Munkaerő piaci helyzet IT szemszögből (2013)

Milyen a jelenlegi munkaerő piaci helyzet?

Az informatikai szektoron belül továbbra is nagy a munkaerőhiány bizonyos területeken. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest nagyobb a mozgás az álláskeresők részéről. A 2012-es év utolsó negyedévében például érezhetően kevesebb jelölt volt aktív kereső, mint most.

Mely szakterületek a legkeresettebbek?

Informatikán belül igen nagy az igény a különböző programozókra, illetve szoftverfejlesztőkre. Ez globális trend és nem csak a magyar piacra igaz. Több ilyen megrendelésünk is jött külföldi Adecco irodáktól az International Mobility programunk keretében is. Jelenleg Írországba és Finnországba keresünk IT szakembereket, így például IT infrastruktúra szakértőket is. Viszont vannak olyan multinacionális nagyvállalatok, ahol már kész alkalmazásokkal és üzleti megoldásokkal rendelkeznek. Ezek a cégek nem az alkalmazásfejlesztésre helyezik a hangsúlyt, hanem a jól bevált eszközök professzionális támogatására. Ennek köszönhetően egyre több az üzlet közeli IT pozíció. Jelenleg a legkeresettebb szakemberek: projektmenedzserek, üzleti elemzők, alkalmazástámogatók, ERP szakértők, üzleti intelligencia szakemberek,  IT security szakértők.

Milyen soft skill-ek kellenek? Mi hiányzik?

Akár szoftverfejlesztőkről, akár alkalmazástámogatókról beszélgetünk, a legfontosabb skill ma már, az üzleti alapú gondolkodás, amely alatt azt értem, hogy még egy programozónak is tisztában kell lennie azzal, hogy az a kódrészlet, amelyen ő dolgozik, miként járul hozzá a vállalat üzleti sikereihez. Fontos még a folyamatos kommunikáció, az ügyfélközpontú gondolkodás, a kreativitás és az is, hogy mind csapatban, mind önállóan hatékonyan tudjanak dolgozni ezek az IT szakemberek. Ami egyébként még mindig nagyon hiányzik, az pontosan az önállóság és a hatékony csapatmunka.

Hogyan küzdenek meg a toborzás nehézségeivel?

A hagyományos „hirdetős” toborzási technikákon túl alternatív módszerekhez folyamodunk. Az IT szektorban nagy szerepe van a közösségi oldalakon és a fórumokon történő toborzásnak. Mi azonban ezen is igyekszünk túl lépni és személyes kapcsolatok építünk az IT szakemberekkel. Ezért hoztuk létre 2011-ben az Adecco IT Academy-t, ahol legutóbb közel száz IT szakemberrel találkozhattunk és beszélgethettünk személyesen. Egyébként a magas színvonalú szakmai előadások mellett saját mini állásbörzést és szerveztünk rendszermérnököknek.

Miért érdemes fejvadászt megbízni?

Egyrészt azért, mert mi csak ezzel foglalkozunk és több időt és energiát tudunk fordítani egy-egy keresési projektre. Ugyanakkor az IT-n belül is van több speciális terület, mellyel külön szakértő tanácsadók foglakoznak és az évek során komoly kapcsolati tőkét alakítottak ki ezekben a szakmai körökben. Tehát viszonylag gyorsan tudunk jelölteket állítani egy-egy pozícióra.

Milyen tendenciák várhatóak az ősszel?

Valószínűleg marad a szoftverfejlesztők iránti magas igény, ugyanakkor már több cég is jelezte, hogy bővíteni szeretne Magyarországon üzlet közeli IT pozíciók területén. Tendencia még, hogy egyre több olyan pozíciót kapunk a külföldi Adecco irodáktól az International Mobility programon belül, amelyet magyar szakemberekkel szeretnének betölteni.

Reklámok

Üzleti elemző állás – videó

IT security állás – videó

Álláspiaci trendek az informatikában – Computerworld

2012. január 25-én, elindult az a cikksorozat a Computerworld-ben, amely havonta elemzi az informatikai álláspiac trendjeit Spiller László szemszögéből, aki az Adecco vezető tanácsadója.

