Adecco IT Academy – Meetup videó

Karriermenedzsment informatikusoknak 11. – Hogyan mondjunk fel?

Mondjunk fel elegánsan!

A felmondás nem könnyű dolog és rengeteg feszültséggel és érzelmi hullámmal járhat ezért érdemes azt nagy körültekintéssel kezelni.

Álljon itt néhány tipp, amelyekkel megkönnyíthetjük a folyamatot!

Első körben érdemes tájékozódni, vagy szakértővel egyeztetni a hatályos jogszabályokról és arról, hogy esetünkben mire kell odafigyelni a felmondás során. Nézzük meg szerződésünket, hogy van-e benne versenytilalmi megállapodás. Nézzük meg bónusz levelünket és tájékozódjunk a bónusz kifizetések időpontjáról is. Ez fontos lehet felmondásunk időzítése szempontjából.

Felmondásunkat mindig írásban adjuk be, mivel csak így érvényes. Felmondó levelünket a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult nevére címezzük és 3 példányban készítsük el. Egyet magunknak, egyet a közvetlen felettesünknek és egyet a HR osztály részére. Használhatunk mintákat, de szakértő segítségével is elkészíthetjük felmondó levelünket. Az sem ritka, hogy a vállalat saját formanyomtatvány kitöltését kéri a felmondáskor, de ettől függetlenül legyen meg az általunk elkészített eredeti formátumban is a felmondó levél.

A felmondó levelet a közvetlen felettesünknek személyesen nyújtsuk át egy előre megbeszélt időpontban, arra azonban figyeljünk, hogy több napot ne várjunk ezzel. Ha közvetlen felettesünk előre láthatólag napokig nem elérhető, akkor forduljunk a HR osztályhoz, vagy közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személyhez. Jó taktika, ha rövid felvezetés után magát a felmondó levelet adjuk át, mert akkor nem kell magyarázkodni, csupán a tényt közölni, hogy szeretnénk beadni felmondásunkat. A többi úgyis szerepel a dokumentumban. A részletekre, indokokra kitérhetünk a kilépő (exit) interjú során.

Ha a felmondást követően minél előbb eljövünk a cégtől, annál jobb. Álljunk a felmondási időhöz tisztességes módon, de finoman jelezzük, hogy szeretnénk minél előbb távozni. Lehet, hogy nagyszerű szakemberek vagyunk, de a cég nélkülünk is boldogulni fog. A felmondás után már csak saját magunknak és az új munkáltatónak tartozunk hűséggel.

Legyünk együttműködőek és tisztességesek a felmondási idő alatt. Az utolsó napokban is dolgozzunk lelkiismeretesen, de csak a szakmai információkra fókuszáljunk, ne foglalkozzunk személyi kérdésekkel.

Ne beszéljünk ellenajánlat lehetőségéről a jelenlegi munkáltatónkkal, mert ez a lehető legrosszabb taktika a felmondási folyamat során. Azok a munkavállalók, akik ilyenkor belemennek egy esetleges ellenajánlat elfogadásába, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Ne kritizáljuk a céget távozóban és főleg ne égessük fel magunk mögött a hidakat, hiszen a volt kollégáink referenciaszemélyként fognak majd szolgálni a jövőben.

Ne emlegessük a kollégáknak az új, de jobb munkahelyet.

Köszönjük meg az addigi együttműködést és jelezzük nyitottságunkat a későbbi együttműködésre is.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Nyomtatvány Letöltés: http://letoltes.nyomtatvany.net/felmondolevel-minta-letoltes.html

Abimato TV: A Játékos! – Hogyan mondj fel? https://www.youtube.com/watch?v=8QYNpxg9vyw

 

Hírdetés

Videó: Tv2 – Babavilág – Karriertanácsadás kismamáknak

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

Tv2 – Babavilág – Karriertanácsadás kismamáknak

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

Forgatáson a Babavilág műsorában

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

A minap forgatáson jártam a Babavilág műsorában, ahol arról konzultáltunk, hogy a kismamáknak a szülést követően milyen visszatérési lehetőségei vannak a munkaerő piacra. Ennek kapcsán összegezném a témával kapcsolatos gondolataimat.

Különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – mint például a Gyed Extra, amelyet jelenleg 42 ezren vesznek igénybe vagy a CSOK -, egyre nagyobb lett a családalapítási kedv az elmúlt években. Mindezek eredményeként: a termékenységi ráta 1,25 százalékról 1,5 százalékra nőtt.

Továbbá egyértelműen kimutatható, hogy csökkent a munkanélküliség, amely jelenleg 3,8 százalék, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nőtt a munkaerőhiány is. A felsoroltak és egyéb tényezők miatt, a munkaadók sokkal nyitottabbak lettek arra, hogy alkalmazzák és visszavegyék a szülési szabadságukról visszatérni szándékozó kisgyermekes édesanyákat.

Munkaadói és kormányzati szinten egyaránt további intézkedéseket és megoldásokat látunk arra, hogy a szülés után visszatérő édesanyákat visszafogadják a munka világába.

Egyre népszerűbbek például a rugalmas foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő vagy a távmunka. Jelenleg, Magyarországon nagyjából 203 ezer fő dolgozik részmunkaidőben, amely az összes foglalkoztatott 4-5 százaléka, míg Hollandiában ugyanez a mutató 46 százalék körüli. Egyelőre utóbbi esetében is még nagy a lemaradásunk, hiszen a foglalkoztatottak mindössze 3 százaléka dolgozik távmunkában, holott 37 százalék választaná ezt.

További rugalmas és egyre népszerűbb lehetőség a „home office”, amely azt jelenti, hogy a próbaidőt követően, jó teljesítmény esetén, a munkáltató engedélyezi a dolgozó édesanyának, hogy heti 1-2 napot otthonról dolgozzon. Ez alapvetően egy bizalmi kérdés és a technikai feltételeket is biztosítani kell hozzá.

Megoldás lehet még a dolgozó édesanyák munkájának támogatásában, hogy nem idő, hanem teljesítmény alapon foglalkoztatjuk őket. Ez sokkal nagyobb szabadságot adunk nekik a munkaidő beosztásában.

A munkaidő keret bevezetésével, a törzsidő és a peremidő meghatározásával tovább növelhetjük azt a rugalmasságot, amely a kismamák munkába való visszailleszkedését és hosszú távú eredményességét támogathatja.

Hazánkban számos olyan magánvállalkozás által fenntartott bölcsőde működik, mely a munkavégzés helyén található, így megoldja a kisgyermekek egész napos felügyeletét, amíg az édesanyjuk dolgozik. Ezzel megoldással nemcsak a szülők, de a munkaadók is időt és energiát takarítanak meg.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy nemrégiben bevezetésre került, hogy minden olyan településen kötelező bölcsődét üzemeltetni, ahol több mint 40 három év alatti gyermek él. Továbbá megyei karrier központok létesültek, amely szintén a kisgyermekes anyukák munkába való visszatérését segíti.

Úgy vélem, hogy a munka világába visszatérni szándékozó édesanyák mindenképpen tájékozódjanak korábbi munkáltatójuknál visszavételük lehetséges feltételeiről, továbbá arról, hogy a munkaerő piacon milyen szakmák, képességek, készségek és tudás iránt van kereslet. Amennyiben a kisgyermek mellett van idejük, akkor ezeknek az információknak a birtokában képezzék tovább magukat.

Sokéves IT fejvadász tapasztalatom alapján, egyértelműen kijelenthetem, hogy az egyik legnagyobb munkaerő hiánnyal küszködő terület az informatika, ezért mindenképpen javasolnám az édesanyáknak, hogy tájékozódjanak arról, hogy milyen lehetőségeket rejt ez a terület számukra. Köztudottan kevés nő dolgozik az informatikai szektorban, ezért úgy vélem, hogy ez a terület még mindig sokak számára jelenthet kitörési pontot.

