2. Hangtani alapfogalmak
2.1. A hang, mint jelentéshordozó médium
Fontos, hogy elsőként tisztázzuk, mit is értünk „hang” alatt, hiszen ez a fogalom is olyan hétköznapinak és egyszerűnek tűnő, hogy amikor meg kell fogalmaznunk miről van szó, szinte zavarba jövünk és elgondolkodunk a pontos definíción. Amire biztos, hogy utoljára gondol a hétköznapi ember az a hangnak, mint fizikai jelenségnek a magyarázata. Pedig az elsősorban nem más, mint valamilyen rugalmas közeg mechanikai zavarási állapota, amely a közeg rugalmassága miatt az energia támadási helyén rezgés alakjában jelentkezik és a hatás a rendelkezésre álló térben továbbterjed. A zavarási állapot gáznemű és folyékony közegben nyomásingadozás, míg szilárd testekben lényegesen bonyolultabb alakváltozási folyamat.
Természetesen az embernek elsőként az jut eszébe, hogy „hang az, amit hallunk”. Az ilyen, élettani szempontú megközelítés pontosabb, tudományos megfogalmazása: „a hang füllel érzékelhető inger ”. Következésképpen a hang fizikai szempontból sokkal tágabb fogalom, hiszen vannak olyan hangok amit például semmilyen módon nem vagyunk képesek érzékelni.
Azonban a hanghoz nem egyszerűen biológiai szempontból viszonyulunk, vagyis, hogy „hallom-e a hangot, vagy sem”, hanem annak fontos szerepe van a kommunikációban, s az információszerzésben. Hangélményről beszélünk, amikor megkülönböztetjük a fizikai és az emberi fül által hallható hangokat. Látható tehát, hogy a hang számunkra fontos értelmi, érzelmi és esztétikai hatással is bír, mint jelentéshordozó médium.
Fizikai szempontból az általunk „zaj”-nak nevezett és ártalmasként, zavaróként, valamint kellemetlenként jellemzett hang sem más, mint a többi. Az informatív hanggal szemben az ember számára a zaj redundancia, mindamellett, hogy bizonyos típusai akár komoly sérüléseket is okozhatnak – gondoljunk csak a zajártalomra, s a halláskárosodásra. Ahol nincs élőlény, ott értelmetlen a hangérzet és a zaj fogalma.
Érdekes, hogy míg az egyik személy számára egy bizonyos hang információt hordoz, addig a másikat éppenséggel zavarhatja. Ilyen például a házőrző kutya vad ugatása, ami a szomszéd számára zavaró lehet, főleg éjszaka, viszont a tulajdonos számára fontos jelzés, hogy illetéktelen személy kísérel meg behatolást az adott területre. Ha esztétikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, más és más a megítélése egy zeneműnek, s ebben szerepe van a különböző ízléseknek is. Azonban lehetséges, hogy egy dal, amit egyébként kedvelek, nem tetszik annyira, ha egy kis szobában bömböl. De akár említhetnénk egy szónoklatot is, amely egyeseket lelkesít, mások közömbösek iránta, megint másokban félelmeket kelt.
Látható tehát, hogy a hangot legalább kétféle szempontból érdemes alaposan tanulmányozni. Az egyik egy természettudományos matematikai és fizikai szempont, a másik egy inkább emberközpontú, úgynevezett fiziológiai szempont.
Folytatjuk.
The Weblog of Spiller The IT Headhunter 