Álláspiaci trendek az informatikában – 2012 első negyedéve

1.       Bevezetés

A 2009-es mélypontot követően2010 afellendülés éve volt, majd 2011-ben határozottan megnőtt az IT szakemberek iránti igény az álláspiacon. Az igény csak növekedni látszik 2012-ben és a kedvezőtlen gazdasági hírek ellenére nemcsak a nagy, de a kisebb cégek is folyamatos bővítésben gondolkodnak. Ezzel párhuzamosan nő a jól képzett IT szakemberek hiánya is, melyet egyelőre a környező országokból nagy tömegekben nem tudnak pótolni a magyar informatikai cégek. Az elvándorlás külföldi cégekhez most is létező jelenség, de nem olyan mértékben, mint például az egészségügyben. Sokkal inkább létező tendencia, hogy a nyugaton erősödő gazdasági válság hatására külföldi cégek hoznak Magyarországra újabb pozíciókat, mivel itt olcsóbb a munkaerő.

2.       Visszatekintés 2011-re

Az Adecco vezető tanácsadója szerint, a piacnak azon a szegmensén, amelyre rálátása van, 2010-ben az álláskereső IT szakemberek 40%-a termeléshez, illetve kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó informatikai pozícióban talált új munkahelyet, 35%-uk pedig IT infrastruktúra szolgáltatói területen, míg 25%-uk szoftverfejlesztői területen.

2011-ben egyértelműen az IT infrastruktúra irányába billentek el az arányok, hiszen az állást váltó informatikusok 85%-a rendszermérnöki, vagy rendszergazdai vonalon mozgott. IT infrastruktúra területen belül taroltak az IT security szakemberek, a CCIE képesítéssel bíró hálózati rendszermérnökök, a szkriptelési tapasztalattal rendelkező Windows és Unix szakértők, az Oracle adatbázis szakértők, továbbá az üzleti információs- és ERP rendszerek specialistái.

Bár a 2011-ben nyíló IT pozíciók legalább fele még mindig termeléshez, kutatás-fejlesztéshez és szoftverfejlesztéshez kapcsolódott, az egyre növekvő szakember hiány miatt ezeket a pozíciókat sokkal nehezebben töltötték be a vállalatok, mint 2010-ben.

2011 második félévének legérdekesebb tendenciája, hogy nőt a vezetői keresések száma azoknál a cégeknél, akik külföldről (USA, UK, Hollandia) helyeznek át IT pozíciókat. Ezek a szakmai vezetői pozíciók szintén IT infrastruktúra területkehez kötődnek: hálózatok, IT security, IT projektmenedzsment. Az Adecco által elhelyezett IT szakemberek egyharmada vezetői szintű pozícióba került 2011-ben.

3.       Mi várható 2012-ben?

Az Adecco vezető tanácsadója szerint partnereik több száz IT pozíciót szeretnének betölteni 2012-ben, ezért további szoftverfejlesztői és rendszermérnöki pozíciót hoznak az országba. A legnagyobb bővülések IT területen a banki- pénzügyi szektorban, a termelő- gyártó szektorban továbbá az informatikai szolgáltatói és tanácsadói szektorban várhatóak.

De nézzük meg, hogy konkrétan milyen szakembereket keresnek 2012 első negyedévében azok a vállalatok, akik a tanácsadó cégeken akarják megoldani emberi erőforrás problémáikat?

Továbbra is óriási az igény kutatási-fejlesztési területen a beágyazott rendszerek fejlesztői és tesztelői iránt. Belőlük a legnagyobb a hiány jelenleg a hazai piacon, de hozzá kell tenni, hogy bérezésük nem áll mindig arányban az általuk képviselt tudássalés a megszerzett tapasztalattal. Itt akár pályakezdők is labdába rúghatnak, de erős villamosmérnöki, C programozói, vagy assembly programozási alapokkal kell rendelkezniük. A bérek itt bruttó 250 és 500 ezer forint között alakulnak, tapasztalattól függően.

