Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 10. – Tippek hatékony LinkedIn profil készítéséhez

Röviden a LinkedIn-ről

A LinkedIn a világ legnagyobb üzleti kapcsolatépítő hálózata, melyet 2003 májusában indítottak el és amely 2017 áprilisában 467 millió taggal rendelkezett.  2011. május 19-én vezették be a New York-i Tőzsdére (NYSE), LNKD rövidítéssel. 2016-ban a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a LinkedIn céget. Legnagyobb versenytársai a 2004-es francia alapítású Viadeo, 50 millió taggal, és a 2003-as német alapítású XING, 10 millió taggal.

A LinkedIn ma már számos lehetőséget nyújt az üzleti és szakmai alapú kapcsolatépítésre, de a legtöbbet talán a toborzás területén dolgozó szakemberek használják jelöltek felkutatására. Ezért, ha állást keresünk, célszerű ezen az oldalon is aktívan megjelennünk.

Professzionális LinkedIn profil építése

A LinkedIn profilunkra ne úgy tekintsünk, mint egy felturbózótt önéletrajzra. Persze egy jól megírt önéletrajz alapját képezheti a LinkedIn profilunknak és később a profilból is generálható önéletrajz.

Ahhoz, hogy úgynevezett all-star profilt hozzunk létre, a következőket kell adatlapunkra feltölteni:

  • Fénykép (Photo)
  • Fejléc (Headline)
  • Iparág és elhelyezkedés (Industry and Location)
  • Profil összegzés (Profile Summary)
  • Munkatapasztalatunk (Experience): legalább 3 állás
  • Végzettségünk (Education)
  • Több mint 5 készség (Skills)
  • Több mint 50 kapcsolat (Connections)

Fontos, hogy a fentieken túl a profilunk legyen gazdag információban és tartalomban.

Nézzük meg, hogy mik azok az alapvető dolgok, amelyekre figyelni kell, ha egy jó LinkedIn profilt szeretnénk összerakni.

  1. Üzleties megjelenésű fénykép használata

Az első és legfontosabb szempont, hogy legyen a LinkedIn profilunkon fénykép. A LinkedIn-t legtöbben arra használják, hogy mások profiljait megnézzék, mert kíváncsiak az adott személyre. Azokat a profilokat pedig, amelyekhez tartozik fénykép, sokkal szívesebben tekintik meg, mint azokat, amelyekhez nem tartozik.

Akárcsak az önéletrajzunkon, a LinkedIn profilunkon is szerepeljen egy rólunk készült, vállalható, lehetőleg üzleties külsőt sugárzó, igazolvány kép méretű fotó. A kép legyen színes és mosolyogjunk rajta. Olyan képet töltsünk fel, amely alapján felismerhetőek vagyunk egy személyes találkozót követően, ha hozzá akarnak minket adni a kapcsolati hálójukhoz. A képre ne tegyünk vízjeleket, inkább használjuk a háttérben az adott cég logóját, ahol dolgozunk.

Annak érdekében, hogy LinkedIn profilunk kiemelkedjen, érdemes valamilyen színes háttérképet is használnunk. Keressünk olyan képet, amely tükrözi mind a vállalat profilját, mind pedig saját érdeklődésünket.

  1. Teljes név használata egyszerű formában

A név mezőben ne használjunk monogramot vagy rövidítéseket, titulusokat. Ha van leánykori nevünk, azt is beleírhatjuk, de egyszerűbb formában. Törekedjünk rá, hogy nevünk alapján könnyű legyen minket megtalálni.

  1. Kulcsszó érzékeny fejlécek használata

A fejléc (Headline) talán a legfontosabb szöveges rész, amelyet a LinkedIn profilunkon megjelenítünk. Ha valaki rákeres a profilunkra, ez lesz az első információ amit rólunk talál, hiszen a nevünkkel együtt a fejlécünk is meg fog jelenni. Ezért úgy kell megírni, hogy beszédes és figyelem felhívó legyen.

A fejléc megszerkesztésekor mindössze 120 karakterrel gazdálkodhatunk.

A fejléc kitöltésénél érdemes arra törekedni, hogy ne csupán pozíciónkat, vagy titulusunkat jelenítsük meg, hanem elválasztó jeleket (hashmark: |) használva írjuk körbe röviden, hogy mivel foglalkozunk, milyen területen, milyen cégnél, milyen iparágban. Esetleg beleírhatjuk valamelyik elérhetőségünket is.

Egyszerű fejléc: Recruiter at Acme Company Ltd.

Beszédesebb fejléc: Sales and Marketing Recruiter at Acme Co. seeking Sales & Marketing Professional across the UK | @acmerecuiter

  1. Iparág és elhelyezkedés (Industry and Location)

Minden LinkedIn felhasználó beállíthat az adat lapján egy iparágat, amelyben tevékenykedik és egy helyszínt, ahol dolgozik. Iparág alatt olyan funkciót is érthetünk, amelyben jelenleg működünk.

  1. Profil összegzés (Profile Summary)

A profilunk elején található szakmai összegzés egy jó eszköz arra, hogy hatékonyan, egy adott terület szakértőjeként jelenítsük meg magunkat a lehetséges munkáltatók felé. Fontos, hogy azt az üzenetet továbbítsuk magunkról, hogy értjük az iparágat, amelyben dolgozunk és ezt visszakövethető szakmai tapasztalattal is alá tudjuk támasztani. Azt is szeretnénk, hogy azok, akik megnézik adatlapunkat, lássák, hogy egy jó hírű, komoly cégnél dolgozunk.

Az összefoglaló megírásakor 2000 karakter áll rendelkezésünkre. Összeállítása során érdemes a legérdekesebb információkat az elejére tenni. 50 százalékban érdemes arról írni, hogy mi mivel foglalkozunk az adott állásban, 50 százalékban pedig arról, hogy mi a bennünket foglalkoztató cég fő profilja. Akár itt is megjeleníthetjük elérhetőségeinket, beleértve email címünket vagy telefon számunkat.

  1. Munkatapasztalat (Experience): legalább 3 állás

Ha azt szeretnénk, hogy All-star profilunk legyen, akkor érdemes 3 különböző állást felsorolni az adatlapon. Viszont, ha eddig csak egy állásunk volt, akkor javasolt 3 különböző funkciót kiemelni és azokról írni részletesen. Ügyeljen arra, hogy az ön által megjelenített tapasztalat tükrözze valós szakértelmét és az adott szektor ismeretét. Semmiképpen sem hagyjuk ezt a részt üresen, hiszen az azt tükrözi, hogy lustaságból nem töltöttük ki azt. Minden egyes pozíció, illetve funkció alatt írjuk le részletesen, hogy mit csináltunk és milyen eredményeink voltak. Munkatapasztalataink és profil összegzésünket színesítsük média fájlok csatolásával. A LinkedIn profilunknak nem feltétlenül kell úgy funkcionálnia, mint egy hagyományos önéletrajznak. Módunkban áll média állományokat és hivatkozásokat hozzáadni az adatlapunkhoz, amelyek színesebbé teszik azt. Ez jó lehetőség lehet arra, hogy minél többet mondjunk el magunkról.

  1. Profilunk közvetlen linkje legyen beszédes

Alapesetben a profilunkhoz generált link a nevünkből képződik, amelyet valamilyen alfanumerikus karaktersorozat zár le. Szerkesszük meg azt az URL-t úgy, hogy csak a nevünket tartalmazza, vagy valamilyen könnyen megjegyezhető azonosítót.

Például: https://www.linkedin.com/in/spillerlaszlo/

Az így létrehozott linket már egyszerűbb használni és akár rátehetjük névjegyünkre és a nevünkre vonatkozó keresőmotor optimalizálás is jobb lesz.

  1. Tegyük folyamatosan láthatóvá online tevékenységünket

Tegyük folyamatosan közzé online tevékenységünket, legyen szó akár blog vagy Twitter bejegyzésekről. Blog bejegyzéseket nem csak saját oldalunkról közölhetünk. Erre használhatjuk a LinkedIn Pulse nevű szolgáltatását is.

Olyan tartalmakat és cikkeket osszunk meg, amelyek az általunk képviselt iparág számára szakmai szempontból érdekesek és mérvadóak.

  1. Hiteles ajánlások megjelenítése

Annak érdekében, hogy ajánlásokat szerezzünk, első körben érdemes nekünk felajánlanunk volt kollégáinknak, hogy ajánlást írunk róluk. Cserébe kérhetünk mi is ajánlásokat tőlük. Persze bárkitől kérhetünk ajánlást, aki szakmai alapon kedvező véleményt tud rólunk mondani. Toborzási területen dolgozó szakemberek például az általuk elhelyezett jelöltektől is szoktak ajánlásokat kérni. Miután megkaptuk az ajánlást, kérhetünk módosítást az ajánlótól, mielőtt megjelenítjük azt a profilunkon. Olyan ajánlásokat érdemes megjeleníteni, amelyek szakmai szempontból mérvadóak és hitelesek.

  1. 5 legerősebb készségünk

LinkedIn profilunk Skills részében lehetőségünk van arra, hogy készségeinket megjelenítsük, és visszaigazolásokat (Endorse) gyűjtsünk róluk. Ha All-star profilt szeretnénk, akkor az 5 legerősebb szakmai készségünket kell megjeleníteni. Lehetőség van arra is, hogy egyes készségeink szinonimáit is megjelenítsük, mely által növelhetjük elérhetőségünket a kereső motorok számára.

Adatlapunkon a készségek aszerint lesznek felsorolva, hogy hány visszaigazolást kaptunk róluk. Megjelenik azoknak a fényképe, akiktől a visszaigazolást kaptuk, amely sokkal hitelessebbé teszi azt azoknak a szemében, akik megtekintik adatlapunkat.

Legfeljebb 50 készséget jeleníthetünk meg és ezekről kaphatunk visszaigazolásokat a kapcsolati hálónkban lévő személyektől, de ajánlhatnak új készségeket is, amelyek szerintünk ránk jellemzőek. Természetesen ezeket az ajánlott készségeket nem kell elfogadnunk, ha úgy érezzük, hogy nem jellemzőek ránk.

Mindenesetre, ha készségeinket megjelenítjük adatlapunkon, akkor a keresések során nagyobb eséllyel találnak ránk a munkaadók, vagy a toborzó cégek emberei.

  1. Szakmai csoportok

A LinkedIn-en érdemes különböző szakmai csoportokhoz, alumni társaságokhoz, iparági csoportokhoz, közösségekhez és szervezetkehez csatlakozni. Ha ezeket a csoportokat megjelenítjük a profilunkon, az sokat elárulhat rólunk, illetve szakmai érdeklődésünkről. Ha valaki ránéz az adatalapunkra, akkor egyből láthatja, hogy milyen hírforrásokat és véleményformálókat követünk. Mindez lehetőséget ad arra, hogy közös pontokat alakítsunk más LinkedIn felhasználókkal, ezáltal megkönnyítve a kapcsolatfelvételt. Az említett csoportokon keresztül tájékozódhatunk az iparági trendekről, aktuális szakmai témákról és álláslehetőségekről is.

  1. Végzettségünk, további információk rólunk

Érdemes még a LinkedIn profilunkon megjeleníteni végzettségünket, iskoláinkat, díjainkat, elismeréseinket, nyelvtudásunkat, önkéntes tevékenységeinket. Ezek mind színesebbé teszik profilunkat és megkülönböztetnek minket a többi jelölttől. Az is előfordulhat, hogy valamelyik döntéshozó pont az érdeklődési körünk miatt figyel fel ránk. Tehát ne hanyagoljuk el profilunknak ezt a részét sem.

  1. Több mint 50 kapcsolat (Connections)

Fontos, hogy a LinkedIn-en erős legyen a kapcsolati hálónk. Annak érdekében, hogy All-star profilt építsünk, legalább 50 kapcsolattal kell rendelkeznünk. Igazán jó profilnak az számít, ha több mint 500 kapcsolattal rendelkezünk.

LinkedIn profil ellenőrzőlista

  1. Elértük az All-star státuszt
  2. Profilunk konkrét szerepkör leírásokat tartalmaz, kulcsszavakra optimalizálva
  3. Profilunk tartalmaz multimédia elemeket
  4. Profilunkon lévő pozíciókat és iskolákat a LinkedIn által ajánlott listából választottuk ki, így a logójuk megjelenik a profilunkon
  5. Ajánlásokat kértünk és írtunk

 

Felhasznált irodalom:

Adecco Group: Social Recruiting Guide

Adecco USA: Job Seeker’s Guide

Social Talent Summary

Hírdetés

Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 9.4 – Videó alapú megoldások a HR világában

Az álláskeresés és a munka világában ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy egy jó szakembert, aki több száz vagy több ezer kilométerre tartózkodik attól a helytől, ahová szeretnék elcsábítani, Skype-on interjúztat le leendő munkáltatója. Ennek ellenére vannak még olyan dolgok, amelyek elég szokatlan módon hatnak, de egyre népszerűbbek. Gondoljunk csak egy videó önéletrajzra, vagy egy olyan álláshirdetésre, amelyet videó üzenet formájában tárnak a lehetséges jelentkezők elé. Ebben a cikkben ezeket az lehetőségeket, újításokat és eszközöket vesszük számba.

Videó interjú

Kezdjük a videó interjúval, hiszen talán ez a legelterjedtebb. Kérdés, hogy miért van rá szükség? Nyilván azért, mert a jelöltnek nincs ideje személyes találkozóra, vagy csak komolyabb távolság leküzdése árán jutna el a személyes interjúra, amely szintén késleltetné, hogy megismerkedjünk szakmai hátterével és pályafutásával. Természetesen a személyes interjút nem helyettesítheti semmilyen, kép- és hangátviteli eszköz, ezért a videó interjú egy kompromisszumos megoldás. Igazából több mint egy telefonos interjú és sokkal több információhoz jutunk az adott személyről, de még mindig hiányozni fog a „kézfogás”.

Szerencsére ma már rengeteg olyan eszköz és felhő alapú szolgáltatás létezik, amely segítségével gyorsan lebonyolítható egy videó interjú. Még csak méregdrága videó konferencia rendszerre sincs szükségünk, hiszen a legtöbb eszköz olcsó és könnyen beszerezhető. Elég, ha rendelkezünk egy web kamerával és egy számítógéppel és máris működik a dolog. De a kamerával felszerelt okos telefonok világában még ennél is egyszerűbb dolgunk van, hiszen ott minden hardveres feltétel adott és ráadásul az egész elfér a zsebünkben.

Egyik legnépszerűbb lehetőség a Skype, melynek „fejlesztői elsősorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, a program mint videotelefon és azonnali üzenetküldő is jól megállja a helyét.” De nézzük, hogy miként is működik a gyakorlatban.

Ha Skype-on kívánnak bennünket interjúztatni, akkor ellenőrizzük, hogy telepítve van-e gépünkön a program és hogy be tudunk-e lépni a hozzátartozó azonosítónkkal. Továbbá egy próbahívás keretében nem árt ellenőrizni, mind a kép-, mind a hangátvitel jól működik-e. Ha az internetes sávszélességgel gond van, akkor egyáltalán nem biztos, hogy videó interjú lesz az egészből. Lehet, hogy csak egy internetes telefonos interjúban lesz részünk, de ma már ez egyre kevésbé szokott gond lenni. A Skype nagy előnye, hogy nem csak kép és hang átvitelére alkalmas, hanem szöveges üzenetek és fájlok küldésére. Így ha valamilyen információ nem tiszta, akkor szöveges formában gyorsan átküldhetjük, hogy elkerüljük a félreértést. Ilyen akkor szokott gyakran előfordulni, ha külföldi jelölteket interjúztatunk angolul és nem értik tisztán, hogy az adott álláshoz milyen fizetési kategória tartozik. Ilyenkor az interjúztató begépeli az adott számot a csevegő ablakba és átküldi. Nagyon hasznos még, hogy ha például a jelölt legfrissebb önéletrajza nincs kéznél, akkor azt azonnal át tudja küldeni pdf vagy word formátumú dokumentumként. Az is előfordul, hogy a jelölt nem emlékszik az adott pozíció leírására vagy a tanácsadó egy másikat is a figyelmébe akar ajánlani. Ilyenkor internetes hivatkozások, vagy akár teljes szöveges leírások átküldésére is van lehetőség.

Ha valaki nem akar Skype-ot telepíteni a gépére, akkor rengeteg más hasonló szolgáltatás létezik, amit még igénybe lehet venni videó interjúztatás céljára. Ilyen például a Google+ Hangouts szolgáltatása, de ehhez is kell készítenünk legalább egy Gmail fiókot és telepíteni kell hozzá egy kisebb programot.

Videó alapú tömegtoborzás

Manapság a toborzás egyre nagyobb kihívásokkal küzd, hiszen a magasan képzett szakemberekből és specialistákból, főleg informatikai, mérnöki és pénzügyi területeken napról napra kevesebb jelölt áll rendelkezésre. Ezért egy vállalat sikere nagyban függ attól, hogy a legjobb jelölteket találja-e meg a piacon. A rendelkezésre álló anyagi eszközök is végesek és általában gyorsan kell megtalálni azokat, akik a legjobbak az adott szakmában. Ezért a költséghatékonyság és a hatékony toborzás szerepe egyre nő. Ennek érdekében több rugalmas, automatikusan működő videó alapú tömegtoborzó eszközt is alkottak. Ezek az internetes eszközök lehetővé teszik, hogy az adott jelölt saját maga rögzítse videó interjúját az előre megadott kérdések és követelmények alapján. Ennek a folyamatnak valójában egy videó üzenet lesz a végeredménye. A rögzítés maga automatikus, bármikor elvégezhető, testre szabható, végeredménye pedig további felhasználás érdekében tárolható. Rengeted vállalati HR munkatárs, illetve toborzási tanácsadói küzd azzal a gonddal, hogy bizonyos pozíciókra sok használhatatlan önéletrajz érkezik be különböző csatornákból. Rengeteg időt vesz igénybe mire a kevésbé érdekes pályázatokból kiválasztják azt akit egyáltalán érdemes felhívni telefonon egy előszűrő beszélgetésre, majd behívni egy hosszabb állásinterjúra. Ha esetleg több döntéshozó is szeretne találkozni a jelölttel, akkor hatványozottan jelenik meg ez a probléma. Tehát a videó alapú toborzó eszközök időt takarítanak meg a kiválasztást végző munkatársaknak. De vajon hogyan működnek ezek a gyakorlatban?

Természetesen a toborzónak létre kell hoznia egy saját felhasználói fiókot az adott rendszerben, melybe be is kell jelentkeznie. El kell készítenie egy álláshirdetést, amely kapcsolódhat más egyéb oldalakhoz is, ahol az adott pozíciót hirdetik. A jelöltek pedig a hirdetésben megjelenő linken keresztül tudnak bejelentkezni a rendszerbe, illetve feltölthetik önéletrajzukat is. Ezután a toborzó létrehozza azokat kérdéseket, amelyekre szeretne választ kapni a jelöltektől, továbbá időkorlátokat is szab a válaszadásra. Majd email-ben elküldi a testreszabott interjú meghívót a kiválasztott jelöltek részére. Ezután a jelöltek az adott határidőn belül bármikor és bárhonnét feltölthetik videó üzeneteiket a rendszerbe. Az interjúkérdésekre nem lehet előre felkészülni, illetve sem megszakítani sem újraindítani nem lehet a válaszok közben folyó felvételt. Sajnos a legtöbb eszköznél a jelölteknek visszanézési lehetősége sincs. Ezután a toborzók, illetve a döntéshozók bármikor megnézhetik a jelöltek által rögzített videókat. Ha kell, azokat másokkal is megoszthatják és véleményezhetik is, mely alapján eldönthetik, hogy kit hívnak be személyes interjúra. Ez által elvileg pénzt és időt takarít meg az interjúztató, továbbá gyorsabban megtalálja a legjobb jelölteket az adott pozícióra.

Szerintem ez a lehetőség akkor működik hatékonyan, ha olyan pozíciókba toborzunk tömegesen, ahol nagyban számít a megjelenés, vagy a határozott fellépés. Komolyabb szakértői pozícióknál akár még sértésnek is vehetik, hogy nem személyesen, vagy telefonon keressük meg az adott jelöltet, hanem egyszerűen kap egy email-t, kérve, hogy beszéljen egy géppel, aztán vagy felhívjuk, vagy nem.

Videó álláshirdetés

Egy ideje már próbálkoznak a munkáltatók és a HR szolgáltatók azzal is, hogy közösségi oldalakon vicces képeket, humoros videókat osszanak meg, ezáltal is felhívva magukra a figyelmet a potenciális jelöltek körében. Komolyabb helyeken ezek a videók inkább a cég életében zajló eseményekről szólnak, de vannak olyan kezdeményezések is, amikor karriertippeket, vagy konkrét álláshirdetéseket osztanak meg követőikkel.

Ezek a videók akkor hasznosak, ha nem pusztán az álláshirdetést szövegét olvassuk fel, vagy mondjuk el szóról szóra, hanem valamilyen plusz információt osztunk meg az adott álláslehetőséggel kapcsolatban. Egy ilyen videó elkészítéshez biztosan profi kamerára lesz szükségünk, ha jó benyomást akarunk kelteni a cégünkről.

Javasolnám, hogy ezeket a videó alapú álláshirdetésekre inkább a már szövegesen közzétett pozíció leírások kiegészítőjeként, vagy magyarázataként alkalmazzuk. Tapasztalatból mondom, hogy még így is rengetegen hívnak majd minket telefonon, hogy mondjunk még több információt az állásról, még mielőtt személyes interjúra jönnének. Hiába. A pályázók kíváncsisága kielégíthetetlen, ami érthető is, hiszen mindenki szeretné a számára ideális állást megszerezni.

Videó önéletrajz

A videózás adta lehetőségeket ma már a jelöltek is kihasználják, és sokan úgy készülnek fel az álláskeresésre, hogy bemutatkozó anyagukat videó formájában rögzíti. Van arra is példa, hogy valaki szakmai pályafutásának történetét felmondja egy videóra arra számítva, hogy így könnyebben kelthet jó benyomást a toborzóban, ezért önéletrajzához mellékeli azt. Sokat vitatkoznak arról, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen videó anyagokat készíteni, mivel nem biztos, hogy ez fog minket kiemelni a többi pályázó közül. Arról nem is beszélve, hogy nem valószínű, hogy veszik majd a fáradtságot, hogy egyáltalán megnézzék, amikor a nyomtatott önéletrajzot gyorsan át lehet futni. Elkészítése is sok időt, energiát és felkészülést igényel. Gyakorlásnak viszont kiváló, hiszen egy videó visszanézésével sokszor rájöhetünk, hogy milyen verbális és nonverbális hibákat ejtünk kommunikáció közben.

