Karriermenedzsment nem csak informatikusoknak 9.2 – Szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában

Sze14 Szerző: László Adrián Spiller

Első hallásra talán sokkolóan hangzik, hogy karrierépítéshez és álláskereséshez készítsünk blogot és a legtöbb HR-es azt mondja majd rá, hogy „Úristen, megint egy sült bolond, aki egy újabb képtelen ötlettel áll elő…”. Minek blogot készíteni, amikor ott vannak a jól bevált hagyományos dokumentumok, amikkel lehet pályázni? Az önéletrajznak is van több típusa: kronologikus, funkcionális, sőt hibrid, ha valakit az első kettő nem elégítene ki. Ha pedig valamit végképp nem tudunk beleírni az önéletrajzba, akkor meg ott vannak a kísérő levelek (marketing, motivációs, kapcsolatépítő). Sőt, van ma már LinkedIn profil, Xing profil, Facebook, MySpace, ahol aztán információk tömkelegét tárolhatják magukról az álláskeresők. Ez mind igaz, de mindig lesz olyan pályázó, aki az említett kereteken túl akar lépni és egy saját maga által szerkesztett felületen akar bemutatkozni, és persze mindig lesz olyan munkaadó, aki minél jobban meg akarja ismerni a munkavállalót, mielőtt felveszi. Arról pedig nem is beszélve, hogy álláskereső napló vezetése mindig is tanácsos volt, annak érdekében, hogy könnyebben nyomon követhessük, hogy mikor kivel találkoztunk, miről tárgyaltunk és mik a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk az állás megszerzése érdekében.

Ma már a blogok az igazi véleményformálók

A „weblogok” ma már mindent behálóznak és nagyobb a befolyásuk, mint az előre szerkesztett céges honlapoknak, vagy az elektronikus sajtónak. A hagyományos naplóból, mint műfajból, nőtték ki magukat. Ugyanúgy, ahogy régen, a blogok lehetnek nyilvánosak, akárcsak azok az úti naplók, amelyek egykor a nyomtatott sajtóban jelentek meg, a nagy gyarmatosítások korában, vagy magánjellegűek, mint például politikusok titkos naplói, amelyekből sokkal jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz, sokszor manipulált, jegyzőkönyvekből. Az internetes napló lényege tehát az, hogy időről-időre újabb bejegyzésekkel bővüljön.

Készítsünk karrierépítő blogot!

A blognak több típusa létezik. Beszélhetünk többek között személyes, tematikus, elmélkedő, közös, politikai és vállalati blogokról. Az általunk szerkesztendő karrierépítő blog egy olyan komplex blog, amely témáját tekintve az álláskeresésre, a szakmai előmenetelre koncentrál és bejegyzéseivel is azt támogatja. Két fő részre lehet osztani, ahogyan erre már utaltam. Lesz egy privát része, amit csak mi látunk és segít bennünket abban, hogy nyomon kövessük találkozóinkat, interjúinkat. Lesz még egy nyilvános része is, ami gyakorlatilag bárki számára elérhető és böngészhető a világhálón. Míg a privát rész inkább az aktív álláskeresést támogatja, addig a nyilvános rész inkább stratégiai szinten támogat bennünket a karrierépítésben.

Privát bejegyzések a pályázatkövetés és a felkészülés szolgálatában

Nézzük részletesen, hogy mi is kerüljön a privát részbe? Minden telefonbeszélgetés, kapcsolatépítő találkozó és állásinterjú után készítsünk feljegyzéseket. Minél előbb, annál jobb. Ha mást nem is teszünk, csak egy vázlatot készítünk hazafelé a villamoson, vagy vonaton az már nagy segítség lesz ahhoz, hogy otthon aznap, vagy másnap leírjuk naplónkba a történteket. Írjuk be egy SMS-be a címszavakat és posztoljunk mobilunkról blogunk privát részébe. Majd otthon fejtsük ki, hogy pontosan mi volt az interjú forgatókönyve, milyen kérdéseket tettek fel nekünk, arra mit válaszoltunk, milyen hibákat követtünk el, mit kell majd legközelebb másképp csinálnunk, mi az amit kért tőlünk az interjúztató a jövőre vonatkozóan, melyek a következő lépések és mi az érzésünk, a benyomásunk az egészről, úgy általában? Első hallásra lehet, hogy felesleges erőfeszítésnek tűnik mindez, de már az első alkalom után érezni fogjuk a hasznát, hiszen így minden részletet gyorsan visszakereshetünk, sőt ha az egyes cégekhez kapcsolódó bejegyzésekhez egy adott címkét rendelünk, akkor egyetlen lapon végigolvashatjuk teljes történetünket az adott vállalattal kapcsolatban, telefonhívásoktól, az interjúkon át, a visszajelzésekig.

Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a nyilvános bejegyzésekkel? Ezek mi célt szolgálnak?

Nyilvános szakmai bejegyzések

Nos, az elektronikus napló nyilvános része az, ahol olyan terjedelemben és keretek között mutatkozhat be egy jó szakember, amilyenben csak akar.

Legszerencsésebb, ha blogunk gerincét általunk készített szakmai jellegű bejegyzések és cikkek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy csak azoknak a bejegyzéseknek valódi értéke, amelyeket a szerző maga ír. Semmi értelme szakmai hírek, vagy cikkek újbóli ismétlésének, hiszen erre ott van mondjuk a Twitter, a FaceBook, illetve a LinkedIn üzenő fala. Tehát itt nem csupán tartalom megosztásról van szó, hanem valódi szellemi termék alkotásáról, illetve értékteremtésről. Természetesen a modern blog szolgáltatók erre is találtak megoldást, hiszen a bejegyzéseinket szegélyező sávokba tehetünk például blogroll-t, amely kedvenc szakmai blogjainkat szemlézi, vagy RSS dobozokat, amelyekben bizonyos honlapok friss bejegyzéseit listaszerűen jeleníthetjük meg látogatóink számára.

