Online álláskeresés

Karriermenedzsment informatikusoknak 9. – Internetes eszközök az álláskeresés szolgálatában

  1. Internetes eszközök az álláspiacon

A kétezres években jelentősen megnőtt a jól képzett szakemberek iránti igény, melyet a gazdasági válság csak fokozott. Ez a fokozódó igény arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a hagyományos toborzási technikákon túl, egyéb kreatív eszközöket is igénybe vegyenek az ideális jelöltek felkutatására. Ezért aztán ma már szinte nincs olyan cég, amely ne ismerte volna fel a közösségi oldalak szerepét a munka világában. Míg kezdetben az volt az alapkövetelmény, hogy a cégeknek legyen vállalati honlapja, mára saját Facebook oldalt indítanak, ahol a látogatók folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb álláslehetőségekről és a cég életében fontos szerepet játszó történésekről.

Régi technikák új környezetben

Ha az álláskereső szakemberek szemszögéből nézzük a dolgokat, akkor az alapok az elmúlt években mit sem változtak, inkább a technikák azok, amelyek megújultak és minden eddiginél több lehetőség felkutatását teszik lehetővé számunkra. Ahhoz, hogy elinduljunk az online közösségi oldalakon állást keresni, továbbra is szükségünk lesz egy jól megírt szakmai önéletrajzra, továbbá az „üzenetre”, amelyet el kell juttatnunk a döntéshozók felé, hogy értesülhessenek róla, hogy állást keresünk. Az önéletrajz például majdani internetes adatlapunk alapját képezheti, míg a motivációs levél, vagy az általános marketing levél elemeit kifejezetten az üzenet eljuttatására használhatjuk.

Az álláskeresők esetében minden olyan internetes szolgáltatást fel lehetne sorolni, ahol cégek és döntéshozók adatait lelhetjük fel, hiszen ezek birtokában fel is vehetjük velük a kapcsolatot. Tehát a lényeg itt is az, mint régen, hogy kapcsolatok, „hídszemélyek” révén eljussunk ahhoz az emberhez, akivel majd személyesen tudunk találkozni és bemutatkozni neki. Kapcsolatokat lehet építeni blogok, mikroblogok (Twitter), honlapok adatai alapján, szakmai fórumokon, csevegő szolgáltatásokon (Viber, Hangouts, Whatsapp, Messenger, Skype) keresztül, levelező listák segítségével, közösségi oldalakon, de talán a leghatékonyabbak az olyan szakmai közösségi oldalak, mint a LinkedIn.

Hogyan újítanak a munkaadók?

A munkaadók szinte mindent bevetnek, hogy magukhoz vonzzák a jól képzett szakembereket. Ez főleg az IT világában figyelhető meg, ahol szabályos harc folyik egy-egy tapasztalt programozóért, vagy rendszermérnökért. A verseny olyan kiélezett, hogy sokszor pár órán múlik, hogy melyik cég ajánlatát fogadja el a jelölt. Ilyen környezetben a munkaadók a lehető legbarátságosabb és legvonzóbb képet szeretnék mutatni magukról, különböző eszközök alkalmazásával.

Kezdjük az ajánlói rendszerekkel, hiszen minden komoly cégnél van már ilyen is. Nyilván ez is egy teljesen hagyományos eszköz, ami a történelem kezdete óta működik. Magyarul, „ha ajánlasz egy jó embert és az beválik, megjutalmazunk”. Természetesen ma már komolyan kidolgozott rendszerek léteznek, de a lényege még mindig ez. A gond az, ha már nincs kit ajánlani, mert az ott dolgozók már felélték minden kapcsolati tőkéjüket. Ilyenkor jön el az a pillanat, hogy nyitni kell a piac felé és új eszközöket kell alkalmazni.

Lehet hagyományos hirdetéseket feladni különböző portálokon, de vagy nem jelentkezik senki, vagy aki jelentkezik, az nem jó. Ettől függetlenül érdemes alkalmazni ezt az eszközt, mert soha nem lehet tudni, hogy mikor jelentkezik be egy jó jelölt. A következő logikus lépés a cégek részéről, hogy azokon a fórumokon jelennek meg, ahol a jól képzett szakemberek kommunikálnak egymással.

A szakmai fórumokon lehet passzívan és aktívan is kommunikálni a lehetséges jelöltekkel. Ez alatt azt értem, hogy ezeket az oldalakat használhatjuk, mint hirdetési felületet, de egy-egy szakmai témához hozzá is szólhatunk, vagy kérdéseket tehetünk fel. A lényeg tehát az, hogy ez egy hosszabb folyamat, ahol nem szerencsés rögtön az állás lehetőséggel lerohanni a fórumozókat. Szakmai fórumok, vagy csoportok, manapság már nem csak önállóan működnek, hanem ezrével találhatóak meg a LinkedIn-en, de már a FaceBook-on is.