Üzleti alkalmazásfejlesztő vonalon főleg .NET fejlesztőket keresnek az évelején, ami szinte mindig sláger téma. Míg régen ragaszkodtak a cégek az alkalmazotti státuszhoz, mostanság már beérnék alvállalkozókkal is. Egy profi C# fejlesztő bruttó 7-800 ezer forintot is haza vihet havonta, de alvállalkozóként akár ennél 20%-kal is többet számlázhat. Friss diplomások itt is szóba jöhetnek, de csak azok, aki egyetemi, vagy privát projekteken is dolgoztak, nem csak a kötelező vizsgafeladatokon.

Van olyan partnerünk, aki számos rendszermérnököt és adatbázis specialistát szeretne felvenni az első három hónapban alkalmazásmenedzsment, üzleti információs rendszerek, valamint üzleti elemzői területekre. Ezeknél a pozícióknál főleg pénzügyi, üzleti, HR és logisztikai alkalmazások vannak fókuszban. A feladat pedig ezen alkalmazások bevezetése, lecserélése és folyamatos működésük biztosítása. Nagy hangsúly van továbbá a globális üzleti felhasználókkal és fejlesztőkkel való kommunikáción. Ezekben a pozíciókban a bérek bruttó 600-800 ezer forint körül alakulnak, tapasztalattól és tudástól függően.

SAP területre is keresünk szakembereket ezekben a hónapokban. Kezdve az SAP támogatókkal, az SAP tanácsadókon át, egészen az SAP infrastruktúra szakértőkig. A tanácsadók esetében olyan szakemberekről beszélünk, akik rendszerkonfigurálásban és rendszer bevezetésben szereztek nagy tapasztalatot. Itt megfordulni látszik az a szokás, hogy az illető „beszámláz”, így főleg állandó alkalmazotti státuszban gondolkodnak a munkaadók. A fizetések itt nagyon változóak a pozíció szintjétől függően, de a plafon itt is bruttó 800 ezer körül van.

Folytatódik a rendszermérnökök iránti igény erősödése a 2012-es év elején is, amit jól mutat, hogy több olyan cég is van például géntechnológia, vagy ipari automatizálás területén, aki ilyen embert keres. Ezek általában olyan kulcspozíciót betöltő rendszergazdák, akik bár csapatot nem vezetnek, felelősségi körüket tekintve vezetői szinten állnak. Fontos követelmény velük szemben a sokoldalúság, de erős szakmai háttérrel kell rendelkezniük valamilyen területen, úgy mint hálózatok, szerverek, virtualizáció, felhő alapú szolgáltatások vagy IT biztonság. Itt is globális csapat tagjaként kell helytállni, miközben külső szolgáltatókkal kell kapcsolatot tartani. Legfőbb erény ezen a területen a jó probléma megoldás. Ezekben a pozíciókban bruttó 6-700 ezret fizetnek, de általában magasabb egyéb juttatásban is részesülnek ezek a kollégák, mint egy átlag informatikus.

Vezetői szintű IT pozícióból is sok várható, hiszen már most több embert keresünk projektvezetői, programmenedzseri, tesztelési vezető, operációs vezetői, fejlesztési vezető és vezető rendszergazdai állásokba. Ezeknek a szakembereknek is profinak kell lennie az informatika valamelyik területén, hiszen ma már szakmai háttér nélkül nincs vezetői pozíció. Nekik is nemzetközi környezetben kell dolgozniuk, globális infrastruktúra, IT security és üzleti rendszerekhez kapcsolódó projekteken. Ők első körben sokszor házon belüli megoldásokon dolgoznak, majd ha azok jól beválnak, akkor értékesítik azokat külső partnerek számára is. Munkaidő tekintetében sokszor elég rugalmasnak kell lenniük, alkalmazkodva más országok kollégáinak időbeosztáshoz. Cserébe alkalmanként otthonról, távmunkában is lehet dolgozni, ha az illető megteremti saját maga számára annak körülményeit.