Lehetőségünk van még a blog-gerinccel párhuzamos oldalak létrehozására, amely ideális lehet adatlap, vagy önéletrajz közlésére. Ha az önéletrajznak külön lapot szentelünk, ügyeljünk arra, hogy PDF, vagy DOC formátumban is le lehessen tölteni a kérdéses dokumentumot. Külön lapon jeleníthetjük meg referenciáinkat, projektjeinket, vagy bármit, amit fontosnak tartunk szakmai tevékenységünkkel kapcsolatosan és szeretnénk kiemelt helyen kezelni.

Természetesen bejegyzéseinket is kategorizálhatjuk, címkézhetjük, és kiemelve a blog tetejére tehetjük a legfontosabbakat.

Ez is nagyszerű, de mi haszna, ha ész nélkül gyártjuk a tartalmakat. Mégis hogyan szolgálja ez az álláskeresést?

Karrierépítés népszerű bloggal

A lényeg, hogy figyeljenek fel ránk szakmai körökben, és ha valaki valóban kíváncsi szakmai hátterünkre, akkor az előbb leírt módon elkészített internetes napló rengeteg információval fog szolgálni számára. Mindenekelőtt látni fogja, hogy szeretjük szakmánkat és elkötelezettek vagyunk iránta. Manapság ilyen munkavállalókat keresnek leginkább. Vagyis olyanokat, akik élnek halnak a szakmájukért, hiszen azokra mindig lehet számítani a munkában is, akiknek szinte hobbijuk a szakma.

Persze nem elég tartalmakat gyártani, meg is kell osztani azokat. Ezekre tökéletesen alkalmasak a már említett közösségi oldalak. A legtöbb blog szolgáltató lehetővé teszi számunkra, hogy posztjainkat, akár azonnal megjelenítsük a FaceBook-on, a Twitter-en és a LinkedIn-en is. Ez fordítva is igaz, tehát a blogon és a LinkedIn is megjelenhet az, ami mondjuk a Twitter-en.

Érdemes továbbá blogunkat felvetetni különböző szakmai blog-, illetve honlap-gyűjteménybe is, annak érdekében, hogy szakmai körökben könnyebben ránk találjanak. Lényeg az, hogy az általunk szerkesztett internetes napló mindig fókuszban legyen, amely így már nem is csak az álláskeresés, de egyenesen a karrierépítés szolgálatába fog állni.

Egy karrierépítő blog példája

Hadd állítsam példaként egyik volt MBA csoporttársam internetes naplóját, amely a http://sandor.peterbencze.eu/ link alatt érhető el.

Erről a naplóról elmondhatjuk, hogy lényegre törő, letisztult, átlátható arculattal rendelkezik. A blog törzsét angol nyelvű szakmai cikkek képezik, amelyet kollégái, vagy szaktársai valószínűleg nagy kíváncsisággal olvasgatnak. Vannak itt rövidebb és hosszabb bejegyzések is, de kiemelném a turbinatesztelésről szóló cikket, amely valódi professzionális megközelítést tükröz. Szimpatikus, hogy már a főoldalon van egy fényképes bemutatkozás, hiszen így sokkal barátibb az egész napló hangulata. Ami még nagyon jó, hogy a szerző részletes önéletrajza az oldalsávon található dobozból közvetlenül letölthető PDF formátumban, továbbá kint van a LinkedIn profilhoz és a privát bloghoz tartozó közvetlen link is. Amit még kiemelnék, az a látogatottsági számláló, amely azonnali visszajelzést ad mind a szerzőnek, mind a látogatónak, hogy mennyire népszerű, vagy releváns a blog. (Persze lehet egy blog gyakran látogatott, ha ebből nem vagyunk képesek hasznot húzni.)

A következő oldal a Skills / Abilities címet kapta, s ennek keretein belül foglalja össze azt, hogy milyen, a munkában hasznosítható képességekkel és készségekkel rendelkezik, továbbá, hogy miként oldja meg a konfliktusokat, mi jellemzi motivációját, a csapatmunkához való hozzáállását és üzleti kultúráját. Nagyon jó hangulatcsináló rész mielőtt az ember tovább ugrana a konkrét szakmai tapasztalatokat tartalmazó Professional Experience fülre.

A szakmai tapasztalatról szóló oldal leginkább egy kronologikus önéletrajzra emlékeztet, amely hordoz magában funkcionális elemeket is. Nagyon szép ívet mutat a karrier, hiszen látszik, hogy nem váltott gyakran, viszont szervezeten belül sokat fejlődött. Ez főleg a Mentor Graphics-nál töltött éveknél látszik, hiszen itt szoftverfejlesztőként indult, majd tesztelési területen folytatta szakmai pályafutását, később pedig tesztelőből lett tesztelési vezető.

Külön oldalt szán a blogger a képzettségnek a Qualification oldalon. Itt nem csak a diplomát adó iskolák szerepelnek, mint az MBA, vagy a villamosmérnöki képzések, hanem a tréningek, nyelvi adottságok, továbbá az IT ismeretek is. Ez jó összefoglaló lehet annak, aki főleg a képzettség oldaláról kívánja megközelíteni a pályázó alkalmasságát.