Forgatáson: Babavilág TV2

A Babavilág műsorában tett nyilatkozatom 1 perc 15 másodperctől tekinthető meg az alábbi videón. Jó szórakozást kívánok hozzá! 

Karrier tippek a munka világába visszatérő kismamák részére – Beszélgetés Szekeres Nórával a TV2 Babavilág című műsorának 2018. április 21-i adásában: https://tv2csoport.hu/musoraink/babavilag/260129_babavilag—2018.-04.-21..html?fbclid=IwAR3naNx99rQf_P7xq-

Adecco IT Academy 10 – Robotics – Video

Adecco IT Academy 10 – Robotics – Summary

The celebration event of “Adecco IT Academy 10 – Robotics” started with 500 registrars and nearly 300 participants in one of Budapest’s most popular ruin pubs called Anker’t on May 11th. The popularity of the topic was well demonstrated by the fact that the visitors filled 3 halls in the pub where 3 professional presentations, a robot exhibition and a short robotic dance show during the opening ceremony could be seen.

László Spiller, Adecco’s executive consultant, summed up the story of Adecco IT Academy in his greeting and recalled the most exciting topics and images of the previous meetups. In the second part of his lecture he talked about how robots are transforming the world of work. The executive consultant concluded on the basis of Adecco’s various surveys and research that robotics are not the end of human work, and even technology actually creates more jobs. Furthermore, the world of work will be more flexible by routing routine jobs to robots, so we can work on more valuable projects.

Árpád Takács, represented the “University of Óbuda, Antal Bejczy iRobotetics Center” and Almotive Kft. at the Adecco IT Academy. In his professional lecture, he gave a comprehensive picture of the development of robotics, the importance of automation, the use of robots, artificial intelligence, and self-driving cars. At the end of his presentation the expert confirmed Adecco’s research results and said that “robots are our friends whom we create to help us and if we accept it, then the world of robotics and work will be in the right direction.”

Áron Tanos, from the “Hungarian Association of Robot Builders” spoke about the challenges and beauties of homemade robots. In his practice oriented lecture he talked about the association’s projects, international competitions, events and trainings. In addition, he summarized the knowledge, workshop, and equipment needed for building robots at home. The robot exhibition was particularly popular in the circles of children, which showed the robots, made by members of the association, during operation in a separate hall. For example, the robot arm, the xylophone robot, or the hydrogen powered small car could be tested.

For the organizer’s greatest pleasure both the presentations and the robot exhibition were full house from the beginning till the end of the event. Adecco IT Academy 10 ended with a prize draw where lucky guests got richer with valuable robot gifts. After the event, the participants continued their personal professional networking on the site.

László Spiller

The presentations of the experts can be downloaded here:

Árpád Takács: https://we.tl/S8dXuMd1Xy

Áron Tanos: https://drive.google.com/open?id=1QDrMTdmcIZeAbZeKKJlBSEXXpnhNIT4kvTJoH4NsA2k

 

Adecco IT Academy 10 Robotika – Összefoglaló

Az Adecco IT Academy 10 Robotika ünnepi rendezvénye 500 regisztrálóval és közel 300 résztvevővel indult május 11-én, Budapest egyik közkedvelt romkocsmájában, az Anker’t-ben. A téma népszerűségét az is jól mutatta, hogy 3 termet töltöttek meg a látogatók és a 3 szakmai előadás mellett még egy robotkiállítást is megtekinthettek, továbbá egy rövid robottáncos show-t is láthattak az ünnepi megnyitó során.

Spiller László, az Adecco vezető tanácsadója, köszöntőjében összefoglalta az Adecco IT Academy eddig történetét és felelevenítette a korábbi előadások legizgalmasabb témáit és képeit. Előadásának második részében pedig arról beszélt, hogy miként alakítják át a robotok a munka világát. A vezető tanácsadó azt a következtetést vonta le az Adecco különböző felmérései és kutatásai alapján, hogy a robotika nem az emberi munka végét jelenti, sőt a technológia valójában még több állást teremt. Továbbá rugalmasabb lesz a munkavégzés és az által, hogy a rutin munkákat robotokra bízzuk, értékesebb projekteken tudunk dolgozni.

Takács Árpád, az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottetchnikai Központját és az Almotive Kft-ét képviselte az Adecco IT Academy-n. Szakmai előadásában átfogó képet adott a robotika fejlődéséről, az automatizálás jelentőségéről, a robotok felhasználási területeiről, a mesterséges intelligenciáról és az önvezető autókról. A szakértő prezentációja végén megerősítette az Adecco kutatási eredményeit és elmondta, hogy „a robotok a barátaink, akiket azért készítünk, hogy segítsenek minket, és ha ezt elfogadjuk, akkor jó irányba fog fejlődni a robotika és a munka világa”.

Tanos Áron, a Robotépítők Magyarországi Egyesületének elnöke a házi robotépítés kihívásairól és szépségeiről beszélt. Gyakorlat központú előadásában az egyesület projektjeiről, nemzetközi versenyeiről, rendezvényeiről és képzéseiről beszélt. Továbbá összefoglalta, hogy a házi robotépítéshez milyen tudásra, műhelyre, és felszerelésre van szükség. Különösen a gyerekek köreiben örvendett nagy népszerűségnek az a kiállítás, amely egy külön teremben mutatta be az egyesület tagjai által készített robotokat működés közben. Ki lehetett próbálni például a robotkart, a xilofonozó robotot, vagy a hidrogénhajtású kisautót is.

A rendezők nagy örömére szolgál, hogy mind a szakmai előadások mind pedig a robotkiállítás folyamatos telt háznak örvendtek az esemény teljes ideje alatt. Az Adecco IT Academy 10 nyereménysorsolással zárult, mely során a szerencsés vendégek értékes robot ajándékokkal lettek gazdagabbak. A rendezvényt követően a résztvevők a helyszínen folytatták a személyes szakmai kapcsolatépítést.

Az előadók prezentációi itt tekinthetőek meg:

Takács Árpád: https://we.tl/S8dXuMd1Xy

Tanos Áron: https://drive.google.com/open?id=1QDrMTdmcIZeAbZeKKJlBSEXXpnhNIT4kvTJoH4NsA2k

Thus Spake Zarathustra: “Let there be Adecco IT Academy again.”

On May 11th, at 6 PM, Adecco IT Academy again at Anker’t. The the topic of the 10th meetup is robotics. I’m preparing by reading articles about robots and share them with my friends and followers. I watch movies, videos, and listen to music on robots. A couple of weeks ago, for example, I watched the movie Metropolits made in 1927 . And tonight’s program is “2001: A Space Odyssey”. This film is also my favorite because you can hear the masterpeice of my most beloved composer, Richard Strauss, the opening of the symphonic poem “Thus Spake Zarathustra”, which I now share with you as the preview of the film.
https://www.youtube.com/watch?v=vWF1glZWQa8

Imígyen szóla Zarathusztra: “Legyen újra Adecco IT Academy!”

