Sysadminday 2013 a Margit szigeten

Idén ismét abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy meghívtak a Sysadminday 2013 szakmai kerekasztal beszélgetésére, ahol olyan témákról értekeztünk, hogy merre fejlődjenek a rendszergazdák és hogy milyen szakmai tudásra lesz igény a magyar piacon két év múlva. Mivel 2011-ben is ott voltam az Adecco színeiben a rendezvényen, s erről egy cikket is írtam, most is nagy örömmel mentem el a Margit szigetre, a Holdudvarba, ahol rengeteg értékes információt gyűjtöttem a kiváló IT szakemberek társaságában néhány pohár sör mellett.

Gálffy Csaba felvázolta a mai helyzetet, mely szerint “Az IT alapos átalakulásban van, s ezt nyilván a rendszergazdák, üzemeltetők is érzik. A kerekasztal célja adni néhány fogózót, hogy merre érdemes a szakmai fejlődést irányítani. Mi az, ami iránt égető kereslet van és mi az, amit kerülni érdemes. Jó lenne konkrét technológiákat, nyelveket, eszközöket megemlíteni, rendszergazdákra (nem fejlesztőkre!) szabva.”

Csaba még a következőket is hozzátette a rendezvény előtt: “A másik irány, amit érdemes lehet bejárni, maga a személyes szakmai fejlődés útja. Hol van a magyar IT lemaradva? Például szakmai rendezvények látogatása, képzéseken való részvétel, egyéni tanulás, nyelvismeret, stb.”

A főbb kérdéseket felelevenítve inkább most a saját gondolataimat ismételném meg, illetve bővíteném ki.

Merre érdemes fejlődni a rendszergazdáknak? Mik a legnagyobb szakmai hiányosságok a piacon?

A legnagyobb gond a különböző szkript nyelvek ismeretének hiánya. Azért lenne fontos, hogy ezeket ismerjék, mert nagyvállalati környezetben egyre több munkát és folyamatot kell automatizálni. Több száz, vagy több ezer szerveren nem lehet ugyanazt a beállítást “kézzel” elvégezni. Azok, akik nem írtak soha egyetlen programsort, vagy szkriptet sem, le fognak maradni. Sokszor olyan applikációs hibák is felszínre kerülhetnek, ahol azok értelmezése elkerülhetetlen. Ehhez legalább kódolvasási ismeretek szükségesek, de előnyben lesz az, aki tud valamennyit programozni Java-ban, vagy C# nyelven. A szkriptelésre használt nyelvek közül érdemes kiemelni a következőket: PowerShell, Perl, Python, Ruby.

Az IT fejvadászok hogyan igazodnak ezekhez a piaci elvárásokhoz?

Egyre nehezebb az úgynevezett DevOps pozíciókra embert találni, hiszen ide olyanokat keresnek, akik nem csak jó rendszermérnökök, de van fejlesztői érzékük is. Külföldön legalább akkora probléma az ilyen szakemberek felkutatása, mint Magyarországon.  A munkaerő hiány ezeken a területeken pedig egyre csak nő, úgy Európában, mint a tengerentúlon. Az ilyen szakembereket interjúztatni is nehezebb, mint egy C++ vagy Java fejlesztőt, hiszen nem elég arra rákérdezni, hogy mondjuk hány év tapasztalata van az adott programozási nyelvben. Alaposan körbe kell járni, hogy milyen rendszereket adminisztrált és milyen szinten? Szerverekkel foglalkozott-e egyáltalán, vagy csak desktop gépeket menedzselt? Jó ha valaki Unix/Linux guru, de nem árt, ha tudja mélységeiben, hogy mi a különbség a Linux meg a Microsot Windows között. Sokszor core networking-ben és IT security-ban is otthon kell lenni. Tapasztaltnak kell lenni a storage technológiákban, a clustering-ben, a virtualizációban és a clud computing-ban is. Tehát a fejvadásznak is át kell látnia ezeket a technológiákat, legalább nagy vonalakban. Igazodni pedig úgy lehet hozzá, hogy a fejvadász is jár szakmai rendezvényekre és folyamatosan képzi magát. Az Adecco-nál pontosan ezért hoztuk létre az Adecco IT Academy rendezvénysorozatot, amely szintén az IT szakemberek szakmai fejlődését szolgálja és a saját tanácsadóink is sokat tanulnak belőle.