Végül pedig, hogy még ember közelibb legyen a bemutatkozás, egy külön oldalon ismerkedhetünk meg a naplóíró magánéletének és szabadidős tevékenységének bizonyos részleteivel is.

Mivel ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé, hogy egy blog elkészítését ismertessük a következő linken találhatjuk a szerkesztés lépéseit, egy konkrét példával illusztrálva: https://spillerlaszlo.wordpress.com/blogkeszites

Össszegzés

A blogok szerepe ma már sokkal nagyobb a munka világában, mint gondolnánk. Ez a cikk csak a karrierépítésre és az álláskeresésre koncentrál, de sok cégnél ma már blogok hálózatán és közösségi oldalakon folyik a céges kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ma fokozottan ki kell használnunk a világháló kínálta lehetőségeket, úgy, hogy azokat a hagyományos eszközökkel kombináljuk. Nem elég blogot készíteni, arra folyamatosan írni is kell, méghozzá olyan cikkeket, amely érdekes lehet az általunk képviselt szakmai közösség számára. A karrierépítés mindig is összetett dolog volt. Nem elég szakmailag jónak lenni, annak is kell látszani és ezt közölni kell a külvilág felé is. Önéletrajzot az ember csak akkor küld valahová, ha ég a ház, viszont szakmai blogot folyamatosan írhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen állás után szaladgálni, hanem mi legyünk azok, akikre rátalálnak és akiket megkeresnek, ha adódik egy jó továbblépési lehetőség.

Karriermenedzsment informatikusoknak 8. – Béralku, bértárgyalások

jún1 Szerző: László Adrián Spiller

A kompenzációs csomag és a fizetési elvárás meghatározása

Mielőtt ajánlatot kapnánk, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi lehet a jövedelem elvárásunk. Ezt a következő szempontok szerint érdemes kialakítani:

Minimális jövedelem elvárás meghatározása
Piaci információkon alapuló fizetési lehetőségek felkutatása
Álomjövedelem kitalálása

Minimális jövedelem elvárás alatt azt értjük, amely a jelenlegi megélhetésünkhöz, illetve életszínvonalunk fenntartásához szükséges. Nyilván ez alá a jövedelem szint alá nem szeretnénk menni.

Természetesen nem a minimumot szeretnénk kapni, ezért érdemes tájékozódni a piaci bérekről az adott szektorban és pozíciókban. Nem árt, ha a valóság talaján maradva tisztában vagyunk azzal, hogy mennyit érünk valójában. Érdemes lehet olyan szakértővel is konzultálnunk, aki átfogó piaci ismeretekkel bír, annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy a hozzánk hasonló szakemberek mennyit keresnek mostanság.

A tájékozódáshoz segítséget nyújthatnak a fizetési felmérések és útmutatók:

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt szerint a piaci tájékozódás közben, tehát „Ezen második lépés során kialakított jövedelemkoncepció – általában a jelenlegi csomag nettó értékét 25-30%-kal meghaladó nettó összeg – tekinthető az elvárt javadalmazás reális közepének.”

Az úgynevezett álomjövedelem meghatározása nem egyszerű feladat, bár annak tűnik, hiszen az ember rögtön arra gondol, hogy a határ a csillagos ég és bármekkora jövedelmet megálmodhat magának. Célszerű a jelenleginél 50-60%-kal magasabb összegű csomagban gondolkodni, amikor álomjövedelemről beszélünk.

Az így kialakított hármas skála alapján az alkut a reális közép és az álom között érdemes valahol befejezni. Tehát elméletileg a jelenlegi fizetésünknél legalább 25-30%-kal magasabb csomagot kell majd kapnunk ahhoz, hogy valóban megérje váltani. Természetesen az ajánlat kiértékelésénél érdemes lesz más szempontokat is figyelembe venni.

——–Minimum———–Jelenlegi csomag———–Jelenlegi +25-30%==========Jelenlegi +50-60%———

Mire figyeljünk, ha ajánlatot kapunk?

Az ajánlat kiértékelése

Az álláskeresés lezárásához közeledve az állásajánlatot általában szóban adják ki, de írásban mindig megerősítik.

Fontos feladat, hogy amikor ajánlatot kapunk vessük össze az álláskeresés kezdetekor felvázolt feladatokat és felelősségeket a konkrét ajánlatban szereplő feladatokkal és felelősségekkel. Nézzük meg, hogy mik az ajánlatban szereplő pozíció előnyei és hátrányai.

Fontos továbbá, hogy kiértékeljük az ajánlatban lévő kompenzációs csomag elemeit.

A béralku

Soha ne felejtsük el, hogy a tárgyalás arról, hogy mennyit érünk már a kiválasztási, de főleg az interjúztatási folyamat elején elkezdődik.

Ha elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor fizetési igényünkről beszélgetünk, az már jó jel és ez azt jelenti, hogy közelebb kerülünk ahhoz, hogy új állásunk legyen.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a leendő munkadó általában a következő kérdésekre adott válaszokkal rendelkezik mielőtt elkezd velünk tárgyalni a bérről:

Nagyjából milyen kategóriába esik jelenlegi fizetésünk?
Mióta keres a cég szakembert az adott pozícióra?
Mennyire elérhetőek a szakemberek a piacon az adott pozícióra?
Vannak-e további jelöltjei is a cégnek az adott pozícióra?
Mióta keresünk állást és mennyire sürgős, hogy elhelyezkedjünk?
Mennyire rugalmas a cég a jövőbeli fizetésünket illetően?