Május 11-én, 18 órakor ismét Adecco IT Academy az Anker’t-ben. 10. meetup-unk témája a robotika. Én úgy készülök rá, hogy robotokkal kapcsolatos cikkeket olvasok és osztok meg barátaimmal, követőimmel. Robotos filmeket, videókat nézek és zenéket hallgatok. Pár hete például megnéztem az 1927-es Metropolits-t. A ma esti program pedig a “2001: Űrodüsszeia”. Ez a film azért is a kedvencem, mert felcsendül benne legkedvesebb zeneszerzőm, Richard Strauss “Imígyen szóla Zarathustra” című szimfonikus költeményének nyitánya, amelyet most megosztok veletek, mint a film beharangozóját.

https://www.youtube.com/watch?v=vWF1glZWQa8

Adecco IT Academy 9 – Gamification and eLearning in focus on the 5th anniversary

One of the most popular ruin pubs of Budapest, Ankert, hosted Adecco IT Academy 9, the topic of which was Gamification and eLearning. The event took place on November 17^th with more than 100 participants and 4 speakers from big names such as SAP, Prezi, Roche and Netcogame. The presenters discussed the latest enterprise level gamification and eLearning solutions, as well as their application in IT recruitment. 

Laszlo Spiller, executive consultant of Adecco Hungary, emphasised in his welcome speech that the goals of Adecco IT Academy, which are self-education and networking, did not change in the last 5 years but the organisers always tried to bring in some new elements, a new topic or a new partner. This time the place itself, Ankert, one of the most popular ruin pubs of Budapest was new, too. The number of presenters was also increased to 4 and the scenario of the whole meetup was more dynamic. There were more questions than ever during the round table talk that concluded the presentations.

The first speaker, Andrei Damsa from Netcogame, focused on innovative gamification solutions in IT recruitment, which was followed by Gábor Hoffer from Prezi, who analysed the philosophy of gamification, game thinking, design thinking and design communication. The third presentation by Andrey Sylka from Roche, concentrated on gamification in learning and business, which was followed by Attila Farago from SAP who spoke about enterprise level gamification and eLearning solutions.

The whole show was live on Facebook and the video is still available for those who were not able to attend the event. Adecco IT Academy 9 concluded with some glasses of beers and personal networking where Adecco colleagues had the opportunity to talk with their active and potential candidates and partners.

Adecco IT Academy 9 was live on Facebook – 2

Adecco IT Academy 9 was live on Facebook – 1

Bejelentés: Adecco IT Academy 9 élő videó közvetítés a Facebook-on november 17-én, 18 órától!

Adecco IT Academy 9 – Livestream on Facebook!

Kedves Érdeklődők!

Azoknak ajánljuk, akik nem tudnak eljönni személyesen.

2016. november 17-én 18 órától az Adecco Magyarország Facebook oldalán livestream-en is nyomon követhető lesz az Adecco IT Academy 9.

Addig is tekintsék meg a legutóbbi rendezvényünkről készült kisfilmet!

Az Adecco IT Academy csapata

Újabb lendületben az Adecco IT Academy

Május 5-én nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy az Adecco IT Academy 8 házigazdájaként üdvözölhettem azt a 100 résztvevőt, aki eljött az ISACA-val közösen szervezett eseményünkre, melyet ezúttal a Hotel Marriott Courtyardban tartottunk.

Köszöntőmben hangsúlyoztam, hogy ennyi érdeklődő talán még nem is volt az Adecco IT Academy történetében, és ez már az előzetes regisztrálók számában is megmutatkozott. Ebből is látszik, hogy ez a rendezvénysorozat folyamatosan fejlődik és segíti az IT szakemberek önképzését, továbbá fórumot ad a kötetlen, de szakmai alapú kapcsolatépítésre.

Megemlítettem, hogy az Adecco IT Academy eddigi történetének olyan nagynevű előadói után, mint a Morgan Stanley, a Microsoft, az EMC, a Prezi, az Ericsson vagy az Accenture, most egy komoly IT szakmai szervezettel, az ISACA-val sikerült megállapodnunk, arról, hogy a jövőben hasonló rendezvényeket szervezünk közösen és egyéb fórumokon is együttműködünk. Úgy érzem, hogy ez újabb lendületet ad az Adecco IT Academy előadásainak és a jövőben is hasonló számú résztvevőre számíthatunk majd.

A program nagyon színes volt, hiszen több előadást is magába ölelt.

Bevezetésként dr. Vízi Linda mutatta be az ISACA Magyarországi Egyesületet, majd első szakmai előadásunkat Szakály Tamás tartotta a PR-AUDIT Kft-től, amely a Sony-t ért támadás történetét és tanulságait dolgozta fel. A második előadás során pedig Kiberbiztonsági körképet kaptunk Gelák Róbert jóvoltából, szintén az ISACA részéről.

Az előadásokat követően lehetőséget biztosítottunk kérdésekre és szakmai vitára, melyet ki is használtak az Adecco IT Academy „tagok”, hiszen nagyjából fél órát kellett körbe járnom a mikrofonnal a teremben, annyi gondolat és felszólalás volt.

A szakmai vitát követte támogatónk, a Wrangler bemutatkozása és a meghirdetett nyereménysorsolás, mely során Gál Zsuzsa a Jeans Shops Hungary Kft-től mondott néhány szót a márka történetéről is.

Az esemény zárásaként lehetőséget biztosítunk az előadókkal és az Adecco tanácsadóival egy kötetlen kapcsolatépítésre és az aktuális IT állások áttekintésére az Adecco Jobs In Hungary mobil alkalmazás segítségével.

Az Adecco IT Academy 8 előadásait és a résztvevőkkel történt rövid beszélgetéseket forgató stáb rögzítette, így arról hamarosan film is készül, továbbá szakmai cikk formájában megjelenik egy beszámoló is a prezentációkon elhangzott témákról.

Spiller László, vezető tanácsadó, Adecco

 

További információk:

WordPress: adeccoitacademy.wordpress.com

Twitter: @adeccoitacademy

LinkedIn Group: Adecco IT Academy

Meetup Group: Adecco IT Academy

Adecco: http://www.adecco.hu/hu/esemenyek/adecco-it-academy

 

Sysadminday a Városligeti Sörsátorban

Pénteken Bőle Gyuri meghívására a Városligeti Sörsátorba mentem mint az Adecco vezető tanácsadója, ahol is a hazai IT médiapiac két meghatározó szereplője, az IDG és a HWSW-HUP egy 400 fős rendezvényt hozott össze azért, hogy kedvében járjanak az informatikai infrastruktúrák üzemeltetőinek, s lerombolják a róluk kialakult káros és alaptalan sztereotípiákat. Egyébként a rendszeradminisztrátorok elismeréséért 12 éve küzd a sysadminday.com, s kezdeményezésükre minden év júliusának utolsó péntekén világszerte megtartják a rendszeradminisztrátorok megbecsülésének napját. Az a kerekasztal beszélgetés, melynek én is résztvevője voltam, pontosan a kialakult előítéletekről szólt, illetve arról, hogy miként lehet ezeket megváltoztatni a karrierépítés folyamatában.

Felvonultunk a színpadra, mindenki egy korsó sörrel, ahogy azt ilyenkor illik. Míg beszélgetőpartnereim a dolgok emberi oldalát igyekezetek megfogni, én a rendszergazdákkal és rendszermérnökökkel támasztott követelményekről beszéltem leginkább. Ebben a cikkben tehát saját gondolataimat emelném ki.

Sysadminday 2011

„Milyen sztereotípiák léteznek a rendszergazdákkal szemben?” – szólt az első kérdés.

„Szerintem nem csak a rendszergazdákkal, hanem úgy általában az IT-sokkal szemben is léteznek előítéletek. Alap, hogy az átlagember nincs igazán tisztába vele, hogy mi a különbség IT-s és IT-s között. Velem is előfordult már régebben, hogy kollégáim tőlem várták valamilyen rendszerhiba elhárítását, és hiába kértem, hogy várjuk meg azt a rendszergazdát, akinek ez a kifejezett szakterülete. Ha meg az öltözködésről beszélünk, akkor elmesélem, hogy egy HR-es barátom említette, hogy ő már az illető ruházatáról megmondja, hogy valaki technikai vagy üzleti beállítottságú rendszergazda.”