A felsorolt pozíciók mindegyikére érvényes, hogy folyékony angol nyelvtudás, nyelvvizsga és befejezett diploma szükséges a betöltésükhöz. Ezek hiányában ma már el sem fogadják a pályázatokat. Ennek érdekében az Adecco-nál már az előszűrés és az interjú is angolul folyik, továbbá a diplomát is be kell mutatni.

4.       Összegzés

2012 első negyedévében tehát folytatódik a 2011-es tendencia, miszerint nagy az igény a szoftverfejlesztők iránt, de nagy bővülések várhatóak IT infrastruktúra területen is, mellyel párhuzamosan nő a vezetői keresések száma. Ennek az oka főleg abban keresendő, hogy rengeteg pozíciót Magyarországon nyitnak meg, mivel itt alacsonyabbak a bérköltségek, viszont kiváló színvonalat képvisel az IT munkaerő. Az IT szakemberek kiválasztása egyre nagyobb körültekintést igényel, annak érdekében, hogy a tervezett felvételeket időben meg lehessen tenni, ezért a bővülés előtt álló vállalatok előnyben részesítik azokat a HR szolgáltató cégeket, ahol szakértő tanácsadók dolgoznak. Az Adecco eredményei azt mutatják, hogy a szakmai alapú tanácsadásnak köszönhetően, egyre  eredményesebb az IT pozíciók betöltésében.

A teljes cikk grafikonokkal, nyomtatott formában olvasható: Computerworld XLIII. évfolyam 03-04. szám

Simonyi Szakesten jártam

A héten a BME-n jártam, a Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai Estjén, melyen 250 informatika szakos hallgató találkozhatott Magyarország azon legsikeresebb cégvezetőivel, akik szintén az egyetem falain belül tanultak. A rendezvény célja az volt, hogy a hallgatóknak kedvet csinálják a külföldi csereprogramokhoz és tapasztalatszerzéshez, mely hosszútávon a magyarországi kutatás-fejlesztés versenyképességét növeli. A vendégek kerekasztal beszélgetés formájában, amolyan anekdotázós stílusban számoltak be külföldön megszerzett tapasztalataikról, s arról, hogy az miként tette őket és vállalkozásaikat sikeressé.

Az előadóterem 18 órára teljesen megtelt, és sokaknak nem jutott ülőhely, így csak 18.15-kor nyitotta meg a beszélgetést Kollár Ferenc (Microsoft) az est moderátora.

Az ülési sorrend a következő volt:

  • Ésik Róbert (Nokia Siemens Networks)
  • Kürti Sándor (Kürt Zrt.)
  • Vajta László (BME)
  • Drajkó László (Microsoft)
  • Várady Péter (evosoft Hungary)

Első körben mindenki bemutatkozott, mondott néhány szót cégéről, de a száraz számok mellett már ekkor rengeteg poén hangzott el, amely végigkísérte az egész estét, hihetetlenül jó hangulatot varázsolva a terem fülledt levegőjébe. Kürti Sanyi bácsiról már ekkor kiderült, hogy felülmúlhatatlan humora van, és azt kell, hogy mondjam, hogy ő volt az este Jolly Joker-e, amit elsőre nem is gondolna az átlagember egy Széchenyi Díjasról és az Év Üzletemberéről.

A megjelent menedzserekről kiderült, hogy egytől egyig dolgoztak külföldön hosszabb-rövidebb ideig. A kommunista rendszer alatt nagy dolognak számított, ha valaki külföldön dolgozhatott. Az is nagy szó volt, ha valaki a Szovjetunióba ment, hiszen ott a magyar fizetés többszörösét tehette zsebre. Aztán a változás évei után már könnyebben lehetett külföldön munkát vállalni és az ott tanultak birtokában hazatérni. Az lett sikeres, aki céltudatosan viselkedett és folyamatosan tanult a kiküldetések alatt.

Érdekes, hogy az eminensek között ült egy olyan ember is, aki bevallása szerint közepesen teljesített az egyetemen, de jól teljesített a koleszban. Drajkó László, aki „már úgy született, hogy nevében ott a Dr.”, elmondta, hogy szerinte a kollégiumok Magyarország legjobb szoftszkill központjai, ahol meglehet tanulni a csapatmunkát, a szervezést, a kommunikációt, az érvelést és mindent, amit az egyetemeken egyáltalán nem tanítanak.