A legtöbb cég elfogadható és tisztességes ajánlatot szeretne adni és általában így is járnak el. Olyan fizetéssel szeretnék az új dolgozókat beléptetni, amely elégedetté teszi őket, és hosszú távon a cégnél tartja őket. Ezt azért teszik, hogy úgy érezzük, megbecsülnek minket. Nagyobb cégeknél kevésbé rugalmasak, mivel ott viszonylag kötöttebb fizetési sávok vannak, viszont minél magasabb a pozíció, annál rugalmasabbak a cégek a fizetés tekintetében.

Ha a gazdaság felszálló ágban van és lassú, de biztos növekedés tapasztalható, akkor általában a legtöbb cég elfogatható ajánlatokat tesz, de vigyázzunk, hogy ne szálljunk el az elvárásainkkal. Azt is érdemes számításba venni egy ajánlat áttekintésekor, hogy egy olyan állás, ahol érdekes a munkatartalom és jók a kollégák, többet ér, mint egy valamivel magasabb fizetés.

Legyünk rugalmasak. Sokszor a teljes kompenzációs csomag többet ér, mint maga a bér. Gondoljuk át, hogy milyen juttatások és extra bevételek járnak az állással.

Magát az alkut érdemes elhúzni ameddig az ésszerű és ha megkérdezik, hogy mi a fizetési elvárásunk, inkább beszéljünk sávokban, próbáljuk meg elkerülni, hogy konkrét számot mondjunk, amíg csak lehet. Helyette fogalmazzunk valahogy így:

„Nagyon érdekel a lehetőség és úgy vélem, hogy nagyban hozzájárulhatnék a vállalat sikereihez. Jelenlegi fizetésem ennyi és ennyi, ilyen és ilyen sávban van. Nyitott vagyok egy versenyképes ajánlatra.”

Arra viszont figyeljünk, hogy soha ne blöfföljünk jelenlegi fizetésünket illetően, mert ha valótlanságot állítunk, akkor az visszaüthet, hiszen előbb utóbb úgyis kiderül.

És arra is figyeljünk, hogy a végsőkig az alkut sem lehet elhúzni. Tehát előbb, vagy utóbb eljön az a pont amikor már nem kerülhetjük el, hogy a pénzről beszéljünk és a sávokat félretéve konkrét összegekről kell majd nyilatkoznunk. Éreznünk kell, hogy hol van az az ésszerű határ ameddig lebegtethetjük a dolgokat.

Persze kezdetben az a legjobb, ha nem említünk konkrét számot, nehogy alul-, vagy felülárazzuk magunkat. Hagyjuk, hogy a munkáltató kezdjen az anyagiakról beszélni, s ha keveset ajánlanak, akkor még mindig ott az összehasonlítás módszere. Ez azt jelenti, hogy finoman utalhatunk a piaci bérekre, egy másik, jobb ajánlatra, illetve arra, hogy a jelenlegi csomagunknál 25-30%-kal magasabb ajánlatért érdemes váltanunk. Jó taktika lehet még, ha nem fogadjuk el rögtön az ajánlatot és időt kérünk, hogy átgondolhassuk az ajánlatot, ezáltal a leendő munkáltatónak is időt hagyva arra, hogy magasabb csomagot ajánljon nekünk. Arra ügyeljünk, hogy ez ne legyen hosszabb egy hétnél.

Ha a jövőbeli munkáltatónk elég rugalmas, akkor az ajánlott fizetésnél érdemes 5-15%-kal többet megcélozni. Ezzel azért is érdemes próbálkozni, mivel valószínűleg azért kapunk ajánlatot, mert mi vagyunk a legjobb jelölt az adott pozícióra. Általánosságban az is elmondható, hogy a cégek az esetek többségében elsőre nem a legjobb ajánlatot adják a befutó jelölteknek.

Ha sikerült kialkudni egy jobb ajánlatot, akkor azt kérjük írásban, nehogy végül meglepetés érjen bennünket.

Mit kell számításba venni, ha ellenajánlatot kapunk?

Ha bejelentjük a jelenlegi munkáltatónk felé, hogy szeretnénk eljönni a cégtől, akkor gyakran előfordul, hogy egy ellenajánlattal próbálnank bennünket visszatartani. Ebben az esetben alaposan át kell gondolni a dolgokat. Nem biztos, hogy érdemes belemenni abba, hogy egy kisebb mértékű emelés miatt maradjunk. Mit érdemes átgondolnunk, ha ellenajánlatot kapunk?

Az első kérdés az lehet, hogy vajon mit árul el mindez arról a cégről, ahol jelenleg dolgozunk? Miért csak akkor hajlandóak annyit fizetni amennyit érünk a piacon, amikor már felmondtunk?

Második kérdésként érdemes feltenni, hogy vajon honnét csoportosítják át azt az összeget, amelyből az ellenajánlatot finanszírozzák? Előfordulhat, hogy valójában ez a következő fizetésemelésünk lenne, amit csupán előre hoztak. Ez főleg olyan vállalatoknál merülhet fel, ahol kötöttebbek a fizetési sávok. És vajon visszamenőleg tudnak-e emelni annyit, amivel kárpótolnak minket azért, hogy alul voltunk fizetve?

Azt is érdemes átgondolni, hogy azok a problémák, amelyek a váltás fő okaként arra ösztönöztek bennünket, hogy új állás után nézzünk, továbbra is fennállnak e majd. Lehet, hogy lesznek változások, de bizonyos dolgok ugyanazok maradnak.