„Milyen a jó rendszergazda?” – hangzott a kérdés.

„A jó rendszergazda akárcsak a többi IT szakember, teljes mértékben elkötelezett a szakma és a technológia iránt. Olyan ember, aki szabadidejében is sokat foglalkozik hálózatokkal és operációs rendszerekkel, s ha kell, otthon saját rendszert üzemeltet. Tehát a szakma a hobbija. Nem egy partnerem van, aki kijelentette, hogy Linux mérnöki pozícióra ne is küldjek olyan embert, akinek nem Linux van az otthoni gépén. Olyan embert keresnek, akik érdeklődnek az új technológiák iránt, ugyanakkor képesek mélységeiben is elmagyarázni, hogy például mi a különbség a Unix és a Windows között és ő speciel miért pont Linuxot használ? A jó rendszergazda okosan szervezi munkáját, és amit lehet, automatizál. Ezért fontos, hogy tudjon szkripteket írni, s az se árt, ha picit tud programozni is.”

„Milyen kérdések hangzanak el az interjún?” – jött a következő kérdés, melyre érdemben én tudtam válaszolni legjobban, mivel napi szinten ezt csinálom.

„Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen munkái, projektjei voltak mostanság az illetőnek. Fontos, hogy úgy tudjon beszélni szakmájáról, hogy azt egy kívülálló is megértse. Az a jó szakember, aki egyszerű szavakkal, közérthetően tud munkáiról beszélni. Csak ezután lehet belemélyedni a technológiai kérdésekbe. Fontos, hogy elmondja, hogy mekkora infrastruktúrát üzemeltetett, netán tervezett. Hány szervert menedzselt? Netán kettőt-hármat? Vagy inkább több százat, vagy több ezret, mondjuk távoli eléréssel? Csinált-e nagy migrációs projekteket? Milyen új technológiai megoldásokat ismer? Tisztában vele, mi az a klaszterezés? Foglalkozott storage-okkal? Tudja-e, mi az a virtualizáció és mire jók a felhő alapú rendszerek? Ezek mind fontos dolgok. Persze, ha olyan tanácsadó ül az asztal végén, akinek ezekről fogalma sincs, akkor olyan, mintha az illető a falnak beszélne. Az én esetemben ez nem így van, hiszen az elmúlt 4-5 évben a legnagyobb nemzetközi rendszerházak, bankok és termelő vállalatok első számú infrastruktúra beszállítója lettem, s persze ez köszönhető annak, hogy én is az IT világából jövök.”

„Mi a jelentősége az önképzésnek?” – kérdezték a szervezők.

„Ahogy a HWSW-nek adott interjúmban már hangsúlyoztam, a papír, a tudás és a tapasztalat egyszerre számít. Olyan ez, mint egy szentháromság. Viszont egyre nő az önképzés jelentősége. Gondolok itt a Cisco papírokra, ahol a költséges tanfolyamokat meglehet spórolni egyéni felkészüléssel, már ha vannak rendelkezésünkre álló eszközök, amin gyakorolni tudunk. A vizsga amúgy is méregdrága, elég, ha a CCIE labor vizsgára gondolunk, amiért még ráadásul Brüsszelbe is kell utazni. Manapság nem is szívesen állják a cégek a tanfolyamok költségeit, mert akik papírt szereznek, hamarosan továbbállnak.”

„Mi jellemző a jó rendszergazdára, ha ezt nagyon röviden kellene összefoglalni?” – kaptuk az utolsó körkérdést.

„Ha röviden összefoglalhatom: szakmai elhivatottság, mély technológiai tudás, felhasználóbarát gondolkodás. És még egy dolgot hangsúlyoznék, ami itt még nem került szóba, s ez a jó angol nyelvtudás.” (A hallgatóság soraiból ezt az összefoglalást támogatták legtöbben, kezüket a magasba emelve.)

A kerekasztal után, beültem a Profession karriersarokba egy újabb korsó sörrel és egy zsíros kenyérrel, és vártam azokat a rendszergazdákat, akiknek karriertervezéssel kapcsolatos kérdései voltak. Jöttek is szép számmal, picit beigazolva azok félelmeit, akik már előre kongatták a vészharangot, miszerint „Ha a Spiller ott lesz a rendezvényen, akkor majd mindenkit le fog vadászni.” Szerintem levadászásról itt szó sem volt, inkább vidám hangulatban igyekeztem minél kimerítőbb válaszokat adni az érdeklődő rendszergazdák és rendszermérnökök kérdéseire.

Facebook és a haverok – blogajánló

Talán többünknek ismerősek a szavak: „A Facebook egy nagyon fontos csatorna, ezért nekem a projektbe kell Facebook integráció!”. Értem, de mire gondolsz? Számos lehetőség van, amely a Facebook szolgáltatásait használja. Ismerkedjünk meg ezekkel és nézzük meg, hogy melyik mire való!

A Facebook-kal való integrációs lehetőségeket négy csoportra osztanám. Ezek a csoportok technikailag és funkciók szempontjából is jelentősen eltérnek egymástól. Ennek megfelelően minden projektnél ki kell választani azokat, amelyek relevánsak és a Te üzleti céljaid szolgálatában állnak.

Facebook alkalmazás
A Facebook alkalmazást a felhasználók elfogadják (mintha feltelepítenék). Az elfogadási folyamatnak része a hozzáférési jogosultságok jóváhagyása. Ez megmutatja, hogy a harmadik fél – jelen esetben a mi projektünk-, mely felhasználói adatok és funkciók feletti rendelkezést kérelmezi. Tehát minden egyes elfogadó jóváhagyja. Az alkalmazást a saját profilján keresztül éri el időről-időre, mint például a FarmVille:www.facebook.com/farmville

Facebook oldal
Korábban Facebook tab, ugyanazzal a funkcionalitással, csak a linkje a bal oldali menüsávba került. A Facebook oldal a mi Facebook profilunk része. Alapvetően különbözik az alkalmazástól annyiban, hogy az alkalmazást a felhasználó a saját profilján keresztül éri el, az oldalt megtekintéséhez pedig a mi profilunkra kell ellátogatnia. Egy jó példa erre a Coca Cola: www.facebook.com/cocacola

Facebook social plugins
A Facebook plugin-eket a saját oldalunkba tudjuk beépíteni és azt a célt szolgálják, hogy a profil funkcióink közül (pl.: Like) néhányat a saját oldalunkon keresztül is elérjenek a felhasználók. Gyakorlatilag a profil funkcióinkat kiterjeszthetjük a saját oldalunkra is. Ilyen plugin-ek például: Like gomb, Like box (több információ és bélyegkép lista a like-olókról)… stb. Jó példa a Facebook plugin-ek használatára a HuffingtonPost:www.huffingtonpost.com

Facebook connect
Ennek segítségével a felhasználó a Facebook felhasználónevével és jelszavával tud regisztrálni és belépni a mi oldalunkra. Fontos, hogy a mi projektünk itt nem fog kapcsolatba kerülni a felhasználó jelszavával, tehát amilyen biztonságot a Facebook ad, azt adjuk mi is. Ennek a funkciónak nagy előnye, hogy nem kell új jelszavakat megjegyezni, sőt ha belépett állapotban van a felhasználó, akkor az oldalunkra érkezve nálunk is automatikusan azonosításra kerül. Látványos példa erre a Vimeo:vimeo.com/log_in

Most, hogy megismerkedtünk a fő lehetőségekkel könnyedén eldönthető, hogy melyeket érdemes a projektjeinkbe beépíteni. Részletesen az integrációs lehetőségekről itt olvashatsz: developers.facebook.com/docs

Összegezve
A Facebook integrációnak számos lehetősége van, amelyekből az üzleti céljainknak megfelelő válogatást érdemes megvalósítani. Vegyünk példának egy olyan oldalt, ahol a születésnapi partid fotóit helyezed el. Ebbe érdemes lehet Like-olási lehetőséget adni minden egyes képhez, esetleg a social plugin-ek közül még a kommentezési lehetőség is szóba jöhet. Ezzel szemben a Facebook connect-nek mondhatjuk, hogy semmi értelme.