Várady Péter szerint azért jó ha valaki szakmai pályafutását külföldön kezdi, mert teljes látásmódbeli változáson megy keresztül és új emberként jön vissza. Az ember egy csomó plusz dolgot kap amikor új városokat, új kultúrákat és új embereket ismer meg, a szakmai újdonságokról nem is beszélve.

Kürti Sanyi bácsi, aki egyébként egy veszprémi ember, elmondta, hogy ő négyszer volt külföldön, eddig 2 munkahelye volt, a Százhalombattai Olajfinomító és persze a Kürt Zrt. 30 évesen ment a Szovjetunióba egy villamosmérnöki probléma kidolgozására és mivel volt konkrét célja, jól is érezte ott magát. Fizetése a hazai 20-szorasa volt, de ennek ellenére haza akarta jönni munkája végeztével. Aztán Angliába ment célszámítógépet programozni, ahol elmesélte, hogy kerékbilincset tettek a Ladájára, amit 60 fontért vettek volna le, de neki csak 200 magyar forintja volt, így végül fizetés nélkül elengedték, mivel a vízuma is lejárt. A legnagyobb élménye azonban Japán volt, ahol egy zseniálisan őrült kolléga elektronikus fityfirittyét akarták eladni, de elbukták, mert fogalmuk nem volt az ottani üzleti kommunikációról és protokollról. Legnagyobb szerelme mégis az USA lett, az alkotmány és az állandó újrakezdés lehetősége miatt.

Várady szerint nyugaton sokkal inkább projektekben és célorientáltabban gondolkodnak, mint idehaza. Itthon sokszor még a változtatást sem merik felvállalni, holott új technológiákat kellene külföldről behozni.

Ésik ehhez hozzátette, hogy az említett szoftszkillek tekintetében a magyar oktatási rendszer gyenge, bár szakmai szempontból nagyon erős embereket képzünk. A legnagyobb baj az, hogy nem tudunk kiállni a véleményünk mellett, s nem tudunk jól vitatkozni.

Drajkó szerint csakis öntevékeny körökben lehet az említett képességeket, készségeket fejleszteni. Azt megtanítja nekünk az egyetem, hogy hogyan tanuljunk, és hogyan oldjunk meg feladatokat, de a problémakezelést egyáltalán nem. Nyugaton első sorban olyan kérdésekre várnak választ a hallgatóktól, hogy „Milyen problémán akarsz dolgozni?” vagyis „Mivel akarod az emberiség helyzetét javítani?”, illetve „Hogyan akarod megváltoztatni a világot?”, míg itthon erre a szintre el sem jutunk, pedig ezek alap dolgok.

Vajta elmondta, hogy külföldön tesztelésre kerül az ember alkalmazkodó képessége és az, hogy képes-e jól eladni magát, vagy sem. Ilyenkor előjönnek a másodlagos, nem gyakorlott tulajdonságok, amelyeket elkezdünk használni. Azok, akik külföldről jönnek haza, magabiztosabbak. A kollégium is hasonló személyiségformáló, hiszen kiszakadunk az otthoni környezetből. És ami nagyon fontos, hogy azért is érdemes céltudatosan tanulni a nyelvet is külföldön, mert egy erős nyelvtudás egy második diplomának számít.

Kürti Sándor, aki saját bevallása szerint hosszú ideg verbálisan zárkózott volt és emiatt sokáig hátrányt szenvedett, elmesélte, hogy bár egyéniben az európai mérnökök jobbak, a japánok csapatban jobbak és ezen a területen van mit tanulnunk tőlük, főleg nekünk, ahol még az európai átlagnál is rosszabb a csapatban való együttműködés. Elmesélte azt is, hogy míg a Harvardon végzett szakemberek egyértelműen megfogalmazzák, hogy szeretnének maradandót alkotni, addig a magyar egyetemisták között ez egyáltalán nem életcél.

