Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 10. – Tippek hatékony LinkedIn profil készítéséhez

Röviden a LinkedIn-ről

A LinkedIn a világ legnagyobb üzleti kapcsolatépítő hálózata, melyet 2003 májusában indítottak el és amely 2017 áprilisában 467 millió taggal rendelkezett.  2011. május 19-én vezették be a New York-i Tőzsdére (NYSE), LNKD rövidítéssel. 2016-ban a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a LinkedIn céget. Legnagyobb versenytársai a 2004-es francia alapítású Viadeo, 50 millió taggal, és a 2003-as német alapítású XING, 10 millió taggal.

A LinkedIn ma már számos lehetőséget nyújt az üzleti és szakmai alapú kapcsolatépítésre, de a legtöbbet talán a toborzás területén dolgozó szakemberek használják jelöltek felkutatására. Ezért, ha állást keresünk, célszerű ezen az oldalon is aktívan megjelennünk.

Professzionális LinkedIn profil építése

A LinkedIn profilunkra ne úgy tekintsünk, mint egy felturbózótt önéletrajzra. Persze egy jól megírt önéletrajz alapját képezheti a LinkedIn profilunknak és később a profilból is generálható önéletrajz.

Ahhoz, hogy úgynevezett all-star profilt hozzunk létre, a következőket kell adatlapunkra feltölteni:

  • Fénykép (Photo)
  • Fejléc (Headline)
  • Iparág és elhelyezkedés (Industry and Location)
  • Profil összegzés (Profile Summary)
  • Munkatapasztalatunk (Experience): legalább 3 állás
  • Végzettségünk (Education)
  • Több mint 5 készség (Skills)
  • Több mint 50 kapcsolat (Connections)

Fontos, hogy a fentieken túl a profilunk legyen gazdag információban és tartalomban.

Nézzük meg, hogy mik azok az alapvető dolgok, amelyekre figyelni kell, ha egy jó LinkedIn profilt szeretnénk összerakni.

  1. Üzleties megjelenésű fénykép használata

Az első és legfontosabb szempont, hogy legyen a LinkedIn profilunkon fénykép. A LinkedIn-t legtöbben arra használják, hogy mások profiljait megnézzék, mert kíváncsiak az adott személyre. Azokat a profilokat pedig, amelyekhez tartozik fénykép, sokkal szívesebben tekintik meg, mint azokat, amelyekhez nem tartozik.

Akárcsak az önéletrajzunkon, a LinkedIn profilunkon is szerepeljen egy rólunk készült, vállalható, lehetőleg üzleties külsőt sugárzó, igazolvány kép méretű fotó. A kép legyen színes és mosolyogjunk rajta. Olyan képet töltsünk fel, amely alapján felismerhetőek vagyunk egy személyes találkozót követően, ha hozzá akarnak minket adni a kapcsolati hálójukhoz. A képre ne tegyünk vízjeleket, inkább használjuk a háttérben az adott cég logóját, ahol dolgozunk.

Annak érdekében, hogy LinkedIn profilunk kiemelkedjen, érdemes valamilyen színes háttérképet is használnunk. Keressünk olyan képet, amely tükrözi mind a vállalat profilját, mind pedig saját érdeklődésünket.

  1. Teljes név használata egyszerű formában

A név mezőben ne használjunk monogramot vagy rövidítéseket, titulusokat. Ha van leánykori nevünk, azt is beleírhatjuk, de egyszerűbb formában. Törekedjünk rá, hogy nevünk alapján könnyű legyen minket megtalálni.

  1. Kulcsszó érzékeny fejlécek használata

A fejléc (Headline) talán a legfontosabb szöveges rész, amelyet a LinkedIn profilunkon megjelenítünk. Ha valaki rákeres a profilunkra, ez lesz az első információ amit rólunk talál, hiszen a nevünkkel együtt a fejlécünk is meg fog jelenni. Ezért úgy kell megírni, hogy beszédes és figyelem felhívó legyen.

A fejléc megszerkesztésekor mindössze 120 karakterrel gazdálkodhatunk.

A fejléc kitöltésénél érdemes arra törekedni, hogy ne csupán pozíciónkat, vagy titulusunkat jelenítsük meg, hanem elválasztó jeleket (hashmark: |) használva írjuk körbe röviden, hogy mivel foglalkozunk, milyen területen, milyen cégnél, milyen iparágban. Esetleg beleírhatjuk valamelyik elérhetőségünket is.

Egyszerű fejléc: Recruiter at Acme Company Ltd.

Beszédesebb fejléc: Sales and Marketing Recruiter at Acme Co. seeking Sales & Marketing Professional across the UK | @acmerecuiter

  1. Iparág és elhelyezkedés (Industry and Location)

Minden LinkedIn felhasználó beállíthat az adat lapján egy iparágat, amelyben tevékenykedik és egy helyszínt, ahol dolgozik. Iparág alatt olyan funkciót is érthetünk, amelyben jelenleg működünk.

  1. Profil összegzés (Profile Summary)

A profilunk elején található szakmai összegzés egy jó eszköz arra, hogy hatékonyan, egy adott terület szakértőjeként jelenítsük meg magunkat a lehetséges munkáltatók felé. Fontos, hogy azt az üzenetet továbbítsuk magunkról, hogy értjük az iparágat, amelyben dolgozunk és ezt visszakövethető szakmai tapasztalattal is alá tudjuk támasztani. Azt is szeretnénk, hogy azok, akik megnézik adatlapunkat, lássák, hogy egy jó hírű, komoly cégnél dolgozunk.

Az összefoglaló megírásakor 2000 karakter áll rendelkezésünkre. Összeállítása során érdemes a legérdekesebb információkat az elejére tenni. 50 százalékban érdemes arról írni, hogy mi mivel foglalkozunk az adott állásban, 50 százalékban pedig arról, hogy mi a bennünket foglalkoztató cég fő profilja. Akár itt is megjeleníthetjük elérhetőségeinket, beleértve email címünket vagy telefon számunkat.

  1. Munkatapasztalat (Experience): legalább 3 állás

Ha azt szeretnénk, hogy All-star profilunk legyen, akkor érdemes 3 különböző állást felsorolni az adatlapon. Viszont, ha eddig csak egy állásunk volt, akkor javasolt 3 különböző funkciót kiemelni és azokról írni részletesen. Ügyeljen arra, hogy az ön által megjelenített tapasztalat tükrözze valós szakértelmét és az adott szektor ismeretét. Semmiképpen sem hagyjuk ezt a részt üresen, hiszen az azt tükrözi, hogy lustaságból nem töltöttük ki azt. Minden egyes pozíció, illetve funkció alatt írjuk le részletesen, hogy mit csináltunk és milyen eredményeink voltak. Munkatapasztalataink és profil összegzésünket színesítsük média fájlok csatolásával. A LinkedIn profilunknak nem feltétlenül kell úgy funkcionálnia, mint egy hagyományos önéletrajznak. Módunkban áll média állományokat és hivatkozásokat hozzáadni az adatlapunkhoz, amelyek színesebbé teszik azt. Ez jó lehetőség lehet arra, hogy minél többet mondjunk el magunkról.