Fontos tudni
Fenti funkciók és technikai hátterük azonban néha (vagy inkább gyakran) nagymértékben változik. Egy későbbi postban olyan Facebook-os témákkal foglalkoznánk, mit például: urgent notice (sürgős, kötelező változtatási felhívás), kitiltások, Facebook bug-ok. Mik ezek, mikor lehet rajuk számítani, mit lehet tenni velük?

Forrás: ProjectO.hu

Bejegyzés a Mefiblog-on



“Néhány hónapja elkezdtem követni például Spiller László IT-fejvadász blogját, amit mindenkinek ajánlok, mert érdekes témák vannak rajta.”

Cikk az ÁllásStart 2010-ben

Megjelent egy cikkem az ÁllásStart 2010 kiadványban, a 120. oldalon

Címe: A főnököt is megfigyelik, senki sincs biztonságban

Itt belelapozhatsz a kiadványba: www.allas-start.hu

K+F központ Balatonfüreden!

K+F központ Balatonfüreden? Tettem fel a kérdést pár hónapja a következő cikkben:

https://spillerlaszlo.wordpress.com/2009/03/22/kf-kozpont-balatonfureden/

Azóta ez már megvalósulni látszik.

Példaértékű az a fejlődés, amelyen szülővárosom keresztűl megy.

Az ország tényleg példát vehetne róla.

Íme a cikk, amely a részleteket közli:

“Hatszázmillió forintból kutatóközpont létesül a Fürdő utca elkerülő szakaszánál. Az alapkőletételnél Bóka István polgármester kijelentette: a város egy új ipari szolgáltató résszel lesz gazdagabb, új lehetőségek nyílnak Füred előtt.”

Folytatás a város honlapján:

Új negyed a városban – Kutató és fejlesztőközpont épül

Irtóznak a munkavállalók a munkahelyi megfigyelésektől – Kovács Réka cikke

Az elmúlt időszakban számos cégről derült ki, hogy a dolgozóit nem éppen a legtisztességesebb módon figyeli meg. Utánajártunk, mi a helyzet a Magyarországon. Spiller László IT-fejvadásszal beszélgettünk módszerekről, munkáltatói indokokról, és munkavállalói érzelmekről.

Az alkalmazottak betegségeinek formanyomtatványon történő kivesézése, szexuális szokásaik részletes elemzése, a magánéletük legapróbb részletekbe menő feltárása – csak hogy néhányat említsünk az utóbbi hónapokban kipattant munkahelyi megfigyelési botrányok legmegdöbbentőbb részleteiből. A munkavállalók intim szférájában való kutakodás persze a jéghegy csúcsának számít, és ez a fajta vérlázító vizsgálódás cseppet sem jellemző a cégek nagy részére, de az egészen biztos, hogy a dolgozók munkahelyi megfigyelése az amerikai mintát követve egyre inkább begyűrűzik Európába is.

Folytatás a Női Lapozón

Munkahelyi megfigyelés, még mindig…

Magyarországon jogszerű-e a dolgozók számítógépes tevékenységének megfigyelése un. munkahelyi kémprogramokkal? Milyen tevékenységeket lehet megfigyelni és hogyan? Képernyőmentések készítése legális-e? Az így felsorakozatott bizonyítékokat elfogadja-e a bíróság?

Válaszként egy, a közelmúltban megjelent szakmai cikk.

Valaki figyel (Humán Szaldó 2008/6)

Az elektronikus levelezés ellenőrzése a munkahelyen

A munkavégzés ellenőrzéséhez és a munkahelyi számítógép gondos használatához a munkáltatónak jogos érdeke fűződik. Mérlegelési jogkörében dönt az elektronikus levelezés szabályairól a munkahelyen és meghatározhatja, hogy a munkavállalók milyen feltételekkel küldhetnek e-mail-t szolgálati, illetve magán célból. A következőkben bemutatjuk, a munkahelyi elektronikus levelezés ellenőrzése mely esetekben jogszerű – figyelemmel a munkavállalók személyiségi jogainak védelmére.

Személyes adatok – tiszteletben tartásuk az e-mail ellenőrzésekor

A munkavállaló elektronikus levelezéséről szóló adatok felvétele adatkezelésnek minősül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény [Atv.] szerint, amely a munkavállaló előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása alapján jogszerű. Az e-mail személyes adat az Atv. értelmében, ha meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható. Az e-mail forgalomról szóló adat és az e-mail tartalma is személyes adat, ha azok segítségével a munkavállaló azonosítható (750/A/2004, 1598/K/2004). A munkáltató az adatvédelmi alapelvekkel összhangban köteles a levelezésre vonatkozó személyes adatokat kezelni, amelynek feltételei különböznek a szolgálati és a magánjellegű e-mail ellenőrzésekor.

Szolgálati vagy magánjellegű e-mail

Az e-mail használat esetében megkülönböztethetjük a magánérdekű és a szolgálati jellegű használatot. Szolgálati jellegű az elektronikus levelezés, ha a munkavállaló a munkaköri kötelezettségei teljesítésével összefüggésben folytat levelezést. Magánjellegű az elektronikus közlés, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból tesz a munkavállaló az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételekor, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is (2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 1. §-ának (4) bekezdése). „Magáncél” a kereskedelmi, üzleti, hivatásszerű tevékenység, illetve közfeladat körén kívül eső cél – például vélemény küldése egy honlapon található fórumra, vagy csevegő klubba, elektronikus levelezés, szerződési nyilatkozatok tétele, banki elektronikus átutalás személyes célra.

A gyakorlatban sokszor problémát jelenthet az e-mail jellegének meghatározása, ugyanis a feladó és az e-mail tárgyának megjelölése alapján nem lehet minden esetben eldönteni, hogy magán- vagy szolgálati e-mail-ről van szó. Ekkor általában a címzett jogosult felnyitni és minősíteni azt, hogy a levél hivatalos vagy magánjellegű (791/K/1998).

A szolgálati „küldemény”

A munkáltató csak meghatározott feltételekkel tekinthet be a munkavállaló munkahelyi e-mail címén történő levelezésébe és ellenőrizheti a munkavállaló szolgálati jellegű e-mail forgalmát.

A munkáltató joga a szolgálati jellegű e-mail ellenőrzésére

A munkahelyen folytatott elektronikus levelezés tekintetében a cég ügyeinek intézését szolgáló, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötött e-mail címek alapján folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet (331/A/2001). Ez jogszerű abban az esetben is, ha e címen valamelyik – a postafiókhoz hozzáférő – munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott (331/A/2001).

A szolgálati jellegű e-mail-t a munkáltató meghatározott feltételekkel keresheti vissza és nyithatja ki. Erről kifejezetten rendelkezni kell a kollektív szerződésben, utasításban vagy belső szabályzatban. Az ellenőrzés során harmadik személyek jelenléte és az eljárási cselekmények a munkavállaló személyiségi jogait nem sérthetik. Az e-mail tartalmával kapcsolatos adatfelvétel körülményeit írásba kell foglalni.