Vannak olyan cégek is, akik videó önéletrajzok elkészítésére szakosodtak. Természetesen ők azt hangsúlyozzák, hogy azért érdemes ilyen anyagot készítenünk, mert időt és pénzt takaríthatunk meg, hiszen nem kell majd annyit feleslegesen interjúra járnunk, bizalomgerjesztőbbek és meggyőzőbbek leszünk és persze az adott pozícióra gyorsabban kiválasztanak majd minket.

Én azt tanácsolnám, hogy ha csinálunk is videóra felmondott bemutatkozó anyagot, azt ne küldjük szét feleslegesen. Inkább hivatkozzunk rá szakmai blogunkon, vagy a LinkedIn-en és akit érdekel, az úgyis meg fogja nézni.

Leggyorsabban talán a Youtube segítségével vehetünk fel és publikálhatunk magunkról videót. Persze ha jó minőségű anyagot akarunk alkotni, akkor ehhez nem elég egy átlagos web-kamera.

Összegzés

A fenti példák alapján elmondható, hogy a videó alapú megoldásokat ma már széles kőrben alkalmazzák a munkavilágában és akkor még nem is beszéltünk a co-working eszközökről, amelyek a távoli munkavégzést hivatottak megkönnyíteni. Ha csak magát a toborzási és kiválasztási folyamatot nézzük, akkor is azt látjuk, hogy mind a munkáltatók, mind a HR szolgáltatók, mind pedig a jelöltek próbálják minél hatékonyabban kihasználni a videózás adta lehetőségeket, annak érdekekében, hogy időt és energiát spóroljanak meg. Nem utolsó sorban pedig annak érdekében, hogy a cégek megtalálják a legjobb munkavállalókat, a jelöltek pedig megszerezzék a számukra ideális pozíciót.

Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 9.2 – Szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában

Első hallásra talán sokkolóan hangzik, hogy karrierépítéshez és álláskereséshez készítsünk blogot és a legtöbb HR-es azt mondja majd rá, hogy „Úristen, megint egy sült bolond, aki egy újabb képtelen ötlettel áll elő…”. Minek blogot készíteni, amikor ott vannak a jól bevált hagyományos dokumentumok, amikkel lehet pályázni? Az önéletrajznak is van több típusa: kronologikus, funkcionális, sőt hibrid, ha valakit az első kettő nem elégítene ki. Ha pedig valamit végképp nem tudunk beleírni az önéletrajzba, akkor meg ott vannak a kísérő levelek (marketing, motivációs, kapcsolatépítő). Sőt, van ma már LinkedIn profil, Xing profil, Facebook, MySpace, ahol aztán információk tömkelegét tárolhatják magukról az álláskeresők. Ez mind igaz, de mindig lesz olyan pályázó, aki az említett kereteken túl akar lépni és egy saját maga által szerkesztett felületen akar bemutatkozni, és persze mindig lesz olyan munkaadó, aki minél jobban meg akarja ismerni a munkavállalót, mielőtt felveszi.  Arról pedig nem is beszélve, hogy álláskereső napló vezetése mindig is tanácsos volt, annak érdekében, hogy könnyebben nyomon követhessük, hogy mikor kivel találkoztunk, miről tárgyaltunk és mik a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk az állás megszerzése érdekében.

Ma már a blogok az igazi véleményformálók

A „weblogok” ma már mindent behálóznak és nagyobb a befolyásuk, mint az előre szerkesztett céges honlapoknak, vagy az elektronikus sajtónak. A hagyományos naplóból, mint műfajból, nőtték ki magukat. Ugyanúgy, ahogy régen, a blogok lehetnek nyilvánosak, akárcsak azok az úti naplók, amelyek egykor a nyomtatott sajtóban jelentek meg, a nagy gyarmatosítások korában, vagy magánjellegűek, mint például politikusok titkos naplói, amelyekből sokkal jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz, sokszor manipulált, jegyzőkönyvekből. Az internetes napló lényege tehát az, hogy időről-időre újabb bejegyzésekkel bővüljön.

Készítsünk karrierépítő blogot!

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő blog egy olyan komplex blog, amely témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani, ahogyan erre már utaltam. Lesz egy privát része, amit csak mi látunk és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük találkozóinkat, interjúinkat. Lesz még egy nyilvános része is, ami gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános rész inkább stratégiai szinten támogat bennünket a karrierépítésben.

Privát bejegyzések a pályázatkövetés és a felkészülés szolgálatában

Nézzük részletesen, hogy mi is kerüljön a privát részbe? Minden telefonbeszélgetés, kapcsolatépítő találkozó és állásinterjú után készítsünk feljegyzéseket. Minél előbb, annál jobb. Ha mást nem is teszünk, csak egy vázlatot készítünk hazafelé a villamoson, vagy vonaton az már nagy segítség lesz ahhoz, hogy otthon aznap, vagy másnap leírjuk naplónkba a történteket. Írjuk be egy SMS-be a címszavakat és posztoljunk mobilunkról blogunk privát részébe. Majd otthon fejtsük ki, hogy pontosan mi volt az interjú forgatókönyve, milyen kérdéseket tettek fel nekünk, arra mit válaszoltunk, milyen hibákat követtünk el, mit kell majd legközelebb másképp csinálnunk, mi az amit kért tőlünk az interjúztató a jövőre vonatkozóan, melyek a következő lépések és mi az érzésünk, a benyomásunk az egészről, úgy általában? Első hallásra lehet, hogy felesleges erőfeszítésnek tűnik mindez, de már az első alkalom után érezni fogjuk a hasznát, hiszen így minden részletet gyorsan visszakereshetünk, sőt ha az egyes cégekhez kapcsolódó bejegyzésekhez egy adott címkét rendelünk, akkor egyetlen lapon végigolvashatjuk teljes történetünket az adott vállalattal kapcsolatban, telefonhívásoktól, az interjúkon át, a visszajelzésekig.

Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a nyilvános bejegyzésekkel? Ezek mi célt szolgálnak?

Nyilvános szakmai bejegyzések

Nos, az elektronikus napló nyilvános része az, ahol olyan terjedelemben és keretek között mutatkozhat be egy jó szakember, amilyenben csak akar.

Legszerencsésebb, ha blogunk gerincét általunk készített szakmai jellegű bejegyzések és cikkek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy csak azoknak a bejegyzéseknek valódi értéke, amelyeket a szerző maga ír. Semmi értelme szakmai hírek, vagy cikkek újbóli ismétlésének, hiszen erre ott van mondjuk a Twitter, a FaceBook, illetve a LinkedIn üzenő fala. Tehát itt nem csupán tartalom megosztásról van szó, hanem valódi szellemi termék alkotásáról, illetve értékteremtésről. Természetesen a modern blog szolgáltatók erre is találtak megoldást, hiszen a bejegyzéseinket szegélyező sávokba tehetünk például blogroll-t, amely kedvenc szakmai blogjainkat szemlézi, vagy RSS dobozokat, amelyekben bizonyos honlapok friss bejegyzéseit listaszerűen jeleníthetjük meg látogatóink számára.

Lehetőségünk van még a blog-gerinccel párhuzamos oldalak létrehozására, amely ideális lehet adatlap, vagy önéletrajz közlésére. Ha az önéletrajznak külön lapot szentelünk, ügyeljünk arra, hogy PDF, vagy DOC formátumban is le lehessen tölteni a kérdéses dokumentumot. Külön lapon jeleníthetjük meg referenciáinkat, projektjeinket, vagy bármit, amit fontosnak tartunk szakmai tevékenységünkkel kapcsolatosan és szeretnénk kiemelt helyen kezelni.

Természetesen bejegyzéseinket is kategorizálhatjuk, címkézhetjük, és kiemelve a blog tetejére tehetjük a legfontosabbakat.

Ez is nagyszerű, de mi haszna, ha ész nélkül gyártjuk a tartalmakat. Mégis hogyan szolgálja ez az álláskeresést?

Karrierépítés népszerű bloggal

A lényeg, hogy figyeljenek fel ránk szakmai körökben, és ha valaki valóban kíváncsi szakmai hátterünkre, akkor az előbb leírt módon elkészített internetes napló rengeteg információval fog szolgálni számára. Mindenekelőtt látni fogja, hogy szeretjük szakmánkat és elkötelezettek vagyunk iránta. Manapság ilyen munkavállalókat keresnek leginkább. Vagyis olyanokat, akik élnek halnak a szakmájukért, hiszen azokra mindig lehet számítani a munkában is, akiknek szinte hobbijuk a szakma.

Persze nem elég tartalmakat gyártani, meg is kell osztani azokat. Ezekre tökéletesen alkalmasak a már említett közösségi oldalak. A legtöbb blog szolgáltató lehetővé teszi számunkra, hogy posztjainkat, akár azonnal megjelenítsük a FaceBook-on, a Twitter-en és a LinkedIn-en is. Ez fordítva is igaz, tehát a blogon és a LinkedIn is megjelenhet az, ami mondjuk a Twitter-en.

Érdemes továbbá blogunkat felvetetni különböző szakmai blog-, illetve honlap-gyűjteménybe is, annak érdekében, hogy szakmai körökben könnyebben ránk találjanak. Lényeg az, hogy az általunk szerkesztett internetes napló mindig fókuszban legyen, amely így már nem is csak az álláskeresés, de egyenesen a karrierépítés szolgálatába fog állni.

Egy karrierépítő blog példája

Hadd állítsam példaként egyik volt MBA csoporttársam internetes naplóját, amely a http://sandor.peterbencze.eu/ link alatt érhető el.

Erről a naplóról elmondhatjuk, hogy lényegre törő, letisztult, átlátható arculattal rendelkezik. A blog törzsét angol nyelvű szakmai cikkek képezik, amelyet kollégái, vagy szaktársai valószínűleg nagy kíváncsisággal olvasgatnak. Vannak itt rövidebb és hosszabb bejegyzések is, de kiemelném a turbinatesztelésről szóló cikket, amely valódi professzionális megközelítést tükröz. Szimpatikus, hogy már a főoldalon van egy fényképes bemutatkozás, hiszen így sokkal barátibb az egész napló hangulata. Ami még nagyon jó, hogy a szerző részletes önéletrajza az oldalsávon található dobozból közvetlenül letölthető PDF formátumban, továbbá kint van a LinkedIn profilhoz és a privát bloghoz tartozó közvetlen link is. Amit még kiemelnék, az a látogatottsági számláló, amely azonnali visszajelzést ad mind a szerzőnek, mind a látogatónak, hogy mennyire népszerű, vagy releváns a blog. (Persze lehet egy blog gyakran látogatott, ha ebből nem vagyunk képesek hasznot húzni.)

A következő oldal a Skills / Abilities címet kapta, s ennek keretein belül foglalja össze azt, hogy milyen, a munkában hasznosítható képességekkel és készségekkel rendelkezik, továbbá, hogy miként oldja meg a konfliktusokat, mi jellemzi motivációját, a csapatmunkához való hozzáállását és üzleti kultúráját. Nagyon jó hangulatcsináló rész mielőtt az ember tovább ugrana a konkrét szakmai tapasztalatokat tartalmazó Professional Experience fülre.

A szakmai tapasztalatról szóló oldal leginkább egy kronologikus önéletrajzra emlékeztet, amely hordoz magában funkcionális elemeket is. Nagyon szép ívet mutat a karrier, hiszen látszik, hogy nem váltott gyakran, viszont szervezeten belül sokat fejlődött. Ez főleg a Mentor Graphics-nál töltött éveknél látszik, hiszen itt szoftverfejlesztőként indult, majd tesztelési területen folytatta szakmai pályafutását, később pedig tesztelőből lett tesztelési vezető.

Külön oldalt szán a blogger a képzettségnek a Qualification oldalon. Itt nem csak a diplomát adó iskolák szerepelnek, mint az MBA, vagy a villamosmérnöki képzések, hanem a tréningek, nyelvi adottságok, továbbá az IT ismeretek is. Ez jó összefoglaló lehet annak, aki főleg a képzettség oldaláról kívánja megközelíteni a pályázó alkalmasságát.

Végül pedig, hogy még ember közelibb legyen a bemutatkozás, egy külön oldalon ismerkedhetünk meg a naplóíró magánéletének és szabadidős tevékenységének bizonyos részleteivel is.

Mivel ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé, hogy egy blog elkészítését ismertessük a következő linken találhatjuk a szerkesztés lépéseit, egy konkrét példával illusztrálva: https://spillerlaszlo.wordpress.com/blogkeszites

Össszegzés

A blogok szerepe ma már sokkal nagyobb a munka világában, mint gondolnánk. Ez a cikk csak a karrierépítésre és az álláskeresésre koncentrál, de sok cégnél ma már blogok hálózatán és közösségi oldalakon folyik a céges kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ma fokozottan ki kell használnunk a világháló kínálta lehetőségeket, úgy, hogy azokat a hagyományos eszközökkel kombináljuk. Nem elég blogot készíteni, arra folyamatosan írni is kell, méghozzá olyan cikkeket, amely érdekes lehet az általunk képviselt szakmai közösség számára. A karrierépítés mindig is összetett dolog volt. Nem elég szakmailag jónak lenni, annak is kell látszani és ezt közölni kell a külvilág felé is. Önéletrajzot az ember csak akkor küld valahová, ha ég a ház, viszont szakmai  blogot folyamatosan írhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen állás után szaladgálni, hanem mi legyünk azok, akikre rátalálnak és akiket megkeresnek, ha adódik egy jó továbblépési lehetőség.

Karriermenedzsment informatikusoknak 8. – Béralku, bértárgyalások

A kompenzációs csomag és a fizetési elvárás meghatározása

Mielőtt ajánlatot kapnánk, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi lehet a jövedelem elvárásunk. Ezt a következő szempontok szerint érdemes kialakítani:

  1. Minimális jövedelem elvárás meghatározása
  2. Piaci információkon alapuló fizetési lehetőségek felkutatása
  3. Álomjövedelem kitalálása

Minimális jövedelem elvárás alatt azt értjük, amely a jelenlegi megélhetésünkhöz, illetve életszínvonalunk fenntartásához szükséges. Nyilván ez alá a jövedelem szint alá nem szeretnénk menni.

Természetesen nem a minimumot szeretnénk kapni, ezért érdemes tájékozódni a piaci bérekről az adott szektorban és pozíciókban. Nem árt, ha a valóság talaján maradva tisztában vagyunk azzal, hogy mennyit érünk valójában. Érdemes lehet olyan szakértővel is konzultálnunk, aki átfogó piaci ismeretekkel bír, annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy a hozzánk hasonló szakemberek mennyit keresnek mostanság.

A tájékozódáshoz segítséget nyújthatnak a fizetési felmérések és útmutatók:

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt szerint a piaci tájékozódás közben, tehát „Ezen második lépés során kialakított jövedelemkoncepció – általában a jelenlegi csomag nettó értékét 25-30%-kal meghaladó nettó összeg – tekinthető az elvárt javadalmazás reális közepének.

Az úgynevezett álomjövedelem meghatározása nem egyszerű feladat, bár annak tűnik, hiszen az ember rögtön arra gondol, hogy a határ a csillagos ég és bármekkora jövedelmet megálmodhat magának. Célszerű a jelenleginél 50-60%-kal magasabb összegű csomagban gondolkodni, amikor álomjövedelemről beszélünk.

Az így kialakított hármas skála alapján az alkut a reális közép és az álom között érdemes valahol befejezni. Tehát elméletileg a jelenlegi fizetésünknél legalább 25-30%-kal magasabb csomagot kell majd kapnunk ahhoz, hogy valóban megérje váltani. Természetesen az ajánlat kiértékelésénél érdemes lesz más szempontokat is figyelembe venni.

——–Minimum———–Jelenlegi csomag———–Jelenlegi +25-30%==========Jelenlegi +50-60%———

Mire figyeljünk, ha ajánlatot kapunk?

Az ajánlat kiértékelése

Az álláskeresés lezárásához közeledve az állásajánlatot általában szóban adják ki, de írásban mindig megerősítik.

Fontos feladat, hogy amikor ajánlatot kapunk vessük össze az álláskeresés kezdetekor felvázolt feladatokat és felelősségeket a konkrét ajánlatban szereplő feladatokkal és felelősségekkel. Nézzük meg, hogy mik az ajánlatban szereplő pozíció előnyei és hátrányai.

Fontos továbbá, hogy kiértékeljük az ajánlatban lévő kompenzációs csomag elemeit.

A béralku

Soha ne felejtsük el, hogy a tárgyalás arról, hogy mennyit érünk már a kiválasztási, de főleg az interjúztatási folyamat elején elkezdődik.

Ha elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor fizetési igényünkről beszélgetünk, az már jó jel és ez azt jelenti, hogy közelebb kerülünk ahhoz, hogy új állásunk legyen.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a leendő munkadó általában a következő kérdésekre adott válaszokkal rendelkezik mielőtt elkezd velünk tárgyalni a bérről:

  1. Nagyjából milyen kategóriába esik jelenlegi fizetésünk?
  2. Mióta keres a cég szakembert az adott pozícióra?
  3. Mennyire elérhetőek a szakemberek a piacon az adott pozícióra?
  4. Vannak-e további jelöltjei is a cégnek az adott pozícióra?
  5. Mióta keresünk állást és mennyire sürgős, hogy elhelyezkedjünk?
  6. Mennyire rugalmas a cég a jövőbeli fizetésünket illetően?

A legtöbb cég elfogadható és tisztességes ajánlatot szeretne adni és általában így is járnak el. Olyan fizetéssel szeretnék az új dolgozókat beléptetni, amely elégedetté teszi őket, és hosszú távon a cégnél tartja őket. Ezt azért teszik, hogy úgy érezzük, megbecsülnek minket. Nagyobb cégeknél kevésbé rugalmasak, mivel ott viszonylag kötöttebb fizetési sávok vannak, viszont minél magasabb a pozíció, annál rugalmasabbak a cégek a fizetés tekintetében.

Ha a gazdaság felszálló ágban van és lassú, de biztos növekedés tapasztalható, akkor általában a legtöbb cég elfogatható ajánlatokat tesz, de vigyázzunk, hogy ne szálljunk el az elvárásainkkal. Azt is érdemes számításba venni egy ajánlat áttekintésekor, hogy egy olyan állás, ahol érdekes a munkatartalom és jók a kollégák, többet ér, mint egy valamivel magasabb fizetés.

Legyünk rugalmasak. Sokszor a teljes kompenzációs csomag többet ér, mint maga a bér. Gondoljuk át, hogy milyen juttatások és extra bevételek járnak az állással.

Magát az alkut érdemes elhúzni ameddig az ésszerű és ha megkérdezik, hogy mi a fizetési elvárásunk, inkább beszéljünk sávokban, próbáljuk meg elkerülni, hogy konkrét számot mondjunk, amíg csak lehet. Helyette fogalmazzunk valahogy így:

„Nagyon érdekel a lehetőség és úgy vélem, hogy nagyban hozzájárulhatnék a vállalat sikereihez. Jelenlegi fizetésem ennyi és ennyi, ilyen és ilyen sávban van. Nyitott vagyok egy versenyképes ajánlatra.”

Arra viszont figyeljünk, hogy soha ne blöfföljünk jelenlegi fizetésünket illetően, mert ha valótlanságot állítunk, akkor az visszaüthet, hiszen előbb utóbb úgyis kiderül.

És arra is figyeljünk, hogy a végsőkig az alkut sem lehet elhúzni. Tehát előbb, vagy utóbb eljön az a pont amikor már nem kerülhetjük el, hogy a pénzről beszéljünk és a sávokat félretéve konkrét összegekről kell majd nyilatkoznunk. Éreznünk kell, hogy hol van az az ésszerű határ ameddig lebegtethetjük a dolgokat.

Persze kezdetben az a legjobb, ha nem említünk konkrét számot, nehogy alul-, vagy felülárazzuk magunkat. Hagyjuk, hogy a munkáltató kezdjen az anyagiakról beszélni, s ha keveset ajánlanak, akkor még mindig ott az összehasonlítás módszere. Ez azt jelenti, hogy finoman utalhatunk a piaci bérekre, egy másik, jobb ajánlatra, illetve arra, hogy a jelenlegi csomagunknál 25-30%-kal magasabb ajánlatért érdemes váltanunk. Jó taktika lehet még, ha nem fogadjuk el rögtön az ajánlatot és időt kérünk, hogy átgondolhassuk az ajánlatot, ezáltal a leendő munkáltatónak is időt hagyva arra, hogy magasabb csomagot ajánljon nekünk. Arra ügyeljünk, hogy ez ne legyen hosszabb egy hétnél.

Ha a jövőbeli munkáltatónk elég rugalmas, akkor az ajánlott fizetésnél érdemes 5-15%-kal többet megcélozni. Ezzel azért is érdemes próbálkozni, mivel valószínűleg azért kapunk ajánlatot, mert mi vagyunk a legjobb jelölt az adott pozícióra. Általánosságban az is elmondható, hogy a cégek az esetek többségében elsőre nem a legjobb ajánlatot adják a befutó jelölteknek.

Ha sikerült kialkudni egy jobb ajánlatot, akkor azt kérjük írásban, nehogy végül meglepetés érjen bennünket.

Mit kell számításba venni, ha ellenajánlatot kapunk?

Ha bejelentjük a jelenlegi munkáltatónk felé, hogy szeretnénk eljönni a cégtől, akkor gyakran előfordul, hogy egy ellenajánlattal próbálnank bennünket visszatartani. Ebben az esetben alaposan át kell gondolni a dolgokat. Nem biztos, hogy érdemes belemenni abba, hogy egy kisebb mértékű emelés miatt maradjunk. Mit érdemes átgondolnunk, ha ellenajánlatot kapunk?

Az első kérdés az lehet, hogy vajon mit árul el mindez arról a cégről, ahol jelenleg dolgozunk? Miért csak akkor hajlandóak annyit fizetni amennyit érünk a piacon, amikor már felmondtunk?

Második kérdésként érdemes feltenni, hogy vajon honnét csoportosítják át azt az összeget, amelyből az ellenajánlatot finanszírozzák? Előfordulhat, hogy valójában ez a következő fizetésemelésünk lenne, amit csupán előre hoztak. Ez főleg olyan vállalatoknál merülhet fel, ahol kötöttebbek a fizetési sávok. És vajon visszamenőleg tudnak-e emelni annyit, amivel kárpótolnak minket azért, hogy alul voltunk fizetve?

Azt is érdemes átgondolni, hogy azok a problémák, amelyek a váltás fő okaként arra ösztönöztek bennünket, hogy új állás után nézzünk, továbbra is fennállnak e majd. Lehet, hogy lesznek változások, de bizonyos dolgok ugyanazok maradnak.

