolult védelmi rendszerek alakultak ki az elmúlt években, míg más hivatalokban egyáltalán nem volt védelmi rendszer. Ebben az előadásban az volt számomra rokonszenves, hogy új HR politikát hirdetve gondolnak azokra az informatikusokra is, akik az állami szektorban szeretnének elhelyezkedni, vagy már ott dolgoznak, azáltal, hogy valós életpálya modellt alakítanak ki számukra és növelik képzettségüket. Ha már képzésről beszélünk, az előadások során sokszor elhangzott, hogy a kormányzatnak jobban kellene támogatni az Open Source technológiák oktatását is. Az államtitkár kifejtette, hogy a felnőttképzés keretein belül kívánják fokozottan támogatni azt. Szimpatikusan hangzott az is, hogy a kormány pilot terepet kíván nyújtani a kliens oldali nyílt forráskódú alkalmazások szállítóinak.

Az első két előadást kerekasztal beszélgetés követte, ahol az érintettek kifejthették véleményüket, vagy kritikát fogalmazhattak meg az elhangzottakkal kapcsolatban. Itt többek között elmondták, hogy a kormányzat feladta valóban nem az, hogy a piacon bármit is tegyen az Open Source elterjedése érdekében, hiszen azt a piaci szereplők majd megoldják. Sokkal inkább példamutatást várnak és azt, hogy olyan törvényeket alkossanak, amelyek lehetővé teszik az Open Source technológiák normális működését jogi szempontból is. Jelenleg felkészült szakemberek, fejlesztők kellenek, tehát ezeknek a kinevelését és oktatását kell támogatni nem csak a felnőttképzés, de az egyetemek szintjén is, hiszen ott most monopolhelyzetben vannak a külföldi multik termékei. A hozzászólók szerint az jó, hogy a kormányzat nem gátolja az Open Source technológiák elterjedését és komoly partnerként viselkednek.

Az első részben ezeket tartottam fontosnak elmesélni, de tervezem, hogy a többi előadás mondanivalóját is összefoglalom, legalább is azt, ami számomra érdekes volt. Hosszú volt a nap, hiszen reggel kilenctől este tízig folyamatosan előadásokat hallgattam és IT szakemberekkel beszélgettem.

A konferencia honlapja itt található: http://computerworld.hu/konferencia/48

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s