Az is előfordulhat, hogy csak ideiglenesen akarnak megtartani minket azáltal, hogy ellenajánlatot adnak és valójában egy új és talán olcsóbb embert kezdenek el keresni a helyünkre, akit aztán majd nekünk kell betanítanunk.

És persze az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a felmondásunk által jelezzük, hogy nem érezzük jól magunkat jelenlegi munkahelyünkön és ez akár a lojalitásunkat, a vállalathoz való hosszú távú hűségünket is megkérdőjelezheti a munkaadónk részéről. Ennek köszönhetően nem biztos, hogy a közeljövőben előléptetnek minket, sőt, egy nagyobb létszám leépítés alkalmával akár el is küldhetnek.

Bizonyos felmérések azt mutatják, hogy azok a munkavállalók, akik felmondásukat követően az adott cégnél ellenajánlatot fogadnak el, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Az ellenajánlat elfogadása további vegyes érzelmeket is kelthet bennünk. Például érezhetjük úgy, hogy pénzzel megvásároltak minket és előfordulhat, hogy azok a kollégák, akikkel eddig jó viszonyt ápoltunk, hasonlóképpen vélekednek majd rólunk és emiatt kapcsolatunk megromlik velük.

Felhasznált irodalom:

Abimato TV: A Játékos! – Béralku https://www.youtube.com/watch?v=wnVP15GNuu8

https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm

https://www.fizetesek.hu/

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Karriermenedzsment informatikusoknak 11. – Hogyan mondjunk fel?

máj22 Szerző: László Adrián Spiller

Mondjunk fel elegánsan!

A felmondás nem könnyű dolog és rengeteg feszültséggel és érzelmi hullámmal járhat ezért érdemes azt nagy körültekintéssel kezelni.

Álljon itt néhány tipp, amelyekkel megkönnyíthetjük a folyamatot!

Első körben érdemes tájékozódni, vagy szakértővel egyeztetni a hatályos jogszabályokról és arról, hogy esetünkben mire kell odafigyelni a felmondás során. Nézzük meg szerződésünket, hogy van-e benne versenytilalmi megállapodás. Nézzük meg bónusz levelünket és tájékozódjunk a bónusz kifizetések időpontjáról is. Ez fontos lehet felmondásunk időzítése szempontjából.

Felmondásunkat mindig írásban adjuk be, mivel csak így érvényes. Felmondó levelünket a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult nevére címezzük és 3 példányban készítsük el. Egyet magunknak, egyet a közvetlen felettesünknek és egyet a HR osztály részére. Használhatunk mintákat, de szakértő segítségével is elkészíthetjük felmondó levelünket. Az sem ritka, hogy a vállalat saját formanyomtatvány kitöltését kéri a felmondáskor, de ettől függetlenül legyen meg az általunk elkészített eredeti formátumban is a felmondó levél.

A felmondó levelet a közvetlen felettesünknek személyesen nyújtsuk át egy előre megbeszélt időpontban, arra azonban figyeljünk, hogy több napot ne várjunk ezzel. Ha közvetlen felettesünk előre láthatólag napokig nem elérhető, akkor forduljunk a HR osztályhoz, vagy közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személyhez. Jó taktika, ha rövid felvezetés után magát a felmondó levelet adjuk át, mert akkor nem kell magyarázkodni, csupán a tényt közölni, hogy szeretnénk beadni felmondásunkat. A többi úgyis szerepel a dokumentumban. A részletekre, indokokra kitérhetünk a kilépő (exit) interjú során.

Ha a felmondást követően minél előbb eljövünk a cégtől, annál jobb. Álljunk a felmondási időhöz tisztességes módon, de finoman jelezzük, hogy szeretnénk minél előbb távozni. Lehet, hogy nagyszerű szakemberek vagyunk, de a cég nélkülünk is boldogulni fog. A felmondás után már csak saját magunknak és az új munkáltatónak tartozunk hűséggel.

Legyünk együttműködőek és tisztességesek a felmondási idő alatt. Az utolsó napokban is dolgozzunk lelkiismeretesen, de csak a szakmai információkra fókuszáljunk, ne foglalkozzunk személyi kérdésekkel.

Ne beszéljünk ellenajánlat lehetőségéről a jelenlegi munkáltatónkkal, mert ez a lehető legrosszabb taktika a felmondási folyamat során. Azok a munkavállalók, akik ilyenkor belemennek egy esetleges ellenajánlat elfogadásába, fél-egy éven belül végül önként távoznak. Egész pontosan 85 százalékuk 6 hónapon belül, 90 százalékuk pedig 12 hónapon belül. (Forrás: The Wall Street Journal)

Ne kritizáljuk a céget távozóban és főleg ne égessük fel magunk mögött a hidakat, hiszen a volt kollégáink referenciaszemélyként fognak majd szolgálni a jövőben.

Ne emlegessük a kollégáknak az új, de jobb munkahelyet.

Köszönjük meg az addigi együttműködést és jelezzük nyitottságunkat a későbbi együttműködésre is.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Nyomtatvány Letöltés: http://letoltes.nyomtatvany.net/felmondolevel-minta-letoltes.html

Abimato TV: A Játékos! – Hogyan mondj fel? https://www.youtube.com/watch?v=8QYNpxg9vyw

Karriermenedzsment informatikusoknak 2. – Milyen a jó IT-s önéletrajz?

aug25 Szerző: László Adrián Spiller

Milyen a jó IT-s önéletrajz?

Sorozatom első és talán legnépszerűbb témája a szakmai önéletrajz, mint az álláskeresés legfontosabb alapdokumentumának elkészítése.