A legjobban működő cégek nem állnak meg itt, hanem az általuk létrehozott szakmai csoportokat élő szakmai rendezvényekre hívják. Ilyen az Adecco IT Academy, amely például az IT szakemberek karriertervezését rendszeres továbbképzések, előadások és szakmai tesztelések szervezésével támogatja. De lehetne említeni a cégek telephelyein rendezett szakmai nyílt napokat, ahol például különböző belső csoportok tevékenységébe, munkájába lehet betekintést nyerni, miközben az adott terület vezetőjének személyesen tehetünk fel kérdéseket. Egy-egy ilyen rendezvényen a kellemes munkakörnyezet, az érdekes projektek, vagy a mély szakmai hozzáértés nagy hatással lehet az érdeklődőkre és eljuthatnak arra a szintre, hogy elszánják magukat pályázatuk benyújtására. Persze mindez már túlmutat az internetes eszközök világán, de a kommunikáció itt is a világhálón indul.

A vállalati FaceBook és LinkedIn oldalak mellett gyakran találkozunk céges blogokkal, vagy ami még izgalmasabb, olyan blogokkal, amit egy adott cég dolgozói írnak. Ezek az oldalak lazán kötődnek az adott szervezethez, ezért közvetlen hangvételüknek köszönhetően hitelesebbek tudnak lenni, mint egy hivatalos vállalati blog, vagy honlap. Vannak olyan szoftverfejlesztő cégek, ahol szinte mindenki blogol. Sőt, van aki egyszerre több internetes naplót is vezet más és más célból. Az álláspiac szempontjából viszont az a fontos, hogy ezek az írások hogyan tudják felkelteni egy lehetséges pályázó érdeklődését az adott cég iránt. Annyi biztos, hogy egy szakmája iránt elkötelezett szakember érdeklődését egy érdekes blog bejegyzés sokkal jobban felkelti, mint mondjuk egy sablonos álláshirdetés, amelyet valamelyik job board-ra dob fel a munkaadó.

Van még egy érdekes tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy benyomásokat szerezhessenek a céges munkakörnyezetről azok akik nem dolgoznak ott, illetve azok, akiket szeretnének az adott cégek, hogy ott dolgozzanak. Ez az office spotting, magyarul munkahely-turizmus. Lényege, hogy egy blogon, vagy honlapon az irodákról és kapcsolódó helyiségeikről készült fényképeket osztják meg. Nyilván ezt a jelenséget az hívta életre, hogy sokan az alapján hozzák meg döntésüket, hogy elmenjenek-e egy helyre dolgozni, hogy mennyire igényes, vagy sokkal inkább érdekes a munkakörnyezet.

Összefoglalás

Az internet és a ráépülő közösségi oldalak, akárcsak sok minden mást, az álláspiacokat is felpörgették. Ma már eszközök tucatjai teszik lehetővé számunkra, hogy hatékonyan és eredményesen keressünk állást. A munkaadók is számos online trükköt vetnek be, hogy folyamatosan biztosítsák a számukra szükséges emberi erőforrást.

Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni. A cél mindig a személyes kapcsolatfelvétel, amit semmilyen Facebook-os üzenetváltás vagy skype-konferencia nem helyettesíthet. Az internet eszköz csupán, amely segít eljutni a döntéshozókhoz, vagy az ideális jelöltekhez.

  1. Hogyan segítik a blogok az álláskeresést?

Szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában

Első hallásra talán sokkolóan hangzik, hogy karrierépítéshez és álláskereséshez blogot készítsünk. Minek blogot készíteni, amikor ott vannak a jól bevált hagyományos dokumentumok, amikkel lehet pályázni? Az önéletrajznak is van több típusa: kronologikus, funkcionális, sőt hibrid, ha valakit az első kettő nem elégítene ki. Ha pedig valamit végképp nem tudunk beleírni az önéletrajzba, akkor meg ott vannak a kísérő levelek (marketing, motivációs, kapcsolatépítő). Sőt, van ma már LinkedIn profil, Xing profil, Facebook, MySpace, ahol aztán információk tömkelegét tárolhatják magukról az álláskeresők. Ez mind igaz, de mindig lesz olyan pályázó, aki az említett kereteken túl akar lépni és egy saját maga által szerkesztett felületen akar bemutatkozni, és persze mindig lesz olyan munkaadó, aki minél jobban meg akarja ismerni a munkavállalót, mielőtt felveszi.  Arról pedig nem is beszélve, hogy álláskereső napló vezetése mindig is tanácsos volt, annak érdekében, hogy könnyebben nyomon követhessük, hogy mikor kivel találkoztunk, miről tárgyaltunk és mik a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk az állás megszerzése érdekében.