Az is előfordulhat, hogy csak ideiglenesen akarnak megtartani minket azáltal, hogy ellenajánlatot adnak és valójában egy új és talán olcsóbb embert kezdenek el keresni a helyünkre, akit aztán majd nekünk kell betanítanunk.

És persze az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a felmondásunk által jelezzük, hogy nem érezzük jól magunkat jelenlegi munkahelyünkön és ez akár a lojalitásunkat, a vállalathoz való hosszú távú hűségünket is megkérdőjelezheti a munkaadónk részéről. Ennek köszönhetően nem biztos, hogy a közeljövőben előléptetnek minket, sőt, egy nagyobb létszám leépítés alkalmával akár el is küldhetnek.

Bizonyos felmérések azt mutatják, hogy azok a munkavállalók, akik felmondásukat követően az adott cégnél ellenajánlatot fogadnak el, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Az ellenajánlat elfogadása további vegyes érzelmeket is kelthet bennünk. Például érezhetjük úgy, hogy pénzzel megvásároltak minket és előfordulhat, hogy azok a kollégák, akikkel eddig jó viszonyt ápoltunk, hasonlóképpen vélekednek majd rólunk és emiatt kapcsolatunk megromlik velük.

Felhasznált irodalom:

Abimato TV: A Játékos! – Béralku https://www.youtube.com/watch?v=wnVP15GNuu8

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

 

Karriermenedzsment informatikusoknak 11. – Hogyan mondjunk fel?

Mondjunk fel elegánsan!

A felmondás nem könnyű dolog és rengeteg feszültséggel és érzelmi hullámmal járhat ezért érdemes azt nagy körültekintéssel kezelni.

Álljon itt néhány tipp, amelyekkel megkönnyíthetjük a folyamatot!

Első körben érdemes tájékozódni, vagy szakértővel egyeztetni a hatályos jogszabályokról és arról, hogy esetünkben mire kell odafigyelni a felmondás során. Nézzük meg szerződésünket, hogy van-e benne versenytilalmi megállapodás. Nézzük meg bónusz levelünket és tájékozódjunk a bónusz kifizetések időpontjáról is. Ez fontos lehet felmondásunk időzítése szempontjából.

Felmondásunkat mindig írásban adjuk be, mivel csak így érvényes. Felmondó levelünket a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult nevére címezzük és 3 példányban készítsük el. Egyet magunknak, egyet a közvetlen felettesünknek és egyet a HR osztály részére. Használhatunk mintákat, de szakértő segítségével is elkészíthetjük felmondó levelünket. Az sem ritka, hogy a vállalat saját formanyomtatvány kitöltését kéri a felmondáskor, de ettől függetlenül legyen meg az általunk elkészített eredeti formátumban is a felmondó levél.

A felmondó levelet a közvetlen felettesünknek személyesen nyújtsuk át egy előre megbeszélt időpontban, arra azonban figyeljünk, hogy több napot ne várjunk ezzel. Ha közvetlen felettesünk előre láthatólag napokig nem elérhető, akkor forduljunk a HR osztályhoz, vagy közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személyhez. Jó taktika, ha rövid felvezetés után magát a felmondó levelet adjuk át, mert akkor nem kell magyarázkodni, csupán a tényt közölni, hogy szeretnénk beadni felmondásunkat. A többi úgyis szerepel a dokumentumban. A részletekre, indokokra kitérhetünk a kilépő (exit) interjú során.

Ha a felmondást követően minél előbb eljövünk a cégtől, annál jobb. Álljunk a felmondási időhöz tisztességes módon, de finoman jelezzük, hogy szeretnénk minél előbb távozni. Lehet, hogy nagyszerű szakemberek vagyunk, de a cég nélkülünk is boldogulni fog. A felmondás után már csak saját magunknak és az új munkáltatónak tartozunk hűséggel.

Legyünk együttműködőek és tisztességesek a felmondási idő alatt. Az utolsó napokban is dolgozzunk lelkiismeretesen, de csak a szakmai információkra fókuszáljunk, ne foglalkozzunk személyi kérdésekkel.

Ne beszéljünk ellenajánlat lehetőségéről a jelenlegi munkáltatónkkal, mert ez a lehető legrosszabb taktika a felmondási folyamat során. Azok a munkavállalók, akik ilyenkor belemennek egy esetleges ellenajánlat elfogadásába, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Ne kritizáljuk a céget távozóban és főleg ne égessük fel magunk mögött a hidakat, hiszen a volt kollégáink referenciaszemélyként fognak majd szolgálni a jövőben.

Ne emlegessük a kollégáknak az új, de jobb munkahelyet.

Köszönjük meg az addigi együttműködést és jelezzük nyitottságunkat a későbbi együttműködésre is.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Nyomtatvány Letöltés: http://letoltes.nyomtatvany.net/felmondolevel-minta-letoltes.html

Abimato TV: A Játékos! – Hogyan mondj fel? https://www.youtube.com/watch?v=8QYNpxg9vyw

 

Karriermenedzsment informatikusoknak 6. – Szakmai rendezvények és a folyamatos kapcsolatépítés karrierünk szolgálatában

Akár aktívan, akár proaktívan keresünk állást, a cél mindig az kell, hogy legyen, hogy személyesen találkozzunk a döntéshozókkal, vagy azokkal a hídszemélyekkel, akik beajánlhatnak minket a döntéshozókhoz. Egy szakmai rendezvény kiváló alkalom arra, hogy egy helyen minél több emberrel találkozzunk és építsünk kapcsolatot. A résztvevők között rengeteg döntéshozó és hídszemély lehet.

Mielőtt elkezdünk szakmai rendezvényeket látogatni, érdemes tájékozódni. Erre az egyik legalkalmasabb fórum a Meetup.com, ahol rengeteg rendezvényt regisztrálnak és ahol a résztvevőkkel szöveges üzeneteket is lehet váltani.

Felkészülésnek jó lehet, ha rákeresünk azokra a meetup-okra, amelyek a szakmánkba vágnak, vagy érdekelnek bennünket. Mielőtt ellátogatunk valahová, az oldal segítségével arról is érdemes tájékozódni, hogy kik lesznek ott egy adott rendezvényen és készíthetünk egy listát, hogy közülük kikkel akarunk személyesen megismerkedni.

A rendezvényre érdemes névjegyet is magunkkal vinni és ha esetleg nincs, akkor csináltatni, annak érdekében, hogy adhassunk azoknak, akikkel személyesen tudunk beszélgetni a rendezvény előtt, szünetben, vagy a végén.

Készüljünk egy rövid, 20 másodperces bemutatkozó szöveggel, hogy mondhassunk magunkról két mondatot, ha megkérdezik, hogy mivel is foglalkozunk. Figyeljünk arra, hogy ne szigetelődjünk el, hanem próbáljunk meg forogni az emberek között és rövid, de minőségi beszélgetéseket folytatva a számunkra érdekes emberekkel. Az sem jó, ha valakire rátelepszünk, de igyekezzünk elkerülni az ellenkezőjét is. Ha esetleg valaki csatlakozni kíván a beszélgetéshez, akkor nyissunk az újonnan csatlakozó személy felé, de ha esetleg már terhesnek érezzük magunkat, akkor keressünk újabb beszélgető partnereket.

Ha spontán megszólítunk valakit, akkor kérdezzük, hogy miért jött el a rendezvényre, miért érdekes számára, hogy tetszik neki és kérdezzünk rá, hogy mivel foglalkozik az illető. Ha elkezd mesélni a munkájáról, akkor figyeljünk rá oda kellőképpen, tartva a szemkontaktust. Ha mi beszélünk, koncentráljunk a lényegre és hagyjunk mást is szóhoz jutni, de arra is figyeljünk, hogy ne fojtsák belénk a szót, vagy vágjanak folyton a szavunkba.

Ha azt szeretnénk, hogy minél többen figyeljenek fel ránk, akkor, ha van rá lehetőség, tegyünk fel értelmes szakmai kérdéseket az előadóknak! Ha valóban érdekes kérdéseket vetünk fel, akkor az is előfordulhat, hogy hozzánk fognak többen odajönni beszélgetni, mint ahány személyhez mi mennénk oda. Mindenesetre ezáltal is újabb szakmai kapcsolatokra tehetünk szert.

Ha van rá lehetőségünk akkor szervezzünk mi is szakmai rendezvényeket, aminek az az előnye, hogy mi határozhatjuk meg a témát és azt is, hogy kiket hívunk meg előadónak, vagy a hallgatóság soraiba.

A személyes beszélgetések utólagos követése is nagyon fontos. Akikkel beszélgettünk és névjegyet cseréltünk a későbbiekben is érdemese a kapcsolatot fenntartani. Erre egy nagyon jó eszköz a LinkedIn. A személyes beszélgetést akár rövid üzenetekben is megköszönhetjük pár nappal az esemény után és a jövőben is jó kiindulási alapot adhatnak, ha egy adott témában az adott személy segítségét szeretnénk kérni.

 

Tv2 – Babavilág – Karriertanácsadás kismamáknak

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

Forgatáson a Babavilág műsorában

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

A minap forgatáson jártam a Babavilág műsorában, ahol arról konzultáltunk, hogy a kismamáknak a szülést követően milyen visszatérési lehetőségei vannak a munkaerő piacra. Ennek kapcsán összegezném a témával kapcsolatos gondolataimat.

Különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – mint például a Gyed Extra, amelyet jelenleg 42 ezren vesznek igénybe vagy a CSOK -, egyre nagyobb lett a családalapítási kedv az elmúlt években. Mindezek eredményeként: a termékenységi ráta 1,25 százalékról 1,5 százalékra nőtt.

Továbbá egyértelműen kimutatható, hogy csökkent a munkanélküliség, amely jelenleg 3,8 százalék, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nőtt a munkaerőhiány is. A felsoroltak és egyéb tényezők miatt, a munkaadók sokkal nyitottabbak lettek arra, hogy alkalmazzák és visszavegyék a szülési szabadságukról visszatérni szándékozó kisgyermekes édesanyákat.

Munkaadói és kormányzati szinten egyaránt további intézkedéseket és megoldásokat látunk arra, hogy a szülés után visszatérő édesanyákat visszafogadják a munka világába.

Egyre népszerűbbek például a rugalmas foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő vagy a távmunka. Jelenleg, Magyarországon nagyjából 203 ezer fő dolgozik részmunkaidőben, amely az összes foglalkoztatott 4-5 százaléka, míg Hollandiában ugyanez a mutató 46 százalék körüli. Egyelőre utóbbi esetében is még nagy a lemaradásunk, hiszen a foglalkoztatottak mindössze 3 százaléka dolgozik távmunkában, holott 37 százalék választaná ezt.

További rugalmas és egyre népszerűbb lehetőség a „home office”, amely azt jelenti, hogy a próbaidőt követően, jó teljesítmény esetén, a munkáltató engedélyezi a dolgozó édesanyának, hogy heti 1-2 napot otthonról dolgozzon. Ez alapvetően egy bizalmi kérdés és a technikai feltételeket is biztosítani kell hozzá.

Megoldás lehet még a dolgozó édesanyák munkájának támogatásában, hogy nem idő, hanem teljesítmény alapon foglalkoztatjuk őket. Ez sokkal nagyobb szabadságot adunk nekik a munkaidő beosztásában.

A munkaidő keret bevezetésével, a törzsidő és a peremidő meghatározásával tovább növelhetjük azt a rugalmasságot, amely a kismamák munkába való visszailleszkedését és hosszú távú eredményességét támogathatja.

Hazánkban számos olyan magánvállalkozás által fenntartott bölcsőde működik, mely a munkavégzés helyén található, így megoldja a kisgyermekek egész napos felügyeletét, amíg az édesanyjuk dolgozik. Ezzel megoldással nemcsak a szülők, de a munkaadók is időt és energiát takarítanak meg.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy nemrégiben bevezetésre került, hogy minden olyan településen kötelező bölcsődét üzemeltetni, ahol több mint 40 három év alatti gyermek él. Továbbá megyei karrier központok létesültek, amely szintén a kisgyermekes anyukák munkába való visszatérését segíti.

Úgy vélem, hogy a munka világába visszatérni szándékozó édesanyák mindenképpen tájékozódjanak korábbi munkáltatójuknál visszavételük lehetséges feltételeiről, továbbá arról, hogy a munkaerő piacon milyen szakmák, képességek, készségek és tudás iránt van kereslet. Amennyiben a kisgyermek mellett van idejük, akkor ezeknek az információknak a birtokában képezzék tovább magukat.

Sokéves IT fejvadász tapasztalatom alapján, egyértelműen kijelenthetem, hogy az egyik legnagyobb munkaerő hiánnyal küszködő terület az informatika, ezért mindenképpen javasolnám az édesanyáknak, hogy tájékozódjanak arról, hogy milyen lehetőségeket rejt ez a terület számukra. Köztudottan kevés nő dolgozik az informatikai szektorban, ezért úgy vélem, hogy ez a terület még mindig sokak számára jelenthet kitörési pontot.

IMG_9063

Forgatáson: Babavilág TV2

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

Karriermenedzsment informatikusoknak 5. – Felkészülés az angol nyelvű állásinterjúra

Felkészülés az angol nyelvű állásinterjúra – Legjellemzőbb kérdések

Az állás keresés csúcspontja, amikor eljutunk az állásinterjúra. Eléri célját az általunk indított kampány, hiszen már túl vagyunk azon, hogy elolvasták önéletrajzunkat és kísérő levelünket, s bizonyára megtekintették LinkedIn profilunkat is. Elértük célunkat és eljött az idő, hogy személyesen győzzük meg a döntéshozókat arról, hogy mi vagyunk a legjobb választás az adott pozíció betöltésére. De hogyan készüljünk IT szakemberként az állásinterjúra? Milyen kérdések várnak minket? Vajon pusztán csak szakmai témák lesznek, vagy másra is kíváncsiak az interjúztatók? Ezekre igyekszem választ adni és a leggyakrabban előforduló kérdéseket összeszedni.

Mire kíváncsi a döntéshozó?

Alapvetően három dologra kíváncsi az interjúztató, amikor kikérdez bennünk:

  1. El akarjuk-e végezni a munkát?
  2. El tudjuk-e végezni a munkát?
  3. Személyiségünk alkalmazkodik-e az adott munkához?

Magyarán a motiváció, a szakmai képességek és a személyiség körül forognak egy adott állásinterjú kérdései.

Én a fenti 3 szempontot kiegészíteném még 3 fontos kérdéssel:

  1. Mennyire tud a jelölt angolul?
  2. Mikor tud a jelölt kezdeni?
  3. Mennyi a bérigénye?

Arról például, hogy miért fontos az erős angol nyelvtudás manapság az informatika világában, egy külön cikket lehetne írni. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy egy profi IT-s állásinterjún legalább 30 percet kell angol nyelven beszélni ahhoz, hogy az interjúztató eldöntse, mennyire is jó a nyelvtudásunk valójában.

De nézzük meg, hogy milyen konkrét kérdéseket szoktak feltenni egy IT szakembernek az állásinterjú során!

Általános IT szakmai képességeket vizsgáló angol nyelvű kérdések

Ennek a cikknek nem az a célja, hogy a legmélyebb programozási, vagy rendszermérnöki kérdéseket vonultassa fel. Azt majd egy másik cikkben, szakmai tesztek címszó alatt szeretném kifejteni. Itt csak a legáltalánosabb szakmai kérdésekre mutatok példát és a cél az lenne, hogy a jelölt ráérezzen az interjú fő témáira.

  1. Tell me about your responsibilities in your current role.
    1. What are your responsibilities and main projects?
    2. Can you summarize me your most successful project?
    3. What is your main function in the team?
  2. What are your main professional skills?
    1. What is your strongest skill from a technical point of view?
    2. What are your strongest skills in information technology?
  3. How many years of experience do you have in programming/system engineering?
    1. What programming/scripting languages are you the most experienced in?
    2. What level of knowledge do you have in programming?
  4. Are you open to new technologies?
    1. What are the latest technologies that you are interested in?
    2. Do you deal with technology in your free time?
    3. Do you attend technical meetups on a regular basis?
    4. Do you usually read books, magazines and blogs on technology?
  5. What technical skills would you like to improve in the future?
  6. What has been the most difficult technical problem that you have come across with so far?
    1. How did you cope with the mentioned problem?
    2. What was the result of your actions?

Nézzünk egy párbeszédet a fenti kérdéskörre!

„Can you tell me a few words about your responsibilities in your current role?”

„Yes, with pleasure. My role is rather complex. I am a so called devops engineer by profession, which is a kind of combination of a software developer and an IT application operation specialist. Virtually I am responsible for the maintenance and operations of the IT application that I create together with my team. The application in question is a business solution for banks that speeds up their trading on the stock exchange.  To be more specific my job is IT infrastructure setup, installation, maintenance and management of technology. I have to provide infrastructure and systems support. I am responsible for disaster recovery setup, maintenance and management. I also have to do business continuity management, vendor management on IT hardware, software and licences. I do the administration of production application platforms, too. So, as you can see, the list is quite long but I can go into further details if you are interested.”

“Can you be more specific about the tools and technologies that you have to use?”

“Sure. I am experienced in shell scripting and have to use it a lot. For this purpose I mostly use Python in which I have nearly 6 years of experience. I am also familiar with web services, authentication technologies such as Active Directory and LDAP. I am experienced in backup and system restoration, setting up production systems, hardware management, both physical and virtual. I also do asset management and work with system automation tools such as Ansible, CFEngine, Puppet and Chef. Does it answer your question?”

Motivációt vizsgáló angol nyelvű kérdések

  1. Why would you like to change?
    1. Why are you looking for new job?
  2. What are your professional goals or career plans in the IT sector?
  3. Are you looking for a purely technical or for a business related role?
    1. Are you looking for a management role in the IT sector?
  4. What made you apply for the advertised position?
    1. Why do you want to work for this company?
    2. Why would you like to work with the company that is looking for the mentioned IT professional?
    3. What do you like the most about the IT job that you applied for?
  5. What would be the first thing for you to do if you got the job?
  6. Do you have any other applications in progress?
    1. At what companies have you applied for a job recently?
    2. What sectors are you interested in?
  7. What is your salary expectation?
    1. What salary do you think you deserve for the level of your knowledge?
    2. What is the right salary for the experience that you have in this technology?
    3. What is the average salary on the market for this role?
  8. Why do you think you are the best choice?
    1. Why do you think you are the most appropriate IT professional for the job in question?
    2. Why are you the ideal candidate for this role?
    3. Have you done all the tasks that are mentioned in the job description?
    4. Do you fulfil all the requirements that are specified in the job description?
  9. When can you start a new job?
    1. How long is your notice period?
    2. What is the earliest date that you can start?

Nézzünk egy minta választ is a fenti kérdéskörre!

„Why would you like to change?”

„Well, most IT professions would say that they are looking for a new challenge but I am looking for a role where I can create value. I would like to be part of a team of great professionals, who create IT applications that make life better and easier. To work with the latest technology is also very important to me. I want to learn new things and develop my professional skills, too. Finally, after spending 6 years in my current role, I think it is high time to change. I need new environment, new people around me and new projects to work on. So, this is my motivation to change.”

Személyiségre vonatkozó angol nyelvű kérdések

  1. What can you tell me about your personal skills?
    1. What would your colleagues say about you as a person?
    2. How would you describe yourself?
    3. What personal skills can you utilize at work?
    4. What is typical of you at work?
  2. What is your leadership style?
    1. Do you have team leading experience?
    2. How many people did you have to coordinate?
    3. Have you got people management experience?
  3. What have you done to develop your personality?

Nézzünk egy minta választ is a fenti kérdéskörre!

„How would you describe yourself?”

„Well, at work, I am always rather enthusiastic. I like my job and I enjoy working together with my colleagues. I am said to be helpful and supportive. I am respected to be one of the best professionals in the team. I think I am a positive personality who can contribute to the success of the team effectively.”

Összefoglalás

Ahhoz, hogy jól szerepeljünk egy angol nyelvű meghallgatáson, kétszeresen felkészültnek kell lennünk, hiszen az állásinterjún való jó szereplés nem könnyű feladat, még akkor sem, ha azt az anyanyelvünkön folytatják le velünk. Akiknek nem olyan erős az angol nyelvtudásuk, azoknak javasolnám, hogy a cikkben tárgyalt 3 kérdéscsoportra tanári segítséggel készüljenek fel:

  1. Szakmai képességek
  2. Motiváció
  3. Személyiség

Természetesen érhetnek minket meglepetések és az interjúztatók előjöhetnek váratlan kérdésekkel is, de ha előre kidolgozzuk válaszainkat és gyakoroljuk azokat, akkor mindig lesz hová visszanyúlnunk, mely által folyamatosan tudunk kommunikálni az interjún.

Felhasznált irodalom:

Cziffra Éva: Életmentő angol állásinterjúra készülőknek

Némethné Hock Ildikó: 1000 Questions 1000 Answers

Adecco Staffing USA: Job Seeker’s Guide

Abimato TV – A Játékos! – Így készülj egy (angol nyelvű) állásinterjúra: https://youtu.be/NRQzK6VPRdc

 

Career management for IT professionals 3.

Should an IT professional write a cover letter?
If you want to change careers and already have created your CV, the next step is to send it to the decision makers. For this purpose, of course, you will need a cover letter. There has been much debate whether to attach a cover letter to our CV. The main argument is that nobody would read it. I am one of those who are in favour of cover letters, mainly because it is simply not appropriate to send your CV to the whole world without any message. There must be a letter, in which you define why you send it to the particular person. Of course, if this letter is too verbose or does not focus on the essentials, then you should not be surprised that nobody will read it at all.

Let us review what types of cover letters exist and which of these should be used.

The types of cover letters
• motivation letter
• two-column motivation letter
• marketing letter
• networking letter

You should write a cover letter if you want to apply for a specific job. The main elements are as follows:
1. Refer to where you have heard about the job. 2. Reasons why you are the most suitable candidate. 3. Explain motivations why you want to work for the particular company in that position. 4. Contact section, in which you indicate that you are going to apply by phone, in order to check the opportunity of a personal meeting. It is enough to write one sentence for each point.

It is more efficient and streamlined if the cover letter is supplemented with two columns. In the first column you put the 5-6 most relevant expectation that the employer places upon applicants. (This can be found in the job advertisement or in the job description.) In the second column you put to what extent you fulfil those expectations. The point is to prove that you are the candidate to whom the job description fits perfectly, so you are the employee who the employer is looking for.