  1. Profilunk közvetlen linkje legyen beszédes

Alapesetben a profilunkhoz generált link a nevünkből képződik, amelyet valamilyen alfanumerikus karaktersorozat zár le. Szerkesszük meg azt az URL-t úgy, hogy csak a nevünket tartalmazza, vagy valamilyen könnyen megjegyezhető azonosítót.

Például: https://www.linkedin.com/in/spillerlaszlo/

Az így létrehozott linket már egyszerűbb használni és akár rátehetjük névjegyünkre és a nevünkre vonatkozó keresőmotor optimalizálás is jobb lesz.

  1. Tegyük folyamatosan láthatóvá online tevékenységünket

Tegyük folyamatosan közzé online tevékenységünket, legyen szó akár blog vagy Twitter bejegyzésekről. Blog bejegyzéseket nem csak saját oldalunkról közölhetünk. Erre használhatjuk a LinkedIn Pulse nevű szolgáltatását is.

Olyan tartalmakat és cikkeket osszunk meg, amelyek az általunk képviselt iparág számára szakmai szempontból érdekesek és mérvadóak.

  1. Hiteles ajánlások megjelenítése

Annak érdekében, hogy ajánlásokat szerezzünk, első körben érdemes nekünk felajánlanunk volt kollégáinknak, hogy ajánlást írunk róluk. Cserébe kérhetünk mi is ajánlásokat tőlük. Persze bárkitől kérhetünk ajánlást, aki szakmai alapon kedvező véleményt tud rólunk mondani. Toborzási területen dolgozó szakemberek például az általuk elhelyezett jelöltektől is szoktak ajánlásokat kérni. Miután megkaptuk az ajánlást, kérhetünk módosítást az ajánlótól, mielőtt megjelenítjük azt a profilunkon. Olyan ajánlásokat érdemes megjeleníteni, amelyek szakmai szempontból mérvadóak és hitelesek.

  1. 5 legerősebb készségünk

LinkedIn profilunk Skills részében lehetőségünk van arra, hogy készségeinket megjelenítsük, és visszaigazolásokat (Endorse) gyűjtsünk róluk. Ha All-star profilt szeretnénk, akkor az 5 legerősebb szakmai készségünket kell megjeleníteni. Lehetőség van arra is, hogy egyes készségeink szinonimáit is megjelenítsük, mely által növelhetjük elérhetőségünket a kereső motorok számára.

Adatlapunkon a készségek aszerint lesznek felsorolva, hogy hány visszaigazolást kaptunk róluk. Megjelenik azoknak a fényképe, akiktől a visszaigazolást kaptuk, amely sokkal hitelessebbé teszi azt azoknak a szemében, akik megtekintik adatlapunkat.

Legfeljebb 50 készséget jeleníthetünk meg és ezekről kaphatunk visszaigazolásokat a kapcsolati hálónkban lévő személyektől, de ajánlhatnak új készségeket is, amelyek szerintünk ránk jellemzőek. Természetesen ezeket az ajánlott készségeket nem kell elfogadnunk, ha úgy érezzük, hogy nem jellemzőek ránk.

Mindenesetre, ha készségeinket megjelenítjük adatlapunkon, akkor a keresések során nagyobb eséllyel találnak ránk a munkaadók, vagy a toborzó cégek emberei.

  1. Szakmai csoportok

A LinkedIn-en érdemes különböző szakmai csoportokhoz, alumni társaságokhoz, iparági csoportokhoz, közösségekhez és szervezetkehez csatlakozni. Ha ezeket a csoportokat megjelenítjük a profilunkon, az sokat elárulhat rólunk, illetve szakmai érdeklődésünkről. Ha valaki ránéz az adatalapunkra, akkor egyből láthatja, hogy milyen hírforrásokat és véleményformálókat követünk. Mindez lehetőséget ad arra, hogy közös pontokat alakítsunk más LinkedIn felhasználókkal, ezáltal megkönnyítve a kapcsolatfelvételt. Az említett csoportokon keresztül tájékozódhatunk az iparági trendekről, aktuális szakmai témákról és álláslehetőségekről is.

  1. Végzettségünk, további információk rólunk

Érdemes még a LinkedIn profilunkon megjeleníteni végzettségünket, iskoláinkat, díjainkat, elismeréseinket, nyelvtudásunkat, önkéntes tevékenységeinket. Ezek mind színesebbé teszik profilunkat és megkülönböztetnek minket a többi jelölttől. Az is előfordulhat, hogy valamelyik döntéshozó pont az érdeklődési körünk miatt figyel fel ránk. Tehát ne hanyagoljuk el profilunknak ezt a részét sem.

  1. Több mint 50 kapcsolat (Connections)

Fontos, hogy a LinkedIn-en erős legyen a kapcsolati hálónk. Annak érdekében, hogy All-star profilt építsünk, legalább 50 kapcsolattal kell rendelkeznünk. Igazán jó profilnak az számít, ha több mint 500 kapcsolattal rendelkezünk.

LinkedIn profil ellenőrzőlista

  1. Elértük az All-star státuszt
  2. Profilunk konkrét szerepkör leírásokat tartalmaz, kulcsszavakra optimalizálva
  3. Profilunk tartalmaz multimédia elemeket
  4. Profilunkon lévő pozíciókat és iskolákat a LinkedIn által ajánlott listából választottuk ki, így a logójuk megjelenik a profilunkon
  5. Ajánlásokat kértünk és írtunk

 

Felhasznált irodalom:

Adecco Group: Social Recruiting Guide

Adecco USA: Job Seeker’s Guide

Social Talent Summary

Reklámok

Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 9.4 – Videó alapú megoldások a HR világában

Az álláskeresés és a munka világában ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy egy jó szakembert, aki több száz vagy több ezer kilométerre tartózkodik attól a helytől, ahová szeretnék elcsábítani, Skype-on interjúztat le leendő munkáltatója. Ennek ellenére vannak még olyan dolgok, amelyek elég szokatlan módon hatnak, de egyre népszerűbbek. Gondoljunk csak egy videó önéletrajzra, vagy egy olyan álláshirdetésre, amelyet videó üzenet formájában tárnak a lehetséges jelentkezők elé. Ebben a cikkben ezeket az lehetőségeket, újításokat és eszközöket vesszük számba.

Videó interjú

Kezdjük a videó interjúval, hiszen talán ez a legelterjedtebb. Kérdés, hogy miért van rá szükség? Nyilván azért, mert a jelöltnek nincs ideje személyes találkozóra, vagy csak komolyabb távolság leküzdése árán jutna el a személyes interjúra, amely szintén késleltetné, hogy megismerkedjünk szakmai hátterével és pályafutásával. Természetesen a személyes interjút nem helyettesítheti semmilyen, kép- és hangátviteli eszköz, ezért a videó interjú egy kompromisszumos megoldás. Igazából több mint egy telefonos interjú és sokkal több információhoz jutunk az adott személyről, de még mindig hiányozni fog a „kézfogás”.

