Ismét a Miskolci Egyetemen jártam. Lassan már oda is költözöm, hiszen olyan lelkesedéssel és szeretettel vártak a hallgatók, hogy az előadás jóval elhúzódott a tervezett időtartamnál. A vonatot is majdnem lekéstem visszafelé, de az egyik hallgató Hondájával 10 perc alatt leröpített az állomásra. Közben kicsit féltem, ezért a Miatyánkot mormoltam.
Ami a vonatozást illeti, már-már kezd rutinná válni. Gyorsan elröppen az a két óra amit az IC-n tölt az ember, főleg ha van mobil internet és tud dolgozgatni utazás közben. Mondanom sem kell, hogy volt mit elintézni útközben.
Az előadásra is készültem odafelé, bár nekem már ez is “rutinból” megy. Szokásomhoz híven előző nap mindig felmondom magamnak otthon az előadás anyagát, legalább kétszer. Hiába, csak abból lesz jó szónok, aki azt gyakorolja és tökéletesíti is. Végig az járt a fejemben, hogy akkor jó egy előadás és akkor tetszik a közönségnek, ha abban a segítő szándék nyilvánul meg, nem pedig a nagyképű tanácsadó, aki mindenkinél mindent jobban tud.
A félórás elméleti bevezető után, amely az állásinterjúra való felkészülésről és magáról az állásinterjúról szólt, élőben, kamerák előtt villáminterjúkat rögtönöztünk a résztvevőkkel, amelyeket aztán kötetlenül átbeszéltünk.
Nagyon sok értelmes kérdés vetődött fel és magabiztosan mondhatom, hogy nagyon intelligens hallgatók járnak a Miskolci Egyetemre.
Felmerült például a bruttó és nettó bér kérdése, ami elég fura, hiszen a környező országokban, ha megkérdezik, mennyit keresel, senki sem a bruttóra gondol, hiszen nem abból veszünk kenyeret, meg nem abból fűtünk, vagy tankoljuk a kocsit. Ironikusan úgy fogalmaztam, hogy van bruttó, szuperbruttó, de lassan bevezetik a hiperbruttót is, csak hogy éreztessék velünk, hogy milyen sokba kerülünk a munkáltatónak. Közben meg hét bőrt húz le rólunk az adórendszer.
Ismét előjött az, hogy hol érdemes dolgozni? Multinál, vagy magyar cégnél? Ez elég összetett kérdés, mivel már léteznek magyar alapítású multik is. Egyik hallgató szerint a magyar munkahelyek nyolcvan százalékát magyar vállalkozások teremetik. Szerintem egyébként ez a helyes út. Mindazon által jó dolog multinál dolgozni, hiszen sok mindent megtanul az ember és gyakorolja a nyelvet is, és ez hosszú távon hasznára válik az ott dolgozó szakembereknek, de nagyon fontos az is, hogy végre a saját lábára álljon a magyar gazdaság és ne mindig a külföldi multikra várjunk, hogy ők majd munkahelyeket teremtenek nekünk.
Beszéltünk még protokollról, amelynek nem vagyok a szakértője, de a “kézfogás” témát jól kielemeztük.
Hamarosan megjelennek azok a videók, amelyek az előadásról és a villáminterjúkról készültek, s ezeket kommentálni fogom, továbbá várom, hogy a résztvevők is tegyék meg ezt és tegyenek fel kérdéseket, melyekre itt, a blogon szívesen válaszolok.
Hajrá miskolci egyetemisták, csak így tovább!
The Weblog of Spiller The IT Headhunter 