A munkavállaló előzetes tájékoztatása

A munkáltató köteles az ellenőrzés feltételeiről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni. A munkavállaló hozzájárulását be kell szerezni, mert a szolgálati jellegű e-mail titkos ellenőrzése jogellenes. A munkáltató csak kivételes esetben ismerheti meg a szolgálati jellegű e-mail tartalmát. Nem ellenőrizheti eseti jelleggel sem a munkavállaló szolgálati jellegű elektronikus leveleit – például minőségbiztosítás céljából a munkavállaló hozzájárulása esetén sem. A célhoz kötöttség elvét sérti az adatkezelés, ha például a munkavállaló e-mail forgalmát abból a célból ellenőrzi, hogy a munkatársával fenntartott magánéleti kapcsolatát nyomon kövesse.

A munkáltató a munkavállalót kivételesen szólíthatja fel a szolgálati jellegű e-mail nyomtatott formában való bemutatására. Előfordulhat, hogy a szolgálati jellegű e-mail magánjellegű közlést is tartalmaz, ezért a munkáltató a munkavállalót az e-mailben szereplő, kizárólag a munkavégzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szakmai adatok kiadására szólíthatja fel.

Magánlevelezés

A magánjellegű elektronikus levelezés ellenőrzése szigorúbb feltételek mellett jogszerű, mint a szolgálati jellegű e-mail tartalmának ellenőrzése.

Engedélyezett magánhasználat

A munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg. Nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére az érintett hozzájárulása nélkül (105/A/2003).

A beérkező magánleveleket, amelyek tartalmát a címzett munkavállaló nem tudja kontrollálni, a munkáltató nem ismerheti meg (120/A/2004, 1543/A/2004). „A munkáltató ekkor jogosult a munkavállalót utasítani, hogy a hivatalos levelezésre szolgáló e-mail címen magánjellegű levelezést ne folytasson. Ha a beérkező levél tartalma a tárgya alapján nem egyértelmű, vagy nincs megadva, és a munkáltató alapos okból szükségesnek tartja azt, hogy a levél tartalmát megismerje, elsősorban a címzett munkavállalótól kell tájékoztatást kérnie. Ha ez nem lehetséges, a levelet az érintett munkavállaló által erre felhatalmazott másik munkavállaló tekintheti meg. Ha ilyen személyt az érintett munkavállaló nem jelölt ki, a munkáltató betekinthet a levelekbe. Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a munkáltató nem kezelheti, nem használhatja fel” (120/A/2004, 1543/A/2004). Engedélyezett esetén a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállalói e-mail tartalmát.

Tiltott magánhasználat

A munkáltató az elektronikus levelezés tiltása esetén a magánjellegű e-mail tartalmát csak rendkívüli esetekben ismerheti meg. Nem engedélyezett magánhasználat esetén a tilalom betartását ellenőrizheti, ha a munkáltató ellenőrzéshez fűződő érdekei meghaladják a munkavállaló személyiségi jogainak tiszteletben tartásához fűződő érdekét (pl. bűncselekmény gyanúja esetén, a munkavállaló magatartása a munkáltató működését jelentős mértékben veszélyezteti). A munkáltató köteles ekkor is az e-mail feladója és címzettje személyiségi jogait, különösen a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot tiszteletben tartani.

A levéltitok védelme az e-mail ellenőrzésekor

A munkáltató köteles a szolgálati és a magánjellegű e-mail tartalmának sérthetetlenségéről és bizalmasságáról egyaránt gondoskodni. Az elektronikus levelezés és a postai levéltovábbítás hasonlóak, ezért a levéltitok védelme a Ptk. szerint kiterjed az elektronikus levelezés védelmére is. A munkavállalónak méltányolható érdeke fűződik az elektronikus levelezése titokban tartásához.

Különösen az e-mail-ben foglalt magántitok birtokába jutás és annak jogosulatlan nyilvánosságra hozatala valósít meg visszaélést, de egyéb magatartások is vezethetnek a levéltitok sérelmére. Megsérti a munkáltató a levéltitkot az e-mail ellenőrzésekor, ha az zárt küldeménynek minősül. Ekkor az e-mail titkosításának szabályait is figyelembe kell venni.

Az e-mail forgalommal kapcsolatos adatok kezelése

A munkavállaló e-mail forgalmának külső körülményeivel kapcsolatban a megfigyelés különösen a levelezés tényére, időpontjára, címzettjére, és a levél tárgyára irányulhat (forgalmi adatok) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény [Eht.] 157. § (2) bekezdés szerint. A munkáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás használatával kapcsolatos személyes adatokat a díjszámítás ellenőrzése és a díjvita céljából kezelheti (Eht. 142. § (2) bek.; 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §). Nem készíthet kimutatást például ezek alapján a munkavállaló felhasználói magatartásáról.

A magánjellegű és a szolgálati érdekű e-mail esetén – a munkavállaló hozzájárulásával – a levelezés időpontjára és dátumára vonatkozó adatokat jogszerűen veheti fel a munkáltató. A kommunikáció külső körülményeiről szóló adatok kezelése a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával jogszerű (803/A/1997, 387/A/1998).

A kimenő magánjellegű e-mail címzettjének és a beérkező magánjellegű e-mail feladója adatainak kezelése nem megengedett. Az érintett írásbeli hozzájárulásának birtokában is vizsgálni kell a célhoz kötöttség és a szükségesség alapelvek megvalósulását, melyre tekintettel csak kivételes esetben lehet ezen adatokat kezelni (pl. az érintett munkavállaló szabadsága idején, ha az sürgős ügy érdekében elengedhetetlen).

Az e-mail használattal való visszaélés esetén az e-mail tartalmát nem, de a forgalmi adatait a munkáltató megismerheti. A munkáltató működése ellehetetlenülésének megelőzése érdekében egyes esetekben jogszerű lehet az e-mail visszakeresése a forgalmi adatok felvételével. Ekkor az ellenőrzésről ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a munkavállaló tudomására kell hozni.

Alkalmazott vagy? Megfigyelnek?

Kelly IT Szeminárium – Mennyire védettek a magyar vállalatok az adatlopás ellen?

A leépítések és az elbocsátások hatása biztonságtechnikai szempontból

A leépítések és elbocsátások időszakában Magyarországon is előtérbe került a vállalati adatokkal való visszaélés, de sajnos idehaza még mindig a „nálunk ez nem fog előfordulni” hozzáállás a domináns és a döntéshozók úgy vélik, hogy az adatlopás szervezetlen, amatőr hackerek otthoni szórakozása.

A vállalatoknál leggyakoribb visszaélési típusok között előkelő helyet foglal el a jogosultsággal való visszaélés, adatmódosítás, adatlopás (információszivárgás), illetve a vállalati eszközök privát célra való használata. Bár a cégek tisztában vannak ezek veszélyeivel egy Nagy-Britanniában készített felmérés szerint 67%-uk mégis csak azt követően tesz védelmi intézkedéseket, hogy valamilyen biztonsági incidens már bekövetkezett.

Az elbocsátás, vagy a jövedelem csökkenése nagy mértékben késztet a kisebb-nagyobb súlyú adatokkal kapcsolatos visszaélések végrehajtására. Ugyanakkor a kijuttatott információnak már fejlett kereskedelmi mechanizmusokra épülő piaca van a világban és nálunk is.

Erről a témáról hallhattak, illetve cseréltek véleményt pénzügyi, szolgáltatói és termelési iparágban érdekelt hazai és multinacionális cégek információbiztonsági szakemberei a Kelly IT Resources (a Kelly Services Hungary IT üzletága) által a Braseiro étteremben immár negyedik alkalommal szervezett szemináriumon 2009. április 16-án.