The main elements of a two-column cover letter

The structure is similar to that of the traditional cover letter.
1. Reference to source of the job advertisement
2. Evidence in two columns: you ask for it – I can provide it
3. Expressing motivation
4. Contact and approaching

Sample two-column cover letter

“Dear Decision Maker,

I would like to apply for the position that is being advertised on the internet.

Please check my attached CV and you will see that I am a perfect match for the role:

• At least Bachelor’s Degree: I have an MSc degree in IT.
• Strong communication skills in English: I use my English on a daily basis for communicating with my global partners.
• 10 years of experience in global ERP deployments: I gained 12 years of experience in deploying different ERP systems, such as SAP, Siebel and MS Dynamics AX.
• Knowledge of MS Dynamics AX solutions or similar: I have 3+ years of experience in implementing MS Dynamics AX solutions in the manufacturing industry.
• Project management experience: I have 5 years of experience in managing IT projects.
• People management experience: I managed 15-20 project team members.
• Willingness to travel within Europe frequently: I usually spend 1 week per month in other European countries when working on ERP implementation projects.

I am really motivated to work at your company as an IT project manager who will be responsible for ERP deployments. I have checked your website and LinkedIn page, and I was impressed to see that you have several manufacturing sites within Europe and that your colleagues are highly skilled. I would love to work in such an inspiring environment.

Please, let me approach you either on phone or LinkedIn in order to fix a date for a personal interview.

Regards,

Attila”

If you are not applying for a specific job, just want to send around the message in your network that you are facing a career change, you will have to write a marketing or a networking letter.

The main elements of a marketing letter
1. Reference: This is where we met, this is where we know each other from.
2. Introduction: I am facing a career change.
3. Summarising your skills: This is what I am good at, this is where I gained experience.
4. Objected sector: This is where I would be able to utilise my skills.
5. Ask for help in career change: Please, send my CV to others who can help.
6. Propose a meeting.

I am not showing any example for the marketing and networking letter right now as I will deal with these two types of the cover letter in more details in my next article, which will be about relationship building.
To conclude we can say that it is worth writing a cover letter but its length and structure should be considered. If it is concise and clear it will surely be read. The best method for this purpose is to use the above explained two-column type movtivation letter, which should be written into the email body directly.

Used literature
http://www.adecco.co.uk/news/cover-letter.aspx

Karriermenedzsment informatikusoknak 3. – Írjon-e egy IT szakember kísérő levelet?

Írjon-e egy IT szakember kísérő levelet?

Ha szeretnénk karriert váltani és már megalkottuk az önéletrajzunkat, a következő lépés az, hogy azt eljuttassuk a döntéshozókhoz. Ehhez természetesen szükség lesz egy „kísérő” levélre. Régóta megy a vita, hogy önéletrajzunk mellé egyáltalán írjunk-e levelet? A legfőbb ellenérv az, hogy úgysem olvassák el. Én azok közé tartozom, akik a kísérő levél pártján állnak. Főleg azért, mert nem illik önéletrajzunkat csakúgy egyszerűen a nagyvilágba szétküldeni. Kell, hogy legyen valamilyen levél, amelyben megfogalmazom, hogy miért is küldöm el azt az adott személynek. Persze, ha terjedelmes ez a levél, vagy nem a lényegre fókuszál, akkor ne csodálkozzunk rajta, hogy nem olvassák el.

Vegyük sorra, hogy milyen típusai vannak a kísérő levélnek, és mikor melyiket érdemes alkalmazni?

Kísérő levelek fő típusai:

  • motivációs levél,
  • „kéthasábos” motivációs levél,
  • marketing levél,
  • kapcsolatépítő levél.

Motivációs levelet akkor írunk, ha egy konkrét állást szeretnénk megpályázni. Főbb elemei a következők: 1. Hivatkozás, hogy hol hallottunk az állásról. 2. Indoklás, hogy miért mi vagyunk a legalkalmasabbak. 3. Motivációnk kifejtése, hogy miért szeretnénk az adott cégnél, az adott pozícióban dolgozni. 4. Kapcsolattartási rész, melyben jelezzük, hogy telefonon fogunk jelentkezni, annak érdekében, hogy egy személyes találkozót egyeztessünk. Ezekről elég egy-egy mondatot írnunk.

Hatékonyabb és lényegre törőbb, ha a motivációs levelet kiegészítjük két oszloppal. Az egyik oszlopba összegyűjtünk 5-6 legfontosabb elvárást, amelyet a munkavállaló támaszt a pályázókkal szemben. (Ezt az álláshirdetésben, vagy a pozíció leírásban találjuk meg.) A másikban pedig felsoroljuk, hogy mi mennyire teljesítjük ezeket az elvárásokat. A lényeg az, hogy bebizonyítsuk, hogy mi vagyunk az a jelölt, akire tökéletesen ráillik a kiírás, tehát mi vagyunk az a munkavállaló, akit keresnek az adott állásra.

A kéthasábos motivációs levél fő elemei:

Szerkezete hasonló, mint a szokványos motivációs levélé.

  1. Hivatkozás
  2. Indoklás két oszlopban: önök ezt kérik – én ezt tudom nyújtani
  3. Motiváció kifejtése
  4. Kapcsolattartás

Minta kéthasábos motivációs levélre:

“Dear Decision Maker,

I would like to apply for the position that is being advertised on the internet.

Please check my attached CV and you will see that I am a perfect match for the role:

  • At least Bachelor’s Degree: I have an MSc degree in IT.
  • Strong communication skills in English: I use my English on a daily basis for communicating with my global partners.
  • 10 years of experience in global ERP deployments: I gained 12 years of experience in deploying different ERP systems, such as SAP, Siebel and MS Dynamics AX.
  • Knowledge of MS Dynamics AX solutions or similar: I have 3+ years of experience in implementing MS Dynamics AX solutions in the manufacturing industry.
  • Project management experience: I have 5 years of experience in managing IT projects.
  • People management experience: I managed 15-20 project team members.
  • Willingness to travel within Europe frequently: I usually spend 1 week per month in other European countries when working on ERP implementation projects.

I am really motivated to work at your company as an IT project manager who will be responsible for ERP deployments. I have checked your website and LinkedIn page, and I was impressed to see that you have several manufacturing sites within Europe and that your colleagues are highly skilled. I would love to work in such an inspiring environment.

Please, let me approach you either on phone or LinkedIn in order to fix a date for a personal interview.

Regards,

Attila”

Ha nem konkrét állásra jelentkezünk, csak szeretnénk körbeküldeni a kapcsolatrendszerünkben, hogy karrierváltás előtt állunk, akkor írjunk egy úgynevezett marketing vagy kapcsolatépítő levelet.

A marketing levél fő elemei:

  1. Hivatkozás: itt és itt találkoztunk személyesen, innét ismerjük egymást.
  2. Felvezetés: éppen karrierváltás előtt állok.
  3. Képességeink összegzése: ebben vagyok jó, ezen a területen szereztem tapasztalatot.
  4. Megcélzott területek: ahol kamatoztatni tudnám képességeimet.
  5. Segítség kérése a karrierváltásban: anyagunk ajánlása más döntéshozók számára.
  6. Személyes találkozó indítványozása

A marketing és a kapcsolatépítő levélre most nem mutatok példát, mert azzal a következő cikkemben szeretnék részletesebben foglalkozni, amely a kapcsolatépítésről fog szólni.

Összefoglalás képen elmondható, hogy érdemes és kell kísérő levelet írni, de nem mindegy, hogy milyen hosszú és milyen a szerkezete. Ha átlátható, világos és tömör a levél, akkor biztosan el fogják olvasni. Konkrét álláshirdetésre való jelentkezés esetén erre legalkalmasabb a feljebb bemutatott „kéthasábos” forma, amelyet ne külön dokumentumként csatoljuk, hanem magába az email-be írjuk bele.

Felhasznált irodalom:

http://www.adecco.co.uk/news/cover-letter.aspx

Career management for IT professionals 2.

How to make a good CV? – CV writing tips for IT professionals

The first article of my series and perhaps the most popular subject among job seekers is the writing of curriculum vitae as the most important document of the job search.

Many IT professionals ask me what a good CV looks like when they come to me for an interview or a career management discussion. It is hard to answer this question, because every career path is different. At the same time I find that a lot of CV templates are circulating on the Internet often with bizarre format, not focusing on the professional content at all, but the sheer sensation. Therefore, my goal is to summarize the main elements of an IT specific CV that can be used by the ones who wants to build a career in the IT sector, and can be easily interpreted by decision makers, as well.

Key parts include:

  1. Name, email address, phone number
  2. Summary of IT related experience or objectives in 2-3 lines
  3. 3 or 5 most relevant technologies with the professional level and an indication of how many years of experience we have in each
  4. 4 or 5 strongest interpersonal skills, without using clichés
  5. IT work experience per company, going back in time, but focusing on the current one:
    1. An introductory sentence about the company’s main activities
    2. Major projects, tasks, responsibilities, mentioning technologies, as well
    3. Short problem solving examples, what they were and how they were solved
    4. Successes, results expressed in figures and percentages
  6. Highest schools, diplomas, certificates, qualifications, examinations mentioned briefly

To explain the above let us start with point 1. For personal information your name, email address and telephone number is enough to mention. I would suggest that you share them in the CV if you want to be reached. Do not use your business phone number because if it changes, you can no longer be approached with new job opportunities. You should not write down your permanent address, lest anyone should abuse it, but if it is essential from commuting point of view, you can of course mention the place where you live during the interview. Do not put down your date of birth lest you should be discriminated and not to be invited for interview claiming that you are “old” or “too young”. Your mother’s name, number of children, other family or personal information at this stage is completely uninteresting. Needless to say that you should use your own name in the email address, avoiding funny and provocative names. You can put a photo on your CV but it is not a must. If you make it with a photo you risk that they might not call you for a personal interview, because based on the image for some reason you may not be considered attractive enough, or on the contrary, you will only be called because you seem to be appealing.

The point 2 is the summary or the professional goals in 2-3 lines. I tend to think that a good summary is better since it is more general and you can send your CV to more places. However, when applying for a particular job, it can be more effective to write a professional goal. It is important that it includes the area we are the best at (such as software development, testing, system engineering, ERP systems) and how many years of experience and what level of knowledge we have in that. Let me show you a summary example:

“Senior IT Project Manager with 7 years of experience in Java based software development, with an ISTQB certification in software testing and advance level knowledge of different database technologies .”

In the point 3 I propose that you list the five most powerful technologies that you are really good at, as well as indicate the number of years of experience and the professional level. You do not need to list every tool, methodology, system, program that you have ever met, only those that you truly are at a professional level.

Point 4 is the list of the five most powerful personal abilities that are most characteristic of you during the work. So the most interesting personality traits are the ones that are related to work and that you can write about yourself and your colleagues would say about you without repeating platitudes. Avoid using clichés with which you meet in job advertisements, but rather try to write 2-3 words about your own properties. The bottom line is that you write about your real strengths.

In order to present your technical and personal skills better you can make two columns. I’ll show you an example:

·         Project management: 7 years, advanced level ·         Focused and persistent with project-oriented attitude
·         Java programming: 6 years, advanced level ·         Inventive and very good at putting innovation into practice
·         Oracle DBA skills: 4 years, intermediate level ·         Systematic person with excellent time management skills
·         Linux administration: 10 years, intermediate level ·         Realistic and clear-sighted with tactical thinking
·         Perl scripting: 10 years, intermediate level ·         Excellent oral and presentation skills

I would like to demonstrate point 5 and 6, i.e. “work experience” and “highest qualification” with the help of an example, the curriculum vitae of one of my previous candidates. The introductory part is worth having a look at too, because they are pretty much in line with those suggested in the above guideline.

Sample CV for IT professionals

FIRST NAME, SURNAME

mobile: +36-70-xxx-xxxx

email: _____@gmail.com

OBJECTIVES

I wish to work as a member of highly skilled professional team to employ and further develop my IT management skills in a position with high responsibilities. Take part in successful client system integration, strategy development and IT governance projects and through continuously improving my professional skills, instruct and counsel junior colleagues.

SKILLS

  • Proven knowledge in system integration, IT assessment, strategy development and transformation areas
  • Comprehensive knowledge of IT technologies especially used in banks and telcos
  • Exceptional communication and stakeholder management skills
  • Strong educating and presentation background
  • Analytic thinking, fast learner
  • Effective worker alone, yet active member in team
  • Dedicated to develop new skills
  • Open to innovations and putting it into practice

WORK EXPERIENCE

Consulting company II., Budapest

Consulting company II. is a global company specialized in creating IT solutions and system integration.

IT Strategy Consultant, 10/2011 – present

Cutover manager – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Responsible for the cutover preparation and execution including migration activities; Created project cutover concept along with the detailed activity plan for the go-live period; Delivering other cutover materials (fall-back concept, interface-, process go-live plan); coordinated activities according local/global activity plan

System integration expert – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Managed the development lifecycle and integration of non-SAP business intelligence and planning applications (2000+ MD overall) to the local and global SAP landscape; Led the SAP BI interface testing team (80 interfaces)

IT strategy expert – Large scale application, IT governance and infrastructure assessment (bank)

230 business and IT interviews; analysed 130 applications; 400 IT governance capabilities; 350+ recommendations; evaluated 20+ running projects; developed roadmap for 18 months;

IT governance expert – ITIL based IT operation transformation project (bank)

Defined IT governance framework; implemented 2 processes (test & release); designed 2 processes (incident & problem); 2 tools redesigned; trained 210 people

IT governance expert – Rapid IT Governance Assessment (bank)

Evaluated the maturity of selected IT processes against ITIL; Assessed 9 IT processes; delivered quantitate evaluations and findings; developed 30+ quick win and medium term recommendations

IT strategy expert, Subject matter expert – Controlling and Reporting System Concept (utilities)

Developed a decision paper describing the actual situation, recommendation and the possible to-be structures; Assessed 2 processes (reporting & controlling); identified ~50 findings; developed 3 detailed options (BI + controlling system)

Consulting company I., Budapest

Instructor, technical support, 09/2008 – 05/2011

Teaching the usage of digital signature and Electronic Firm Registration, both in theory and in practice for small groups. More than 250 satisfied lawyers and law firms in 3 years

EDUCATION

2011: MSC IN COMPUTER SCIENCE – SPECIAL ON SECURITY OF INFORMATION AND COMMUNICATION SYSTEMS, BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS

Languages:

Hungarian: mother tongue

English: Proficient user, fluent (C1) 

Driving license:

Category “B”

I would also add to the above example that its length clearly shows that the writer focuses on the current work and devotes the longest part to it. Obviously, because the most recent experience gained in the current role is the most relevant one and the intention is to emphasize it. The short paragraph is devoted to the previous job. The candidate is using the available space on the page well, without leaving wide margins, so does not inflate the CV to more than 2-3 pages in length.

In addition to the above considerations there are, of course, plenty of ideas to improve the readability of your CV. In this paper, however, I tried to concentrate on the most important points. If the IT professionals facing a career change use my proposed format, they will give a lot of help to the decision-makers, and they will reach their goal a lot faster, which is eventually the personal interview.

Used literature:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

 

Karriermenedzsment informatikusoknak 2. – Milyen a jó IT-s önéletrajz?

Milyen a jó IT-s önéletrajz?

Sorozatom első és talán legnépszerűbb témája a szakmai önéletrajz, mint az álláskeresés legfontosabb alapdokumentumának elkészítése.

Sok IT szakember kérdezi tőlem, hogy milyen a jó önéletrajz, amikor jön hozzám interjúra, vagy karriermenedzsment beszélgetésre. Nehéz erre a kérdésre egységes választ adni, hiszen minden karrier más és más. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy rengeteg önéletrajz formátum kering az interneten, sokszor fura külalakot öltve, nem is a szakmai tartalomra, hanem a puszta feltűnésre koncentrálva. Ezért a célom az, hogy összefoglaljam azokat a főbb elemeket, amelyek felhasználásával az, aki az IT szektorban szeretne karriert építeni, olyan önéletrajzot készítsen, amely a döntéshozók számára is értelmezhető.

Az általam javasolt alapformátum egy kronologikus önéletrajz, amely az időben visszafelé haladva mutatja be az általunk bejárt karrierutat, kiemelve az IT szektor számára lényeges dolgokat.

Főbb elemei a következők:

  1. Név, email cím, telefonszám
  2. IT területen szerzett szakmai összegzés, célkitűzés, 2-3 sorban
  3. 5 technológia amelyben a legjártasabbak vagyunk,  a szakmai szint megjelölésével és hogy hány éve használjuk
  4. 5 legerősebb személyes készség, közhelyek mellőzésével
  5. IT munkatapasztalat cégenként, időben visszafelé, de a jelenlegire fókuszálva:
    1. Egy bemutatkozó mondat a cég fő tevékenységéről
    2. Főbb projektek, feladatok, felelősségek, technológiák említésével
    3. Rövid példák arra, hogy mit és hogyan sikerült megoldani
    4. Sikerek, eredmények számokban, százalékokban kifejezve
  6. Legmagasabb iskolák, diplomák, bizonyítványok, képesítések, nyelvvizsgák említése röviden

Bővebben kifejtve a fentieket, kezdjük az 1-es ponttal. Személyes adatoknál elég a nevünket, email címünket és a telefonszámunkat megemlíteni. Javasolnám, hogy ezeket mindenképpen adjuk meg, ha szeretnénk, hogy elérjenek bennünket. Ne céges telefonszámot adjunk meg, mert ha időközben azt le kell adnunk, akkor már nem tudnak bennünket újabb álláslehetőségekkel elérni. Pontos lakcímünket ne írjuk bele, nehogy azzal bárki visszaéljen, de ha a munkába járás szempontjából lényeges, természetesen az interjún el lehet mondani, hogy hol lakunk. Születési dátumunkat ne írjuk bele, nehogy diszkrimináljanak minket és arra hivatkozva, hogy valaki “öreg” vagy “túl fiatal”, ne hívják be interjúra. Anyánk neve, gyermekeink száma, egyéb családi, vagy személyes adatunk ebben a fázisban teljesen érdektelen. Azt már mondanom sem kell, hogy az email címet a nevünkből képezzük, kerülve a vicces és provokatív elnevezéseket. Fényképet lehet az önéletrajzba tenni, de nem muszáj. Ha teszünk bele fotót, azzal vállaljuk, hogy esetleg nem hívnak be minket személyes interjúra, mert a kép alapján valamiért nem vagyunk rokonszenvesek, vagy pont ellenkezőleg, csak azért hívnak be, mert a külsőnk megnyerőnek tűnik.

A 2-es pont a szakmai összegzés vagy célkitűzés 2-3 sorban. Én inkább az összegzést tartom jónak, mivel általánosabb és több helyre is elküldhető vele az önéletrajz. Ha viszont egy adott állásra pályázunk, akkor lehet, hogy hatékonyabb a célkitűzés megfogalmazása. Fontos, hogy tartalmazza, hogy az IT mely területén vagyunk a legjobbak (például szoftverfejlesztés, tesztelés, rendszermérnöki terület, vállalatirányítási rendszerek), abban hány év tapasztalatunk van és milyen szintű a tudásunk. Összegzésre álljon itt egy kitalált angol nyelvű példa:

„Senior IT project manager with 7 years of experience in Java based software development, with an ISTQB certification in software testing and advance level knowledge of different database technologies.”

A 3-as pontban javasoltam, hogy soroljuk fel azt az 5 legerősebb technológiát, tapasztalati évek számával és a szakmai szint megjelölésével, amelyekben tényleg jók vagyunk. Nem kell minden egyes eszközt, módszertant, rendszert, programot felsorolni, amivel valaha is találkoztunk, csak azokat, amelyeket valóban professzionális szinten űzünk.

A 4-es pontban azt az 5 legerősebb személyes képességünket soroljuk fel, amelyek leginkább jellemzőek ránk a munkavégzés során. Tehát azokra a munkával kapcsolatos személyiségjegyekre vagyunk kíváncsiak, amelyeket közhelyek mellőzésével le tudunk írni magunkról, vagy kollégáink elmondanának rólunk. Kerüljük azokat a fordulatokat, amelyekkel az álláshirdetésekben találkozunk, inkább próbáljuk meg 2-3 szóval körbeírni tulajdonságainkat. Lényeg, hogy a valós erősségeinket jelenítsük meg.

A 3-as és 4-es pont jobb megjelenítése érdekében csináljunk két oszlopot és azokban soroljuk fel szakmai és személyes erősségeinket. Mutatok rá egy kitalált angol nyelvű példát:

Project management: 7 years, advanced

Focused and persistent with project-oriented attitude
Java programming: 6 years, advanced Inventive and very good at putting innovation into practice
Oracle DBA skills: 4 years, intermediate Systematic person with excellent time management skills
Linux administration: 10 years, intermediate Realistic and clear-sighted with tactical thinking
Perl scripting: 10 years, intermediate Excellent oral and presentation skills

Az 5-ös és 6-os pontot, azaz a „munkatapasztalatokat” és a „legmagasabb iskolai végzettséget” egy konkrét angol nyelvű példával, egy volt jelöltem önéletrajzával szeretném bemutatni. Ez a lenti dokumentumban a Work Experience és az Education rész, de természetesen a bevezető részeket is érdemes megnézni, mert elég jól összhangban vannak a feljebb javasoltakkal.

IT-s önéletrajz minta

FIRST NAME, SURNAME

mobile: +36-70-xxx-xxxx

email: _____@gmail.com

OBJECTIVES

I wish to work as a member of highly skilled professional team to employ and further develop my IT management skills in a position with high responsibilities. Take part in successful client system integration, strategy development and IT governance projects and through continuously improving my professional skills, instruct and counsel junior colleagues.

SKILLS

  • Proven knowledge in system integration, IT assessment, strategy development and transformation areas
  • Comprehensive knowledge of IT technologies especially used in banks and telcos
  • Exceptional communication and stakeholder management skills
  • Strong educating and presentation background
  • Analytic thinking, fast learner
  • Effective worker alone, yet active member in team
  • Dedicated to develop new skills
  • Open to innovations and putting it into practice

WORK EXPERIENCE

Consulting company II., Budapest

Consulting company II. is a global company specialized in creating IT solutions and system integration.