Szerencsére ma már rengeteg olyan eszköz és felhő alapú szolgáltatás létezik, amely segítségével gyorsan lebonyolítható egy videó interjú. Még csak méregdrága videó konferencia rendszerre sincs szükségünk, hiszen a legtöbb eszköz olcsó és könnyen beszerezhető. Elég, ha rendelkezünk egy web kamerával és egy számítógéppel és máris működik a dolog. De a kamerával felszerelt okos telefonok világában még ennél is egyszerűbb dolgunk van, hiszen ott minden hardveres feltétel adott és ráadásul az egész elfér a zsebünkben.

Egyik legnépszerűbb lehetőség a Skype, melynek „fejlesztői elsősorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, a program mint videotelefon és azonnali üzenetküldő is jól megállja a helyét.” De nézzük, hogy miként is működik a gyakorlatban.

Ha Skype-on kívánnak bennünket interjúztatni, akkor ellenőrizzük, hogy telepítve van-e gépünkön a program és hogy be tudunk-e lépni a hozzátartozó azonosítónkkal. Továbbá egy próbahívás keretében nem árt ellenőrizni, mind a kép-, mind a hangátvitel jól működik-e. Ha az internetes sávszélességgel gond van, akkor egyáltalán nem biztos, hogy videó interjú lesz az egészből. Lehet, hogy csak egy internetes telefonos interjúban lesz részünk, de ma már ez egyre kevésbé szokott gond lenni. A Skype nagy előnye, hogy nem csak kép és hang átvitelére alkalmas, hanem szöveges üzenetek és fájlok küldésére. Így ha valamilyen információ nem tiszta, akkor szöveges formában gyorsan átküldhetjük, hogy elkerüljük a félreértést. Ilyen akkor szokott gyakran előfordulni, ha külföldi jelölteket interjúztatunk angolul és nem értik tisztán, hogy az adott álláshoz milyen fizetési kategória tartozik. Ilyenkor az interjúztató begépeli az adott számot a csevegő ablakba és átküldi. Nagyon hasznos még, hogy ha például a jelölt legfrissebb önéletrajza nincs kéznél, akkor azt azonnal át tudja küldeni pdf vagy word formátumú dokumentumként. Az is előfordul, hogy a jelölt nem emlékszik az adott pozíció leírására vagy a tanácsadó egy másikat is a figyelmébe akar ajánlani. Ilyenkor internetes hivatkozások, vagy akár teljes szöveges leírások átküldésére is van lehetőség.

Ha valaki nem akar Skype-ot telepíteni a gépére, akkor rengeteg más hasonló szolgáltatás létezik, amit még igénybe lehet venni videó interjúztatás céljára. Ilyen például a Google+ Hangouts szolgáltatása, de ehhez is kell készítenünk legalább egy Gmail fiókot és telepíteni kell hozzá egy kisebb programot.

Videó alapú tömegtoborzás

Manapság a toborzás egyre nagyobb kihívásokkal küzd, hiszen a magasan képzett szakemberekből és specialistákból, főleg informatikai, mérnöki és pénzügyi területeken napról napra kevesebb jelölt áll rendelkezésre. Ezért egy vállalat sikere nagyban függ attól, hogy a legjobb jelölteket találja-e meg a piacon. A rendelkezésre álló anyagi eszközök is végesek és általában gyorsan kell megtalálni azokat, akik a legjobbak az adott szakmában. Ezért a költséghatékonyság és a hatékony toborzás szerepe egyre nő. Ennek érdekében több rugalmas, automatikusan működő videó alapú tömegtoborzó eszközt is alkottak. Ezek az internetes eszközök lehetővé teszik, hogy az adott jelölt saját maga rögzítse videó interjúját az előre megadott kérdések és követelmények alapján. Ennek a folyamatnak valójában egy videó üzenet lesz a végeredménye. A rögzítés maga automatikus, bármikor elvégezhető, testre szabható, végeredménye pedig további felhasználás érdekében tárolható. Rengeted vállalati HR munkatárs, illetve toborzási tanácsadói küzd azzal a gonddal, hogy bizonyos pozíciókra sok használhatatlan önéletrajz érkezik be különböző csatornákból. Rengeteg időt vesz igénybe mire a kevésbé érdekes pályázatokból kiválasztják azt akit egyáltalán érdemes felhívni telefonon egy előszűrő beszélgetésre, majd behívni egy hosszabb állásinterjúra. Ha esetleg több döntéshozó is szeretne találkozni a jelölttel, akkor hatványozottan jelenik meg ez a probléma. Tehát a videó alapú toborzó eszközök időt takarítanak meg a kiválasztást végző munkatársaknak. De vajon hogyan működnek ezek a gyakorlatban?

Természetesen a toborzónak létre kell hoznia egy saját felhasználói fiókot az adott rendszerben, melybe be is kell jelentkeznie. El kell készítenie egy álláshirdetést, amely kapcsolódhat más egyéb oldalakhoz is, ahol az adott pozíciót hirdetik. A jelöltek pedig a hirdetésben megjelenő linken keresztül tudnak bejelentkezni a rendszerbe, illetve feltölthetik önéletrajzukat is. Ezután a toborzó létrehozza azokat kérdéseket, amelyekre szeretne választ kapni a jelöltektől, továbbá időkorlátokat is szab a válaszadásra. Majd email-ben elküldi a testreszabott interjú meghívót a kiválasztott jelöltek részére. Ezután a jelöltek az adott határidőn belül bármikor és bárhonnét feltölthetik videó üzeneteiket a rendszerbe. Az interjúkérdésekre nem lehet előre felkészülni, illetve sem megszakítani sem újraindítani nem lehet a válaszok közben folyó felvételt. Sajnos a legtöbb eszköznél a jelölteknek visszanézési lehetősége sincs. Ezután a toborzók, illetve a döntéshozók bármikor megnézhetik a jelöltek által rögzített videókat. Ha kell, azokat másokkal is megoszthatják és véleményezhetik is, mely alapján eldönthetik, hogy kit hívnak be személyes interjúra. Ez által elvileg pénzt és időt takarít meg az interjúztató, továbbá gyorsabban megtalálja a legjobb jelölteket az adott pozícióra.

Szerintem ez a lehetőség akkor működik hatékonyan, ha olyan pozíciókba toborzunk tömegesen, ahol nagyban számít a megjelenés, vagy a határozott fellépés. Komolyabb szakértői pozícióknál akár még sértésnek is vehetik, hogy nem személyesen, vagy telefonon keressük meg az adott jelöltet, hanem egyszerűen kap egy email-t, kérve, hogy beszéljen egy géppel, aztán vagy felhívjuk, vagy nem.

