Újabb lendületben az Adecco IT Academy

Május 5-én nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy az Adecco IT Academy 8 házigazdájaként üdvözölhettem azt a 100 résztvevőt, aki eljött az ISACA-val közösen szervezett eseményünkre, melyet ezúttal a Hotel Marriott Courtyardban tartottunk.

Köszöntőmben hangsúlyoztam, hogy ennyi érdeklődő talán még nem is volt az Adecco IT Academy történetében, és ez már az előzetes regisztrálók számában is megmutatkozott. Ebből is látszik, hogy ez a rendezvénysorozat folyamatosan fejlődik és segíti az IT szakemberek önképzését, továbbá fórumot ad a kötetlen, de szakmai alapú kapcsolatépítésre.

Megemlítettem, hogy az Adecco IT Academy eddigi történetének olyan nagynevű előadói után, mint a Morgan Stanley, a Microsoft, az EMC, a Prezi, az Ericsson vagy az Accenture, most egy komoly IT szakmai szervezettel, az ISACA-val sikerült megállapodnunk, arról, hogy a jövőben hasonló rendezvényeket szervezünk közösen és egyéb fórumokon is együttműködünk. Úgy érzem, hogy ez újabb lendületet ad az Adecco IT Academy előadásainak és a jövőben is hasonló számú résztvevőre számíthatunk majd.

A program nagyon színes volt, hiszen több előadást is magába ölelt.

Bevezetésként dr. Vízi Linda mutatta be az ISACA Magyarországi Egyesületet, majd első szakmai előadásunkat Szakály Tamás tartotta a PR-AUDIT Kft-től, amely a Sony-t ért támadás történetét és tanulságait dolgozta fel. A második előadás során pedig Kiberbiztonsági körképet kaptunk Gelák Róbert jóvoltából, szintén az ISACA részéről.

Az előadásokat követően lehetőséget biztosítottunk kérdésekre és szakmai vitára, melyet ki is használtak az Adecco IT Academy „tagok”, hiszen nagyjából fél órát kellett körbe járnom a mikrofonnal a teremben, annyi gondolat és felszólalás volt.

A szakmai vitát követte támogatónk, a Wrangler bemutatkozása és a meghirdetett nyereménysorsolás, mely során Gál Zsuzsa a Jeans Shops Hungary Kft-től mondott néhány szót a márka történetéről is.

Az esemény zárásaként lehetőséget biztosítunk az előadókkal és az Adecco tanácsadóival egy kötetlen kapcsolatépítésre és az aktuális IT állások áttekintésére az Adecco Jobs In Hungary mobil alkalmazás segítségével.

Az Adecco IT Academy 8 előadásait és a résztvevőkkel történt rövid beszélgetéseket forgató stáb rögzítette, így arról hamarosan film is készül, továbbá szakmai cikk formájában megjelenik egy beszámoló is a prezentációkon elhangzott témákról.

Spiller László, vezető tanácsadó, Adecco

 

További információk:

WordPress: adeccoitacademy.wordpress.com

Twitter: @adeccoitacademy

LinkedIn Group: Adecco IT Academy

Meetup Group: Adecco IT Academy

Adecco: http://www.adecco.hu/hu/esemenyek/adecco-it-academy

 

Sysadminday a Városligeti Sörsátorban

Pénteken Bőle Gyuri meghívására a Városligeti Sörsátorba mentem mint az Adecco vezető tanácsadója, ahol is a hazai IT médiapiac két meghatározó szereplője, az IDG és a HWSW-HUP egy 400 fős rendezvényt hozott össze azért, hogy kedvében járjanak az informatikai infrastruktúrák üzemeltetőinek, s lerombolják a róluk kialakult káros és alaptalan sztereotípiákat. Egyébként a rendszeradminisztrátorok elismeréséért 12 éve küzd a sysadminday.com, s kezdeményezésükre minden év júliusának utolsó péntekén világszerte megtartják a rendszeradminisztrátorok megbecsülésének napját. Az a kerekasztal beszélgetés, melynek én is résztvevője voltam, pontosan a kialakult előítéletekről szólt, illetve arról, hogy miként lehet ezeket megváltoztatni a karrierépítés folyamatában.