IT Strategy Consultant, 10/2011 – present

Cutover manager – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Responsible for the cutover preparation and execution including migration activities; Created project cutover concept along with the detailed activity plan for the go-live period; Delivering other cutover materials (fall-back concept, interface-, process go-live plan); coordinated activities according local/global activity plan

System integration expert – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Managed the development lifecycle and integration of non-SAP business intelligence and planning applications (2000+ MD overall) to the local and global SAP landscape; Led the SAP BI interface testing team (80 interfaces)

IT strategy expert – Large scale application, IT governance and infrastructure assessment (bank)

230 business and IT interviews; analysed 130 applications; 400 IT governance capabilities; 350+ recommendations; evaluated 20+ running projects; developed roadmap for 18 months;

IT governance expert – ITIL based IT operation transformation project (bank)

Defined IT governance framework; implemented 2 processes (test & release); designed 2 processes (incident & problem); 2 tools redesigned; trained 210 people

IT governance expert – Rapid IT Governance Assessment (bank)

Evaluated the maturity of selected IT processes against ITIL; Assessed 9 IT processes; delivered quantitate evaluations and findings; developed 30+ quick win and medium term recommendations

IT strategy expert, Subject matter expert – Controlling and Reporting System Concept (utilities)

Developed a decision paper describing the actual situation, recommendation and the possible to-be structures; Assessed 2 processes (reporting & controlling); identified ~50 findings; developed 3 detailed options (BI + controlling system)

Consulting company I., Budapest

Instructor, technical support, 09/2008 – 05/2011

Teaching the usage of digital signature and Electronic Firm Registration, both in theory and in practice for small groups. More than 250 satisfied lawyers and law firms in 3 years

EDUCATION

2011: MSC IN COMPUTER SCIENCE – SPECIAL ON SECURITY OF INFORMATION AND COMMUNICATION SYSTEMS, BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS

Languages:

Hungarian: mother tongue

English: Proficient user, fluent (C1) 

Driving license:

Category “B”

A fenti példához még annyit fűznék hozzá, hogy a terjedelmén nagyon jól látszik, hogy a jelenlegi munkára fókuszált, annak szánva a legnagyobb részt. Az régebbi állásnak egy rövidebb bekezdést szentel. Nyilván azért, mert a jelenlegiben szerezte a legfrissebb munkatapasztalatot és ezt igyekszik hangsúlyozni. A rendelkezésre álló oldalt jól kihasználja és nem hagy széles margókat, így nem duzzasztja fel az önéletrajzot 2-3 oldalnál hosszabbra.

A fenti szempontok mellett, természetesen még rengeteg ötlettel lehet javítani az önéletrajz olvashatóságát. Ebben az írásban viszont igyekeztem a leglényegesebb pontokra koncentrálni. Ha az általam javasolt formátumot használják a karrierváltás előtt álló IT szakemberek, a döntéshozóknak sokat fognak segíteni és gyorsabban elérik céljukat, azt, hogy eljussanak egy személyes állásinterjúra.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Career management for IT professionals 1.

In 2007, after acquiring ten years of software development experience I decided to continue my career in consultancy and business. I was looking for an opportunity where I can combine my work experience with my interest for human resources management and business, and where I can intensively use English language. My MBA studies only confirmed my decision to become a consultant, what is more a so called “expert consultant” who not only knows the IT job market in the world, but who also gained several years of international experience as a software developer. Since then, I have conducted thousands of interviews with candidates from different levels of expertise and area in the IT world and I am currently working as an Executive Consultant of the Adecco Group and as the Professional Coordinator of the IT Division.

And of course, I actively and successfully took part in business development and finding new partners, which gave me the opportunity to come into contact with hundreds of decision-maker. Beyond making new connections, what I consider to be the greatest achievement is that I managed to place IT professional at large international firms such as Morgan Stanley, IBM, UPC, Accenture, Continental, Ericsson and SAPA, just to mention only the ones that wrote public recommendations about me on LinkedIn.

Beside successful business development and serving partners my greatest experience was that I held seminars and gave lectures for young IT professionals in institutions such as the Dennis Gabor College, King Sigismund College, Budapest University of Technology, University of Pannonia, the Széchenyi István High School of Hatvan, the Corvinus University of Budapest, Miskolc University and the College of Kecskemét GAMF faculty.

This series of articles, actually just starting, is the summary of my 10 years of experience in IT recruitment, as well as the fulfilment of my mission, which I, as a consultant at the beginning of my career, formulated in my blog as follows:

“My goal is to help talented IT professionals in finding their dream job and help companies finding valuable human resources.”

Karriermenedzsment informatikusoknak 1.

2007-ben, tíz év szoftverfejlesztési gyakorlat megszerzése után úgy döntöttem, hogy pályafutásomat tanácsadói és üzleti vonalon folytatom. Olyan lehetőséget kerestem, ahol szakmai tapasztalatomat kombinálhatom az emberi erőforrás menedzsment és az üzleti élet iránti érdeklődésemmel és ahol intenzíven lehet használni az angol nyelvet. MBA tanulmányaim csak erősítették bennem azt az elhatározást, hogy tanácsadóvá váljak, méghozzá olyan szakértő tanácsadóvá, aki nem csak ismeri az informatikai álláspiac világát, de maga is többéves nemzetközi gyakorlatot szerzett, mint szoftverfejlesztő. Azóta több ezer interjút folytattam le különböző szintű és szakterületű jelöltekkel az informatika világából és jelenleg az Adecco Group vezető tanácsadójaként dolgozom, mint az IT divízió szakmai koordinátora.

Mindemellett természetesen az üzletfejlesztésben és új partnerek felkutatásában is tevékenyen és sikeresen vettem részt, mely lehetővé tette számomra, hogy több száz döntéshozóval kerüljek kapcsolatba. A kapcsolatfelvételen túl azt tartom a legkomolyabb eredménynek, hogy olyan nagy nemzetközi cégeknek közvetítettem IT szakembereket, mint a Morgan Stanley, az IBM, a UPC, az Accenture, a Continental, az Ericsson, a SAPA, hogy csak azokat a neveket említsem, akik a LinkedIn-en is nyilvános ajánlásokat írtak rólam .

A sikeres üzletfejlesztés és a partnerek kiszolgálása mellett az jelentette számomra a legnagyobb élményt, hogy fiatal informatikusoknak tarthattam szemináriumokat és előadásokat olyan intézményekben, mint a Gábor Dénes Főiskola, a Zsigmond Király Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Szakközépiskola, Hatvan, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Kecskeméti Főiskola GAMF Kara.

Ez a most induló cikksorozat valójában 10 éves IT toborzási tapasztalatom összefoglalása, továbbá küldetésem beteljesülése, amelyet így fogalmaztam meg internetes naplómban, tanácsadói pályám kezdetekor:

“Célom, hogy tehetséges IT szakembereket segítsek abban, hogy megtalálják álmaik állását, és vállalatokat segítsek abban, hogy megtalálják a számukra értékes emberi erőforrást”.

 

Adecco Presentation at Kecskemét College

Career Management for IT professionals

Face1 Face2 Face3     Face9 Face10 Face11 Face12 Face14 Face16 Face17  Face20 Face21 Face22 Face23 Face24 Face25 Face27 Face28

Ericsson az Adecco IT Academy-n

Az Adecco IT Academy új rendezvénye: ÚJ C++ szabályok – új csapdák

Immáron 6. alkalommal kerül sor a nagysikerű Adecco IT Academy megrendezésére. Ezúttal is rendhagyó programmal jelentkezünk:

  • social media illetve innovatív online eszközeink (Resu-Me, okostelefon alkalmazásunk, virtuális iroda) bemutatása
  • aktuális munkerőpiaci trendek
  • a szakmai előadás résztvevői között értékes ajándékokat sorsolunk ki

Szakmai előadó: Porkoláb Zoltán, Ericsson Hungary, Senior Specialist

Előadás témája: Új C++ szabályok – új csapdák

Időpont: 2014. november 18. 17:30-tól

Helyszín: Danubius Hotel Helia**** 1134 Budapest, Kárpát utca 62-64.

Érintett témák:

  • move szemantika
  • lambda függvények
  • smart pointerek
  • szabványos többszálúság
  • új nyelvi elemek használatának csapdái

Az Adecco IT Academy rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet kérünk 2014. november 13. 10:00 óráig az itacademy@adecco.hu e-mail címen jelezzenek.

Számítunk részvételére exkluzív, jövőbemutató konferenciánkon.

Az Adecco IT Academy csapata

 

Adecco IT Academy3

Sysadminday 2013 kerekasztal – videó

Készülődés a HVG állásbörzére

Október 6-án az Adecco színeiben ismét tartok egy előadást.

Címe:

Szakmai tesztek az informatikában

avagy

Készülj velünk a megmérettetésre!

Témák:

  • IT szakmai önéletrajz elemei
  • IT projektek összefoglalása az interjún
  • Rendszermérnöki kérdések
  • Tipikus programozói tesztek és megoldásaik
  • Házi feladatok és próbanapok
  • AC-k folyamata IT munkaköröknél
Kapcsolódó írásaim:
Figyeljétek a programot és gyertek el az előadásra!
Az Adecco standján minden eddiginél több IT pozíció vár benneteket!

Sysadminday a Városligeti Sörsátorban

Pénteken Bőle Gyuri meghívására a Városligeti Sörsátorba mentem mint az Adecco vezető tanácsadója, ahol is a hazai IT médiapiac két meghatározó szereplője, az IDG és a HWSW-HUP egy 400 fős rendezvényt hozott össze azért, hogy kedvében járjanak az informatikai infrastruktúrák üzemeltetőinek, s lerombolják a róluk kialakult káros és alaptalan sztereotípiákat. Egyébként a rendszeradminisztrátorok elismeréséért 12 éve küzd a sysadminday.com, s kezdeményezésükre minden év júliusának utolsó péntekén világszerte megtartják a rendszeradminisztrátorok megbecsülésének napját. Az a kerekasztal beszélgetés, melynek én is résztvevője voltam, pontosan a kialakult előítéletekről szólt, illetve arról, hogy miként lehet ezeket megváltoztatni a karrierépítés folyamatában.

Felvonultunk a színpadra, mindenki egy korsó sörrel, ahogy azt ilyenkor illik. Míg beszélgetőpartnereim a dolgok emberi oldalát igyekezetek megfogni, én a rendszergazdákkal és rendszermérnökökkel támasztott követelményekről beszéltem leginkább. Ebben a cikkben tehát saját gondolataimat emelném ki.

Sysadminday 2011

Sysadminday 2011

„Milyen sztereotípiák léteznek a rendszergazdákkal szemben?” – szólt az első kérdés.

„Szerintem nem csak a rendszergazdákkal, hanem úgy általában az IT-sokkal szemben is léteznek előítéletek. Alap, hogy az átlagember nincs igazán tisztába vele, hogy mi a különbség IT-s és IT-s között. Velem is előfordult már régebben, hogy kollégáim tőlem várták valamilyen rendszerhiba elhárítását, és hiába kértem, hogy várjuk meg azt a rendszergazdát, akinek ez a kifejezett szakterülete. Ha meg az öltözködésről beszélünk, akkor elmesélem, hogy egy HR-es barátom említette, hogy ő már az illető ruházatáról megmondja, hogy valaki technikai vagy üzleti beállítottságú rendszergazda.”

„Milyen a jó rendszergazda?” – hangzott a kérdés.

„A jó rendszergazda akárcsak a többi IT szakember, teljes mértékben elkötelezett a szakma és a technológia iránt. Olyan ember, aki szabadidejében is sokat foglalkozik hálózatokkal és operációs rendszerekkel, s ha kell, otthon saját rendszert üzemeltet. Tehát a szakma a hobbija. Nem egy partnerem van, aki kijelentette, hogy Linux mérnöki pozícióra ne is küldjek olyan embert, akinek nem Linux van az otthoni gépén. Olyan embert keresnek, akik érdeklődnek az új technológiák iránt, ugyanakkor képesek mélységeiben is elmagyarázni, hogy például mi a különbség a Unix és a Windows között és ő speciel miért pont Linuxot használ? A jó rendszergazda okosan szervezi munkáját, és amit lehet, automatizál. Ezért fontos, hogy tudjon szkripteket írni, s az se árt, ha picit tud programozni is.”

„Milyen kérdések hangzanak el az interjún?” – jött a következő kérdés, melyre érdemben én tudtam válaszolni legjobban, mivel napi szinten ezt csinálom.

„Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen munkái, projektjei voltak mostanság az illetőnek. Fontos, hogy úgy tudjon beszélni szakmájáról, hogy azt egy kívülálló is megértse. Az a jó szakember, aki egyszerű szavakkal, közérthetően tud munkáiról beszélni. Csak ezután lehet belemélyedni a technológiai kérdésekbe. Fontos, hogy elmondja, hogy mekkora infrastruktúrát üzemeltetett, netán tervezett. Hány szervert menedzselt? Netán kettőt-hármat? Vagy inkább több százat, vagy több ezret, mondjuk távoli eléréssel? Csinált-e nagy migrációs projekteket? Milyen új technológiai megoldásokat ismer? Tisztában vele, mi az a klaszterezés? Foglalkozott storage-okkal? Tudja-e, mi az a virtualizáció és mire jók a felhő alapú rendszerek? Ezek mind fontos dolgok. Persze, ha olyan tanácsadó ül az asztal végén, akinek ezekről fogalma sincs, akkor olyan, mintha az illető a falnak beszélne. Az én esetemben ez nem így van, hiszen az elmúlt 4-5 évben a legnagyobb nemzetközi rendszerházak, bankok és termelő vállalatok első számú infrastruktúra beszállítója lettem, s persze ez köszönhető annak, hogy én is az IT világából jövök.”

„Mi a jelentősége az önképzésnek?” – kérdezték a szervezők.

„Ahogy a HWSW-nek adott interjúmban már hangsúlyoztam, a papír, a tudás és a tapasztalat egyszerre számít. Olyan ez, mint egy szentháromság. Viszont egyre nő az önképzés jelentősége. Gondolok itt a Cisco papírokra, ahol a költséges tanfolyamokat meglehet spórolni egyéni felkészüléssel, már ha vannak rendelkezésünkre álló eszközök, amin gyakorolni tudunk. A vizsga amúgy is méregdrága, elég, ha a CCIE labor vizsgára gondolunk, amiért még ráadásul Brüsszelbe is kell utazni. Manapság nem is szívesen állják a cégek a tanfolyamok költségeit, mert akik papírt szereznek, hamarosan továbbállnak.”

„Mi jellemző a jó rendszergazdára, ha ezt nagyon röviden kellene összefoglalni?” – kaptuk az utolsó körkérdést.

„Ha röviden összefoglalhatom: szakmai elhivatottság, mély technológiai tudás, felhasználóbarát gondolkodás. És még egy dolgot hangsúlyoznék, ami itt még nem került szóba, s ez a jó angol nyelvtudás.” (A hallgatóság soraiból ezt az összefoglalást támogatták legtöbben, kezüket a magasba emelve.)

A kerekasztal után, beültem a Profession karriersarokba egy újabb korsó sörrel és egy zsíros kenyérrel, és vártam azokat a rendszergazdákat, akiknek karriertervezéssel kapcsolatos kérdései voltak. Jöttek is szép számmal, picit beigazolva azok félelmeit, akik már előre kongatták a vészharangot, miszerint „Ha a Spiller ott lesz a rendezvényen, akkor majd mindenkit le fog vadászni.” Szerintem levadászásról itt szó sem volt, inkább vidám hangulatban igyekeztem minél kimerítőbb válaszokat adni az érdeklődő rendszergazdák és rendszermérnökök kérdéseire.

Előadás a HVG Állásbörzén

Social media szerepe az álláskeresésben

Március 25-én a HVG Állásbörzén előadást tartottam az Adecco színeiben, melynek címe Social media szerepe az álláskeresésben volt. A késő péntek délutáni időpont és a gyönyörű tavaszi napsütés ellenére szépen megtelt az előadó tér és a sok érdeklődő között több ismerős arcot véltem felfedezni üzletei partnereim és régi kollégáim közül is. Az előadás lényegében azt vizsgálta, hogy a közösségi oldalak miként formálták át az álláskeresés világát, illetve az álláskeresés módszereit, eszközeit. Az előadás alapvetően a következőkre koncentrált:

  • hagyományos álláskeresési eszközök internetes környezetben,
  • online álláskeresés közösségi oldalak segítségével,
  • hídszemélyek és döntéshozók a LinkedIn-en,
  • közösségi fejvadászat, ajánlói rendszerek,
  • internetes csatornák (blogok, fórumok),
  • szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában.

Online álláskeresés a közösségi oldalak segítségével

Ahogy azt az ÁllásStart 2011 számára írt cikkemben is írtam, az álláskeresés alapjai az elmúlt években mintsem változtak, inkább az eszközök azok, amelyek megújultak és minden eddiginél több lehetőség felkutatását teszik lehetővé számunkra. Ma már nem nyomtatott formában, borítékba csomagolva, levélcímre, vagy postafiókra küldjük el pályázatunkat, mely általában egy levelet, önéletrajzunkat, esetleg bizonyítványaink másolatát tartalmazza, hanem elektronikus levélben kell jelentkeznünk, vagy nem ritkán űrlapokon töltjük fel dokumentumainkat. Az az idő is elmúlt, amikor mindenki a HVG hasábjait böngészte, ha szeretett volna egy jó állásra jelentkezni, hiszen ma már a különböző álláskereső portálok naponta megújuló hirdetések ezreit kínálják. Ma már az internetes felületeken és közösségi oldalakon történő kapcsolatépítés is hatékonyabb, mint a hirdetésekre való észnélküli jelentkezés, majd a hosszas várakozás, gondolván, hogy „majd felhívnak”. A következőkben azt vesszük számba, hogy az internetes közösségi oldalak miként forradalmasították az álláskeresést, és hogy az általuk kínált eszközöket miként fordíthatjuk saját magunk javára, a sikeres elhelyezkedés érdekében.

Hagyományos eszközök internetes környezetben

Itt sincs új a nap alatt, hiszen, ahhoz, hogy elinduljunk az online közösségi oldalakon szerencsét próbálni, továbbra is szükségünk lesz egy jól megírt szakmai önéletrajzra, továbbá az „üzenetre”, amelyet el kell juttatnunk a döntéshozók felé, hogy értesülhessenek róla, hogy állást keresünk. Az önéletrajz például majdani internetes adatlapunk alapját képezheti, míg a motivációs levél, vagy az általános marketing levél elemeit kifejezetten az üzenet eljuttatására kell majd használnunk, hiszen senki sem küldözget önéletrajzokat és csatolt állományokat email-ben, anélkül, hogy leírná, miért is küldi.

Internetes csatornák az üzenet eljuttatására

Vegyük hát számba, hogy milyen csatornák, illetve oldalak vannak, ahol érdemes állást keresni. Első megközelítésben azt mondanám, hogy minden olyan internetes szolgáltatást fel lehetne sorolni, ahol cégek és döntéshozók adatait lelhetjük fel, hiszen ezek birtokában fel is vehetjük velük a kapcsolatot. Tehát a lényeg itt is az, mint régen, hogy kapcsolatok, „hídszemélyek” révén eljussunk ahhoz az emberhez, akivel majd személyesen tudunk találkozni és bemutatkozni neki. Kapcsolatokat lehet építeni blogok, mikroblog szolgáltatások (Twitter), honlapok adatai alapján, szakmai fórumokon, csevegő szolgáltatásokon (MSN, Skype) keresztül, levelező listák segítségével, közösségi oldalakon (Iwiw, Facebook), de talán a leghatékonyabbak az olyan szakmai közösségi oldalak, mint a LinkedIn, a Xing, az IT2IT, vagy a kevésbé ismert Spoke. Manapság a LinkedIn a legdinamikusabban fejlődő oldal, azonban a Xing már sokkal korábban létezett. De míg az előbbi nemzetközi és a cikk írásának időpontjában 75 millió felhasználója van, addig az utóbbi inkább német nyelvterületen, illetve történelmi gyökerekre visszavezethetően Közép-Kelet Európában terjedt el.

Az Adecco Magyarország Facebook oldala

Hídszemélyek és döntéshozók a LinkedIn-en

De nézzük, hogy miként lehet mondjuk a LinkedIn-en állást keresni? Természetesen érdemes feltölteni a profilunkat, amely nem más, mint az önéletrajzunk egy elektronikus változata lesz, sőt ha közvetlenül ide visszük be adatainkat, később akár önéletrajzunk törzsét is elkészítethetjük adatlapunkból, egyetlen gombnyomással. Érdemes a valóságnak megfelelő adatokat megadni, mivel a kamuprofilokat úgyis kiszúrják és ez inkább hátrányunkra, mint előnyünkre fog fordulni, nem is beszélve arról, ha referenciát kérnek majd rólunk, gyorsan kiderül az igazság.

Ha kész a profilunk, akkor érdemes kapcsolataink közé felvenni jelenlegi és volt kollégáinkat, akiken keresztül további kapcsolatokat építhetünk majd, továbbá szakmai csoportokhoz is csatlakozhatunk. Ez még mindig nem sokban különbözik a hagyományos kapcsolatépítéstől, csupán internetes felületen gyorsabban tudunk több emberhez eljutni.

Az sem nagy újdonság, hogy kereshetünk kifejezetten a munkáltatók, cégek által hirdetett állásokra, hiszen erre az álláskereső portálokon is van példa, ahol nem csak közvetítők hirdetnek. Az újdonság talán az, hogy itt rögtön a döntéshozókkal is felvehetjük a kapcsolatot, továbbá tájékozódhatunk arról, hogy kik is dolgoznak, vagy dolgoztak a cégnél, milyen a cég maga, és hová vándorolnak tovább azok, akik eljönnek a cégtől. Tehát a kapcsolatépítés egyenesen kötődik a közvetlen állásajánlatokhoz, így sokkal könnyebbé téve mind az álláskeresők, mind az emberi erőforrás után kutatók dolgát.

Adecco tanácsadók a LinkedIn-en

Ajánlói rendszerek

Manapság terjednek az olyan oldalak is, ahol nem csak a szakmai kapcsolatépítés miatt, vagy ügyfélkör bővítési szándékkal mennek a felhasználók, hanem kifejezetten a „közösségi fejvadászat” mozgatja őket. Ilyenek például a nemzetközi Zubka, vagy a magyar Premiumjobs, amely nem más, mint egy olyan ajánlói rendszer, ahol a közvetlen ajánló sikerdíjat is kap.

Itt megint csak az jár jól, aki kiterjedt ismeretséggel rendelkezik különböző szakmai körökben, hiszen minél több jó szakembert ajánl egy-egy pozícióra, annál nagyobb az esélye, hogy sikeres közvetítés esetén pénzt kap.

Persze azt látnunk kell, hogy legjobban itt is az oldal üzemeltetője jár, hiszen óriási adatbázist halmoz fel olyan jó szakemberekből, akikért előzőleg már hasonlóan jó szakemberek vállalták a személyes felelősséget.

“És Zsolt nem kap semmit?”

