Karriermenedzsment informatikusoknak 4.

Álláskeresési stratégiánk felépítése

Fontosnak tartom, hogy mielőtt elkezdünk állást keresni, legyen szó az álláskeresés valamelyik passzív, vagy aktív formájáról, tervezzük meg alaposan lépéseinket. Mivel az álláskeresés alapdokumentuma az önéletrajz, ennek elkészítése az első lépés. De nem árt, ha egy kísérő levél sablonunk is van, amit majd később átírhatunk vagy testre szabhatunk, attól függően, hogy milyen álláskeresési stratégiát szeretnénk követni.

Vegyük sorra, hogy milyen lehetőségek vannak, azoknak mik a főbb lépései és dokumentumai. Nézzük meg továbbá, hogy miként lehet ezeket egymással kombinálni a siker érdekében.

  1. Passzív álláskeresés

Passzív álláskeresésről akkor beszélünk, amikor valójában mi magunk nem is állunk neki állást keresni, hanem annyit teszünk csupán, hogy valamilyen közismert állásportál adatbázisába feltöltjük önéletrajzunkat és várjunk, hogy ránk találjanak. Ezeket az adatbázisokat általában HR szolgáltatók toborzói és vállalati toborzó munkatársak szokták böngészni.

Hasonló megközelítésről beszélünk, amikor alaposan kitöltjük LinkedIn profilunkat és várjuk, hogy valaki felvegye velünk a kapcsolatot és figyelmünkbe ajánljon egy-egy álláslehetőséget.

Ez a stratégia bizonyos IT szakmák esetén, amelyek iránt nagy a kereslet, még működhet is. Jelen állás szerint például nagy az igény Java fejlesztőkre, .NET fejlesztőkre, szoftver tesztelőkre és még hosszasan lehetne sorolni a listát.

Magasabb szintű, komplexebb vagy vezető beosztásban lévő IT szakemberek esetében azonban kicsi az esély arra, hogy napjában többször is azzal a szöveggel keresnének meg minket, hogy „A Profession.hu adatbázisában találtam meg az önéletrajzát és egy álláslehetőség kapcsán hívom…”

  1. Reaktív álláskeresés

Reaktív álláskeresésről akkor beszélünk, ha nem teszünk mást, mint figyeljük az álláspiacot és az ott megjelenő álláshirdetésekre jelentkezünk. Természetesen érdemes az állásnak megfelelő motivációs levelet írni és szükség esetén az önéletrajzunkon is alakíthatunk. A „reaktív” elnevezés akár csalóka is lehet, hiszen ha csak az internetes állásportálokon és a közösségi médiában forgó álláshirdetéseket figyeljük, az is rengeteg időt és munkát igényel, hogy azokra reagáljunk.

Hol hirdetnek IT pozíciókat az interneten?

Íme, néhány példa arra, hogy hol találkozhatunk az IT szakemberek számára érdekes álláshirdetésekkel az interneten:

  • Szakmai fórumokon: HUP.hu, Prog.hu
  • Közösségi oldalakon: LinkedIn
  • Blogokon: Spiller László IT Fejvadász Blogja
  • IT specifikus állásportálokon: ITHub.hu
  • IT szakemberek felkutatására specializálódott cégek oldalain: Modis.com (Adecco Group)
  • Általános állásportálokon: Profession.hu
  • HR szolgáltatók cégek oldalain: Adecco.hu

 

  1. Aktív álláskeresés

Egy fokkal fejlettebb az a gyakorlat, amikor nem csupán reagálunk a megjelenő hirdetésekre, hanem felkutatjuk azokat az állásokat, amelyeket meg sem hirdetnek. Annak érdekében, hogy ezt a piacot felderítsük, össze kell állítanunk a számunkra érdekes iparágak és az ott működő vállalatok listáját, majd be kell azonosítanunk azokat a személyeket, akiktől segítséget fogunk kérni egy találkozó során. Iparágak alatt azokat a szektorokat értjük, ahol igény van IT szakemberekre. Személyek alatt pedig a döntéshozókat, szakmai vezetőket értjük, akik eldöntik, hogy az adott cégnél dolgozzunk-e. Fontos a szerepe az úgynevezett hídszemélyeknek is, akik beajánlanak minket a döntéshozóhoz, vagy további hídszemélyekhez irányítanak bennünket.