Sok IT szakember kérdezi tőlem, hogy milyen a jó önéletrajz, amikor jön hozzám interjúra, vagy karriermenedzsment beszélgetésre. Nehéz erre a kérdésre egységes választ adni, hiszen minden karrier más és más. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy rengeteg önéletrajz formátum kering az interneten, sokszor fura külalakot öltve, nem is a szakmai tartalomra, hanem a puszta feltűnésre koncentrálva. Ezért a célom az, hogy összefoglaljam azokat a főbb elemeket, amelyek felhasználásával az, aki az IT szektorban szeretne karriert építeni, olyan önéletrajzot készítsen, amely a döntéshozók számára is értelmezhető.

Az általam javasolt alapformátum egy kronologikus önéletrajz, amely az időben visszafelé haladva mutatja be az általunk bejárt karrierutat, kiemelve az IT szektor számára lényeges dolgokat.

Főbb elemei a következők:

Név, email cím, telefonszám
IT területen szerzett szakmai összegzés, célkitűzés, 2-3 sorban
5 technológia amelyben a legjártasabbak vagyunk, a szakmai szint megjelölésével és hogy hány éve használjuk
5 legerősebb személyes készség, közhelyek mellőzésével
IT munkatapasztalat cégenként, időben visszafelé, de a jelenlegire fókuszálva:
1. Egy bemutatkozó mondat a cég fő tevékenységéről
2. Főbb projektek, feladatok, felelősségek, technológiák említésével
3. Rövid példák arra, hogy mit és hogyan sikerült megoldani
4. Sikerek, eredmények számokban, százalékokban kifejezve
Legmagasabb iskolák, diplomák, bizonyítványok, képesítések, nyelvvizsgák említése röviden

Bővebben kifejtve a fentieket, kezdjük az 1-es ponttal. Személyes adatoknál elég a nevünket, email címünket és a telefonszámunkat megemlíteni. Javasolnám, hogy ezeket mindenképpen adjuk meg, ha szeretnénk, hogy elérjenek bennünket. Ne céges telefonszámot adjunk meg, mert ha időközben azt le kell adnunk, akkor már nem tudnak bennünket újabb álláslehetőségekkel elérni. Pontos lakcímünket ne írjuk bele, nehogy azzal bárki visszaéljen, de ha a munkába járás szempontjából lényeges, természetesen az interjún el lehet mondani, hogy hol lakunk. Születési dátumunkat ne írjuk bele, nehogy diszkrimináljanak minket és arra hivatkozva, hogy valaki “öreg” vagy “túl fiatal”, ne hívják be interjúra. Anyánk neve, gyermekeink száma, egyéb családi, vagy személyes adatunk ebben a fázisban teljesen érdektelen. Azt már mondanom sem kell, hogy az email címet a nevünkből képezzük, kerülve a vicces és provokatív elnevezéseket. Fényképet lehet az önéletrajzba tenni, de nem muszáj. Ha teszünk bele fotót, azzal vállaljuk, hogy esetleg nem hívnak be minket személyes interjúra, mert a kép alapján valamiért nem vagyunk rokonszenvesek, vagy pont ellenkezőleg, csak azért hívnak be, mert a külsőnk megnyerőnek tűnik.

A 2-es pont a szakmai összegzés vagy célkitűzés 2-3 sorban. Én inkább az összegzést tartom jónak, mivel általánosabb és több helyre is elküldhető vele az önéletrajz. Ha viszont egy adott állásra pályázunk, akkor lehet, hogy hatékonyabb a célkitűzés megfogalmazása. Fontos, hogy tartalmazza, hogy az IT mely területén vagyunk a legjobbak (például szoftverfejlesztés, tesztelés, rendszermérnöki terület, vállalatirányítási rendszerek), abban hány év tapasztalatunk van és milyen szintű a tudásunk. Összegzésre álljon itt egy kitalált angol nyelvű példa:

„Senior IT project manager with 7 years of experience in Java based software development, with an ISTQB certification in software testing and advance level knowledge of different database technologies.”

A 3-as pontban javasoltam, hogy soroljuk fel azt az 5 legerősebb technológiát, tapasztalati évek számával és a szakmai szint megjelölésével, amelyekben tényleg jók vagyunk. Nem kell minden egyes eszközt, módszertant, rendszert, programot felsorolni, amivel valaha is találkoztunk, csak azokat, amelyeket valóban professzionális szinten űzünk.

A 4-es pontban azt az 5 legerősebb személyes képességünket soroljuk fel, amelyek leginkább jellemzőek ránk a munkavégzés során. Tehát azokra a munkával kapcsolatos személyiségjegyekre vagyunk kíváncsiak, amelyeket közhelyek mellőzésével le tudunk írni magunkról, vagy kollégáink elmondanának rólunk. Kerüljük azokat a fordulatokat, amelyekkel az álláshirdetésekben találkozunk, inkább próbáljuk meg 2-3 szóval körbeírni tulajdonságainkat. Lényeg, hogy a valós erősségeinket jelenítsük meg.

A 3-as és 4-es pont jobb megjelenítése érdekében csináljunk két oszlopot és azokban soroljuk fel szakmai és személyes erősségeinket. Mutatok rá egy kitalált angol nyelvű példát:

Project management: 7 years, advanced	Focused and persistent with project-oriented attitude
Java programming: 6 years, advanced	Inventive and very good at putting innovation into practice
Oracle DBA skills: 4 years, intermediate	Systematic person with excellent time management skills
Linux administration: 10 years, intermediate	Realistic and clear-sighted with tactical thinking
Perl scripting: 10 years, intermediate	Excellent oral and presentation skills

Az 5-ös és 6-os pontot, azaz a „munkatapasztalatokat” és a „legmagasabb iskolai végzettséget” egy konkrét angol nyelvű példával, egy volt jelöltem önéletrajzával szeretném bemutatni. Ez a lenti dokumentumban a Work Experience és az Education rész, de természetesen a bevezető részeket is érdemes megnézni, mert elég jól összhangban vannak a feljebb javasoltakkal.