Meghívott előadónktól, Antal Lajostól, a PricewaterhouseCoopers Biztonság és Technológiai Tanácsadó Üzletágának igazgatójától hallhattunk arról is, hogy a gyakorlatban minden olyan cselekmény információszivárgásnak minősül, melynek révén valamely belső információ illetéktelen kezekbe kerül. Ennek számos módja közül az egyik, amikor az információ a fejekben távozik, és verbális úton terjed, de jellemzőbb formája, hogy valamilyen adathordozón távoznak szenzitív adatok. A technológia fejlődése pedig nagyban megkönnyíti az információk kiszivárogtatását. Ma már könnyedén hozhatunk el adatokat munkahelyünkről akár egy USB tároló, vagy egy HD kamera segítségével, de az sem ritka, hogy egyszerűen egy mobiltelefon kameráját használva valaki rögzíti a monitor képét.

A hazai vállalatok általános helyzetére jellemző, hogy szakértelem hiányában az IT biztonságtechnikai szakemberek figyelmeztetéseit, javaslatait gyakran figyelmen kívül hagyják hivatkozva az igen korlátozott erőforrásokra. Rendszerint az „olcsóbb győz” elv érvényesítése él. Így nem csoda, hogy titkos céges adatok akár pár kattintással közösségi oldalakon, különböző fórumokon, honlapokon és internetes naplókon láthatnak napvilágot.

Előadónk arra is rávilágított, hogy a jelenlegi állapothoz képest komolyabban kell az adatlopásokat kezelni és a cégeknek szembe kell néznie az adat és személyazonosság lopásból eredő valós, növekvő és stratégiai veszélyekkel, cégmérettől és üzleti szektortól függetlenül. Az adatlopás ma már sajnos egy jövedelmező üzlet, melyet jól felszerelt és szervezett bűnszövetkezetek és bandák űznek világszerte.
Az is tény, hogy az adatvesztés általában „fizikai elvesztés”, adatcsere, csalás és emberi hiba miatt következik be, mintsem IT betörések miatt. Az adatszivárgások leggyakoribb forrásai pedig maguk az alkalmazottak és olyan hétköznapi közösségi oldalak, mint például az iwiw vagy üzenetküldő alkalmazások, mint a Skype vagy a MSN.

A vállalat tehát ki van téve a veszélyeknek, hogy feltörik informatikai rendszerét, az alkalmazottak pereket indítanak ellene, melyek által sérül a cég hírneve, elveszíti ügyfeleit, és különböző bírságokat kell fizetnie. Ezért az adatvédelem vezetői szintű probléma, melyet komolyan kell vennie minden felelős döntéshozónak.

A Kelly IT Resources célja az előadások szervezésével az, hogy megfelelő fórumot biztosítson a szakma képviselői számára legaktuálisabb, legérdekesebb témák megvitatására, illetve lehetőséget adjon a szakmai kapcsolatépítésre.
A Kelly Services a világ öt legnagyobb munkaerő közvetítő és kölcsönző cégének egyike 2004 óta van jelen a magyar piacon. 2007 óta különálló IT divízióval áll az ügyfelek rendelkezésére (főbb területei: rendszertámogatás, szoftverfejlesztés, ERP, IT biztonság).

A Kelly IT Resources további szemináriumok szervezését tervezi az év folyamán, melyeken a szakembereket leginkább érintő témákról, kérdésekről, többek között az lT auditok jelentőségéről, nyílt forrású technológiákról vagy az informatikai fizikai biztonságról tudnak majd eszmét cserélni az érintettek.

Faragó Kálmán cikke a 2009 februári Reader’s Digestben

Önnél is kukkol a főnök?

Jogszerűen megteheti, önnek pedig az állásába kerülhet.

Csak nyomtatott formában érhető el.

Jómagam is nyilatkozom a cikkben:

“A vállalatok kétféle szoftvert használnak kémkedésre: hálózati alapú programokat, amelyek a rendszeren átmenő teljes forgalmat figyelik, és olyanokat, amelyek közvetlenül egy-egy alkalmazott személyi számítógépéhez kötődnek. A Vericept Protect az első típust példázza. A szoftver minden levelezésben jeleket keres arra, hogy az alkalmazottak véletlenül vagy szánt szándékkal kényes adatokat közölnek, és az ilyen küldeményeket feltartóztatja. Állítólag arra is képes, hogy egy e-mail hangvételének vizsgálatával észlelje a munkahelyi elégedetlenséget. Aki üzenetében azt írja: „utálom a munkámat”, vagy „nem fogod elhinni, mit művelt ma az idióta főnököm”, talán arra készül, hogy vállalati fájlokat töltsön fel, mielőtt otthagyja az állását. Magyar szakértők szerint ennyire intelligens programok magyar nyelven még nem működnek, de Spiller László, a Kelly Services fejvadászcég konzultánsa szerint nem kizárt, hogy már fejlesztik a magyar verziókat.”

Látják, hogy mit nézel

Somogyi Eszter, Népszabadság Online

A dolgozó besétál az irodába, bekapcsolja a számítógépet, és a reggeli kávé mellett átfutja az interneten a híreket, a moziműsort vagy éppenséggel a lakáshirdetéseket. Valószínűleg nem gondol arra, hogy munkaadója nyomon követheti netes kóborlásait.

Az Egyesült Államokban egy irodai alkalmazott évente átlagosan ötezer dollárral rövidíti meg munkaadóját pusztán azzal, hogy munkaidejéből legalább napi egy órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel – derül ki egy friss felmérésből. Érthető, hogy az ellenőrzésre, az internetes barangolások visszaszorítására újabb és újabb szoftverek állnak a cégvezetők rendelkezésére.

Bár Magyarországon még nem készült felmérés,Spiller László, a Kelly Services Hungary Kft. IT-tanácsadója szerint nem véletlen, hogy hazánkban is mind több, elsősorban amerikai gyökerű vállalat dönt a kémszoftverek alkalmazása mellett. – Az Európai Unió tagállamaiban a tengerentúlon hatályosnál szigorúbb szabályozás védi a munkavállalók jogait, de a munkaadónak még a hazai törvényi környezetben is számos lehetősége van a dolgozók ellenőrzésére.

http://nol.hu/gazdasag/lap-20081120-20081120-35

Kelly IT Szeminárium – Mit csinál a dolgozó munkaidő alatt, és ez mibe kerül a vállalatnak?

„A nem munkával kapcsolatos internetes barangolás akár 40%-os hatékonyságvesztést is okozhat a nemzetgazdaságnak évente.

A Gallup felmérése szerint egy átlagos dolgozó a munkahelyi számítógépén naponta legalább 1 órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel, vagyis például híroldalak, fórumok vagy éppen blogok nézegetésével. Amerikában ez a „kis” munkahelyi szórakozás évi 5 ezer dollár veszteséget jelent dolgozónként.

Ha mindezt egy közepes, 200 fős vállalat szempontjából nézzük, akkor évi 1 millió dollárra is rúghat a veszteség. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy USA-ban nem csak kis és közepes vállalatok vannak, hanem nagyvállalatok is, akkor bele sem merünk gondolni, hogy mekkora a nemzetgazdaság kára valójában.” – világított rá Spiller László, IT tanácsadó, a Kelly IT Resources, a Kelly Services Hungary IT üzletágának 2008. november 4-én tartott harmadik szakmai szemináriumán, amely a Braseiro Brazil Étteremben került megrendezésre. Ezúttal a dolgozók számítógépes tevékenységeinek munkahelyi megfigyelése volt a téma.