Önmarketing lépései a cégek közvetlen megkeresése során:

  1. Számunkra érdekes iparágak és vállalatok listájának összeállítása LinkedIn segítségével.
  2. Adott vállalatoknál dolgozó döntéshozók és hídszemélyek beazonosítása LinkedIn-en.
  3. Személyek telefonszámainak, közvetlen email címeinek összegyűjtése az interneten, vagy központi céges számon keresztül érdeklődve.
  4. Marketing levél elkészítése, testre szabása, adott vállalatnak és személynek megfelelően.
  5. Levél elküldése a döntéshozóknak és a hídszemélyeknek, közvetlen email címre.
  6. Ha nem kapunk írásos választ, akkor egy hét elteltével telefonos utókövetés.
  7. Találkozó szervezése az adott személlyel, telefonon egyeztetve.
  1. Felkészülés a találkozóra és a személyes beszélgetésre.
  2. Tevékeny, érdeklődő és meggyőző részvétel a beszélgetésen.
  3. A beszélgetés utókövetése email-ben és telefonon.

Az aktív álláskeresés alapdokumentuma, az önéletrajz mellett, a marketing levél, melynek fő elemeit előző cikkemben már röviden ismertettem. Most nézzük át ismét a szerkezetét részletesebben!

A marketing levél fő elemei:

  1. Hivatkozás, közös pont megemlítése:
    1. „itt és itt találkoztunk személyesen”;
    2. „innét ismerjük egymást”;
    3. „volt kollégám ajánlotta, hogy írjak önnek”.
  2. Felvezetés, amiért írok:
    1. „éppen karrierváltás előtt állok”;
    2. „új álláslehetőségeket derítek fel”;
    3. „új projekteken szeretnék dolgozni”.
  3. Képességeink, szakmai erősségeink összegzése:
    1. „önök ezeket a képességeimet tudnák hasznosítani”;
    2. „következő ismereteimmel tudnék önöknek segíteni”;
    3. „ezeken a területeken szerzett tapasztalatommal tudnék az önök sikereihez hozzájárulni”;
    4.  „elképzelhető, hogy kialakíthatnának olyan állást, ahol javukra fordíthatnák a következő területeken szerzett szakértelmemet”.
  4. Megcélzott területek felsorolása: amelyek számomra érdekesek lehetnek, és ahol kamatoztatni tudnám képességeimet.
  5. Segítség kérése a kapcsolatépítésben: Kérjük meg a címzettet, hogy anyagunkat küldje el további döntéshozóknak és hídszemélyeknek, ajánljon minket másoknak is!
  6. Személyes beszélgetés indítványozása, időpont kérése a találkozóra, lehetőleg a következő hétre.
  1. Proaktív álláskeresés

A proaktív megközelítés igazából többet jelent, mint álláskeresést. Ezen a szinten már hosszú távú stratégiában gondolkodunk és sokkal inkább folyamatos szakmai alapú kapcsolatépítésről, karriertervezésről és karrierépítésről beszélünk. Gyakorlata és eszközei nagyon hasonlóak az önmarketingen alapuló aktív álláskereséshez, de picit más a kommunikációja, más fordulatokat használ és sokkal nyitottabb, néha informális, továbbá jóval több lehetőségben bővelkedik. Aki tudatosan építi karrierjét, az ezt a tevékenységet folyamatosan űzi és valószínűleg ritkán fog olyan helyzetbe kerülni, hogy hónapokig nincsen állása, vagy az idő sürgetése miatt elvállal olyan állást, ami igazából nem neki való.

Ha ezt a stratégiát követjük, lehet, hogy valójában nem is vagyunk váltási kényszerben és jól is érezzük magunkat az adott helyen, de már arra gondolunk, hogy merre tudunk tovább lépni egy, kettő, vagy három év múlva. Az is elképzelhető és erősen megfontolandó, hogy az adott cégen belül fogunk területet, funkciót, pozíciót vagy munkakört váltani. Ezért a cégen belüli kapcsolatainkat ugyanúgy kell építeni és ápolni, mint a külső szakmai kapcsolatainkat.