Ma már a blogok az igazi véleményformálók

A „weblogok” ma már mindent behálóznak és nagyobb a befolyásuk, mint az előre szerkesztett céges honlapoknak, vagy az elektronikus sajtónak. A hagyományos naplóból, mint műfajból, nőtték ki magukat. Ugyanúgy, ahogy régen, a blogok lehetnek nyilvánosak, akárcsak azok az úti naplók, amelyek egykor a nyomtatott sajtóban jelentek meg, a nagy gyarmatosítások korában, vagy magánjellegűek, mint például politikusok titkos naplói, amelyekből sokkal jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz, sokszor manipulált jegyzőkönyvekből. Az internetes napló lényege tehát az, hogy időről-időre újabb bejegyzésekkel bővüljön.

Készítsünk karrierépítő blogot!

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő blog egy olyan komplex blog, amely témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani, ahogyan erre már utaltam. Lesz egy privát része, amit csak mi látunk és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük találkozóinkat, interjúinkat. Lesz még egy nyilvános része is, ami gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános rész inkább stratégiai szinten támogat bennünket a karrierépítésben.

Privát bejegyzések a pályázatkövetés és a felkészülés szolgálatában

Nézzük részletesen, hogy mi is kerüljön a privát részbe? Minden telefonbeszélgetés, kapcsolatépítő találkozó és állásinterjú után készítsünk feljegyzéseket. Minél előbb, annál jobb. Ha mást nem is teszünk, csak egy vázlatot készítünk hazafelé a villamoson, vagy vonaton az már nagy segítség lesz ahhoz, hogy otthon aznap, vagy másnap leírjuk naplónkba a történteket. Írjuk be egy SMS-be a címszavakat és posztoljunk mobilunkról blogunk privát részébe. Majd otthon fejtsük ki, hogy pontosan mi volt az interjú forgatókönyve, milyen kérdéseket tettek fel nekünk, arra mit válaszoltunk, milyen hibákat követtünk el, mit kell majd legközelebb másképp csinálnunk, mi az amit kért tőlünk az interjúztató a jövőre vonatkozóan, melyek a következő lépések és mi az érzésünk, a benyomásunk az egészről, úgy általában? Első hallásra lehet, hogy felesleges erőfeszítésnek tűnik mindez, de már az első alkalom után érezni fogjuk a hasznát, hiszen így minden részletet gyorsan visszakereshetünk, sőt ha az egyes cégekhez kapcsolódó bejegyzésekhez egy adott címkét rendelünk, akkor egyetlen lapon végigolvashatjuk teljes történetünket az adott vállalattal kapcsolatban, telefonhívásoktól, az interjúkon át, a visszajelzésekig.

Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a nyilvános bejegyzésekkel? Ezek mi célt szolgálnak?

Nyilvános szakmai bejegyzések

Nos, az elektronikus napló nyilvános része az, ahol olyan terjedelemben és keretek között mutatkozhat be egy jó szakember, amilyenben csak akar.

Legszerencsésebb, ha blogunk gerincét általunk készített szakmai jellegű bejegyzések és cikkek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy csak azoknak a bejegyzéseknek valódi értéke, amelyeket a szerző maga ír. Semmi értelme szakmai hírek, vagy cikkek újbóli ismétlésének, hiszen erre ott van mondjuk a Twitter, a FaceBook, illetve a LinkedIn üzenőfala. Tehát itt nem csupán tartalom megosztásról van szó, hanem valódi szellemi termék alkotásáról, illetve értékteremtésről. Természetesen a modern blogszolgáltatók erre is találtak megoldást, hiszen a bejegyzéseinket szegélyező sávokba tehetünk például blogroll-t, amely kedvenc szakmai blogjainkat szemlézi, vagy RSS dobozokat, amelyekben bizonyos honlapok friss bejegyzéseit listaszerűen jeleníthetjük meg látogatóink számára.

Lehetőségünk van még a blog-gerinccel párhuzamos oldalak létrehozására, amely ideális lehet adatlap, vagy önéletrajz közlésére. Ha az önéletrajznak külön lapot szentelünk, ügyeljünk arra, hogy PDF, vagy DOC formátumban is le lehessen tölteni a kérdéses dokumentumot. Külön lapon jeleníthetjük meg referenciáinkat, projektjeinket, vagy bármit, amit fontosnak tartunk szakmai tevékenységünkkel kapcsolatosan és szeretnénk kiemelt helyen kezelni.

Természetesen bejegyzéseinket is kategorizálhatjuk, címkézhetjük, és kiemelve a blog tetejére tehetjük a legfontosabbakat.

Ez is nagyszerű, de mi haszna, ha ész nélkül gyártjuk a tartalmakat. Mégis hogyan szolgálja ez az álláskeresést?