IT-s önéletrajz minta

FIRST NAME, SURNAME

mobile: +36-70-xxx-xxxx

email: _____@gmail.com

OBJECTIVES

I wish to work as a member of highly skilled professional team to employ and further develop my IT management skills in a position with high responsibilities. Take part in successful client system integration, strategy development and IT governance projects and through continuously improving my professional skills, instruct and counsel junior colleagues.

SKILLS

Proven knowledge in system integration, IT assessment, strategy development and transformation areas
Comprehensive knowledge of IT technologies especially used in banks and telcos
Exceptional communication and stakeholder management skills
Strong educating and presentation background
Analytic thinking, fast learner
Effective worker alone, yet active member in team
Dedicated to develop new skills
Open to innovations and putting it into practice

WORK EXPERIENCE

Consulting company II., Budapest

Consulting company II. is a global company specialized in creating IT solutions and system integration.

IT Strategy Consultant, 10/2011 – present

Cutover manager – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Responsible for the cutover preparation and execution including migration activities; Created project cutover concept along with the detailed activity plan for the go-live period; Delivering other cutover materials (fall-back concept, interface-, process go-live plan); coordinated activities according local/global activity plan

System integration expert – Global SAP template roll-out (telecommunications)

Managed the development lifecycle and integration of non-SAP business intelligence and planning applications (2000+ MD overall) to the local and global SAP landscape; Led the SAP BI interface testing team (80 interfaces)

IT strategy expert – Large scale application, IT governance and infrastructure assessment (bank)

230 business and IT interviews; analysed 130 applications; 400 IT governance capabilities; 350+ recommendations; evaluated 20+ running projects; developed roadmap for 18 months;

IT governance expert – ITIL based IT operation transformation project (bank)

Defined IT governance framework; implemented 2 processes (test & release); designed 2 processes (incident & problem); 2 tools redesigned; trained 210 people

IT governance expert – Rapid IT Governance Assessment (bank)

Evaluated the maturity of selected IT processes against ITIL; Assessed 9 IT processes; delivered quantitate evaluations and findings; developed 30+ quick win and medium term recommendations

IT strategy expert, Subject matter expert – Controlling and Reporting System Concept (utilities)

Developed a decision paper describing the actual situation, recommendation and the possible to-be structures; Assessed 2 processes (reporting & controlling); identified ~50 findings; developed 3 detailed options (BI + controlling system)

Consulting company I., Budapest

Instructor, technical support, 09/2008 – 05/2011

Teaching the usage of digital signature and Electronic Firm Registration, both in theory and in practice for small groups. More than 250 satisfied lawyers and law firms in 3 years

EDUCATION

2011: MSC IN COMPUTER SCIENCE – SPECIAL ON SECURITY OF INFORMATION AND COMMUNICATION SYSTEMS, BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS

Languages:

Hungarian: mother tongue

English: Proficient user, fluent (C1)

Driving license:

Category “B”

A fenti példához még annyit fűznék hozzá, hogy a terjedelmén nagyon jól látszik, hogy a jelenlegi munkára fókuszált, annak szánva a legnagyobb részt. Az régebbi állásnak egy rövidebb bekezdést szentel. Nyilván azért, mert a jelenlegiben szerezte a legfrissebb munkatapasztalatot és ezt igyekszik hangsúlyozni. A rendelkezésre álló oldalt jól kihasználja és nem hagy széles margókat, így nem duzzasztja fel az önéletrajzot 2-3 oldalnál hosszabbra.

A fenti szempontok mellett, természetesen még rengeteg ötlettel lehet javítani az önéletrajz olvashatóságát. Ebben az írásban viszont igyekeztem a leglényegesebb pontokra koncentrálni. Ha az általam javasolt formátumot használják a karrierváltás előtt álló IT szakemberek, a döntéshozóknak sokat fognak segíteni és gyorsabban elérik céljukat, azt, hogy eljussanak egy személyes állásinterjúra.

Felhasznált irodalom:

Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?

Adecco Group, Way to Work, Career Center

Védett: Karriermenedzsment – kérdések és válaszok – videóblog

aug9 Szerző: László Adrián Spiller

Védett: Viselkedés az állásinterjún – videóblog

máj29 Szerző: László Adrián Spiller

Védett: Felkészülés az állásinterjúra – videóblog

máj16 Szerző: László Adrián Spiller

Multi cég, vagy magyar cég? – videóblog indul

máj8 Szerző: László Adrián Spiller

Videóblog indul a Miskolci Egyetemen tartott 2010. márciusi karriermenedzsment előadások anyagából.

A videók nagy része csak azok számára lesz elérhető, akik ott voltak az előadásokon, illetve akikkel ők megosztják majd.

Az előadások anyaga mellett letölthetőek lesznek a kamerával rögzített próba-villáminterjúk is.

Egyelőre csak azt a videót teszem nyilvánossá, ahol arra a kérdésre válaszolok, hogy mi van akkor, ha a jelölt, aki egy multi cég pozíciójára pályázik, valójában nem vágyik arra, hogy multi cégnél dolgozzon?

Miskolci Egyetem 2.