A szakmai kapcsolatépítés lépései nagyon hasonlóak az önmarketingen alapuló aktív álláskeresés lépéseihez, és ugyanúgy a tudatosság jellemzi, de itt kötetlenebbül és nyitottabban lehet dolgozni, hiszen hosszú távú célokról beszélünk. Ilyenkor nem biztos, hogy érdemes önéletrajzot küldeni, hiszen nem keresünk aktívan állást. Elég egy önéletrajzi kivonatot, vagy kapcsolatépítő profilt készíteni és azt mellékelni a kapcsolatépítő levélhez, de igazából ezeket magába a kapcsolatépítő levélbe is beleírhatjuk.

Kapcsolatépítő építő profil elemei:

  • Összefoglalás: 2 mondatos bemutatkozás; 5 szakmai erősség, 5 személyes képesség
  • Eredmények, sikerek, „Mit tettünk le az asztalra?”, „Mit tudunk felmutatni?”
  • Megcélzott pozíciók
  • Megcélzott cégek
  • Megcélzott iparágak
  • Megcélzott személyek

A kapcsolatépítő levél felépítésében szinte teljesen ugyanolyan, mint a marketing levélé, csak a szóbeli fordulatok mások.

Kapcsolatépítő levél elemei:

  1. Hivatkozás, közös pont megemlítése:
    1. „az ön LinkedIn profilja felkeltette az érdeklődésemet”
    2. „ön is szoftverfejlesztőként dolgozott sokáig”
    3. „hallottam, hogy IT biztonsági szakember és ez a terület érdekes számomra”
    4. „IT szakmai körökben ajánlották, hogy keressem meg önt”
  2. Felvezetés, amiért írok:
    1. „nagyon jól érzem magam jelenlegi helyemen, de folyamatosan tervezem karrieremet és tanácsot szeretnék kérni”;
    2. „sikeres vagyok jelenlegi munkámban, de új, hosszú távú karrierlehetőségeket derítek fel, ezért kérem a segítségét”;
    3. „IT és üzleti területen is képzem magam és érdekel a véleménye, hogy melyikre helyezzem a hangsúlyt”
    4. „szeretném tanácsát kérni, hogy IT szakmai vagy menedzseri irányba folytassam-e pályafutásomat”
  3. Rövid bemutatkozás, képességeink, szakmai erősségeink, sikereink összegzése
  4. Számunkra érdekes területek, szakmai témák felsorolása, amelyekről beszélgetni szeretnénk
  5. Személyes beszélgetés indítványozása, időpont kérése a találkozóra, 1-2 héten belül

Összefoglalás

Négy fő álláskeresési stratégiáról beszéltünk:

  1. Passzív álláskeresés: önéletrajzunk feltöltésével, LinkedIn profilunk kitöltésével.
  2. Reaktív álláskeresés: önéletrajzzal, motivációs levéllel, jelentkezés álláshirdetésre.
  3. Aktív álláskeresés: önmarketing, marketing levéllel, önéletrajzzal.
  4. Proaktív álláskeresés: szakmai kapcsolatépítés, kapcsolatépítő levéllel, kapcsolatépítő profillal.

Látszik, hogy annak megfelelően történt a csoportosítás, hogy személyes kapcsolatépítés szempontjából mennyire tevékenyen állunk az álláskereséshez. A reaktív, aktív és proaktív stratégiák célja biztosan az, hogy a döntéshozóval, vagy hídszeméllyel a közeljövőben személyesen találkozzunk. A passzív erre nem helyez nagy hangsúlyt, de a nyitottság elvileg itt is megvan. Ami pedig a LinkedIn profil kitöltését illeti, az ma már mindegyik álláskeresési stratégia alapját kell, hogy képezze.

Érdekes hasonlóság a passzív és proaktív stratégiákban, hogy egyik esetben sem tűnik sürgősnek a karrierváltás. Természetesen az események bármikor felgyorsulhatnak.

Hogy melyik a nyerő stratégia? Az attól függ, hogy mennyire sürgős a karrierváltás.  Ha kevésbé sürgős és hosszabb távon gondolkodunk, akkor a proaktív stratégia a nyerő. Ha sürgős, akkor az aktív a nyerő, de úgy hogy a passzív és reaktív stratégiák elemeit is alkalmazzuk.

 

Felhasznált irodalom:

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Lee Hecht Harisson: #networking

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

The Ayers Group, Career Partners International: Career Transition Workbook

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s