A vendégek rengeteg könyvet ajánlottak a hallgatóknak, amelyek a sikerről, üzletről és menedzsmentről szóltak, de én csak kettőt emelnék ki a hosszú listából. Vajta László Magyarország történelmét ajánlotta, mert szerinte elszomorító, hogy milyen gyengék a hallgatók hon- és történelem ismeretei. Ésik Róbert pedig egy ősi művet, A háború művészete című könyvet ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Vajta azzal folytatta, hogy igazából több külföldi csereprogramot tudnak ajánlani, mint amit a hallgatók ténylegesen igénybe vesznek, s ez annak köszönhető, hogy kicsi a hallgatói mobilitás, tehát az marad itthon aki nem akar külföldre menni. Bizony nagy hiba kihagyni a külföldi lehetőségeket, hiszen tanulni csak a komfortzónánkon kívül vagyunk képesek.

Arra a vendégek közül többen figyelmeztették az egyetemistákat, hogy azzal a több ezer indiai és kínai szakemberrel, akik jelenleg szerzik PhD és doktori fokozataikat Amerika leghíresebb egyetemein, nagyon nehéz lesz versenyezni a jövőben és csak akkor leszünk képesek győzni, ha tudunk mást és maradandót alkotni, miközben jól el is tudjuk adni azokat.

Kürti megjegyezte, hogy Magyarországon elterjedt az a szemléletmód, hogy sok pénzt csak lopni lehet, pedig ez nem igaz. Sok pénzt csakis sok és jó minőségű munkával lehet keresni.

Drajkó elmesélte, hogy ő sok olyan emberrel találkozott, akik nagyon gazdag emberek, például sejkek nagyon okos gyerekei voltak és dolgoztak. Dolgoztak annak ellenére, hogy nem voltak rászorulva, de szerettek volna valami maradandót alkotni. Tudták, hogy mi a dolguk és hogy milyen út vezet oda.

Végül szóba jött a munka és a család összhangjának a kérdése, vagyis, hogy nem megy-e a munka családi élet rovására. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy azért még nem ment tönkre egy család sem, ha valaki sokat dolgozott és szerette amit csinált. Gond akkor van, ha valaki nem érzi jól magát a munkahelyén és feszültséget családi környezetben vezeti le.

Kürti szerint ha az ember nem esik pofára, nem is tud elérni sikereket. A ma vesztesei a holnap nyertesei, vagyis aki ma csődbe megy, holnap még lehet milliárdos. A legfontosabb azonban, hogy ne a közvetlen munkáltatókat tartsuk kenyéradónknak, hanem a partnereinket, vevőinket, hiszen ők biztosítják számunkra a biztos munkahelyet megrendeléseik által.

Az előadás során 12 oldalt jegyzeteltem, hiszen rengeteget lehetett tanulni az elhangzottakból. A lényeg, hogy érdemes külföldön munkatapasztalatot szerezni, majd egy teljesen új szemléletmód és erős nyelvtudás birtokában hazatérni, annak érdekében, hogy hozzájáruljunk hazánk fejlődéséhez. Természetesen ma már a fejlődésnél sokkal nagyobb a tét, hiszen nekünk hamarosan nemcsak a nyugati világgal, hanem Kínával és Indiával is kell versenyeznünk, erre pedig csak olyan szakemberek képesek, akik erős nyelvtudással rendelkeznek, céltudatosak, képesek saját és hazájuk érdekeit megvédeni, tudnak vitatkozni ha kell, és mindenek előtt képesek együtt dolgozni az elérendő sikerek érdekében.

Társszerzőket keresek!

Olyan, szakmájuk iránt elhivatott informatikai/mérnöki/gazdasági szakemberek jelentkezését várom, akik szívesen résztvennének társszerzőként blogom szerkesztésében.

Jelentkezni a hozzászólásokban lehet, névvel és email címmel, megjelölve a készítendő szakmai cikkek témáit.

A legjobb cikkek esetében lehetőség lesz azok publikálására hazai és nemzetközi nyomtatott és online szakmai folyóiratokban.

Szeretnél külföldön dolgozni?