Videó álláshirdetés

Egy ideje már próbálkoznak a munkáltatók és a HR szolgáltatók azzal is, hogy közösségi oldalakon vicces képeket, humoros videókat osszanak meg, ezáltal is felhívva magukra a figyelmet a potenciális jelöltek körében. Komolyabb helyeken ezek a videók inkább a cég életében zajló eseményekről szólnak, de vannak olyan kezdeményezések is, amikor karriertippeket, vagy konkrét álláshirdetéseket osztanak meg követőikkel.

Ezek a videók akkor hasznosak, ha nem pusztán az álláshirdetést szövegét olvassuk fel, vagy mondjuk el szóról szóra, hanem valamilyen plusz információt osztunk meg az adott álláslehetőséggel kapcsolatban. Egy ilyen videó elkészítéshez biztosan profi kamerára lesz szükségünk, ha jó benyomást akarunk kelteni a cégünkről.

Javasolnám, hogy ezeket a videó alapú álláshirdetésekre inkább a már szövegesen közzétett pozíció leírások kiegészítőjeként, vagy magyarázataként alkalmazzuk. Tapasztalatból mondom, hogy még így is rengetegen hívnak majd minket telefonon, hogy mondjunk még több információt az állásról, még mielőtt személyes interjúra jönnének. Hiába. A pályázók kíváncsisága kielégíthetetlen, ami érthető is, hiszen mindenki szeretné a számára ideális állást megszerezni.

Videó önéletrajz

A videózás adta lehetőségeket ma már a jelöltek is kihasználják, és sokan úgy készülnek fel az álláskeresésre, hogy bemutatkozó anyagukat videó formájában rögzíti. Van arra is példa, hogy valaki szakmai pályafutásának történetét felmondja egy videóra arra számítva, hogy így könnyebben kelthet jó benyomást a toborzóban, ezért önéletrajzához mellékeli azt. Sokat vitatkoznak arról, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen videó anyagokat készíteni, mivel nem biztos, hogy ez fog minket kiemelni a többi pályázó közül. Arról nem is beszélve, hogy nem valószínű, hogy veszik majd a fáradtságot, hogy egyáltalán megnézzék, amikor a nyomtatott önéletrajzot gyorsan át lehet futni. Elkészítése is sok időt, energiát és felkészülést igényel. Gyakorlásnak viszont kiváló, hiszen egy videó visszanézésével sokszor rájöhetünk, hogy milyen verbális és nonverbális hibákat ejtünk kommunikáció közben.

Vannak olyan cégek is, akik videó önéletrajzok elkészítésére szakosodtak. Természetesen ők azt hangsúlyozzák, hogy azért érdemes ilyen anyagot készítenünk, mert időt és pénzt takaríthatunk meg, hiszen nem kell majd annyit feleslegesen interjúra járnunk, bizalomgerjesztőbbek és meggyőzőbbek leszünk és persze az adott pozícióra gyorsabban kiválasztanak majd minket.

Én azt tanácsolnám, hogy ha csinálunk is videóra felmondott bemutatkozó anyagot, azt ne küldjük szét feleslegesen. Inkább hivatkozzunk rá szakmai blogunkon, vagy a LinkedIn-en és akit érdekel, az úgyis meg fogja nézni.

Leggyorsabban talán a Youtube segítségével vehetünk fel és publikálhatunk magunkról videót. Persze ha jó minőségű anyagot akarunk alkotni, akkor ehhez nem elég egy átlagos web-kamera.

Összegzés

A fenti példák alapján elmondható, hogy a videó alapú megoldásokat ma már széles kőrben alkalmazzák a munkavilágában és akkor még nem is beszéltünk a co-working eszközökről, amelyek a távoli munkavégzést hivatottak megkönnyíteni. Ha csak magát a toborzási és kiválasztási folyamatot nézzük, akkor is azt látjuk, hogy mind a munkáltatók, mind a HR szolgáltatók, mind pedig a jelöltek próbálják minél hatékonyabban kihasználni a videózás adta lehetőségeket, annak érdekekében, hogy időt és energiát spóroljanak meg. Nem utolsó sorban pedig annak érdekében, hogy a cégek megtalálják a legjobb munkavállalókat, a jelöltek pedig megszerezzék a számukra ideális pozíciót.

Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 9.2 – Szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában

Első hallásra talán sokkolóan hangzik, hogy karrierépítéshez és álláskereséshez készítsünk blogot és a legtöbb HR-es azt mondja majd rá, hogy „Úristen, megint egy sült bolond, aki egy újabb képtelen ötlettel áll elő…”. Minek blogot készíteni, amikor ott vannak a jól bevált hagyományos dokumentumok, amikkel lehet pályázni? Az önéletrajznak is van több típusa: kronologikus, funkcionális, sőt hibrid, ha valakit az első kettő nem elégítene ki. Ha pedig valamit végképp nem tudunk beleírni az önéletrajzba, akkor meg ott vannak a kísérő levelek (marketing, motivációs, kapcsolatépítő). Sőt, van ma már LinkedIn profil, Xing profil, Facebook, MySpace, ahol aztán információk tömkelegét tárolhatják magukról az álláskeresők. Ez mind igaz, de mindig lesz olyan pályázó, aki az említett kereteken túl akar lépni és egy saját maga által szerkesztett felületen akar bemutatkozni, és persze mindig lesz olyan munkaadó, aki minél jobban meg akarja ismerni a munkavállalót, mielőtt felveszi.  Arról pedig nem is beszélve, hogy álláskereső napló vezetése mindig is tanácsos volt, annak érdekében, hogy könnyebben nyomon követhessük, hogy mikor kivel találkoztunk, miről tárgyaltunk és mik a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk az állás megszerzése érdekében.

Ma már a blogok az igazi véleményformálók

A „weblogok” ma már mindent behálóznak és nagyobb a befolyásuk, mint az előre szerkesztett céges honlapoknak, vagy az elektronikus sajtónak. A hagyományos naplóból, mint műfajból, nőtték ki magukat. Ugyanúgy, ahogy régen, a blogok lehetnek nyilvánosak, akárcsak azok az úti naplók, amelyek egykor a nyomtatott sajtóban jelentek meg, a nagy gyarmatosítások korában, vagy magánjellegűek, mint például politikusok titkos naplói, amelyekből sokkal jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz, sokszor manipulált, jegyzőkönyvekből. Az internetes napló lényege tehát az, hogy időről-időre újabb bejegyzésekkel bővüljön.

Készítsünk karrierépítő blogot!

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő blog egy olyan komplex blog, amely témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani, ahogyan erre már utaltam. Lesz egy privát része, amit csak mi látunk és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük találkozóinkat, interjúinkat. Lesz még egy nyilvános része is, ami gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános rész inkább stratégiai szinten támogat bennünket a karrierépítésben.