Álláshirdetések szakmai fórumokon

Ahogy azt egy előző cikkemben leírtam, sokszor nehéz pillanatokat kell annak átélnie, aki arra adja a fejét, hogy szakmai oldalra tegyen fel álláshirdetéseket. Az itt forgó közönség, jobban szólva közösség megjegyzéseit illetően rendkívül kritikus tud lenni a megjelenő pozíció leírásokkal kapcsolatban és bizony nem árt, ha a hirdetőnek nagy az önuralma. Természetesen az ember mindezt el tudja viselni, ha megfelelő humorérzékkel rendelkezik, és arra gondol, hogy az adott fórumon valóban olyan szakemberek olvassák az álláshirdetéseket, akik maguk is potenciális jelöltté válhatnak. Arról nem is beszélve, hogy sokat lehet tanulni a fórumozók által megfogalmazott kritikából is.

Javaslom, hogy csak az hirdessen ilyen oldalakon, aki ért valamennyit az adott témához, különben a tagok megeszik reggelire. Természetesen mind a fórumozóknak, mind a hirdetőknek van mit fejlődniük, a fórumok kereteiről nem is beszélve. A tapasztalat viszont az, hogy innét nem azok az emberek fognak jelentkezni, akiknek nagy a hangjuk, hanem általában azok, akik csendben vannak. A hangoskodóknak pedig azért kell köszönetet mondanunk, mert ők azok akik életben tartják a témát, amely így jól láthatóan mindig a lista tetejére kerül. 🙂

Adecco hirdetés a HUP-on

Szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában

Ahogy azt a HVG Karrier Plusz 2011 digitális kiadványának készült cikkemben is írtam, első hallásra talán sokkolóan hangzik, hogy karrierépítéshez és álláskereséshez készítsünk blogot és a legtöbb HR-es azt mondja majd rá, hogy „Úristen, megint egy sült bolond, aki egy újabb képtelen ötlettel áll elő…”. Minek blogot készíteni, amikor ott vannak a jól bevált hagyományos dokumentumok, amikkel lehet pályázni? Az önéletrajznak is van több típusa: kronologikus, funkcionális, sőt hibrid, ha valakit az első kettő nem elégítene ki. Ha pedig valamit végképp nem tudunk beleírni az önéletrajzba, akkor meg ott vannak a kísérő levelek (marketing, motivációs, kapcsolatépítő). Sőt, van ma már LinkedIn profil, Xing profil, Iwiw, Facebook, MySpace, ahol aztán információk tömkelegét tárolhatják magukról az álláskeresők. Ez mind igaz, de mindig lesz olyan pályázó, aki az említett kereteken túl akar lépni és egy saját maga által szerkesztett felületen akar bemutatkozni, és persze mindig lesz olyan munkaadó, aki minél jobban meg akarja ismerni a munkavállalót, mielőtt felveszi.  Arról pedig nem is beszélve, hogy álláskereső napló vezetése mindig is tanácsos volt, annak érdekében, hogy könnyebben nyomon követhessük, hogy mikor kivel találkoztunk, miről tárgyaltunk és mik a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk az állás megszerzése érdekében.

Ma már a blogok az igazi véleményformálók

A „weblogok” ma már mindent behálóznak és nagyobb a befolyásuk, mint az előre szerkesztett céges honlapoknak, vagy az elektronikus sajtónak. A hagyományos naplóból, mint műfajból, nőtték ki magukat. Ugyanúgy, ahogy régen, a blogok lehetnek nyilvánosak, akárcsak azok az úti naplók, amelyek egykor a nyomtatott sajtóban jelentek meg, a nagy gyarmatosítások korában, vagy magánjellegűek, mint például politikusok titkos naplói, amelyekből sokkal jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz, sokszor manipulált jegyzőkönyvekből. Az internetes napló lényege tehát az, hogy időről-időre újabb bejegyzésekkel bővüljön.

Készítsünk karrierépítő blogot!

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő blog egy olyan komplex blog, amely témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani, ahogyan erre már utaltam. Lesz egy privát része, amit csak mi látunk és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük találkozóinkat, interjúinkat. Lesz még egy nyilvános része is, ami gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános rész inkább stratégiai szinten támogat bennünket a karrierépítésben.

Privát bejegyzések a pályázatkövetés és a felkészülés szolgálatában

Nézzük részletesen, hogy mi is kerüljön a privát részbe? Minden telefonbeszélgetés, kapcsolatépítő találkozó és állásinterjú után készítsünk feljegyzéseket. Minél előbb, annál jobb. Ha mást nem is teszünk, csak egy vázlatot készítünk hazafelé a villamoson, vagy vonaton az már nagy segítség lesz ahhoz, hogy otthon aznap, vagy másnap leírjuk naplónkba a történteket. Írjuk be egy SMS-be a címszavakat és posztoljunk mobilunkról blogunk privát részébe. Majd otthon fejtsük ki, hogy pontosan mi volt az interjú forgatókönyve, milyen kérdéseket tettek fel nekünk, arra mit válaszoltunk, milyen hibákat követtünk el, mit kell majd legközelebb másképp csinálnunk, mi az amit kért tőlünk az interjúztató a jövőre vonatkozóan, melyek a következő lépések és mi az érzésünk, a benyomásunk az egészről, úgy általában? Első hallásra lehet, hogy felesleges erőfeszítésnek tűnik mindez, de már az első alkalom után érezni fogjuk a hasznát, hiszen így minden részletet gyorsan visszakereshetünk, sőt ha az egyes cégekhez kapcsolódó bejegyzésekhez egy adott címkét rendelünk, akkor egyetlen lapon végigolvashatjuk teljes történetünket az adott vállalattal kapcsolatban, telefonhívásoktól, az interjúkon át, a visszajelzésekig.

Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a nyilvános bejegyzésekkel? Ezek mi célt szolgálnak?

Nyilvános szakmai bejegyzések

Nos, az elektronikus napló nyilvános része az, ahol olyan terjedelemben és keretek között mutatkozhat be egy jó szakember, amilyenben csak akar.

Legszerencsésebb, ha blogunk gerincét általunk készített szakmai jellegű bejegyzések és cikkek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy csak azoknak a bejegyzéseknek valódi értéke, amelyeket a szerző maga ír. Semmi értelme szakmai hírek, vagy cikkek újbóli ismétlésének, hiszen erre ott van mondjuk a Twitter, a FaceBook, illetve a LinkedIn üzenőfala. Tehát itt nem csupán tartalom megosztásról van szó, hanem valódi szellemi termék alkotásáról, illetve értékteremtésről. Természetesen a modern blogszolgáltatók erre is találtak megoldást, hiszen a bejegyzéseinket szegélyező sávokba tehetünk például blogroll-t, amely kedvenc szakmai blogjainkat szemlézi, vagy RSS dobozokat, amelyekben bizonyos honlapok friss bejegyzéseit listaszerűen jeleníthetjük meg látogatóink számára.

Lehetőségünk van még a blog-gerinccel párhuzamos oldalak létrehozására, amely ideális lehet adatlap, vagy önéletrajz közlésére. Ha az önéletrajznak külön lapot szentelünk, ügyeljünk arra, hogy PDF, vagy DOC formátumban is le lehessen tölteni a kérdéses dokumentumot. Külön lapon jeleníthetjük meg referenciáinkat, projektjeinket, vagy bármit, amit fontosnak tartunk szakmai tevékenységünkkel kapcsolatosan és szeretnénk kiemelt helyen kezelni.

Természetesen bejegyzéseinket is kategorizálhatjuk, címkézhetjük, és kiemelve a blog tetejére tehetjük a legfontosabbakat.

Ez is nagyszerű, de mi haszna, ha ész nélkül gyártjuk a tartalmakat. Mégis hogyan szolgálja ez az álláskeresést?

Karrierépítés népszerű bloggal

A lényeg, hogy figyeljenek fel ránk szakmai körökben, és ha valaki valóban kíváncsi szakmai hátterünkre, akkor az előbb leírt módon elkészített internetes napló rengeteg információval fog szolgálni számára. Mindenekelőtt látni fogja, hogy szeretjük szakmánkat és elkötelezettek vagyunk iránta. Manapság ilyen munkavállalókat keresnek leginkább. Vagyis olyanokat, akik élnek halnak a szakmájukért, hiszen azokra mindig lehet számítani a munkában is, akiknek szinte hobbijuk a szakma.

Persze nem elég tartalmakat gyártani, meg is kell osztani azokat. Ezekre tökéletesen alkalmasak a már említett közösségi oldalak. A legtöbb blogszolgáltató lehetővé teszi számunkra, hogy posztjainkat, akár azonnal megjelenítsük a FaceBook-on, a Twitter-en és a LinkedIn-en is. Ez fordítva is igaz, tehát a blogon és a LinkedIn is megjelenhet az, ami mondjuk a Twitter-en.

Érdemes továbbá blogunkat felvetetni különböző szakmai blog-, illetve honlap-gyűjteménybe is, annak érdekében, hogy szakmai körökben könnyebben ránk találjanak. Lényeg az, hogy az általunk szerkesztett internetes napló mindig fókuszban legyen, amely így már nem is csak az álláskeresés, de egyenesen a karrierépítés szolgálatába fog állni.

Egy karrierépítő blog példája

Hadd állítsam példaként egyik volt MBA csoporttársam internetes naplóját, amely a http://sandor.peterbencze.eu/ link alatt érhető el.

Erről a naplóról elmondhatjuk, hogy lényegre törő, letisztult, átlátható arculattal rendelkezik. A blog törzsét angol nyelvű szakmai cikkek képezik, amelyet kollégái, vagy szaktársai valószínűleg nagy kíváncsisággal olvasgatnak. Vannak itt rövidebb és hosszabb bejegyzések is, de kiemelném a turbinatesztelésről szóló cikket, amely valódi professzionális megközelítést tükröz. Szimpatikus, hogy már a főoldalon van egy fényképes bemutatkozás, hiszen így sokkal barátiabb az egész napló hangulata. Ami még nagyon jó, hogy a szerző részletes önéletrajza az oldalsávon található dobozból közvetlenül letölthető PDF formátumban, továbbá kint van a LinkedIn profilhoz és a privát bloghoz tartozó közvetlen link is. Amit még kiemelnék, az a látogatottsági számláló, amely azonnali visszajelzést ad mind a szerzőnek, mind a látogatónak, hogy mennyire népszerű, vagy releváns a blog. (Persze lehet egy blog gyakran látogatott, ha ebből nem vagyunk képesek hasznot húzni.)

A következő oldal a Skills / Abilities címet kapta, s ennek keretein belül foglalja össze azt, hogy milyen, a munkában hasznosítható képességekkel és készségekkel rendelkezik, továbbá, hogy miként oldja meg a konfliktusokat, mi jellemzi motivációját, a csapatmunkához való hozzáállását és üzleti kultúráját. Nagyon jó hangulatcsináló rész mielőtt az ember tovább ugrana a konkrét szakmai tapasztalatokat tartalmazó Professional Experience fülre.

A szakmai tapasztalatról szóló oldal leginkább egy kronologikus önéletrajzra emlékeztet, amely hordoz magában funkcionális elemeket is. Nagyon szép ívet mutat a karrier, hiszen látszik, hogy nem váltott gyakran, viszont szervezeten belül sokat fejlődött. Ez főleg abból látszik, hogy szoftverfejlesztőként indult, majd tesztelési területen folytatta szakmai pályafutását, később pedig tesztelőből lett tesztelési vezető.

Külön oldalt szán a blogger a képzettségnek a Qualification oldalon. Itt nem csak a diplomát adó iskolák szerepelnek, mint az MBA, vagy a villamosmérnöki képzések, hanem a tréningek, nyelvi adottságok, továbbá az IT ismeretek is. Ez jó összefoglaló lehet annak, aki főleg a képzettség oldaláról kívánja megközelíteni a pályázó alkalmasságát.

Végül pedig, hogy még ember közelibb legyen a bemutatkozás, egy külön oldalon ismerkedhetünk meg a naplóíró magánéletének és szabadidős tevékenységének bizonyos részleteivel is.

Mivel ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé, hogy egy blog elkészítését ismertessük a következő linken találhatjuk a szerkesztés lépéseit, egy konkrét példával illusztrálva: https://spillerlaszlo.wordpress.com/2010/12/08/blogkeszites/

Összegzés – A személyes találkozó elkerülhetetlensége

A blogok szerepe ma már sokkal nagyobb a munka világában, mint gondolnánk. Ez a cikk csak a karrierépítésre és az álláskeresésre koncentrál, de sok cégnél ma már blogok hálózatán és közösségi oldalakon folyik a céges kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ma fokozottan ki kell használnunk a világháló kínálta lehetőségeket, úgy, hogy azokat a hagyományos eszközökkel kombináljuk. Nem elég blogot készíteni, arra folyamatosan írni is kell, méghozzá olyan cikkeket, amely érdekes lehet az általunk képviselt szakmai közösség számára. A karrierépítés mindig is összetett dolog volt. Nem elég szakmailag jónak lenni, annak is kell látszani és ezt közölni kell a külvilág felé is. Önéletrajzot az ember csak akkor küld valahová, ha ég a ház, viszont szakmai blogot folyamatosan írhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen állás után szaladgálni, hanem mi legyünk azok, akikre rátalálnak, és akiket megkeresnek, ha adódik egy jó továbblépési lehetőség.

Láthatjuk, hogy az internet és a ráépülő közösségi oldalak, akárcsak sok minden mást, az álláspiacokat is felpörgették. Ma már eszközök tucatjai teszik lehetővé számunkra, hogy hatékonyan és eredményesen keressünk állást. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni. A cél mindig a személyes találkozó, amit semmilyen Facebook-os üzenetváltás, csevegés és skype-konferencia nem helyettesíthet. Az internet eszköz csupán, amely segít eljutnunk a döntéshozókhoz, az első benyomás azonban már teljes mértékünkben személyes kisugárzásunkon múlik.

Készítsünk karrierépítő blogot!

Ez a bejegyzés a HVG Karrier Plusz 2011 digitális kiadványa számára készült és azt a célt szolgálja, hogy egy példán keresztül bemutassam, hogy miként kell karrierépítő blogot készíteni.

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő egy olyan komplex blog, ami témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál, és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani. Lesz egy privát eleme, amit csak mi látunk, és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük a találkozóinkat, interjúinkat, ezenkívül lesz egy nyilvános egysége is, amely gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános inkább stratégiai szinten segít bennünket a karrierépítésben.

Készítésének lépései a következőek:

1. Regisztráció a WordPress.com oldalon.

Keresse meg a következő feliratot

Express yourself. Start a blog.

és nyomja meg az alatta lévő feliratkozó gombot:

Sign up now

2. Adjunk címet és nevet a blognak, továbbá adjuk meg a regisztrációhoz szükséges adatokat: felhasználói név, jelszó, email cím.

Érdemes a nevünkből képezni blogunk címét.

Én példaként a spillerkarrier.wordpress.com-ot választottam.

3. Ha miénk a blog, akkor mehetünk a Vezérlőpultra: Visit your dashboard.

A Vezérlőpult alatt találjuk a Bejegyzések dobozt és az alatt hozhatunk létre posztjainkat: Új hozzáadása.

Friss bejegyzésünknek adjunk címet és írjuk meg, vagy illesszük be előre elkészített szövegét.

A Közzététel részben beállíthatjuk a bejegyzés nyilvánosságát, adhatunk hozzá címkéket és kategóriákba szervezhetjük.

4. A bloghoz adhatunk új oldalakat is, az Oldalak dobozban: Új hozzáadása.

A spillerkarrier.wordpress.com blogon ezek a következők lettek:

  • A “főoldal”: ahova nyilvános és privát bejegyzéseink kerülnek. (Természetesen a privát bejegyzéseket csak mi magunk látjuk.)
  • Önéletrajz.
  • Elérhetőségek.
  • Szabadidő.
5. A Megjelenés dobozban beállíthatjuk, hogy blogunk oldalsávján mi jelenjen meg. Ebben a Widget-ek lesznek segítségünkre.
Példánkban a következő Widget-ek használtuk a következő tartalommal:
  • Keresés a blogon.
  • Blog statisztikák: hány letöltés történt a blogról.
  • Oldalak: blogunk oldalai.
  • RSS: hírcsatorna a spillerlaszlo.wordpress.com blogra.
  • RSS: hírcsatorna a hrblogbudapest.wordpress.com blogra.
  • Blogroll: kedvenc, vagy saját blogjaink.
  • Email feliratkozás: akik feliratkoznak, rendszeresen értesülhetnek blogunk friss bejegyzéseiről.
6. Kövessük nyomon blogunk látogatottságát a Vezérlőpult Statisztikák menüpontja alól.
A látogatottság növelése érdekében népszerűsítsük blogunkat közösségi oldalakon: iwiw, LinkedIn, FaceBook.
  • Jó naplóírást és karrierépítést mindenkinek!

Simonyi Szakesten jártam

A héten a BME-n jártam, a Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai Estjén, melyen 250 informatika szakos hallgató találkozhatott Magyarország azon legsikeresebb cégvezetőivel, akik szintén az egyetem falain belül tanultak. A rendezvény célja az volt, hogy a hallgatóknak kedvet csinálják a külföldi csereprogramokhoz és tapasztalatszerzéshez, mely hosszútávon a magyarországi kutatás-fejlesztés versenyképességét növeli. A vendégek kerekasztal beszélgetés formájában, amolyan anekdotázós stílusban számoltak be külföldön megszerzett tapasztalataikról, s arról, hogy az miként tette őket és vállalkozásaikat sikeressé.

Az előadóterem 18 órára teljesen megtelt, és sokaknak nem jutott ülőhely, így csak 18.15-kor nyitotta meg a beszélgetést Kollár Ferenc (Microsoft) az est moderátora.

Az ülési sorrend a következő volt:

  • Ésik Róbert (Nokia Siemens Networks)
  • Kürti Sándor (Kürt Zrt.)
  • Vajta László (BME)
  • Drajkó László (Microsoft)
  • Várady Péter (evosoft Hungary)

Első körben mindenki bemutatkozott, mondott néhány szót cégéről, de a száraz számok mellett már ekkor rengeteg poén hangzott el, amely végigkísérte az egész estét, hihetetlenül jó hangulatot varázsolva a terem fülledt levegőjébe. Kürti Sanyi bácsiról már ekkor kiderült, hogy felülmúlhatatlan humora van, és azt kell, hogy mondjam, hogy ő volt az este Jolly Joker-e, amit elsőre nem is gondolna az átlagember egy Széchenyi Díjasról és az Év Üzletemberéről.

A megjelent menedzserekről kiderült, hogy egytől egyig dolgoztak külföldön hosszabb-rövidebb ideig. A kommunista rendszer alatt nagy dolognak számított, ha valaki külföldön dolgozhatott. Az is nagy szó volt, ha valaki a Szovjetunióba ment, hiszen ott a magyar fizetés többszörösét tehette zsebre. Aztán a változás évei után már könnyebben lehetett külföldön munkát vállalni és az ott tanultak birtokában hazatérni. Az lett sikeres, aki céltudatosan viselkedett és folyamatosan tanult a kiküldetések alatt.

Érdekes, hogy az eminensek között ült egy olyan ember is, aki bevallása szerint közepesen teljesített az egyetemen, de jól teljesített a koleszban. Drajkó László, aki „már úgy született, hogy nevében ott a Dr.”, elmondta, hogy szerinte a kollégiumok Magyarország legjobb szoftszkill központjai, ahol meglehet tanulni a csapatmunkát, a szervezést, a kommunikációt, az érvelést és mindent, amit az egyetemeken egyáltalán nem tanítanak.

Várady Péter szerint azért jó ha valaki szakmai pályafutását külföldön kezdi, mert teljes látásmódbeli változáson megy keresztül és új emberként jön vissza. Az ember egy csomó plusz dolgot kap amikor új városokat, új kultúrákat és új embereket ismer meg, a szakmai újdonságokról nem is beszélve.

Kürti Sanyi bácsi, aki egyébként egy veszprémi ember, elmondta, hogy ő négyszer volt külföldön, eddig 2 munkahelye volt, a Százhalombattai Olajfinomító és persze a Kürt Zrt. 30 évesen ment a Szovjetunióba egy villamosmérnöki probléma kidolgozására és mivel volt konkrét célja, jól is érezte ott magát. Fizetése a hazai 20-szorasa volt, de ennek ellenére haza akarta jönni munkája végeztével. Aztán Angliába ment célszámítógépet programozni, ahol elmesélte, hogy kerékbilincset tettek a Ladájára, amit 60 fontért vettek volna le, de neki csak 200 magyar forintja volt, így végül fizetés nélkül elengedték, mivel a vízuma is lejárt. A legnagyobb élménye azonban Japán volt, ahol egy zseniálisan őrült kolléga elektronikus fityfirittyét akarták eladni, de elbukták, mert fogalmuk nem volt az ottani üzleti kommunikációról és protokollról. Legnagyobb szerelme mégis az USA lett, az alkotmány és az állandó újrakezdés lehetősége miatt.

Várady szerint nyugaton sokkal inkább projektekben és célorientáltabban gondolkodnak, mint idehaza. Itthon sokszor még a változtatást sem merik felvállalni, holott új technológiákat kellene külföldről behozni.

Ésik ehhez hozzátette, hogy az említett szoftszkillek tekintetében a magyar oktatási rendszer gyenge, bár szakmai szempontból nagyon erős embereket képzünk. A legnagyobb baj az, hogy nem tudunk kiállni a véleményünk mellett, s nem tudunk jól vitatkozni.

Drajkó szerint csakis öntevékeny körökben lehet az említett képességeket, készségeket fejleszteni. Azt megtanítja nekünk az egyetem, hogy hogyan tanuljunk, és hogyan oldjunk meg feladatokat, de a problémakezelést egyáltalán nem. Nyugaton első sorban olyan kérdésekre várnak választ a hallgatóktól, hogy „Milyen problémán akarsz dolgozni?” vagyis „Mivel akarod az emberiség helyzetét javítani?”, illetve „Hogyan akarod megváltoztatni a világot?”, míg itthon erre a szintre el sem jutunk, pedig ezek alap dolgok.

Vajta elmondta, hogy külföldön tesztelésre kerül az ember alkalmazkodó képessége és az, hogy képes-e jól eladni magát, vagy sem. Ilyenkor előjönnek a másodlagos, nem gyakorlott tulajdonságok, amelyeket elkezdünk használni. Azok, akik külföldről jönnek haza, magabiztosabbak. A kollégium is hasonló személyiségformáló, hiszen kiszakadunk az otthoni környezetből. És ami nagyon fontos, hogy azért is érdemes céltudatosan tanulni a nyelvet is külföldön, mert egy erős nyelvtudás egy második diplomának számít.