Karrierépítés népszerű bloggal

A lényeg, hogy figyeljenek fel ránk szakmai körökben, és ha valaki valóban kíváncsi szakmai hátterünkre, akkor az előbb leírt módon elkészített internetes napló rengeteg információval fog szolgálni számára. Mindenekelőtt látni fogja, hogy szeretjük szakmánkat és elkötelezettek vagyunk iránta. Manapság ilyen munkavállalókat keresnek leginkább. Vagyis olyanokat, akik élnek halnak a szakmájukért, hiszen azokra mindig lehet számítani a munkában is, akiknek szinte hobbijuk a szakma.

Persze nem elég tartalmakat gyártani, meg is kell osztani azokat. Ezekre tökéletesen alkalmasak a már említett közösségi oldalak. A legtöbb blogszolgáltató lehetővé teszi számunkra, hogy posztjainkat, akár azonnal megjelenítsük a FaceBook-on, a Twitter-en és a LinkedIn-en is. Ez fordítva is igaz, tehát a blogon és a LinkedIn is megjelenhet az, ami mondjuk a Twitter-en.

Érdemes továbbá blogunkat felvetetni különböző szakmai blog-, illetve honlap-gyűjteménybe is, annak érdekében, hogy szakmai körökben könnyebben ránk találjanak. Lényeg az, hogy az általunk szerkesztett internetes napló mindig fókuszban legyen, amely így már nem is csak az álláskeresés, de egyenesen a karrierépítés szolgálatába fog állni.

Egy karrierépítő blog példája

Hadd állítsam példaként egyik volt MBA csoporttársam internetes naplóját, amely a http://sandor.peterbencze.eu/ link alatt érhető el.

Erről a naplóról elmondhatjuk, hogy lényegre törő, letisztult, átlátható arculattal rendelkezik. A blog törzsét angol nyelvű szakmai cikkek képezik, amelyet kollégái, vagy szaktársai valószínűleg nagy kíváncsisággal olvasgatnak. Vannak itt rövidebb és hosszabb bejegyzések is, de kiemelném a turbinatesztelésről szóló cikket, amely valódi professzionális megközelítést tükröz. Szimpatikus, hogy már a főoldalon van egy fényképes bemutatkozás, hiszen így sokkal barátiabb az egész napló hangulata. Ami még nagyon jó, hogy a szerző részletes önéletrajza az oldalsávon található dobozból közvetlenül letölthető PDF formátumban, továbbá kint van a LinkedIn profilhoz és a privát bloghoz tartozó közvetlen link is. Amit még kiemelnék, az a látogatottsági számláló, amely azonnali visszajelzést ad mind a szerzőnek, mind a látogatónak, hogy mennyire népszerű, vagy releváns a blog. (Persze lehet egy blog gyakran látogatott, ha ebből nem vagyunk képesek hasznot húzni.)

A következő oldal a Skills / Abilities címet kapta, s ennek keretein belül foglalja össze azt, hogy milyen, a munkában hasznosítható képességekkel és készségekkel rendelkezik, továbbá, hogy miként oldja meg a konfliktusokat, mi jellemzi motivációját, a csapatmunkához való hozzáállását és üzleti kultúráját. Nagyon jó hangulatcsináló rész mielőtt az ember tovább ugrana a konkrét szakmai tapasztalatokat tartalmazó Professional Experience fülre.

A szakmai tapasztalatról szóló oldal leginkább egy kronologikus önéletrajzra emlékeztet, amely hordoz magában funkcionális elemeket is. Nagyon szép ívet mutat a karrier, hiszen látszik, hogy nem váltott gyakran, viszont szervezeten belül sokat fejlődött. Ez főleg a Mentor Graphics-nál töltött éveknél látszik, hiszen itt szoftverfejlesztőként indult, majd tesztelési területen folytatta szakmai pályafutását, később pedig tesztelőből lett tesztelési vezető.

Külön oldalt szán a blogger a képzettségnek a Qualification oldalon. Itt nem csak a diplomát adó iskolák szerepelnek, mint az MBA, vagy a villamosmérnöki képzések, hanem a tréningek, nyelvi adottságok, továbbá az IT ismeretek is. Ez jó összefoglaló lehet annak, aki főleg a képzettség oldaláról kívánja megközelíteni a pályázó alkalmasságát.

Végül pedig, hogy még ember közelibb legyen a bemutatkozás, egy külön oldalon ismerkedhetünk meg a naplóíró magánéletének és szabadidős tevékenységének bizonyos részleteivel is.

Mivel ennek az írásnak a keretei nem teszik lehetővé, hogy egy blog elkészítését ismertessük a következő linken találhatjuk a szerkesztés lépéseit, egy konkrét példával illusztrálva: https://spillerlaszlo.wordpress.com/blogkeszites

Összegzés

A blogok szerepe ma már sokkal nagyobb a munka világában, mint gondolnánk. Sok cégnél ma már blogok hálózatán és közösségi oldalakon folyik a céges kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ma fokozottan ki kell használnunk a világháló kínálta lehetőségeket, úgy, hogy azokat a hagyományos eszközökkel kombináljuk. Nem elég blogot készíteni, arra folyamatosan írni is kell, méghozzá olyan cikkeket, amely érdekes lehet az általunk képviselt szakmai közösség számára. A karrierépítés mindig is összetett dolog volt. Nem elég szakmailag jónak lenni, annak is kell látszani és ezt közölni kell a külvilág felé is. Önéletrajzot az ember csak akkor küld valahová, ha aktív álláskereső, viszont szakmai blogot folyamatosan írhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen állás után szaladgálni, hanem mi legyünk azok, akikre rátalálnak, és akiket megkeresnek, ha adódik egy jó lehetőség.