Privát bejegyzések a pályázatkövetés és a felkészülés szolgálatában

Nézzük részletesen, hogy mi is kerüljön a privát részbe? Minden telefonbeszélgetés, kapcsolatépítő találkozó és állásinterjú után készítsünk feljegyzéseket. Minél előbb, annál jobb. Ha mást nem is teszünk, csak egy vázlatot készítünk hazafelé a villamoson, vagy vonaton az már nagy segítség lesz ahhoz, hogy otthon aznap, vagy másnap leírjuk naplónkba a történteket. Írjuk be egy SMS-be a címszavakat és posztoljunk mobilunkról blogunk privát részébe. Majd otthon fejtsük ki, hogy pontosan mi volt az interjú forgatókönyve, milyen kérdéseket tettek fel nekünk, arra mit válaszoltunk, milyen hibákat követtünk el, mit kell majd legközelebb másképp csinálnunk, mi az amit kért tőlünk az interjúztató a jövőre vonatkozóan, melyek a következő lépések és mi az érzésünk, a benyomásunk az egészről, úgy általában? Első hallásra lehet, hogy felesleges erőfeszítésnek tűnik mindez, de már az első alkalom után érezni fogjuk a hasznát, hiszen így minden részletet gyorsan visszakereshetünk, sőt ha az egyes cégekhez kapcsolódó bejegyzésekhez egy adott címkét rendelünk, akkor egyetlen lapon végigolvashatjuk teljes történetünket az adott vállalattal kapcsolatban, telefonhívásoktól, az interjúkon át, a visszajelzésekig.

Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a nyilvános bejegyzésekkel? Ezek mi célt szolgálnak?

Nyilvános szakmai bejegyzések

Nos, az elektronikus napló nyilvános része az, ahol olyan terjedelemben és keretek között mutatkozhat be egy jó szakember, amilyenben csak akar.

Legszerencsésebb, ha blogunk gerincét általunk készített szakmai jellegű bejegyzések és cikkek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy csak azoknak a bejegyzéseknek valódi értéke, amelyeket a szerző maga ír. Semmi értelme szakmai hírek, vagy cikkek újbóli ismétlésének, hiszen erre ott van mondjuk a Twitter, a FaceBook, illetve a LinkedIn üzenő fala. Tehát itt nem csupán tartalom megosztásról van szó, hanem valódi szellemi termék alkotásáról, illetve értékteremtésről. Természetesen a modern blog szolgáltatók erre is találtak megoldást, hiszen a bejegyzéseinket szegélyező sávokba tehetünk például blogroll-t, amely kedvenc szakmai blogjainkat szemlézi, vagy RSS dobozokat, amelyekben bizonyos honlapok friss bejegyzéseit listaszerűen jeleníthetjük meg látogatóink számára.

Lehetőségünk van még a blog-gerinccel párhuzamos oldalak létrehozására, amely ideális lehet adatlap, vagy önéletrajz közlésére. Ha az önéletrajznak külön lapot szentelünk, ügyeljünk arra, hogy PDF, vagy DOC formátumban is le lehessen tölteni a kérdéses dokumentumot. Külön lapon jeleníthetjük meg referenciáinkat, projektjeinket, vagy bármit, amit fontosnak tartunk szakmai tevékenységünkkel kapcsolatosan és szeretnénk kiemelt helyen kezelni.

Természetesen bejegyzéseinket is kategorizálhatjuk, címkézhetjük, és kiemelve a blog tetejére tehetjük a legfontosabbakat.

Ez is nagyszerű, de mi haszna, ha ész nélkül gyártjuk a tartalmakat. Mégis hogyan szolgálja ez az álláskeresést?

Karrierépítés népszerű bloggal

A lényeg, hogy figyeljenek fel ránk szakmai körökben, és ha valaki valóban kíváncsi szakmai hátterünkre, akkor az előbb leírt módon elkészített internetes napló rengeteg információval fog szolgálni számára. Mindenekelőtt látni fogja, hogy szeretjük szakmánkat és elkötelezettek vagyunk iránta. Manapság ilyen munkavállalókat keresnek leginkább. Vagyis olyanokat, akik élnek halnak a szakmájukért, hiszen azokra mindig lehet számítani a munkában is, akiknek szinte hobbijuk a szakma.

Persze nem elég tartalmakat gyártani, meg is kell osztani azokat. Ezekre tökéletesen alkalmasak a már említett közösségi oldalak. A legtöbb blog szolgáltató lehetővé teszi számunkra, hogy posztjainkat, akár azonnal megjelenítsük a FaceBook-on, a Twitter-en és a LinkedIn-en is. Ez fordítva is igaz, tehát a blogon és a LinkedIn is megjelenhet az, ami mondjuk a Twitter-en.

Érdemes továbbá blogunkat felvetetni különböző szakmai blog-, illetve honlap-gyűjteménybe is, annak érdekében, hogy szakmai körökben könnyebben ránk találjanak. Lényeg az, hogy az általunk szerkesztett internetes napló mindig fókuszban legyen, amely így már nem is csak az álláskeresés, de egyenesen a karrierépítés szolgálatába fog állni.

Egy karrierépítő blog példája

Hadd állítsam példaként egyik volt MBA csoporttársam internetes naplóját, amely a http://sandor.peterbencze.eu/ link alatt érhető el.

Erről a naplóról elmondhatjuk, hogy lényegre törő, letisztult, átlátható arculattal rendelkezik. A blog törzsét angol nyelvű szakmai cikkek képezik, amelyet kollégái, vagy szaktársai valószínűleg nagy kíváncsisággal olvasgatnak. Vannak itt rövidebb és hosszabb bejegyzések is, de kiemelném a turbinatesztelésről szóló cikket, amely valódi professzionális megközelítést tükröz. Szimpatikus, hogy már a főoldalon van egy fényképes bemutatkozás, hiszen így sokkal barátibb az egész napló hangulata. Ami még nagyon jó, hogy a szerző részletes önéletrajza az oldalsávon található dobozból közvetlenül letölthető PDF formátumban, továbbá kint van a LinkedIn profilhoz és a privát bloghoz tartozó közvetlen link is. Amit még kiemelnék, az a látogatottsági számláló, amely azonnali visszajelzést ad mind a szerzőnek, mind a látogatónak, hogy mennyire népszerű, vagy releváns a blog. (Persze lehet egy blog gyakran látogatott, ha ebből nem vagyunk képesek hasznot húzni.)

A következő oldal a Skills / Abilities címet kapta, s ennek keretein belül foglalja össze azt, hogy milyen, a munkában hasznosítható képességekkel és készségekkel rendelkezik, továbbá, hogy miként oldja meg a konfliktusokat, mi jellemzi motivációját, a csapatmunkához való hozzáállását és üzleti kultúráját. Nagyon jó hangulatcsináló rész mielőtt az ember tovább ugrana a konkrét szakmai tapasztalatokat tartalmazó Professional Experience fülre.