Kürti Sándor, aki saját bevallása szerint hosszú ideg verbálisan zárkózott volt és emiatt sokáig hátrányt szenvedett, elmesélte, hogy bár egyéniben az európai mérnökök jobbak, a japánok csapatban jobbak és ezen a területen van mit tanulnunk tőlük, főleg nekünk, ahol még az európai átlagnál is rosszabb a csapatban való együttműködés. Elmesélte azt is, hogy míg a Harvardon végzett szakemberek egyértelműen megfogalmazzák, hogy szeretnének maradandót alkotni, addig a magyar egyetemisták között ez egyáltalán nem életcél.

A vendégek rengeteg könyvet ajánlottak a hallgatóknak, amelyek a sikerről, üzletről és menedzsmentről szóltak, de én csak kettőt emelnék ki a hosszú listából. Vajta László Magyarország történelmét ajánlotta, mert szerinte elszomorító, hogy milyen gyengék a hallgatók hon- és történelem ismeretei. Ésik Róbert pedig egy ősi művet, A háború művészete című könyvet ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Vajta azzal folytatta, hogy igazából több külföldi csereprogramot tudnak ajánlani, mint amit a hallgatók ténylegesen igénybe vesznek, s ez annak köszönhető, hogy kicsi a hallgatói mobilitás, tehát az marad itthon aki nem akar külföldre menni. Bizony nagy hiba kihagyni a külföldi lehetőségeket, hiszen tanulni csak a komfortzónánkon kívül vagyunk képesek.

Arra a vendégek közül többen figyelmeztették az egyetemistákat, hogy azzal a több ezer indiai és kínai szakemberrel, akik jelenleg szerzik PhD és doktori fokozataikat Amerika leghíresebb egyetemein, nagyon nehéz lesz versenyezni a jövőben és csak akkor leszünk képesek győzni, ha tudunk mást és maradandót alkotni, miközben jól el is tudjuk adni azokat.

Kürti megjegyezte, hogy Magyarországon elterjedt az a szemléletmód, hogy sok pénzt csak lopni lehet, pedig ez nem igaz. Sok pénzt csakis sok és jó minőségű munkával lehet keresni.

Drajkó elmesélte, hogy ő sok olyan emberrel találkozott, akik nagyon gazdag emberek, például sejkek nagyon okos gyerekei voltak és dolgoztak. Dolgoztak annak ellenére, hogy nem voltak rászorulva, de szerettek volna valami maradandót alkotni. Tudták, hogy mi a dolguk és hogy milyen út vezet oda.

Végül szóba jött a munka és a család összhangjának a kérdése, vagyis, hogy nem megy-e a munka családi élet rovására. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy azért még nem ment tönkre egy család sem, ha valaki sokat dolgozott és szerette amit csinált. Gond akkor van, ha valaki nem érzi jól magát a munkahelyén és feszültséget családi környezetben vezeti le.

Kürti szerint ha az ember nem esik pofára, nem is tud elérni sikereket. A ma vesztesei a holnap nyertesei, vagyis aki ma csődbe megy, holnap még lehet milliárdos. A legfontosabb azonban, hogy ne a közvetlen munkáltatókat tartsuk kenyéradónknak, hanem a partnereinket, vevőinket, hiszen ők biztosítják számunkra a biztos munkahelyet megrendeléseik által.

Az előadás során 12 oldalt jegyzeteltem, hiszen rengeteget lehetett tanulni az elhangzottakból. A lényeg, hogy érdemes külföldön munkatapasztalatot szerezni, majd egy teljesen új szemléletmód és erős nyelvtudás birtokában hazatérni, annak érdekében, hogy hozzájáruljunk hazánk fejlődéséhez. Természetesen ma már a fejlődésnél sokkal nagyobb a tét, hiszen nekünk hamarosan nemcsak a nyugati világgal, hanem Kínával és Indiával is kell versenyeznünk, erre pedig csak olyan szakemberek képesek, akik erős nyelvtudással rendelkeznek, céltudatosak, képesek saját és hazájuk érdekeit megvédeni, tudnak vitatkozni ha kell, és mindenek előtt képesek együtt dolgozni az elérendő sikerek érdekében.

Gazdasági informatika szak egy fejvadász szemével

A héten ismét nagy érdeklődésre számot tartó előadást adtam a Corvinus Egyetemen a Corvinus Informatikus Diákkör (CID) meghívására, mely két fő témát ölelt fel: 1.Karrierépítés gazdasági informatikusoknak 2.A gazdasági informatika szak egy fejvadász szemével. A rendezvényre elkísért Vitális Andrea, a Solutions Driven Hungary ügyvezető igazgatója, akivel az előadás végén olyan kérdéseket válaszoltunk meg, hogy mégis mire jó egy gazdasági informatikus, mire érdemes specializálódni az egyetemi évek alatt, mi a különbség a mester és az alap diploma között, hogyan látják a cégek a gazdinfós képzést és hogy miként segítheti a CID a hallgatók szakmai fejlődését? Az érdeklődés óriási volt, az előadáson több mint 100 hallgató vett részt.

2010. november 9-én, este hat óra előtt 10 perccel érkeztünk az egyetemre, ahol a 80 fős terem addigra már zsúfolásig megtelt azokkal a lelkes fiatalokkal, akik kíváncsiak voltak az előadásra. Már ekkor arra kértek minket, hogy kicsit várjunk a kezdéssel, mert a részvételt közel 120-an jelezték a FaceBook-on, és sokan még csak most jönnek ki az órákról. Végül 18 óra 15 perckor elkezdtem a beszédet, amelyben elsőként ismertettem a napirendet. Ezután Andi is bemutatkozott és röviden elmondta, hogy mit is kell tudni a Solutions Driven-ről, mint specialistákat, továbbá közép- és felsővezetőket felkutató és közvetítő fejvadász cégről.

A folytatás egy általános karrierépítési összefoglaló volt, annak érdekében, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztázzunk az álláskereséssel kapcsolatban. Ami kitűnt az elcsépelt “Hogyan írjunk önéletrajzot?” és “Milyen kérdések vannak az állásinterjún?” típusú témákból, az a közösségi oldalak és a blogok egyre növekvő szerepe a karrierépítés területén.

Bemutattam, hogy melyek a legnagyobb és leghatékonyabb szakmai és privát jellegű kapcsolatépítő oldalak, továbbá fórumok és internetes szolgáltatások, amelyeken megtalálhatjuk azokat a döntéshozókat és hídszemélyeket, akik hatékonyan támogathatják szakmai előmenetelünket. Egyes közösségi oldalakon egyszerre jelenik meg a kapcsolatépítés és az álláskeresés. Rögtön láthatjuk, hogy kik dolgoznak, vagy dolgoztak az adott cégnél és azt is megnézhetjük, hová vándorolnak tovább a jó szakemberek. A döntéshozóval és a hídszemélyekkel közvetlenül felvehetjük a kapcsolatot, és nyomon követhetjük őket és a kiszemelt céget. Elmondtam, hogy a hagyományos eszközök nem vésznek el, csak átalakulnak, tehát az önéletrajz adatalap, vagy profil formájában jelenhet meg, a kísérő levelek (marketing levél, kapcsolatépítő levél, motivációs levél) elektronikus formát öltenek, míg a telefonhívások egyre inkább Skype-on bonyolódnak. Arra is rávilágítottam röviden, hogy a fejvadászat ma már közösségi tevékenység a fejlődő ajánlói rendszereknek köszönhetően.

Tapasztalt bloggerként hangoztattam, hogy a blogok szerepe egyre nő az álláskeresés világában és a karrierépítésben. A blog, amely szintén egy hagyományos műfajból, a naplóírásból fejlődött ki, ma egyre befolyásosabb médium. Míg régen útinaplókat közöltek az újságok és politikusok írtak titkos naplókat, addig ma már a karrierépítők szakmai blogokon közlik nyilvános szakmai eredményeiket. A blog előnye, hogy túllépi a közösségi oldalak kereteit és dinamikusabban változik (persze ha rendszeresen írnak rá), mint a hagyományos internetes honlapok. A blogok tartalma ezen felül ma már több közösségi oldalon is megjeleníthető, tehát ha valaki a karrierépítés ezen formáját választja, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik leghatékonyabb fegyvert tartja a kezében. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen napló privát részében könnyedén vezethetjük kapcsolatépítő találkozóink, állásinterjúink és telefonbeszélgetéseink összefoglalóit is. Hangsúlyoztam, hogy a karrierépítő blog gerince mindig szakmai jellegű cikkeket tartalmazzon, hiszen ez alapján figyelnek majd fel ránk. A többi anyag, szakmai önéletrajz, tanulmányok, projekt összefoglalók, referenciák, kiemelt témák és szakmai kedvtelések kerüljenek aloldalakra. Szakmai blogunkat további RSS dobozok, linkgyűjtemények és letölthető dokumentumok tehetik még színesebbé.

Amiben még eltért az előadás a megszokott vérszegény „Hogyan csináljunk karriert?” bemutatóktól, az az volt, hogy a célok meghatározásánál, az önértékelési résznél és az IT szakmai interjúkérdéseknél angol nyelvű példákat is hoztunk a hallgatóknak, ezzel is hangsúlyozva az angol nyelv fontosságát. Elmondtuk, hogy végig angol nyelven folytatjuk le az interjúkat mindenkivel, hiszen olyan megbízóknak dolgozunk, akik csak folyékony szóbeli angol nyelvtudással rendelkező IT szakembereket keresnek.

És ez még nem volt minden!

Mutattam néhány gyakran előforduló programozási és kódolási feladatot is a közönségnek. Elmondtuk, hogy a szakmai tesztek, már ha szoftverfejlesztői pozícióról van szó, általában kódelemzéssel, kódkiegészítéssel kapcsolatos feladatokat tartalmaznak: „Mit ír ki a program?”, „Lefut-e a kód?”, „Mi a hiba a kódban?”, „Melyik sort írná be a programba?” és még lehetne sorolni. Ezek mellett az objektum orientált programozási alapfogalmakat is jól kell ismerni: polimorfizmus, absztrakt osztály, virtuális metódus, kivételkezelés, szálak, garbage collection, UML diagramok, stb. Továbbá nem árt a kapcsolódó technológiákkal tisztábban lenni, valamint olyan dolgokkal, mint az adatbázisok, operációs rendszerek, és így tovább.

Megemlítettük, hogy azokat a pályakezdőket keresik leginkább, akik az egyetemi évek alatt is letettek valamit az asztalra a kötelező feladatok megoldásán túl.

Az IT szakembereknek szóló karrierépítési rész után átvettük azokat a kérdéseket, amelyek legjobban foglalkoztatják manapság a gazdasági informatikus hallgatókat.

„Mégis mire jó egy gazdasági informatikus?” – hangzott el a kérdés.

„Így önmagában semmire” – válaszoltam. Erre döbbent csend támadt a teremben.

A hosszú hallgatást megtörve  elmondtam, hogy az szép és jó, hogy a Corvinus IT generalistákat nevel, de specializáció nélkül az ilyen emberek  nem mennek semmire. Ahhoz, hogy valaki jó IT szakember legyen, valamilyen területre szakosodnia kell, legyen az programozás, rendszermérnöki munka, vagy szoftvertesztelés. Érzésem szerint egy gazdinfós jó banki informatikus, üzleti elemző, alkalmazás támogató, projektmenedzser, IT sales szakember, IT tanácsadó, vagy QA szakember lehet, de ez specializáció nélkül nem megy. Ez a kijelentés nagy pofon volt azoknak a hallgatóknak, akiknek a gólyatáborban még azt mondták, hogy itt közép- és felsővezető képzés folyik, és csak azon kell majd gondolkodniuk, hogy a Mercedes bőrülése bordó vagy drapp legyen.

Aztán megnéztünk néhány éppen futó álláshirdetést, amelyekben kifejezetten gazdasági informatikusokat kerestek, s ezekből kiderült, hogy mit is feltételeznek a munkaadók a gazdasági informatikusok képességeiről és tudásáról. Nos, ez elég vegyes képet mutatott. Gazdasági informatika címszó alatt kerestek pénzügyi jelentéseket fejlesztő IT szakembereket, PHP programozókat, rendszergazdákat, ügyviteli rendszerfejlesztőket, vállalatirányítási rendszertámogatókat, üzleti elemzőket, csak éppen közép- és felsővezetőket nem.

A futó hirdetések rögtön generálták a következő kérdést: „Mire érdemes specializálódni?”.

„Hát azokra az alaptechnológiákra, amelyek követelményként jelennek meg a bemutatott álláshirdetésekben” – válaszoltam.

Minden területen valamiből nagyon erősnek kell lenni:

  • adatbázisok: MSSQL, MySQL, PL/SQL, PostgreSQL, DB2,
  • programozási nyelvek: VB, C#, C++, Java,
  • szkriptnyelvek: Perl, Python,
  • MS Office csomag: Excel, Access, VBA,
  • operációs rendszerek: Unix/Linux, Windos,
  • vállalatirányítási rendszerek: SAP, Oracle.

Aztán jött egy olyan kérdés, amire nem tudtunk megnyugtató választ adni: „Mi a különbség a mester és az alap diploma között, megéri-e tovább menni a BSc diploma megszerzése után?”

Leszögeztem, hogy ma már az IT világában diploma nélkül nem lehet állást szerezni, és hogy a tudás, a gyakorlat és a papír együtt számít, ugyanúgy, ahogy a nyelvtudásnál. Ha valamelyik hiányzik, akkor nem teljes értékű a szakember. Az, hogy éppen milyen rendszer van érvényben, véleményem szerint nem sokat változtat az említett „szentháromságon”.

Végül a CID-esek azt a kérdést tették fel, hogy szervezetük milyen módon segítheti a hallgatók szakmai fejlődését? Azt javasoltam, hogy folytassák azt a párbeszédet tagjaikkal, amit példamutató módon megkezdtek. Szervezzenek minél több hasonló előadást és összejövetelt, szakmai rendezvényeket, szemináriumokat. Ha tudnak, indítsanak önálló szakmai projekteket és versenyeket, melyekhez külső cégek segítségét és támogatását is kérjék.

Az összejövetel végén egy játékot hirdettünk, miszerint azok közül, akik a legjobb önéletrajzot adják le, kisorsolunk 1 gazdinfós hallgatót, aki részt vehet egy 2 órás személyes karrierépítési tanácsadáson, mely igazodik a nyertes igényeihez, de lehet például felkészítés az angol nyelvű állásinterjúra, vagy egy karrierépítő szakmai blog megtervezése és vázának elkészítése.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a gazdasági informatika szakon nagyon jó általános IT szakembereket képeznek, akik iránt gyenge kereslet van a piacon, s ezt az érdeklődést csak úgy lehet fokozni, ha a hallgatók önerejükből és a CID segítségével szakmai projektek során specializálódnak a keresett alaptechnológiákra. A szakmai ismertek bővítése mellett fontos, hogy felismerjék a közösségi oldalak és blogok növekvő befolyását a karrierépítésben, valamint azt, hogy akár nyelvről, akár szakmáról legyen szó, a tudás, a gyakorlat és a papír együtt számít.

A feledhetetlen estéért szeretnék köszönetet mondani Forgács Attila barátomnak, akit nemrég helyeztem el a Morgan Stanley-hez, és aki kezdeményezője volt az egész előadás elindításának, továbbá Mohácsi László és Csetényi Artúr tanár uraknak, akik ötleteket adtak és témákat vetettek fel, segítve felkészülésemet, és nem utolsó sorban a CID elnökségének és Steixner Balázsnak, akik megszervezték a hallgatók jelenlétét.

Az előadás további hasonló rendezvények megtartásának gondolatát vetette fel, melyeken a jövőben jómagam is aktívan részt veszek majd.

 

Az előadásról készült amatőr videó felvétel itt tekinthető meg: http://vimeo.com/18820287

Multi cég, vagy magyar cég? – videóblog indul

Videóblog indul a Miskolci Egyetemen tartott 2010. márciusi karriermenedzsment előadások anyagából.

A videók nagy része csak azok számára lesz elérhető, akik ott voltak az előadásokon, illetve akikkel ők megosztják majd.

Az előadások anyaga mellett letölthetőek lesznek a kamerával rögzített próba-villáminterjúk is.

Egyelőre csak azt a videót teszem nyilvánossá, ahol arra a kérdésre válaszolok, hogy mi van akkor, ha a jelölt, aki egy multi cég pozíciójára pályázik, valójában nem vágyik arra, hogy multi cégnél dolgozzon?

Állásinterjú élő egyenesben

snapshot-of-me-4.png

Az állásinterjúról sok mindent hall és tanul a pályakezdő, ez azonban csak elmélet, ezért mélyvíznek számít az első alkalom. A gyakorlati felkészülésre nyújt egészen különleges lehetőséget az Állásbörze Felkészítő Napok március 17-i programja, amikor élő állásinterjún vehetnek részt az érdeklődők.

– Ez a rendezvény nem előzmény nélküli, ugyanis korábban többek közt a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pannon Egyetemen, a Corvinus Egyetemen és még sok más felsőoktatási intézményben tartottunk ilyen vagy ehhez hasonló „bemutatót” – tudtuk meg Spiller Lászlótól, a Solutions Driven IT toborzási tanácsadójától, a program szervezőjétől. – A célunk, hogy megmutassuk a hallgatóknak, hogyan jutnak el az álláskereséstől az állás megszerzéséig.

Ennek egyik állomása az élő állásinterjú, melyen az előzőleg benyújtott önéletrajzok alapján megpróbálnak kiválasztani olyan, elsősorban villamosmérnök- vagy informatikushallgatókat, akiknek a szaktudása és a sikeres interjú függvényében akár állást is kínálhatnak ott a helyszínen.

– Természetesen szakmai és általános érvényű kérdések is lesznek, így lehetséges, hogy ha valaki kiállja a próbát, akár már állással a zsebében távozhat – mondja Spiller László. – Az állásinterjút felvesszük webkamerával, majd kiértékeljük, így megtanulhatják az érdeklődők, hogy a pályázó mit csinált jól vagy rosszul.

Komoróczki Noémi – Miskolci Egyetem, MERtNet http://mertnet.net/cikkek/2010/2010-03-10/allasinterju-elo-egyenesben

Nyelvoktatásunk kudarcai egy nyelvtanár és egy fejvadász szemével

írta: Dr. Ján László, a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium tanára

Farkas Melinda két kitűnő cikkében is foglalkozik e témával a Magyar Nemzet hasábjain. Írásai megérdemlik, hogy néhány megállapítását egy-két adattal megerősítsük, ill. kiegészítsük. A Lesújtó szintű nyelvtudás címmel megjelent cikkében  /M.N. 09. júl. 18./ kimutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkezők egyharmadának nincs nyelvvizsgája, amit az oktatásunk csődjének tekint.  Mielőtt bárki túlzással,  alaptalan pesszimizmussal vádolná meg, idézzük az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal megállapítását, mely szerint  a nyelvtudás tekintetében is utolsók vagyunk./Lovas István cikke. M.N. 09. szept. 29./  Más felmérések adatai azt mutatják,hogy  a használható idegennyelv tudás tekintetében Európában az utolsó helyen állunk, ill. csupán Bulgáriát sikerült megelőznünk. Miközben pl. az olaszok, spanyolok, portugálok 64%-a, a norvégok 97%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, addig a magyarok mindössze 29% -a állítja magáról ugyanezt   Egy másik felmérés szerint a megkérdezettek 12%- a vallja, hogy „elboldogul” egy idegen nyelven.  Erre egyébként a továbbiakban még visszatérünk.A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagy nemzetek fiai már eleve egy világnyelv birtokában nőnek fel /angol, német, orosz stb/, a nyugat-európai  kis nemzetek tanulóitól pedig eleve elvárják, hogy legalább jó angol tudással rendelkezzenek. Mivel mi nem tartozunk az indo-európai nyelvcsaládhoz, az igény messze sürgetőbb lenne.

Lássuk most a következményeket!  Már a szakmunkások körében is szükség volna némi angol nyelvtudásra, hogy legalább a használati utasításokat  megértsék, lefordítsák.  Farkas Melinda az előző cikkében az e téren mutatkozó katasztrofális helyzetre is rávilágít. Még ennél is szomorúbb a kép, ha a munkát keresők elhelyezkedésével foglalkozó cégek munkatársainak meglátásait idézzük. Egyrészt a munkaadók olyan diplomásokat keresnek, akik használható nyelvtudással rendelkeznek, azaz képesek egy-egy üzleti levelet nyelvtanilag, lexikailag nagyobb hibák nélkül  magyarról lefordítani. A középfokú nyelvvizsgán még nagyjából elégséges „pincérnyelv”, csevegés  nem elégséges. Akik olyan tanárok keze alól kerültek ki, akik szinte elvből száműzik az órákról a nyelvtant, a fordítást és a társalgási nyelven túlmutató szókincs erőteljes gyarapítását, azoknak még a nyelvvizsga birtokában is kevés esélyük van az elhelyezkedésre. A felvételi beszélgetés során  a fejvadász cég illetékesét csak másodsorban érdekli a szakszókincs ismerete, hiszen ennek megszerzése már  a munka során elsajátítható pár hónap alatt, az első helyen a szókincs nagysága, a fordítási készség és a biztos nyelvtani tudás áll. Kiderül az is, hogy főleg a pár évvel korábban letett  nyelvvizsga csak akkor jelent hasznosítható nyelvtudást, ha az illető akár volt tanárai jóvoltából, akár magánszorgalomból  eljutott addig a szintig, hogy legalább újságot, vagy szépirodalmi műveket olvasson, mert különben  még a bizonyítványhoz szükséges ismereteket is elfelejtette.  A minimális követelményeket támasztó tantervek ismeretében ezen nem is csodálkozhatunk. A tények keserű felsorolása után két fontos kérdésre kell válaszolnunk. Végérvényesen kudarcra van-e ítélve a hazai nyelvoktatás, volna-e remény, esély jobb eredmények elérésére?  A felelet egyértelműen igen. Egy kisváros  középiskolája különösebb válogatási lehetőség hiányában is képes úgy felkészíteni tanulóit, hogy a 86 érettségiző diákja  közül  28 felső- , 50 pedig középfokú  nyelvvizsga birtokában hagyja el az alma matert.  A 90-es évek elejéig az országos lista élmezőnyében járt a nyelvvizsgával rendelkező és felsőfokú intézményekbe jelentkező diákok aránya tekintetében. Korábban egy nem tagozatos osztály 7 tanulóját vették fel angol szakra, 2 évtized alatt legalább 100 angoltanárt adott az  a gimnázium az országnak. Német nyelvből hasonló vagy ennél jobb eredmények születtek. Az egyik megyei felmérés tanúsága szerint az azonos feltételek mellett  25 és 95% között mozgott az egyes  osztályok teljesítménye. Szerencsére vannak tehát iskolák, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy sok a kiaknázatlan lehetőség. /Tegyük hozzá, nem csak a  nyelvoktatás terén./

Magától kínálkozik a kérdés, hogy mi az oka a kudarcoknak. Ha Magyar Bálint és Hiller bárgyú oktatáspolitikai nézetei diadalmaskodnak, akkor kár a kérdést tovább boncolgatni. A probléma ott van, hogy az eredménytelenség korábban is jelentkezett. Nem a tanárok szakmai, hanem módszertani ismereteinek elképesztő hiánya az alapvető ok. Két neves egyetemi oktatót idéznék: eluralkodott a „módszeres módszertelenség”, másrészt „úgyszólván mindenki azt tanít, amit akar, s oly igénytelenül, ahogy neki tetszik.”   A nyelvvizsgák alacsony számánál is nagyobb baj, a használható nyelvtudás hiánya. „Ma is tömegesen szerzik meg egyetemi okleveleiket olyanok, akik valójában semmilyen nyelven nem tudnak” – kesereg egy egyetemi oktató. Mit ér az az orvos, aki  nem tud egy külföldi vendéget ellátni, egy üzletember, aki nem tud tárgyalni, egy tanár, aki nem vehet részt külföldi szakmai továbbképzésen?  Folytathatnánk. Erősen megkérdőjelezhetnénk azt az adatot, mely szerint a magyarok 25-29% -a beszél saját bevallása szerint legalább a megértés szintjén egy idegen nyelvet. Ez az, amit egy fejvadász  közelebbről lát és tagad. Egy német üzletember szavait idézve: „érdemes a magyarokkal szerződést kötni, mert  inkább ötször aláírja az ügyfél, mintsem hogy bevallja, nem érti pontosan a szöveget.”