  1. Online álláskeresés, közösségi fejvadászat

Az álláskeresés alapjai az elmúlt években mintsem változtak, inkább az eszközök azok, amelyek megújultak és minden eddiginél több lehetőség felkutatását teszik lehetővé számunkra. Ma már nem nyomtatott formában, borítékba csomagolva, levélcímre, vagy postafiókra küldjük el pályázatunkat, mely általában egy levelet, önéletrajzunkat, esetleg bizonyítványaink másolatát tartalmazza, hanem elektronikus levélben kell jelentkeznünk, vagy nem ritkán űrlapokon töltjük fel dokumentumainkat. Az az idő is elmúlt, amikor mindenki a HVG hasábjait böngészte, ha szeretett volna egy jó állásra jelentkezni, hiszen ma már a különböző álláskereső portálok naponta megújuló hirdetések ezreit kínálják. Ma már az internetes felületeken és közösségi oldalakon történő kapcsolatépítés is hatékonyabb, mint a hirdetésekre való észnélküli jelentkezés, majd a hosszas várakozás, gondolván, hogy „majd felhívnak”. A következőkben azt vesszük számba, hogy az internetes közösségi oldalak miként forradalmasították az álláskeresést, és hogy az általuk kínált eszközöket miként fordíthatjuk saját magunk javára, a sikeres elhelyezkedés érdekében.

Internetes csatornák az üzenet eljuttatására

Vegyük hát számba, hogy milyen csatornák, illetve oldalak vannak, ahol érdemes állást keresni. Első megközelítésben azt mondanám, hogy minden olyan internetes szolgáltatást fel lehetne sorolni, ahol cégek és döntéshozók adatait lelhetjük fel, hiszen ezek birtokában fel is vehetjük velük a kapcsolatot. Tehát a lényeg itt is az, mint régen, hogy kapcsolatok, „hídszemélyek” révén eljussunk ahhoz az emberhez, akivel majd személyesen tudunk találkozni és bemutatkozni neki. Kapcsolatokat lehet építeni blogok, mikroblog szolgáltatások (Twitter), honlapok adatai alapján, szakmai fórumokon, csevegő szolgáltatásokon (Messenger, Skype) keresztül, levelező listák segítségével, közösségi oldalakon (Facebook), de talán a leghatékonyabbak az olyan szakmai közösségi oldalak, mint a LinkedIn, a Xing, az IT2IT, vagy a kevésbé ismert Spoke. Manapság a LinkedIn a legdinamikusabban fejlődő oldal, azonban a Xing már sokkal korábban létezett. De míg az előbbi nemzetközi és 2017-ben 467 millió felhasználója van, addig az utóbbi inkább német nyelvterületen, illetve történelmi gyökerekre visszavezethetően Közép-Kelet Európában terjedt el.

Hídszemélyek és döntéshozók a LinkedIn-en

De nézzük, hogy miként lehet mondjuk a LinkedIn-en állást keresni? Természetesen érdemes feltölteni a profilunkat, amely nem más, mint az önéletrajzunk egy elektronikus változata lesz, sőt ha közvetlenül ide visszük be adatainkat, később akár önéletrajzunk törzsét is elkészítethetjük adatlapunkból, egyetlen gombnyomással. Érdemes a valóságnak megfelelő adatokat megadni, mivel a kamuprofilokat úgyis kiszúrják és ez inkább hátrányunkra, mint előnyünkre fog fordulni, nem is beszélve arról, ha referenciát kérnek majd rólunk, gyorsan kiderül az igazság.

Ha kész a profilunk, akkor érdemes kapcsolataink közé felvenni jelenlegi és volt kollégáinkat, akiken keresztül további kapcsolatokat építhetünk majd, továbbá szakmai csoportokhoz is csatlakozhatunk. Ez még mindig nem sokban különbözik a hagyományos kapcsolatépítéstől, csupán internetes felületen gyorsabban tudunk több emberhez eljutni.