A szakmai tapasztalatról szóló oldal leginkább egy kronologikus önéletrajzra emlékeztet, amely hordoz magában funkcionális elemeket is. Nagyon szép ívet mutat a karrier, hiszen látszik, hogy nem váltott gyakran, viszont szervezeten belül sokat fejlődött. Ez főleg a Mentor Graphics-nál töltött éveknél látszik, hiszen itt szoftverfejlesztőként indult, majd tesztelési területen folytatta szakmai pályafutását, később pedig tesztelőből lett tesztelési vezető.

Külön oldalt szán a blogger a képzettségnek a Qualification oldalon. Itt nem csak a diplomát adó iskolák szerepelnek, mint az MBA, vagy a villamosmérnöki képzések, hanem a tréningek, nyelvi adottságok, továbbá az IT ismeretek is. Ez jó összefoglaló lehet annak, aki főleg a képzettség oldaláról kívánja megközelíteni a pályázó alkalmasságát.

Végül pedig, hogy még ember közelibb legyen a bemutatkozás, egy külön oldalon ismerkedhetünk meg a naplóíró magánéletének és szabadidős tevékenységének bizonyos részleteivel is.

Mivel ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé, hogy egy blog elkészítését ismertessük a következő linken találhatjuk a szerkesztés lépéseit, egy konkrét példával illusztrálva: https://spillerlaszlo.wordpress.com/blogkeszites

Össszegzés

A blogok szerepe ma már sokkal nagyobb a munka világában, mint gondolnánk. Ez a cikk csak a karrierépítésre és az álláskeresésre koncentrál, de sok cégnél ma már blogok hálózatán és közösségi oldalakon folyik a céges kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ma fokozottan ki kell használnunk a világháló kínálta lehetőségeket, úgy, hogy azokat a hagyományos eszközökkel kombináljuk. Nem elég blogot készíteni, arra folyamatosan írni is kell, méghozzá olyan cikkeket, amely érdekes lehet az általunk képviselt szakmai közösség számára. A karrierépítés mindig is összetett dolog volt. Nem elég szakmailag jónak lenni, annak is kell látszani és ezt közölni kell a külvilág felé is. Önéletrajzot az ember csak akkor küld valahová, ha ég a ház, viszont szakmai  blogot folyamatosan írhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen állás után szaladgálni, hanem mi legyünk azok, akikre rátalálnak és akiket megkeresnek, ha adódik egy jó továbblépési lehetőség.

Karriermenedzsment informatikusoknak 8. – Béralku, bértárgyalások

A kompenzációs csomag és a fizetési elvárás meghatározása

Mielőtt ajánlatot kapnánk, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi lehet a jövedelem elvárásunk. Ezt a következő szempontok szerint érdemes kialakítani:

  1. Minimális jövedelem elvárás meghatározása
  2. Piaci információkon alapuló fizetési lehetőségek felkutatása
  3. Álomjövedelem kitalálása

Minimális jövedelem elvárás alatt azt értjük, amely a jelenlegi megélhetésünkhöz, illetve életszínvonalunk fenntartásához szükséges. Nyilván ez alá a jövedelem szint alá nem szeretnénk menni.

Természetesen nem a minimumot szeretnénk kapni, ezért érdemes tájékozódni a piaci bérekről az adott szektorban és pozíciókban. Nem árt, ha a valóság talaján maradva tisztában vagyunk azzal, hogy mennyit érünk valójában. Érdemes lehet olyan szakértővel is konzultálnunk, aki átfogó piaci ismeretekkel bír, annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy a hozzánk hasonló szakemberek mennyit keresnek mostanság.

A tájékozódáshoz segítséget nyújthatnak a fizetési felmérések és útmutatók:

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt szerint a piaci tájékozódás közben, tehát „Ezen második lépés során kialakított jövedelemkoncepció – általában a jelenlegi csomag nettó értékét 25-30%-kal meghaladó nettó összeg – tekinthető az elvárt javadalmazás reális közepének.

Az úgynevezett álomjövedelem meghatározása nem egyszerű feladat, bár annak tűnik, hiszen az ember rögtön arra gondol, hogy a határ a csillagos ég és bármekkora jövedelmet megálmodhat magának. Célszerű a jelenleginél 50-60%-kal magasabb összegű csomagban gondolkodni, amikor álomjövedelemről beszélünk.

Az így kialakított hármas skála alapján az alkut a reális közép és az álom között érdemes valahol befejezni. Tehát elméletileg a jelenlegi fizetésünknél legalább 25-30%-kal magasabb csomagot kell majd kapnunk ahhoz, hogy valóban megérje váltani. Természetesen az ajánlat kiértékelésénél érdemes lesz más szempontokat is figyelembe venni.

——–Minimum———–Jelenlegi csomag———–Jelenlegi +25-30%==========Jelenlegi +50-60%———

Mire figyeljünk, ha ajánlatot kapunk?

Az ajánlat kiértékelése

Az álláskeresés lezárásához közeledve az állásajánlatot általában szóban adják ki, de írásban mindig megerősítik.

Fontos feladat, hogy amikor ajánlatot kapunk vessük össze az álláskeresés kezdetekor felvázolt feladatokat és felelősségeket a konkrét ajánlatban szereplő feladatokkal és felelősségekkel. Nézzük meg, hogy mik az ajánlatban szereplő pozíció előnyei és hátrányai.

Fontos továbbá, hogy kiértékeljük az ajánlatban lévő kompenzációs csomag elemeit.

A béralku

Soha ne felejtsük el, hogy a tárgyalás arról, hogy mennyit érünk már a kiválasztási, de főleg az interjúztatási folyamat elején elkezdődik.

Ha elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor fizetési igényünkről beszélgetünk, az már jó jel és ez azt jelenti, hogy közelebb kerülünk ahhoz, hogy új állásunk legyen.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a leendő munkadó általában a következő kérdésekre adott válaszokkal rendelkezik mielőtt elkezd velünk tárgyalni a bérről:

  1. Nagyjából milyen kategóriába esik jelenlegi fizetésünk?
  2. Mióta keres a cég szakembert az adott pozícióra?
  3. Mennyire elérhetőek a szakemberek a piacon az adott pozícióra?
  4. Vannak-e további jelöltjei is a cégnek az adott pozícióra?
  5. Mióta keresünk állást és mennyire sürgős, hogy elhelyezkedjünk?
  6. Mennyire rugalmas a cég a jövőbeli fizetésünket illetően?

A legtöbb cég elfogadható és tisztességes ajánlatot szeretne adni és általában így is járnak el. Olyan fizetéssel szeretnék az új dolgozókat beléptetni, amely elégedetté teszi őket, és hosszú távon a cégnél tartja őket. Ezt azért teszik, hogy úgy érezzük, megbecsülnek minket. Nagyobb cégeknél kevésbé rugalmasak, mivel ott viszonylag kötöttebb fizetési sávok vannak, viszont minél magasabb a pozíció, annál rugalmasabbak a cégek a fizetés tekintetében.