Ha tehát az egyes iskolák és tanárok eredményei bizonyítják, hogy nem törvényszerű a jelenlegi tragikus helyzet, akkor miért nem változtatunk rajta?           Az „eredménytelen, ámde modern” nyelvoktatás hívei a kiutat a technikai felszereltség  /nyelvi labor, írásvetítő, videomagnó,interaktív táblák/  további milliárdokat felemésztő növelésében látják. Farkas Melinda helyesen látja, hogy  a technikai csodák ott porosodnak a szertárakban. Más kérdés, hogy legtöbbször nem azért, mert nem tudják a tanárok, hogy miként, hanem hogy mire kell, lehet eredményesen használni. Az oktatók nem nyelvi, technikai tudásán kellene sürgősen javítani, hanem a  katasztrofálisan gyenge módszertani  felkészültségén.  Itt csak néhány tipikius jelenség említésére van mód. A másfél évvel az érettségi előtt álló osztály tanára azzal büszkélkedik, hogy még nem tanította a feltételes múltat, a szenvedő szerkezetet, mert ő a beszédközpontú oktatás híve. Mások a magyar nyelv sajátosságait is figyelembe vevő kitűnő hazai kiadású tankönyvek helyett méregdrága külföldről behozott munkákat használnak, melyek nyelvtanát vagy magyarul dolgozzák fel, vagy sehogy. A kínkeservesen a szó célnyelven megvilágított jelentését a tanulók magyarul írják be a szótárukba, ami az egész időrabló eljárást feleslegessé teszi, mások otthoni feladatként róják a gyerekekre a szintén időrabló szótározást.   Hogy  így a haladás üteme lelassul, hogy a fiatalok sikerélmény hiányában unják a nyelvet, hogy ebből aligha lesz nyelvvizsga, az már nem számít. „Járjon a kölyök magánórákra vagy iratkozzon be egy külföldi  nyelvtanfolyamra!” Innentől kezdve az  elméleti, módszertani fejtegetés véresen húsba vágó anyagi kérdéssé válik, hisz   száz magánóra költsége ma már 150-200 ezer Ft fölött van.   A vagyonokba kerülő külföldi útnak pedig csak egy magas tudásszint fölött van értelme, haszna. Mindez sem a fejvadászt, sem a munkaadó céget nem érdekli, ha a jelentkező például egy megrendezendő szakmai konferencia tájékoztató anyagát képtelen lefordítani ordító nyelvtani, lexikai hibák nélkül.

A régi szakfelügyeleti rendszer felszámolása után  nincs mód arra, hogy az eredményesen dolgozó tanárok módszerének átvételére vagy a már tragikomikus hibák kiküszöbölésére kényszerítsük az oktatókat, akik olykor jogosan védekeznek azzal, hogy a jelenlegi elitellenes, áldemokratikus oktatáspolitika mellett csak azoknak a tanulóknak lesz kiváltsága a sikeres nyelvvizsga, akiknek a szülei ki tudják fizetni  a magánórák óriási költségét. A módszerváltást ezért a politikai rendszerváltásnak kell megelőznie.

hogya 8X= ználati utasításokat  megértsék, lefordítsák.  Farkas Melinda az előző cikkében az e téren mutatkozó katasztrofális helyzetre is rávilágít. Még ennél is szomorúbb a kép, ha a munkát keresők elhelyezkedésével foglalkozó cégek munkatársainak meglátásait idézzük. Egyrészt a munkaadók olyan diplomásokat keresnek, akik használható nyelvtudással rendelkeznek, azaz képesek egy-egy üzleti levelet nyelvtanilag, lexikailag nagyobb hibák nélkül  magyarról lefordítani. A középfokú nyelvvizsgán még nagyjából elégséges „pincérnyelv”, csevegés  nem elégséges. Akik olyan tanárok keze alól kerültek ki, akik szinte elvből száműzik az órákról a nyelvtant, a fordítást és a társalgási nyelven túlmutató szókincs erőteljes gyarapítását, azoknak még a nyelvvizsga birtokában is kevés esélyük van az elhelyezkedésre. A felvételi beszélgetés során  a fejvadász cég illetékesét csak másodsorban érdekli a szakszókincs ismerete, hiszen ennek megszerzése már  a munka során elsajátítható pár hónap alatt, az első helyen a szókincs nagysága, a fordítási készség és a biztos nyelvtani tudás áll. Kiderül az is, hogy főleg a pár évvel korábban letett  nyelvvizsga csak akkor jelent hasznosítható nyelvtudást, ha az illető akár volt tanárai jóvoltából, akár magánszorgalomból  eljutott addig a szintig, hogy legalább újságot, vagy szépirodalmi műveket olvasson, mert különben  még a bizonyítványhoz szükséges ismereteket is elfelejtette.  A minimális követelményeket támasztó tantervek ismeretében ezen nem is csodálkozhatunk. A tények keserű felsorolása után két fontos kérdésre kell válaszolnunk. Végérvényesen kudarcra van-e ítélve a hazai nyelvoktatás, volna-e remény, esély jobb eredmények elérésére?  A felelet egyértelműen igen. Egy kisváros  középiskolája különösebb válogatási lehetőség hiányában is képes úgy felkészíteni tanulóit, hogy a 86 érettségiző diákja  közül  28 felső- , 50 pedig középfokú  nyelvvizsga birtokában hagyja el az alma matert.  A 90-es évek elejéig az országos lista élmezőnyében járt a nyelvvizsgával rendelkező és felsőfokú intézményekbe jelentkező diákok aránya tekintetében. Korábban egy nem tagozatos osztály 7 tanulóját vették fel angol szakra, 2 évtized alatt legalább 100 angoltanárt adott az  a gimnázium az országnak. Német nyelvből hasonló vagy ennél jobb eredmények születtek. Az egyik megyei felmérés tanúsága szerint az azonos feltételek mellett  25 és 95% között mozgott az egyes  osztályok teljesítménye. Szerencsére vannak tehát iskolák, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy sok a kiaknázatlan lehetőség. /Tegyük hozzá, nem csak a  nyelvoktatás terén./

Magától kínálkozik a kérdés, hogy mi az oka a kudarcoknak. Ha Magyar Bálint és Hiller bárgyú oktatáspolitikai nézetei diadalmaskodnak, akkor kár a kérdést tovább boncolgatni. A probléma ott van, hogy az eredménytelenség korábban is jelentkezett. Nem a tanárok szakmai, hanem módszertani ismereteinek elképesztő hiánya az alapvető ok. Két neves egyetemi oktatót idéznék: eluralkodott a „módszeres módszertelenség”, másrészt „úgyszólván mindenki azt tanít, amit akar, s oly igénytelenül, ahogy neki tetszik.”   A nyelvvizsgák alacsony számánál is nagyobb baj, a használható nyelvtudás hiánya. „Ma is tömegesen szerzik meg egyetemi okleveleiket olyanok, akik valójában semmilyen nyelven nem tudnak” – kesereg egy egyetemi oktató. Mit ér az az orvos, aki  nem tud egy külföldi vendéget ellátni, egy üzletember, aki nem tud tárgyalni, egy tanár, aki nem vehet részt külföldi szakmai továbbképzésen?  Folytathatnánk. Erősen megkérdőjelezhetnénk azt az adatot, mely szerint a magyarok 25-29% -a beszél saját bevallása szerint legalább a megértés szintjén egy idegen nyelvet. Ez az, amit egy fejvadász  közelebbről lát és tagad. Egy német üzletember szavait idézve: „érdemes a magyarokkal szerződést kötni, mert  inkább ötször aláírja az ügyfél, mintsem hogy bevallja, nem érti pontosan a szöveget.”

Ha tehát az egyes iskolák és tanárok eredményei bizonyítják, hogy nem törvényszerű a jelenlegi tragikus helyzet, akkor miért nem változtatunk rajta?           Az „eredménytelen, ámde modern” nyelvoktatás hívei a kiutat a technikai felszereltség  /nyelvi labor, írásvetítő, videomagnó,interaktív táblák/  további milliárdokat felemésztő növelésében látják. Farkas Melinda helyesen látja, hogy  a technikai csodák ott porosodnak a szertárakban. Más kérdés, hogy legtöbbször nem azért, mert nem tudják a tanárok, hogy miként, hanem hogy mire kell, lehet eredményesen használni. Az oktatók nem nyelvi, technikai tudásán kellene sürgősen javítani, hanem a  katasztrofálisan gyenge módszertani  felkészültségén.  Itt csak néhány tipikius jelenség említésére van mód. A másfél évvel az érettségi előtt álló osztály tanára azzal büszkélkedik, hogy még nem tanította a feltételes múltat, a szenvedő szerkezetet, mert ő a beszédközpontú oktatás híve. Mások a magyar nyelv sajátosságait is figyelembe vevő kitűnő hazai kiadású tankönyvek helyett méregdrága külföldről behozott munkákat használnak, melyek nyelvtanát vagy magyarul dolgozzák fel, vagy sehogy. A kínkeservesen a szó célnyelven megvilágított jelentését a tanulók magyarul írják be a szótárukba, ami az egész időrabló eljárást feleslegessé teszi, mások otthoni feladatként róják a gyerekekre a szintén időrabló szótározást.   Hogy  így a haladás üteme lelassul, hogy a fiatalok sikerélmény hiányában unják a nyelvet, hogy ebből aligha lesz nyelvvizsga, az már nem számít. „Járjon a kölyök magánórákra vagy iratkozzon be egy külföldi  nyelvtanfolyamra!” Innentől kezdve az  elméleti, módszertani fejtegetés véresen húsba vágó anyagi kérdéssé válik, hisz   száz magánóra költsége ma már 150-200 ezer Ft fölött van.   A vagyonokba kerülő külföldi útnak pedig csak egy magas tudásszint fölött van értelme, haszna. Mindez sem a fejvadászt, sem a munkaadó céget nem érdekli, ha a jelentkező például egy megrendezendő szakmai konferencia tájékoztató anyagát képtelen lefordítani ordító nyelvtani, lexikai hibák nélkül.

A régi szakfelügyeleti rendszer felszámolása után  nincs mód arra, hogy az eredményesen dolgozó tanárok módszerének átvételére vagy a már tragikomikus hibák kiküszöbölésére kényszerítsük az oktatókat, akik olykor jogosan védekeznek azzal, hogy a jelenlegi elitellenes, áldemokratikus oktatáspolitika mellett csak azoknak a tanulóknak lesz kiváltsága a sikeres nyelvvizsga, akiknek a szülei ki tudják fizetni  a magánórák óriási költségét. A módszerváltást ezért a politikai rendszerváltásnak kell megelőznie.

Magyar Java fejlesztők! Tengerre fel!

Annak idején mélységesen felháborodtam amikor Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy ha nem tetszik az ami ma Magyarországon van, akkor el lehet menni külföldre. Ma már viszont nem az a kérdés, hogy ha nem tetszik a szituáció, akkor elmenjek-e vagy sem, hanem, az hogy mikor? Ma már annyira tragikus a gazdasági helyzet és idehaza sajnos hosszú, több évig elhúzódó válságra lehet számítani, hogy lassan már nem választás kérdése lesz, hogy menjek vagy maradjak, hanem sokakat a kényszer fog rávinni a távozásra.
Persze a válság nem most kezdődött, hanem évekkel azelőtt, hogy elérte volna a gazdaságilag amúgy is gyenge hazánkat. Úgy ért minket a válság, mint a tüdőgyulladás az AIDS beteget. 2008 őszén még sokan arról beszéltek, hogy az egészet eltúlozzák és 2-3 hónap alatt rendbe jön itt minden. Kormánypárti politikusok is azzal nyugtattak minket, hogy legfeljebb 2 százalékos gazdasági csökkenésre kell számítani. Aztán kiderült, hogy lesz az 4, 5, 6, sőt ma már tudjuk, hogy 10-12 százalék is. Az pedig természetes, hogy az ellenzék, annak ellenére, hogy komolyan aggódik a válság következményei miatt, eszközeihez mérten mélyíti a válságot, hiszen az ő érdekük meg az, hogy előrehozott választások legyenek és nyerjenek, elvégre a nagyobb kárt nem az ő gazdasági érdekcsoportjuk csinálta az országnak az elmúlt 7 szűk esztendőben.
Szóval 2008 elején már volt valami a levegőben, itt a Kárpát-medencében is. Szakértők arról beszéltek, hogy tisztulni fog a munkaerő közvetítő és személyzeti tanácsadó cégek köre, hiszen túl sokan vannak és 2008 végére majd sokan csődbe mennek. Arra még senki nem számított, hogy az országot elérő szökőár fogja elsodorni ezeket a magukat nagyképűen fejvadásznak nevező cégeket.
2008 áprilisában amikor egy bankban tárgyaltam, a menedzserekkel egyetértettük abban, hogy sok Java fejlesztő és informatikus van az országban, de ezek rejtőzködnek, stabilan ülnek valahol és nehéz őket felhajtani, majd levadászni és elhozni az adott cégtől. „A rossz gazdasági helyzet miatt van így” – mondtam, és már akkor komolyan gondoltam, mert ezek a jó Java fejlesztők már akkor sejtettek valamit. (Persze az őszödi beszéd után a bolond is látta, hogy lefelé megyünk a lejtőn.) Lehet, hogy ez nem volt tudatos, de ösztönösen érezték, hogy bár rengeteg jól fizető Java fejlesztői, JUnit tesztelői, J2EE architect, Java üzleti elemzői, vagy Java alkalmazás mérnöki pozíció vár rájuk, most ki kell várni a játék végét. És a játék vége az lett, hogy 2008 őszén már nem jelölt hiány jelentkezett, hanem álláshiány. Míg tavaly nagyjából 20 Java (főleg J2EE) pozíción dolgoztam egyszerre és nehezen találtam rá embert, ma 2-3 ilyen pozíción dolgozom egy időben és mindegyikre jut 20 ember. Míg 2007-2008-ban szinte csak 5-6 éves tapasztalattal rendelkező J2EE fejlesztőket kerestek, 2008 végétől, 2009 év elejétől, egyre nagyobb a kereslet a junior kategória iránt, mert például ők olcsóbbak.
A Java megrendelések száma tehát csökkent, de akik embert keresnek, azok legalább stabil, válságmentes cégek. Ilyenek például a vasúthoz köthető cégek (az autóipar nehézségei miatt), az energiaszektorban tevékenykedők, a szórakoztató- és médiaipar (mert szenvedélybeteg mindig lesznek), a feldolgozó és textilipar (mert ők már évekkel ezelőtt túljutottak egy válságon), hitelezési rendszereket fejlesztő cégek (hiszen a pénzt így is be kell hajtani, vagy az adósságot átütemezni), a nyílt forrású technológiákkal foglalkozó cégek (mivel ezeket a termékeket már az állam is veheti), de említhetnénk a gyógyszeripari cégeket is. És valljuk be, ide sorolhatjuk még azokat a cégeket, akik megengedhetik maguknak, hogy áraikat alacsony szinten tartsák, versenytársaik irreálisan magas áraival szemben.
Persze a stabil cégek is nagyon megnézik, hogy kit vesznek fel (jobban, mint valaha). Egyre jellemzőbb az is, hogy a kiválasztási folyamat eléggé elhúzódik, akár 5-6, vagy több hétre. Továbbá sokszor első körben határozott idejű szerződéseket kötnek és azokat alakítják át később határozatlan idejűre, „ha minden jól megy”.
A Java tesztek is egyre keményebbek. Vannak olyan átfogó elméleti tesztek, amelynek keretein belül olyan témákról kérdeznek, mint J2EE, JSP, JDBC, XML, stb. Aztán vannak a papíron kódolós tesztek, meg a „lefut-e a kód?” típusú tesztek, stb. Van olyan is ahol nem csak a Java programozási ismereteket, vagy a J2EE platform gyakorlati ismeretét tesztelik, de bedobnak SQL, vagy valamilyen egyéb szkriptelési kérdéseket is pluszban.
Visszatérve a válságra, az egy túlhajtott világ terméke. (Barátom, aki környezetmérnök nagyon jó atomreaktor-hasonlatokat szokott erről mondani. Nem vállalkoznék rá, hogy megismételjem.) Emlékszem, amikor azt szajkózták mindenütt, hogy az európai munkaerőnek, így az informatikusoknak és szoftverfejlesztőknek is, rugalmasabbnak kell lennie és heti 40 óra helyett dolgozzanak akár 48-50 órát is a munkavállalók. De kérdem kinek és minek? Azért, hogy most meg 4, 3 és 2 napos munkahetek legyenek és persze csökkentett fizetések? (Persze egyesek még mindig tagadják, hogy krízis lenne és megváltozott gazdasági környezetről beszélnek.)
A Java fejlesztők fizetési igényeiben is megmutatkozik, hogy rossz a helyzet, hiszen míg 2007-2008-ban arcátlanul nagy számokat mondtak, mostanában egyre többen gyakorolnak önkritikát és szerényebb fizetési igényekkel jönnek el interjúra. Nagyjából 10-20 százalékkal kérnek kevesebbet, mint 1-2 évvel ezelőtt.
Az is tapasztalható, hogy egyre többen állítják le saját vállalkozásukat és a milliós számlázott összegek helyett beérik az alkalmazotti viszonyhoz járó bruttó bérrel. Míg az elmúlt években 10-ből 8 Java fejlesztő pendítette meg a számlázós történetet, addig ma jó ha egy bemeri dobni ezt a merész témát interjún. Az egy-egy szerződéses, vagy alvállalkozói projektek busás, de bizonytalan hasznát feláldozzák a hosszú távú biztos munkahely reményében.
Reménykedésre adhat okot, hogy mivel rugalmasságuk és olcsóságuk miatt előtérbe kerülnek a nyílt forrású technológiák, bőven jut majd a Java programozóknak is munka. (Érdekes módon .NET technológiához köthető keresésből eddig sem volt túl sok, és 10 Java keresésre jó ha egy jutott belőle.) És itt nem csak rabszolgamunkára gondolok, hanem fel kell készülni, hogy egyre több fejlesztőt vonnak majd be a tervezésbe is, így nagy hangsúlyt kapnak a különböző szoftverfejlesztési módszertanok, az UML tervezés és az alapos OOP ismeretek. Hogy egy hitelbehajtási intézet fejlesztési vezetőjét idézzem, nem lesz elég programozónak lenni, hanem szoftverfejlesztővé is kell érni. Ilyen szempontból azok vannak előnyben akinél ez a szemléletmód már létezik, legyen szó akár kezdő Java fejlesztőről, vagy egy tapasztaltabb szakemberről. Mindenkinek erősítenie kell továbbá az üzleti szemléletmódot is, mert most az eddiginél is nagyobb hangsúlyt helyeznek majd arra, hogy a fejlesztő értse amin dolgozik, és érezze annak szerepét a vállalat üzleti folyamataiban és sikerességében. A szóbeli angolnyelvtudásról pedig nem is szeretnék hosszan beszélni, mert mindig azokat építik le elsőnek akik ebben a leggyengébbek és sajnos ők is fognak a legnehezebben új helyet találni, pályázzanak akár hazai magyar, hazai multinacionális, vagy külföldi cégekhez.
Én jelenleg úgy látom, hogy átmenetileg sokaknak kell majd külföldön munka után néznie, mivel jelenleg nem nagyon tolonganak azok a cégek, akik szoftverfejlesztő központokat akarnak hazánkba telepíteni. Aki már itt van, az is inkább leépít. Érezhető egyébként, hogy a korábban egyáltalán nem mobil magyar munkavállalók egyre rugalmasabbak és elindult bizonyos munkaerő áramlás a magyar városok között, ami azelőtt szinte elképzelhetetlen volt.
Ha menni kell, hova érdemes menni? – tehetnénk fel a kérdést.
Ausztria és Németország (ahol egyébként 30 ezer informatikus még mindig hiányzik) dobja magát, hiszen ezek vannak hozzánk a legközelebb földrajzilag és történelmi-kulturális szempontból is. Azonban itt a jelenleg kibontakozó protekcionista gazdaságpolitika akadályaiba ütközhetünk. De lehetne menni például Norvégiába, ahol nincs válság. Olyannyira nincs, hogy még ők adtak pénzt az Nemzetközi Valutalapnak. (Mi meg onnét vettünk fel nem is keveset.) Az olasz gazdaságról is azt mondják, hogy viszonylag jó formában van. Egyesek pedig Hollandiára esküsznek. És vannak akik még távolabbi vidékeket emlegetnek, beleértve Kínát és az Egyesült Arab Emírségeket.
Ha már tényleg kimegyünk, akkor viszont járjunk nyitott szemmel, tudatosan tanuljunk nyelveket, gyűjtsünk erőt és tapasztalatot és gondoljunk arra, mi lesz a válság után. Mindig legyen a szemünk előtt, hogy ha Magyarország kilábal a válságból, akkor számít mindarra a tudásra, amit külföldön szereztünk meg, s így lesz majd érdemes hazatérni.