Az sem nagy újdonság, hogy kereshetünk kifejezetten a munkáltatók, cégek által hirdetett állásokra, hiszen erre az álláskereső portálokon is van példa, ahol nem csak közvetítők hirdetnek. Az újdonság talán az, hogy itt rögtön a döntéshozókkal is felvehetjük a kapcsolatot, továbbá tájékozódhatunk arról, hogy kik is dolgoznak, vagy dolgoztak a cégnél, milyen a cég maga, és hová vándorolnak tovább azok, akik eljönnek a cégtől. Tehát a kapcsolatépítés egyenesen kötődik a közvetlen állásajánlatokhoz, így sokkal könnyebbé téve mind az álláskeresők, mind az emberi erőforrás után kutatók dolgát.

Ajánlói rendszerek

Manapság terjednek az olyan oldalak is, ahol nem csak a szakmai kapcsolatépítés miatt, vagy ügyfélkör bővítési szándékkal mennek a felhasználók, hanem kifejezetten a „közösségi fejvadászat” mozgatja őket. Ilyenek például a nemzetközi Zubka, amely nem más, mint egy olyan ajánlói rendszer, ahol a közvetlen ajánló sikerdíjat is kap.

Itt megint csak az jár jól, aki kiterjedt ismeretséggel rendelkezik különböző szakmai körökben, hiszen minél több jó szakembert ajánl egy-egy pozícióra, annál nagyobb az esélye, hogy sikeres közvetítés esetén pénzt kap.

Persze azt látnunk kell, hogy legjobban itt is az oldal üzemeltetője jár, hiszen óriási adatbázist halmoz fel olyan jó szakemberekből, akikért előzőleg már hasonlóan jó szakemberek vállalták a személyes felelőséget.

A személyes találkozó elkerülhetetlensége

Láthatjuk, hogy az internet és a ráépülő közösségi oldalak, akárcsak sok minden mást, az álláspiacokat is felpörgették. Ma már eszközök tucatjai teszik lehetővé számunkra, hogy hatékonyan és eredményesen keressünk állást. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni. A cél mindig a személyes találkozó, amit semmilyen Facebook-os üzenetváltás, csevegés és skype-konferencia nem helyettesíthet. Az internet eszköz csupán, amely segít eljutnunk a döntéshozókhoz, az első benyomás azonban már teljes mértékünkben személyes kisugárzásunkon múlik.

  1. Videó alapú megoldások a HR világában

Az álláskeresés és a munka világában ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy egy jó szakembert, aki több száz vagy több ezer kilométerre tartózkodik attól a helytől, ahová szeretnék elcsábítani, Skype-on interjúztat le leendő munkáltatója. Ennek ellenére vannak még olyan dolgok, amelyek elég szokatlan módon hatnak, de egyre népszerűbbek. Gondoljunk csak egy videó önéletrajzra, vagy egy olyan álláshirdetésre, amelyet videó üzenet formájában tárnak a lehetséges jelentkezők elé. Ebben a cikkben ezeket az lehetőségeket, újításokat és eszközöket vesszük számba.

Videó interjú

Kezdjük a videó interjúval, hiszen talán ez a legelterjedtebb. Kérdés, hogy miért van rá szükség? Nyilván azért, mert a jelöltnek nincs ideje személyes találkozóra, vagy csak komolyabb távolság leküzdése árán jutna el a személyes interjúra, amely szintén késleltetné, hogy megismerkedjünk szakmai hátterével és pályafutásával. Természetesen a személyes interjút nem helyettesítheti semmilyen, kép- és hangátviteli eszköz, ezért a videó interjú egy kompromisszumos megoldás. Igazából több mint egy telefonos interjú és sokkal több információhoz jutunk az adott személyről, de még mindig hiányozni fog a „kézfogás”.

Szerencsére ma már rengeteg olyan eszköz és felhő alapú szolgáltatás létezik, amely segítségével gyorsan lebonyolítható egy videó interjú. Még csak méregdrága videó konferencia rendszerre sincs szükségünk, hiszen a legtöbb eszköz olcsó és könnyen beszerezhető. Elég, ha rendelkezünk egy web kamerával és egy számítógéppel és máris működik a dolog. De a kamerával felszerelt okos telefonok világában még ennél is egyszerűbb dolgunk van, hiszen ott minden hardveres feltétel adott és ráadásul az egész elfér a zsebünkben.

Egyik legnépszerűbb lehetőség a Skype, melynek „fejlesztői elsősorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, a program mint videotelefon és azonnali üzenetküldő is jól megállja a helyét.” De nézzük, hogy miként is működik a gyakorlatban.

