Edzőtábor Belgiumban

Élménybeszámoló

2012. március 23-tól március 27-ig Belgiumban tartózkodtam, ahol elkezdtük a felkészülést az Adecco nemzetközi csapatával az októberi Garmin Barcelona Triathlon-ra. A táborban a komoly elméleti felkészülés és a kemény edzések mellett rengeteg új barátra találtam a világ minden tájáról. Ez az esemény nem csak a sportról és a felfrissülésről szólt, hanem sokkal inkább olyan dolgokról, mint kapcsolatépítés, csapatépítés, összetartás és vállalati kultúra.

Rögtön az érkezést követően a brüsszeli reptér melletti Radison Hotelban gyülekeztünk, majd rövid ismerkedés és ebéd után át is szállítottak bennünket Hasseltba. A szobák elfoglalását követően mindenki a nyitó konferenciára sietett, ahol meg is kaptuk a felszerelést a következő napok edzéseihez. A zsákban szinte minden volt, ami alapfelszerelésként kell egy triatlonhoz: úszósapka, úszószemüveg, bicikli pedál, biciklis cipő, sisak, kulcsok, futó póló, sapka és egy Polar sportóra pulzusmérővel.

A bevezető után török szobatársammal felderítettük a várost, ahol a sörözők mellett egy Adecco irodát is találtunk. A vacsorát követően német kollégák társaságában vissza is tértünk az egyik belga sörözőbe és innentől kezdve mindig együtt vacsoráztunk. Én, a németek, a török kolléga majd másnap kiegészülve a japánokkal is.

A nap úgy kezdődött, hogy reggel kivittek minket abba a sportcentrumba, ahol az elméleti felkészítés és a tesztek zajlottak. Délután mindenkinek egy 4 órás felkészítő edzésen kellett részt vennie, majd a hotelba visszatérvén még volt egy összefoglaló oktatás. Ezután mindenki rendbe szedte magát és kimentünk egy jó helyre vacsorázni.

Első nap futással kezdtünk, s talán ez volt a legkönnyebb. Sok hasznos tippet kaptunk a bemelegítéshez, majd különböző rögtönzött csapatversenyeken vettünk részt, amelyek leginkább a váltófutásra emlékeztettek.

Másnap úszással folytattuk. Ez már nem volt olyan könnyű, mivel a gyorsúszásra fektették a hangsúlyt és az nem ment mindenkinek valami fényesen, ezért végig ezt kellett gyakorolni. Volt egy olyan gyakorlat, ahol a startot kellett eljátszani. Ezerrel hullámzik a víz, nem ér le a lábunk. Körülöttünk emberek a vízben miközben a szemünkbe könyökölnek, lenyomnak a vállunknál fogva, lágyékon rúgnak, a szemünk és a szánk tele sós vízzel, amitől hányingerünk lesz. Szóval maga a pokol, amit túl kell élni. Ezt a feszültséget egy edzés utáni különleges frissítéssel oldottuk a kantinban, ahol izotóniás sport italként belga söröket fogyasztottunk. Természetesen gyorsan megtaláltuk a közös hangot német barátaimmal és hamar csatlakoztak hozzánk az amerikai kollégák is. A beszélgetések során kiderült, hogy sokan nem tudják, hol is folytassák az úszásedzést, mert nincs nagyon uszoda ahol laknak. Erre panaszkodott az egyik angol csapattárs, de még a németek is. Ekkor arra gondoltam, hogy mi itt Budapesten milyen szerencsések vagyunk, hiszen itt rengeteg uszoda van. Sokan tavakban fognak edzeni, ahogy nyáron majd én is a Balatonban, mivel a start a háborgó tengerben lesz.

Harmadnap kerékpározással folytattuk a felkészülést. Ez nekem pont kapóra jött, mert délelőtt csináltam meg a kerékpáros terheléses tesztet, így benne voltam a ritmusban. Egy Forma 1-es versenypályán gyakoroltunk a kedvünkért ideszállított versenybringákkal. Volt egy kis szerelési műhelygyakorlat, majd a speciális cipővel és pedállal ismerkedtünk, végül pedig gyakoroltuk a sebességváltást, ami nem túl bonyolult, csak meg kellett szokni, hogy ezeknél a gépeknél hogyan megy. Miután tekertünk 20 kilométert, ismét egy fontos rész következett, mely során a különböző számok közötti váltásokat gyakoroltuk. Eljátszottuk, hogy kijövünk a tengerből, miközben egy tömlővel locsolták ránk a vizet, majd oda kellett futni a bringához, felvenni a cipőt, tekerni egy kört, letenni a bringát, felvenni futó cipőt és futni egy kört.

Csapattársaimmal összesen négyszer vacsoráztam, négyszer ebédeltem és háromszor reggeliztem együtt. Ezek nagyszerű alkalmak voltak arra, hogy beszélgessünk egymással. De talán a vacsora utáni hosszabb esti programok adtak arra lehetőséget leginkább, hogy megismerkedjünk egymással, egymás kultúrájával. Én szinte mindenkivel megtaláltam a közös hangot és a többiek szerint gyorsan nagy népszerűségre tettem szert a táborban, de engem leginkább a japánok fogtak meg.

Egyik esti sörözés alkalmával megkérdeztem, az egyik japán kollégát, hogy nekem mint idegennek, mit kell leginkább szem előtt tartanom, ha Japánba tévedek? Mi az ami a legfontosabb, ami nélkül nem boldogulhatok? Azt válaszolta, hogy jól kell tudni kérdezni. Hozzátette, hogy amúgy sem lenne egyszerű dolgom, mert kevesen beszélnek angolul. Miután beszélt a kollégájával, elmondta, hogy amit a japán kultúráról tudni kell, hogy kerülik a szégyent, vagy a szégyen érzését. El is mesélte, hogy például tett ki pénzt a hotel személyzetnek az ágyra, de nem vették el, s ez neki mekkora szégyen. Szerintem akkor is szégyellte magát, amikor arról meséltem neki, hogy az atomkatasztrófa után hívtunk japán diákokat Magyarországra, mert azt mondta, hogy nem biztos, hogy nekik erre van szükségük.

Másik érdekes eset az volt, amikor egy másik japán kolléga úgy mesélte el a repülőtérre indulása történetét iPhone-ja segítségével, mint egy képregényt. Ekkor rákérdeztem, hogy a japánok miért fényképeznek annyit? Azt mondta, hogy azért, mert utasításokra várnak és hogy ne vesszen kárba az idő, mindent lefényképeznek. Ha például egy helyi oda menne hozzájuk és elmondaná nekik, hogy mit érdemes megnézni, akkor beszélgetnének is vele.

A felkészülésnek és a versenynek a fő célja a jótékonykodás. Az Adecco Win4Youth több gyermek alapítványt támogat világszerte. Minél több kilométert úszunk, kerékpározunk és futunk, annál nagyobb támogatást kapnak az olyan alapítványok, amelyek például azért jöttek létre, hogy hátrányos helyzetű gyerekek Kínában könyvekhez jussanak, vagy sérült gyerekek Belgiumban megfelelő körülmények között sportolhassanak.

Az edzőtábor nagyon profi volt és köszönet illeti a szervezőket és az edzőket, amiért mindenben segítik az Adecco csapatát, hogy 2012. október 7-én, Barcelonában mind a 74 csapattag leküzdje a távokat: 1,5 km úszás, 40 km kerékpározás és 10 km futás.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s