Felvonultunk a színpadra, mindenki egy korsó sörrel, ahogy azt ilyenkor illik. Míg beszélgetőpartnereim a dolgok emberi oldalát igyekezetek megfogni, én a rendszergazdákkal és rendszermérnökökkel támasztott követelményekről beszéltem leginkább. Ebben a cikkben tehát saját gondolataimat emelném ki.

Sysadminday 2011

Sysadminday 2011

„Milyen sztereotípiák léteznek a rendszergazdákkal szemben?” – szólt az első kérdés.

„Szerintem nem csak a rendszergazdákkal, hanem úgy általában az IT-sokkal szemben is léteznek előítéletek. Alap, hogy az átlagember nincs igazán tisztába vele, hogy mi a különbség IT-s és IT-s között. Velem is előfordult már régebben, hogy kollégáim tőlem várták valamilyen rendszerhiba elhárítását, és hiába kértem, hogy várjuk meg azt a rendszergazdát, akinek ez a kifejezett szakterülete. Ha meg az öltözködésről beszélünk, akkor elmesélem, hogy egy HR-es barátom említette, hogy ő már az illető ruházatáról megmondja, hogy valaki technikai vagy üzleti beállítottságú rendszergazda.”

„Milyen a jó rendszergazda?” – hangzott a kérdés.

„A jó rendszergazda akárcsak a többi IT szakember, teljes mértékben elkötelezett a szakma és a technológia iránt. Olyan ember, aki szabadidejében is sokat foglalkozik hálózatokkal és operációs rendszerekkel, s ha kell, otthon saját rendszert üzemeltet. Tehát a szakma a hobbija. Nem egy partnerem van, aki kijelentette, hogy Linux mérnöki pozícióra ne is küldjek olyan embert, akinek nem Linux van az otthoni gépén. Olyan embert keresnek, akik érdeklődnek az új technológiák iránt, ugyanakkor képesek mélységeiben is elmagyarázni, hogy például mi a különbség a Unix és a Windows között és ő speciel miért pont Linuxot használ? A jó rendszergazda okosan szervezi munkáját, és amit lehet, automatizál. Ezért fontos, hogy tudjon szkripteket írni, s az se árt, ha picit tud programozni is.”

„Milyen kérdések hangzanak el az interjún?” – jött a következő kérdés, melyre érdemben én tudtam válaszolni legjobban, mivel napi szinten ezt csinálom.

„Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen munkái, projektjei voltak mostanság az illetőnek. Fontos, hogy úgy tudjon beszélni szakmájáról, hogy azt egy kívülálló is megértse. Az a jó szakember, aki egyszerű szavakkal, közérthetően tud munkáiról beszélni. Csak ezután lehet belemélyedni a technológiai kérdésekbe. Fontos, hogy elmondja, hogy mekkora infrastruktúrát üzemeltetett, netán tervezett. Hány szervert menedzselt? Netán kettőt-hármat? Vagy inkább több százat, vagy több ezret, mondjuk távoli eléréssel? Csinált-e nagy migrációs projekteket? Milyen új technológiai megoldásokat ismer? Tisztában vele, mi az a klaszterezés? Foglalkozott storage-okkal? Tudja-e, mi az a virtualizáció és mire jók a felhő alapú rendszerek? Ezek mind fontos dolgok. Persze, ha olyan tanácsadó ül az asztal végén, akinek ezekről fogalma sincs, akkor olyan, mintha az illető a falnak beszélne. Az én esetemben ez nem így van, hiszen az elmúlt 4-5 évben a legnagyobb nemzetközi rendszerházak, bankok és termelő vállalatok első számú infrastruktúra beszállítója lettem, s persze ez köszönhető annak, hogy én is az IT világából jövök.”

„Mi a jelentősége az önképzésnek?” – kérdezték a szervezők.