Ha Skype-on kívánnak bennünket interjúztatni, akkor ellenőrizzük, hogy telepítve van-e gépünkön a program és hogy be tudunk-e lépni a hozzátartozó azonosítónkkal. Továbbá egy próbahívás keretében nem árt ellenőrizni, mind a kép-, mind a hangátvitel jól működik-e. Ha az internetes sávszélességgel gond van, akkor egyáltalán nem biztos, hogy videó interjú lesz az egészből. Lehet, hogy csak egy internetes telefonos interjúban lesz részünk, de ma már ez egyre kevésbé szokott gond lenni. A Skype nagy előnye, hogy nem csak kép és hang átvitelére alkalmas, hanem szöveges üzenetek és fájlok küldésére. Így ha valamilyen információ nem tiszta, akkor szöveges formában gyorsan átküldhetjük, hogy elkerüljük a félreértést. Ilyen akkor szokott gyakran előfordulni, ha külföldi jelölteket interjúztatunk angolul és nem értik tisztán, hogy az adott álláshoz milyen fizetési kategória tartozik. Ilyenkor az interjúztató begépeli az adott számot a csevegő ablakba és átküldi. Nagyon hasznos még, hogy ha például a jelölt legfrissebb önéletrajza nincs kéznél, akkor azt azonnal át tudja küldeni pdf vagy word formátumú dokumentumként. Az is előfordul, hogy a jelölt nem emlékszik az adott pozíció leírására vagy a tanácsadó egy másikat is a figyelmébe akar ajánlani. Ilyenkor internetes hivatkozások, vagy akár teljes szöveges leírások átküldésére is van lehetőség.

Ha valaki nem akar Skype-ot telepíteni a gépére, akkor rengeteg más hasonló szolgáltatás létezik, amit még igénybe lehet venni videó interjúztatás céljára. Ilyen például a Google+ Hangouts szolgáltatása, de ehhez is kell készítenünk legalább egy Gmail fiókot és telepíteni kell hozzá egy kisebb programot.

Videó alapú tömegtoborzás

Manapság a toborzás egyre nagyobb kihívásokkal küzd, hiszen a magasan képzett szakemberekből és specialistákból, főleg informatikai, mérnöki és pénzügyi területeken napról napra kevesebb jelölt áll rendelkezésre. Ezért egy vállalat sikere nagyban függ attól, hogy a legjobb jelölteket találja-e meg a piacon. A rendelkezésre álló anyagi eszközök is végesek és általában gyorsan kell megtalálni azokat, akik a legjobbak az adott szakmában. Ezért a költséghatékonyság és a hatékony toborzás szerepe egyre nő. Ennek érdekében több rugalmas, automatikusan működő videó alapú tömegtoborzó eszközt is alkottak. Ezek az internetes eszközök lehetővé teszik, hogy az adott jelölt saját maga rögzítse videó interjúját az előre megadott kérdések és követelmények alapján. Ennek a folyamatnak valójában egy videó üzenet lesz a végeredménye. A rögzítés maga automatikus, bármikor elvégezhető, testre szabható, végeredménye pedig további felhasználás érdekében tárolható. Rengeted vállalati HR munkatárs, illetve toborzási tanácsadói küzd azzal a gonddal, hogy bizonyos pozíciókra sok használhatatlan önéletrajz érkezik be különböző csatornákból. Rengeteg időt vesz igénybe mire a kevésbé érdekes pályázatokból kiválasztják azt akit egyáltalán érdemes felhívni telefonon egy előszűrő beszélgetésre, majd behívni egy hosszabb állásinterjúra. Ha esetleg több döntéshozó is szeretne találkozni a jelölttel, akkor hatványozottan jelenik meg ez a probléma. Tehát a videó alapú toborzó eszközök időt takarítanak meg a kiválasztást végző munkatársaknak. De vajon hogyan működnek ezek a gyakorlatban?

Természetesen a toborzónak létre kell hoznia egy saját felhasználói fiókot az adott rendszerben, melybe be is kell jelentkeznie. El kell készítenie egy álláshirdetést, amely kapcsolódhat más egyéb oldalakhoz is, ahol az adott pozíciót hirdetik. A jelöltek pedig a hirdetésben megjelenő linken keresztül tudnak bejelentkezni a rendszerbe, illetve feltölthetik önéletrajzukat is. Ezután a toborzó létrehozza azokat kérdéseket, amelyekre szeretne választ kapni a jelöltektől, továbbá időkorlátokat is szab a válaszadásra. Majd email-ben elküldi a testreszabott interjú meghívót a kiválasztott jelöltek részére. Ezután a jelöltek az adott határidőn belül bármikor és bárhonnét feltölthetik videó üzeneteiket a rendszerbe. Az interjúkérdésekre nem lehet előre felkészülni, illetve sem megszakítani sem újraindítani nem lehet a válaszok közben folyó felvételt. Sajnos a legtöbb eszköznél a jelölteknek visszanézési lehetősége sincs. Ezután a toborzók, illetve a döntéshozók bármikor megnézhetik a jelöltek által rögzített videókat. Ha kell, azokat másokkal is megoszthatják és véleményezhetik is, mely alapján eldönthetik, hogy kit hívnak be személyes interjúra. Ez által elvileg pénzt és időt takarít meg az interjúztató, továbbá gyorsabban megtalálja a legjobb jelölteket az adott pozícióra.