Az információtechnológia és az internet ugyanúgy átalakítja a munka világát, mint magát a modern társadalmat. Észrevétlenül hétköznapjaink részévé vált, hiszen amikor felvesszük a mobiltelefont, akkor nem telefonos kisasszonyok, hanem telefonközpont automaták és számítógépes hálózatok továbbítják hívásunkat.

Baj csak akkor van, ha az internet függőséget okoz, vagy beteges jelenségeket produkál. Ilyen lehet például az internetes játékok gyakori használata, anonim ismerkedés, rosszhangulat esetén történő céltalan böngészés, az érzelmi támogatást nyújtó internetes partnerkeresés, stb.

A patológiás internet használat óriási veszélyeket rejt a vállalatok számára is. Maga a tény már önmagában ijesztő, hogy a felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik. Nem is beszélve a csevegő programok vállalati környezetben való rohamos elterjedésére, amely fokozza a bizalmas vállalati információk kiszivárogtatásának esélyét, hiszen dokumentumokat is küldhetünk segítségükkel külső személyeknek.

Az is elképesztő, hogy az American Management Institution és a The ePolicy Institute felmérése szerint az USA-ban az esetek 84%-ban az elbocsátások oka mögött sértő tartalmak nézése, le-, feltöltése állt.

Egyértelmű tehát, hogy a nem munkával kapcsolatos, vagy kártékony számítógépes tevékenységeket vissza kell szorítani, de ahhoz hogy ezt megtehessük, meg kell figyelni az egyes dolgozók számítógépén folyó tevékenységeket. A megoldás az archivált megfigyelésen alapuló folyamatos automatizált jelentésékeket készítő ellenőrző rendszer bevezetése lehet, amely segítségével képet kaphatunk a vállalati szintű, osztály szintű, vagy egyéni jelenségekről.

A munkahelyi kémprogramok olyan kliens-szerver alkalmazások, amelyek nem csak arra képesek, hogy a megfigyelt dolgozó számítógépéről képernyőfelvételeket készítsenek akár másodpercenként, hanem arra is, hogy figyeljék az alkalmazások aktivitását, az internetes kereső kulcsszavakat, a látogatott honlapokat, az elektronikus levelezést, az internetes csevegéseket, billentyűzet leütések beleértve jelszavainkat is, a felhasználói aktivitást, az állomány- és dokumentummozgásokat és a hálózati aktivitást.

A vezetés, és a dolgozók szempontjából egyaránt rengeteg haszna van a munkahelyi monitorozó rendszerek alkalmazásnak, hiszen nem csak a hatékonyságnövelést, a teljesítményértékelést, a munkakörelemzést, projektek erőforrás tervezését, vagy például távmunka projektek ellenőrzését támogatják, hanem az oktatás és képzés előkészítését, rugalmas munkakörnyezet kialakítását, az önellenőrzés lehetőségét, a túlterheltség megelőzését, a túlórák igazolását, és az egyéni teljesítmény hangsúlyozását is.

Azonban nagyon fontos, hogy egyik fél se essen túlzásokba a munkahelyi számítógépes megfigyelés kapcsán. A munkáltató az isteni mindenlátás képességét utánozva kergeti a Panopticon Utópiát, míg a dolgozón általában a Nagytestvér Fóbia vesz erőt, mivel hajlamosak személyes támadásnak venni, ha a munkáltató, aki egyébként a munkavégzéséért fizeti őt, képes korlátozni az ő internet hozzáférését, amely szerinte jár neki.

A munkahelyi kémprogramok bevezetésekor a jogi és adatvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni annak humán aspektusait is. A dolgozók informálásán és oktatásán túl fontos a dolgozói érdek hangsúlyozása és a kompenzáció így például a privát internetezés törzsidőn kívül biztosítása, vagy az otthoni korlátlan internet támogatása.

A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy az illegális megfigyelés helyett a dolgozók tudomására hozott ellenőrzés hasznot hoz a cégnek, de ennél sokkal fontosabb, hogy mindez olyan alapelveket kövessen, mint a kölcsönös bizalom növelése, a csapatszellem erősítése, a kreativitás bátorítása, a motiváló munkatartalom kialakítása, az ésszerű határidők megszabása, a dolgozók megfelelő terhelése és a dolgozói mozgástér bővítése, valamint a munka melletti kikapcsolódás biztosítása.

A szeminárium során kiderült, hogy az információs társadalom problémái megjelennek a munkahelyeken és hatalmas károkat okoznak a nemzetgazdaságnak. Ezt a tendenciát meg kell akadályozni és a káros jelenségeket vissza kell szorítani, továbbá erre szolgáló eszközöket kell a vállalatoknak beszerezni, hiszen a nyilvánosságra hozott megfigyelés elrettentő ereje költségcsökkentő hatással jár. Ugyanakkor, ha munkahelyi kémprogramok alkalmazása mellett döntünk, figyelembe kell venni a bevezetés humán és jogi aspektusait is.

Vajon mit csinál a dolgozó munkaidőben?

Big Brother is watching you

A vezetők jónak tartják a megfigyelést

A Kelly IT Resources csapata

A teljes prezentáció letölthető:

http://www.box.net/shared/uok1gx36yo

Kapcsolódó bejegyzés:

https://spillerlaszlo.wordpress.com/vigyazat-megfigyelnek/

Mit csinálunk munkaidő alatt – és ez mibe kerül?

INFOVILÁG, Szerkesztő: Kulcsár László

Egy-egy dolgozó naponta átlagosan legalább egy óra hosszat használja munkahelyi számítógépét nem munkával kapcsolatos internetezésre; például híroldalakat, fórumokat vagy blogokat nézeget. A Gallup felmérése szerint ez a munkahelyi szórakozás évi ötezer dollár veszteséggel ér föl dolgozónként.

http://infovilag.hu/hir-13084-mit-csinalunk-munkaido-alatt-es-ez-mibe.html

Mit csinál a dolgozó munkaidő alatt?

SG.hu

A felnőtt oldalak hálózati forgalmának 70%-a munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik, más programok pedig biztonsági kockázatot jelentenek, ezért egyes cégek szerint elengedhetetlen a dolgozók megfigyelése.
“A nem munkával kapcsolatos internetes barangolás akár 40%-os hatékonyságvesztést is okozhat a nemzetgazdaságnak évente. A Gallup felmérése szerint egy átlagos dolgozó a munkahelyi számítógépén naponta legalább 1 órát tölt nem munkával kapcsolatos internetezéssel, vagyis például híroldalak, fórumok vagy éppen blogok nézegetésével. Amerikában ez a “kis” munkahelyi szórakozás évi 5 ezer dollár veszteséget jelent dolgozónként. Ha mindezt egy közepes, 200 fős vállalat szempontjából nézzük, akkor évi 1 millió dollárra is rúghat a veszteség. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy USA-ban nem csak kis és közepes vállalatok vannak, hanem nagyvállalatok is, akkor bele sem merünk gondolni, hogy mekkora a nemzetgazdaság kára valójában.” – világított rá Spiller László, IT tanácsadó

http://www.sg.hu/cikkek/63770

Hatékonyságnövelés munkahelyi megfigyeléssel

Paraszt Imre, HR Portál

A munkahelyi megfigyelő rendszerek humánus bevezetésében nincs nagy tapasztalatuk a hazai cégeknek, a legtöbben csak elrettentésként használják, ahelyett hogy munkaszervezési kérdésekre keresnék meg a válaszokat vele (ki mennyire leterhelt, miben kellene továbbfejleszteni stb.). Pedig megfelelő hozzáállással, a dolgozók is könnyebben elfogadnák a folyamatos ellenőrzést – véli Spiller László, a Kelly Services IT tanácsadója.

http://www.hrportal.hu/hr/hatekonysagnoveles-munkahelyi-megfigyelessel-20081105.html