„Ahogy a HWSW-nek adott interjúmban már hangsúlyoztam, a papír, a tudás és a tapasztalat egyszerre számít. Olyan ez, mint egy szentháromság. Viszont egyre nő az önképzés jelentősége. Gondolok itt a Cisco papírokra, ahol a költséges tanfolyamokat meglehet spórolni egyéni felkészüléssel, már ha vannak rendelkezésünkre álló eszközök, amin gyakorolni tudunk. A vizsga amúgy is méregdrága, elég, ha a CCIE labor vizsgára gondolunk, amiért még ráadásul Brüsszelbe is kell utazni. Manapság nem is szívesen állják a cégek a tanfolyamok költségeit, mert akik papírt szereznek, hamarosan továbbállnak.”

„Mi jellemző a jó rendszergazdára, ha ezt nagyon röviden kellene összefoglalni?” – kaptuk az utolsó körkérdést.

„Ha röviden összefoglalhatom: szakmai elhivatottság, mély technológiai tudás, felhasználóbarát gondolkodás. És még egy dolgot hangsúlyoznék, ami itt még nem került szóba, s ez a jó angol nyelvtudás.” (A hallgatóság soraiból ezt az összefoglalást támogatták legtöbben, kezüket a magasba emelve.)

A kerekasztal után, beültem a Profession karriersarokba egy újabb korsó sörrel és egy zsíros kenyérrel, és vártam azokat a rendszergazdákat, akiknek karriertervezéssel kapcsolatos kérdései voltak. Jöttek is szép számmal, picit beigazolva azok félelmeit, akik már előre kongatták a vészharangot, miszerint „Ha a Spiller ott lesz a rendezvényen, akkor majd mindenkit le fog vadászni.” Szerintem levadászásról itt szó sem volt, inkább vidám hangulatban igyekeztem minél kimerítőbb válaszokat adni az érdeklődő rendszergazdák és rendszermérnökök kérdéseire.

Facebook és a haverok – blogajánló

Facebook és a haverok

Talán többünknek ismerősek a szavak: „A Facebook egy nagyon fontos csatorna, ezért nekem a projektbe kell Facebook integráció!”. Értem, de mire gondolsz? Számos lehetőség van, amely a Facebook szolgáltatásait használja. Ismerkedjünk meg ezekkel és nézzük meg, hogy melyik mire való!

A Facebook-kal való integrációs lehetőségeket négy csoportra osztanám. Ezek a csoportok technikailag és funkciók szempontjából is jelentősen eltérnek egymástól. Ennek megfelelően minden projektnél ki kell választani azokat, amelyek relevánsak és a Te üzleti céljaid szolgálatában állnak.

Facebook alkalmazás
A Facebook alkalmazást a felhasználók elfogadják (mintha feltelepítenék). Az elfogadási folyamatnak része a hozzáférési jogosultságok jóváhagyása. Ez megmutatja, hogy a harmadik fél – jelen esetben a mi projektünk-, mely felhasználói adatok és funkciók feletti rendelkezést kérelmezi. Tehát minden egyes elfogadó jóváhagyja. Az alkalmazást a saját profilján keresztül éri el időről-időre, mint például a FarmVille:www.facebook.com/farmville

Facebook oldal
Korábban Facebook tab, ugyanazzal a funkcionalitással, csak a linkje a bal oldali menüsávba került. A Facebook oldal a mi Facebook profilunk része. Alapvetően különbözik az alkalmazástól annyiban, hogy az alkalmazást a felhasználó a saját profilján keresztül éri el, az oldalt megtekintéséhez pedig a mi profilunkra kell ellátogatnia. Egy jó példa erre a Coca Cola: www.facebook.com/cocacola

Facebook social plugins
A Facebook plugin-eket a saját oldalunkba tudjuk beépíteni és azt a célt szolgálják, hogy a profil funkcióink közül (pl.: Like) néhányat a saját oldalunkon keresztül is elérjenek a felhasználók. Gyakorlatilag a profil funkcióinkat kiterjeszthetjük a saját oldalunkra is. Ilyen plugin-ek például: Like gomb, Like box (több információ és bélyegkép lista a like-olókról)… stb. Jó példa a Facebook plugin-ek használatára a HuffingtonPost:www.huffingtonpost.com