Ha a gazdaság felszálló ágban van és lassú, de biztos növekedés tapasztalható, akkor általában a legtöbb cég elfogatható ajánlatokat tesz, de vigyázzunk, hogy ne szálljunk el az elvárásainkkal. Azt is érdemes számításba venni egy ajánlat áttekintésekor, hogy egy olyan állás, ahol érdekes a munkatartalom és jók a kollégák, többet ér, mint egy valamivel magasabb fizetés.

Legyünk rugalmasak. Sokszor a teljes kompenzációs csomag többet ér, mint maga a bér. Gondoljuk át, hogy milyen juttatások és extra bevételek járnak az állással.

Magát az alkut érdemes elhúzni ameddig az ésszerű és ha megkérdezik, hogy mi a fizetési elvárásunk, inkább beszéljünk sávokban, próbáljuk meg elkerülni, hogy konkrét számot mondjunk, amíg csak lehet. Helyette fogalmazzunk valahogy így:

„Nagyon érdekel a lehetőség és úgy vélem, hogy nagyban hozzájárulhatnék a vállalat sikereihez. Jelenlegi fizetésem ennyi és ennyi, ilyen és ilyen sávban van. Nyitott vagyok egy versenyképes ajánlatra.”

Arra viszont figyeljünk, hogy soha ne blöfföljünk jelenlegi fizetésünket illetően, mert ha valótlanságot állítunk, akkor az visszaüthet, hiszen előbb utóbb úgyis kiderül.

És arra is figyeljünk, hogy a végsőkig az alkut sem lehet elhúzni. Tehát előbb, vagy utóbb eljön az a pont amikor már nem kerülhetjük el, hogy a pénzről beszéljünk és a sávokat félretéve konkrét összegekről kell majd nyilatkoznunk. Éreznünk kell, hogy hol van az az ésszerű határ ameddig lebegtethetjük a dolgokat.

Persze kezdetben az a legjobb, ha nem említünk konkrét számot, nehogy alul-, vagy felülárazzuk magunkat. Hagyjuk, hogy a munkáltató kezdjen az anyagiakról beszélni, s ha keveset ajánlanak, akkor még mindig ott az összehasonlítás módszere. Ez azt jelenti, hogy finoman utalhatunk a piaci bérekre, egy másik, jobb ajánlatra, illetve arra, hogy a jelenlegi csomagunknál 25-30%-kal magasabb ajánlatért érdemes váltanunk. Jó taktika lehet még, ha nem fogadjuk el rögtön az ajánlatot és időt kérünk, hogy átgondolhassuk az ajánlatot, ezáltal a leendő munkáltatónak is időt hagyva arra, hogy magasabb csomagot ajánljon nekünk. Arra ügyeljünk, hogy ez ne legyen hosszabb egy hétnél.

Ha a jövőbeli munkáltatónk elég rugalmas, akkor az ajánlott fizetésnél érdemes 5-15%-kal többet megcélozni. Ezzel azért is érdemes próbálkozni, mivel valószínűleg azért kapunk ajánlatot, mert mi vagyunk a legjobb jelölt az adott pozícióra. Általánosságban az is elmondható, hogy a cégek az esetek többségében elsőre nem a legjobb ajánlatot adják a befutó jelölteknek.

Ha sikerült kialkudni egy jobb ajánlatot, akkor azt kérjük írásban, nehogy végül meglepetés érjen bennünket.

Mit kell számításba venni, ha ellenajánlatot kapunk?

Ha bejelentjük a jelenlegi munkáltatónk felé, hogy szeretnénk eljönni a cégtől, akkor gyakran előfordul, hogy egy ellenajánlattal próbálnank bennünket visszatartani. Ebben az esetben alaposan át kell gondolni a dolgokat. Nem biztos, hogy érdemes belemenni abba, hogy egy kisebb mértékű emelés miatt maradjunk. Mit érdemes átgondolnunk, ha ellenajánlatot kapunk?

Az első kérdés az lehet, hogy vajon mit árul el mindez arról a cégről, ahol jelenleg dolgozunk? Miért csak akkor hajlandóak annyit fizetni amennyit érünk a piacon, amikor már felmondtunk?

Második kérdésként érdemes feltenni, hogy vajon honnét csoportosítják át azt az összeget, amelyből az ellenajánlatot finanszírozzák? Előfordulhat, hogy valójában ez a következő fizetésemelésünk lenne, amit csupán előre hoztak. Ez főleg olyan vállalatoknál merülhet fel, ahol kötöttebbek a fizetési sávok. És vajon visszamenőleg tudnak-e emelni annyit, amivel kárpótolnak minket azért, hogy alul voltunk fizetve?

Azt is érdemes átgondolni, hogy azok a problémák, amelyek a váltás fő okaként arra ösztönöztek bennünket, hogy új állás után nézzünk, továbbra is fennállnak e majd. Lehet, hogy lesznek változások, de bizonyos dolgok ugyanazok maradnak.

Az is előfordulhat, hogy csak ideiglenesen akarnak megtartani minket azáltal, hogy ellenajánlatot adnak és valójában egy új és talán olcsóbb embert kezdenek el keresni a helyünkre, akit aztán majd nekünk kell betanítanunk.

És persze az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a felmondásunk által jelezzük, hogy nem érezzük jól magunkat jelenlegi munkahelyünkön és ez akár a lojalitásunkat, a vállalathoz való hosszú távú hűségünket is megkérdőjelezheti a munkaadónk részéről. Ennek köszönhetően nem biztos, hogy a közeljövőben előléptetnek minket, sőt, egy nagyobb létszám leépítés alkalmával akár el is küldhetnek.

Bizonyos felmérések azt mutatják, hogy azok a munkavállalók, akik felmondásukat követően az adott cégnél ellenajánlatot fogadnak el, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Az ellenajánlat elfogadása további vegyes érzelmeket is kelthet bennünk. Például érezhetjük úgy, hogy pénzzel megvásároltak minket és előfordulhat, hogy azok a kollégák, akikkel eddig jó viszonyt ápoltunk, hasonlóképpen vélekednek majd rólunk és emiatt kapcsolatunk megromlik velük.

Felhasznált irodalom:

Abimato TV: A Játékos! – Béralku https://www.youtube.com/watch?v=wnVP15GNuu8

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

 

Karriermenedzsment informatikusoknak 11. – Hogyan mondjunk fel?

Mondjunk fel elegánsan!

A felmondás nem könnyű dolog és rengeteg feszültséggel és érzelmi hullámmal járhat ezért érdemes azt nagy körültekintéssel kezelni.

Álljon itt néhány tipp, amelyekkel megkönnyíthetjük a folyamatot!

Első körben érdemes tájékozódni, vagy szakértővel egyeztetni a hatályos jogszabályokról és arról, hogy esetünkben mire kell odafigyelni a felmondás során. Nézzük meg szerződésünket, hogy van-e benne versenytilalmi megállapodás. Nézzük meg bónusz levelünket és tájékozódjunk a bónusz kifizetések időpontjáról is. Ez fontos lehet felmondásunk időzítése szempontjából.