Szerintem ez a lehetőség akkor működik hatékonyan, ha olyan pozíciókba toborzunk tömegesen, ahol nagyban számít a megjelenés, vagy a határozott fellépés. Komolyabb szakértői pozícióknál akár még sértésnek is vehetik, hogy nem személyesen, vagy telefonon keressük meg az adott jelöltet, hanem egyszerűen kap egy email-t, kérve, hogy beszéljen egy géppel, aztán vagy felhívjuk, vagy nem.

Videó álláshirdetés

Egy ideje már próbálkoznak a munkáltatók és a HR szolgáltatók azzal is, hogy közösségi oldalakon vicces képeket, humoros videókat osszanak meg, ezáltal is felhívva magukra a figyelmet a potenciális jelöltek körében. Komolyabb helyeken ezek a videók inkább a cég életében zajló eseményekről szólnak, de vannak olyan kezdeményezések is, amikor karriertippeket, vagy konkrét álláshirdetéseket osztanak meg követőikkel.

Ezek a videók akkor hasznosak, ha nem pusztán az álláshirdetést szövegét olvassuk fel, vagy mondjuk el szóról szóra, hanem valamilyen plusz információt osztunk meg az adott álláslehetőséggel kapcsolatban. Egy ilyen videó elkészítéshez biztosan profi kamerára lesz szükségünk, ha jó benyomást akarunk kelteni a cégünkről.

Javasolnám, hogy ezeket a videó alapú álláshirdetésekre inkább a már szövegesen közzétett pozíció leírások kiegészítőjeként, vagy magyarázataként alkalmazzuk. Tapasztalatból mondom, hogy még így is rengetegen hívnak majd minket telefonon, hogy mondjunk még több információt az állásról, még mielőtt személyes interjúra jönnének. Hiába. A pályázók kíváncsisága kielégíthetetlen, ami érthető is, hiszen mindenki szeretné a számára ideális állást megszerezni.

Videó önéletrajz

A videózás adta lehetőségeket ma már a jelöltek is kihasználják, és sokan úgy készülnek fel az álláskeresésre, hogy bemutatkozó anyagukat videó formájában rögzíti. Van arra is példa, hogy valaki szakmai pályafutásának történetét felmondja egy videóra arra számítva, hogy így könnyebben kelthet jó benyomást a toborzóban, ezért önéletrajzához mellékeli azt. Sokat vitatkoznak arról, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen videó anyagokat készíteni, mivel nem biztos, hogy ez fog minket kiemelni a többi pályázó közül. Arról nem is beszélve, hogy nem valószínű, hogy veszik majd a fáradtságot, hogy egyáltalán megnézzék, amikor a nyomtatott önéletrajzot gyorsan át lehet futni. Elkészítése is sok időt, energiát és felkészülést igényel. Gyakorlásnak viszont kiváló, hiszen egy videó visszanézésével sokszor rájöhetünk, hogy milyen verbális és nonverbális hibákat ejtünk kommunikáció közben.

Vannak olyan cégek is, akik videó önéletrajzok elkészítésére szakosodtak. Természetesen ők azt hangsúlyozzák, hogy azért érdemes ilyen anyagot készítenünk, mert időt és pénzt takaríthatunk meg, hiszen nem kell majd annyit feleslegesen interjúra járnunk, bizalomgerjesztőbbek és meggyőzőbbek leszünk és persze az adott pozícióra gyorsabban kiválasztanak majd minket.

Én azt tanácsolnám, hogy ha csinálunk is videóra felmondott bemutatkozó anyagot, azt ne küldjük szét feleslegesen. Inkább hivatkozzunk rá szakmai blogunkon, vagy a LinkedIn-en és akit érdekel, az úgyis meg fogja nézni.

Leggyorsabban talán a Youtube segítségével vehetünk fel és publikálhatunk magunkról videót. Persze ha jó minőségű anyagot akarunk alkotni, akkor ehhez nem elég egy átlagos web-kamera.

Összegzés

A fenti példák alapján elmondható, hogy a videó alapú megoldásokat ma már széles kőrben alkalmazzák a munkavilágában és akkor még nem is beszéltünk a co-working eszközökről, amelyek a távoli munkavégzést hivatottak megkönnyíteni. Ha csak magát a toborzási és kiválasztási folyamatot nézzük, akkor is azt látjuk, hogy mind a munkáltatók, mind a HR szolgáltatók, mind pedig a jelöltek próbálják minél hatékonyabban kihasználni a videózás adta lehetőségeket, annak érdekekében, hogy időt és energiát spóroljanak meg. Nem utolsó sorban pedig annak érdekében, hogy a cégek megtalálják a legjobb munkavállalókat, a jelöltek pedig megszerezzék a számukra ideális pozíciót.

Kapcsolódó videók:

  1. A karrierépítő blog https://youtu.be/KbK1_gbYMv8
  2. Videóinterjú https://youtu.be/oZc5qCy_KAo