Facebook connect
Ennek segítségével a felhasználó a Facebook felhasználónevével és jelszavával tud regisztrálni és belépni a mi oldalunkra. Fontos, hogy a mi projektünk itt nem fog kapcsolatba kerülni a felhasználó jelszavával, tehát amilyen biztonságot a Facebook ad, azt adjuk mi is. Ennek a funkciónak nagy előnye, hogy nem kell új jelszavakat megjegyezni, sőt ha belépett állapotban van a felhasználó, akkor az oldalunkra érkezve nálunk is automatikusan azonosításra kerül. Látványos példa erre a Vimeo:vimeo.com/log_in

Most, hogy megismerkedtünk a fő lehetőségekkel könnyedén eldönthető, hogy melyeket érdemes a projektjeinkbe beépíteni. Részletesen az integrációs lehetőségekről itt olvashatsz: developers.facebook.com/docs

Összegezve
A Facebook integrációnak számos lehetősége van, amelyekből az üzleti céljainknak megfelelő válogatást érdemes megvalósítani. Vegyünk példának egy olyan oldalt, ahol a születésnapi partid fotóit helyezed el. Ebbe érdemes lehet Like-olási lehetőséget adni minden egyes képhez, esetleg a social plugin-ek közül még a kommentezési lehetőség is szóba jöhet. Ezzel szemben a Facebook connect-nek mondhatjuk, hogy semmi értelme.

Fontos tudni
Fenti funkciók és technikai hátterük azonban néha (vagy inkább gyakran) nagymértékben változik. Egy későbbi postban olyan Facebook-os témákkal foglalkoznánk, mit például: urgent notice (sürgős, kötelező változtatási felhívás), kitiltások, Facebook bug-ok. Mik ezek, mikor lehet rajuk számítani, mit lehet tenni velük?

Forrás: ProjectO.hu

Bejegyzés a Mefiblog-on



“Néhány hónapja elkezdtem követni például Spiller László IT-fejvadász blogját, amit mindenkinek ajánlok, mert érdekes témák vannak rajta.”

Cikk az ÁllásStart 2010-ben

Megjelent egy cikkem az ÁllásStart 2010 kiadványban, a 120. oldalon

Címe: A főnököt is megfigyelik, senki sincs biztonságban

Itt belelapozhatsz a kiadványba: www.allas-start.hu

K+F központ Balatonfüreden!

K+F központ Balatonfüreden? Tettem fel a kérdést pár hónapja a következő cikkben:

https://spillerlaszlo.wordpress.com/2009/03/22/kf-kozpont-balatonfureden/

Azóta ez már megvalósulni látszik.

Példaértékű az a fejlődés, amelyen szülővárosom keresztűl megy.

Az ország tényleg példát vehetne róla.

Íme a cikk, amely a részleteket közli:

“Hatszázmillió forintból kutatóközpont létesül a Fürdő utca elkerülő szakaszánál. Az alapkőletételnél Bóka István polgármester kijelentette: a város egy új ipari szolgáltató résszel lesz gazdagabb, új lehetőségek nyílnak Füred előtt.”

Folytatás a város honlapján:

Új negyed a városban – Kutató és fejlesztőközpont épül

Irtóznak a munkavállalók a munkahelyi megfigyelésektől – Kovács Réka cikke

Az elmúlt időszakban számos cégről derült ki, hogy a dolgozóit nem éppen a legtisztességesebb módon figyeli meg. Utánajártunk, mi a helyzet a Magyarországon. Spiller László IT-fejvadásszal beszélgettünk módszerekről, munkáltatói indokokról, és munkavállalói érzelmekről.

Az alkalmazottak betegségeinek formanyomtatványon történő kivesézése, szexuális szokásaik részletes elemzése, a magánéletük legapróbb részletekbe menő feltárása – csak hogy néhányat említsünk az utóbbi hónapokban kipattant munkahelyi megfigyelési botrányok legmegdöbbentőbb részleteiből. A munkavállalók intim szférájában való kutakodás persze a jéghegy csúcsának számít, és ez a fajta vérlázító vizsgálódás cseppet sem jellemző a cégek nagy részére, de az egészen biztos, hogy a dolgozók munkahelyi megfigyelése az amerikai mintát követve egyre inkább begyűrűzik Európába is.

Folytatás a Női Lapozón