Felmondásunkat mindig írásban adjuk be, mivel csak így érvényes. Felmondó levelünket a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult nevére címezzük és 3 példányban készítsük el. Egyet magunknak, egyet a közvetlen felettesünknek és egyet a HR osztály részére. Használhatunk mintákat, de szakértő segítségével is elkészíthetjük felmondó levelünket. Az sem ritka, hogy a vállalat saját formanyomtatvány kitöltését kéri a felmondáskor, de ettől függetlenül legyen meg az általunk elkészített eredeti formátumban is a felmondó levél.

A felmondó levelet a közvetlen felettesünknek személyesen nyújtsuk át egy előre megbeszélt időpontban, arra azonban figyeljünk, hogy több napot ne várjunk ezzel. Ha közvetlen felettesünk előre láthatólag napokig nem elérhető, akkor forduljunk a HR osztályhoz, vagy közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személyhez. Jó taktika, ha rövid felvezetés után magát a felmondó levelet adjuk át, mert akkor nem kell magyarázkodni, csupán a tényt közölni, hogy szeretnénk beadni felmondásunkat. A többi úgyis szerepel a dokumentumban. A részletekre, indokokra kitérhetünk a kilépő (exit) interjú során.

Ha a felmondást követően minél előbb eljövünk a cégtől, annál jobb. Álljunk a felmondási időhöz tisztességes módon, de finoman jelezzük, hogy szeretnénk minél előbb távozni. Lehet, hogy nagyszerű szakemberek vagyunk, de a cég nélkülünk is boldogulni fog. A felmondás után már csak saját magunknak és az új munkáltatónak tartozunk hűséggel.

Legyünk együttműködőek és tisztességesek a felmondási idő alatt. Az utolsó napokban is dolgozzunk lelkiismeretesen, de csak a szakmai információkra fókuszáljunk, ne foglalkozzunk személyi kérdésekkel.

Ne beszéljünk ellenajánlat lehetőségéről a jelenlegi munkáltatónkkal, mert ez a lehető legrosszabb taktika a felmondási folyamat során. Azok a munkavállalók, akik ilyenkor belemennek egy esetleges ellenajánlat elfogadásába, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Ne kritizáljuk a céget távozóban és főleg ne égessük fel magunk mögött a hidakat, hiszen a volt kollégáink referenciaszemélyként fognak majd szolgálni a jövőben.

Ne emlegessük a kollégáknak az új, de jobb munkahelyet.

Köszönjük meg az addigi együttműködést és jelezzük nyitottságunkat a későbbi együttműködésre is.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Nyomtatvány Letöltés: http://letoltes.nyomtatvany.net/felmondolevel-minta-letoltes.html

Abimato TV: A Játékos! – Hogyan mondj fel? https://www.youtube.com/watch?v=8QYNpxg9vyw

 

Karriermenedzsment informatikusoknak 6. – Szakmai rendezvények és a folyamatos kapcsolatépítés karrierünk szolgálatában

Akár aktívan, akár proaktívan keresünk állást, a cél mindig az kell, hogy legyen, hogy személyesen találkozzunk a döntéshozókkal, vagy azokkal a hídszemélyekkel, akik beajánlhatnak minket a döntéshozókhoz. Egy szakmai rendezvény kiváló alkalom arra, hogy egy helyen minél több emberrel találkozzunk és építsünk kapcsolatot. A résztvevők között rengeteg döntéshozó és hídszemély lehet.

Mielőtt elkezdünk szakmai rendezvényeket látogatni, érdemes tájékozódni. Erre az egyik legalkalmasabb fórum a Meetup.com, ahol rengeteg rendezvényt regisztrálnak és ahol a résztvevőkkel szöveges üzeneteket is lehet váltani.

Felkészülésnek jó lehet, ha rákeresünk azokra a meetup-okra, amelyek a szakmánkba vágnak, vagy érdekelnek bennünket. Mielőtt ellátogatunk valahová, az oldal segítségével arról is érdemes tájékozódni, hogy kik lesznek ott egy adott rendezvényen és készíthetünk egy listát, hogy közülük kikkel akarunk személyesen megismerkedni.

A rendezvényre érdemes névjegyet is magunkkal vinni és ha esetleg nincs, akkor csináltatni, annak érdekében, hogy adhassunk azoknak, akikkel személyesen tudunk beszélgetni a rendezvény előtt, szünetben, vagy a végén.

Készüljünk egy rövid, 20 másodperces bemutatkozó szöveggel, hogy mondhassunk magunkról két mondatot, ha megkérdezik, hogy mivel is foglalkozunk. Figyeljünk arra, hogy ne szigetelődjünk el, hanem próbáljunk meg forogni az emberek között és rövid, de minőségi beszélgetéseket folytatva a számunkra érdekes emberekkel. Az sem jó, ha valakire rátelepszünk, de igyekezzünk elkerülni az ellenkezőjét is. Ha esetleg valaki csatlakozni kíván a beszélgetéshez, akkor nyissunk az újonnan csatlakozó személy felé, de ha esetleg már terhesnek érezzük magunkat, akkor keressünk újabb beszélgető partnereket.

Ha spontán megszólítunk valakit, akkor kérdezzük, hogy miért jött el a rendezvényre, miért érdekes számára, hogy tetszik neki és kérdezzünk rá, hogy mivel foglalkozik az illető. Ha elkezd mesélni a munkájáról, akkor figyeljünk rá oda kellőképpen, tartva a szemkontaktust. Ha mi beszélünk, koncentráljunk a lényegre és hagyjunk mást is szóhoz jutni, de arra is figyeljünk, hogy ne fojtsák belénk a szót, vagy vágjanak folyton a szavunkba.

Ha azt szeretnénk, hogy minél többen figyeljenek fel ránk, akkor, ha van rá lehetőség, tegyünk fel értelmes szakmai kérdéseket az előadóknak! Ha valóban érdekes kérdéseket vetünk fel, akkor az is előfordulhat, hogy hozzánk fognak többen odajönni beszélgetni, mint ahány személyhez mi mennénk oda. Mindenesetre ezáltal is újabb szakmai kapcsolatokra tehetünk szert.

Ha van rá lehetőségünk akkor szervezzünk mi is szakmai rendezvényeket, aminek az az előnye, hogy mi határozhatjuk meg a témát és azt is, hogy kiket hívunk meg előadónak, vagy a hallgatóság soraiba.

A személyes beszélgetések utólagos követése is nagyon fontos. Akikkel beszélgettünk és névjegyet cseréltünk a későbbiekben is érdemese a kapcsolatot fenntartani. Erre egy nagyon jó eszköz a LinkedIn. A személyes beszélgetést akár rövid üzenetekben is megköszönhetjük pár nappal az esemény után és a jövőben is jó kiindulási alapot adhatnak, ha egy adott témában az adott személy segítségét szeretnénk kérni.

 

Videó: Tv2 – Babavilág – Karriertanácsadás kismamáknak

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

BABAVILÁG – 2018. 04. 21.