Már19 Szerző: László Adrián Spiller

Ismét a Miskolci Egyetemen jártam. Lassan már oda is költözöm, hiszen olyan lelkesedéssel és szeretettel vártak a hallgatók, hogy az előadás jóval elhúzódott a tervezett időtartamnál. A vonatot is majdnem lekéstem visszafelé, de az egyik hallgató Hondájával 10 perc alatt leröpített az állomásra. Közben kicsit féltem, ezért a Miatyánkot mormoltam.

Ami a vonatozást illeti, már-már kezd rutinná válni. Gyorsan elröppen az a két óra amit az IC-n tölt az ember, főleg ha van mobil internet és tud dolgozgatni utazás közben. Mondanom sem kell, hogy volt mit elintézni útközben.

Az előadásra is készültem odafelé, bár nekem már ez is “rutinból” megy. Szokásomhoz híven előző nap mindig felmondom magamnak otthon az előadás anyagát, legalább kétszer. Hiába, csak abból lesz jó szónok, aki azt gyakorolja és tökéletesíti is. Végig az járt a fejemben, hogy akkor jó egy előadás és akkor tetszik a közönségnek, ha abban a segítő szándék nyilvánul meg, nem pedig a nagyképű tanácsadó, aki mindenkinél mindent jobban tud.

A félórás elméleti bevezető után, amely az állásinterjúra való felkészülésről és magáról az állásinterjúról szólt, élőben, kamerák előtt villáminterjúkat rögtönöztünk a résztvevőkkel, amelyeket aztán kötetlenül átbeszéltünk.

Nagyon sok értelmes kérdés vetődött fel és magabiztosan mondhatom, hogy nagyon intelligens hallgatók járnak a Miskolci Egyetemre.

Felmerült például a bruttó és nettó bér kérdése, ami elég fura, hiszen a környező országokban, ha megkérdezik, mennyit keresel, senki sem a bruttóra gondol, hiszen nem abból veszünk kenyeret, meg nem abból fűtünk, vagy tankoljuk a kocsit. Ironikusan úgy fogalmaztam, hogy van bruttó, szuperbruttó, de lassan bevezetik a hiperbruttót is, csak hogy éreztessék velünk, hogy milyen sokba kerülünk a munkáltatónak. Közben meg hét bőrt húz le rólunk az adórendszer.

Ismét előjött az, hogy hol érdemes dolgozni? Multinál, vagy magyar cégnél? Ez elég összetett kérdés, mivel már léteznek magyar alapítású multik is. Egyik hallgató szerint a magyar munkahelyek nyolcvan százalékát magyar vállalkozások teremetik. Szerintem egyébként ez a helyes út. Mindazon által jó dolog multinál dolgozni, hiszen sok mindent megtanul az ember és gyakorolja a nyelvet is, és ez hosszú távon hasznára válik az ott dolgozó szakembereknek, de nagyon fontos az is, hogy végre a saját lábára álljon a magyar gazdaság és ne mindig a külföldi multikra várjunk, hogy ők majd munkahelyeket teremtenek nekünk.

Beszéltünk még protokollról, amelynek nem vagyok a szakértője, de a “kézfogás” témát jól kielemeztük.

Hamarosan megjelennek azok a videók, amelyek az előadásról és a villáminterjúkról készültek, s ezeket kommentálni fogom, továbbá várom, hogy a résztvevők is tegyék meg ezt és tegyenek fel kérdéseket, melyekre itt, a blogon szívesen válaszolok.

Hajrá miskolci egyetemisták, csak így tovább!

A Miskolci Egyetemen jártam

Már13 Szerző: László Adrián Spiller

Hugli Emese meghívására 2010. március 10-én a Miskolci Egyetemen jártam és előadást tartottam az Állásbörze Felkészítő Napok keretében az önéletrajzírásról.

Valójában ez egy előadás sorozat első része volt, melyet március 17-én követ majd az állásinterjúra való felkészítés.

Magának az eseménynek pedig komoly hagyományai vannak, hiszen immáron 3 éve hívnak meg főiskolákra és egyetemekre, hogy beszéljek a karriermenedzsmentről.

Eddigi legemlékezetesebb előadásaim a következő helyeken voltak:

Gábor Dénes Főiskola,
Zsigmond Király Főiskola,
Budapesti Műszaki Egyetem,
Pannon Egyetem,
Széchenyi István Szakközépiskola, Hatvan
AIESEC, Budapesti Corvinus Egyetem.

Most pedig már a Miskolci Egyetem is bekerült ezen nagy hagyományú és komoly színvonalú intézmények sorába.

Számomra hosszú volt a nap március 10-én, hiszen 17 órára kellett Budapestről Miskolcra érnem, majd az előadás végeztével vonatra szálva visza kellett jönnöm Budapestre, családomhoz.

Mire az egyetemre értem, lelkes pályakezdők hada fogadott és a projektor belövése után indulhatott az előadás, amely egy elméleti és egy gyakorlati részből állt, s kérésemre inkább interaktívan működött, mint elmélkedő monológként. Maga a gyakorlati rész az előzetesen beküldött önéletrajzok közös elemzésén alapult.

A hallagtók, nagyon aktívak voltak és látszott, hogy komoly célokkal rendelkeznek, amelyeket el is kívánnak érni és ehhez meg akarják tanulni a az odavezető utat és az álláskeresés alapvető eszközeit.

Már alig várom, a kövdetkező alkalmat, hogy ismét együtt lehessünk és felkészelhessünk a remélhetőleg sikeres állásinterjúkra.

A következő előadás élményeiről is be fogok számolni.