Érdemes-e külföldi állások után nézni, vagy itthon is lehet boldogulni?

Érdemes nyitott szemmel járni, hiszen külföldön mindig lehet valami újat tanulni, amit az ember hazahozhat magával. Természetesen csak az tud külföldre menni, aki jól tud angolul, de Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban például olyan jelölteket várnak akik beszélik az adott ország nyelvét is.

Az Adecco-nak van egy Candidate International Mobility programja, melynek keretein belül Magyarországról közvetítünk jelölteket külföldi munkákra, illetve Magyarországra hozunk külföldi munkavállalókat, hazai állásokra. Számos rendszermérnöki, technical support és DevOps jellegű pozíciót kapunk Írországból, Belgiumból, Spanyolországból, Finnországból, de még Ausztráliából is. Az ősztől ismét több ilyen keresés várható. Ha valaki rendszergazdaként szeretne évi 72 ezer dollárt keresni, akkor érdemes körülnéznie az USA-ban, mert már ott is szívesen látják a legjobb magyar szakembereket.

Akik viszont itthon képzelik el a jövőjüket, főleg azért, mert mondjuk már családjuk van, azoknak sincs okuk aggodalomra, hiszen látjuk, hogy az itt lévő nemzetközi cégcsoportokkal sorra köt stratégiai együttműködést a kormányzat, ami azt garantálja, hogy hosszú távra rendezkednek be a magyar piacon és a meglévő munkahelyeken túl új munkahelyeket fognak létrehozni. Egyáltalán nem kizárt, hogy ezeken a példákon felbuzdulva újabb befektetők is megjelennek Magyarországon. És hát azért ne feledkezzünk el az egyre szaporodó és fejlődő magyar start-up cégekről, és a már évek óta sikeresen működő olyan magyar cégekről, amelyek időközben multivá nőtté ki magukat. Tehát számos lehetőség várja itthon is a jó IT szakembereket.

Mi az amiben még lehet fejlődni?

Számtalanszor megemlítettem több cikkemben és beszédemben is, hogy az üzleti alapú gondolkodás nagyon fontos. Egy rendszergazdának, egy rendszermérnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy az ő tevékenysége hogyan segíti, vagy biztosítja a folytonos üzletmenetet és azt, hogy a cég profitot termeljen. Az olyan szakemberek, akik ezzel nincsenek tisztában, le fognak maradni és nem lesznek sikeresek a szakmájukban, hiába ismerik például a Linux kernel minden rejtélyét.

A kommunikáció terén is lehet fejlődni, bár általában a rendszergazdák közlékenyebbek, mint a fejlesztők. Ahhoz, hogy megértsünk egy technikai problémát és annak üzleti hatásait, kérdeznünk kell. Ha tisztában vagyunk a problémával, előfordulhat, hogy nekünk kell azt elemeznünk és a fejlesztők számára specifikálni, legyen szó mondjuk egy alkalmazás kódjának hibájáról, vagy az adatbázis hibájáról.

Én ezeket a főbb kérdéseket emeltem most ki és fejtettem ki egy picit bővebben.

A hangulat egyébként a Sysadminday 2013 rendezvényén tényleg nagyon jó volt és összefoglalásképpen elmondható, hogy a folyamatos önképzés és szakmai rendezvények látogatása talán a legfontosabb manapság, hiszen az ilyen helyeken mindig hall és tanul az ember valami újat. Fontos továbbá a szkriptnyelvek elsajátítása, az angol nyelvtudás folyamatos fejlesztése és a kommunikáció javítása.

 Sysadminday 2013 - 1Sysadminday 2013 - 2

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s