Március 2-án az Adecco színeiben megjelentem az IT Business Club üzleti reggelijén, amely ezúttal a cloud computing témakörével foglakozott. Az értekezleten jelen voltak a hazai informatikusi elit képviselői, akik a tartalmas, gondolatébresztő előadásokat követően együtt keresték a választ a “közművesített informatikai megoldások” jövőjét illetően, továbbá azt, hogy Magyarország helye hol van a felvázolt jövőképben. A kérdéseket és a felszólalásokat követően további személyes értekezésekre került sor, ahol nem csak a cloud computing-ról, de annak munkaerő piaci hatásairól is sikerült eszmét cserélni az informatikai üzleti élet neves szereplőivel.
Az első előadást Gaidosch Tamás, a KPMG partnere tartotta. Elmesélte, hogy a kilencvenes évek második felére mindenki azon törte a fejét, hogy hogyan lehetne egy szuperszámítógépet kifejleszteni, amely képes adatainkat hatékonyan kezelni és választ ad az olyan kérdésekre, hogy “Hol vannak az adataim?”, “Mennyire vannak biztonságban?”, és hogy “Milyen gyorsan tudom elérni őket?”. Aztán a szuperszámítógépek világát felváltotta a “felhő” és az informatika egyre inkább a szolgáltatások irányába indult el.
De mit is értünk egyáltalán “felhő” alatt? Valójában jó elnevezés ez? Felhő alatt informatikai szempontból egy széles körben elterjedt, standardizált szolgáltatást értünk. Ennek legjobb példája megint csak az internet, amely mellesleg nyílt forrású szabványokon alapszik és elmondhatjuk, hogy mára széles körben elterjedt. A cloud coputing-gal kapcsolatos elvárások között szerepel, hogy az infrastruktúra gyorsan alkalmazkodjon az igényekhez, megosztott erőforrásokat használjon, önkiszolgáló jelleggel bírjon és a méretgazdaságosság jellemezze.
Míg a kilencvenes években úgy vélték, hogy legfeljebb 5 szuperszámítógép kell, és azok minden igényt kielégítenek, ma már sokan úgy vélik, hogy a világon maximum 5 cloud szolgáltatás lesz, amelyek minden létező igényt ki fognak elégíteni.
A cloud computing több fajtája is létezik: infrastructure and service, software and service, továbbá léteznek nyilvános és privát felhők, no és persze közösségi felhők, mely legismertebb formája a Facebook vagy a Twitter.
Ma már a vállalatok 60 százaléka használ felhőt, de szektorok szerint nagy az eltérés. Elmondható, hogy az iparban és a szolgáltatások területén terjed igazán, míg az állami és pénzügyi szférában 30 százalékban van jelen.
A felhő alapú informatikai szolgáltatások fő hajtóerői a rugalmasság, a költségcsökkentés, a jó skálázhatóság, a jó funkcionalitás, tehát első sorban gazdasági szempontok. A felhő hátránya azonban, hogy szabványosított, így kevesebb funkciót tartalmaz és az, hogy olcsó szolgáltatást kell nyújtani rugalmasan. Számos biztonsági kockázat is jellemzi, mivel nem átlátható, hiszen harmadik fél auditja nem lehetséges. Felmerülnek még jogi és megfelelőségi problémák is. Például, hogy hol vannak az adatok? De felmerülnek ugyanúgy technológiai problémák, a funkcionalitás hiánya és felhasználási feltételek kérdései is. De például az is, hogy a “közművesített informatikai szolgáltatások” miatt sokan elveszítik majd az állásukat, mivel a rendszergazdai szerepkör fokozatosan megszűnik.
Az informatikai támadások átkerülnek a böngésző, vagyis a kliens oldalra, mivel az kézzelfoghatóbb, mint a felhő. (Felmerülnek olyan kérdések, hogy ki is a szomszédom valójában a felhőben, mivel ez is kockázatot rejthet magában. És persze ugyanaz a probléma nálam is előjöhet, mint a szomszédomnál.) Tehát a fenyegetés a végpontok, a felhasználók felé terelődik, s a szolgáltató kevésbé lesz kitéve veszélynek.
A következő előadó Bellák Zoltán, az iMotion ügyvezető igazgatója volt, aki szerint a cloud computing lehet a válasz az IT szektor jelenlegi kérdéseire. Elmondta, hogy a technológia és piaci krízis első sorban bizalmi válságban gyökeredzik. Komoly kérdések merülnek fel: “Hol vannak az adataim?”, “Hogyan dolgozunk a felhasználókkal?”, “Milyen a beszállítókkal a viszony?”, “Képesek leszünk-e kontrollálni amit igénybe veszünk?”. Az IT döntéshozók szempontjából is kevés az a konkrétum a felhővel kapcsolatosan, amire egyáltalán építeni tudnak.
Maga a cloud computing valójában középvállalatoktól indult, de a válság megfordította a történéseket.
A válság előtti időszakban 10 IT beruházásból 8 kidobott pénz volt. Majd a válság azt hozta, hogy költségeinket tervezhetővé kell tenni, továbbá csak úgy érünk el versenyelőnyt, ha van olyan dolog, ami csak nekünk van, a konkurenciának pedig nincs. A cloud computing-nak köszönhetően elmondhatjuk, hogy az olyan szolgáltatásoknak köszönhetően, mint a Facebook, ma már egy privát felhasználó eredményesebb tud lenni, mint egy nagyvállalat. Az is megállapítható, hogy a döntéshozók és a vállalatok elsősorban tehetségeket keresnek, olyan embereket, akik túlteljesítik a többieket és a konkurenciát. A siker nyomai ott lelhetőek fel, ahol megbízható, teljesítmény alapú, szakemberekből álló csapat dolgozik. A felhő alapú szolgáltatás pedig konkrét versenyelőnyt biztosít számukra. A felhasználó kézzelfogható szolgáltatásokat keres, amely a munkaközösség kézzel fogható teljesítményét növeli.
Stratégia elvárás tehát a bizalom, hiszen az IT bizalmi szállítói pozíciót tölt be, úgynevezett trusted vendor szerepkörben mozog.
Fontos, hogy világosan fogalmazzuk meg, hogy IT szempontból mi is az a felhő? Valójában nem is jó az elnevezés, mert az a mi kultúránkban inkább az elrugaszkodottságot idézi, azt hogy nem állunk a valóság talaján. Egyedül talán az ázsiai kultúrákban van előnyös jelentése: “a felhők felett mindig süt a nap”. Sokan használják a közművesített IT fogalmát is, amiről meg mindenkinek a víz- és csatornaművek jutnak az eszébe.
A vállalati informatika mára fogyasztási cikk lett és láthatjuk, hogy a szállító-vevő viszony is megváltozik, hiszen egyre nő a kontroll az ügyfél részéről.
Az előadásokat hozzászólások követték, melyek során többek között elhangzott, hogy az első cloud alapú szolgáltatás tulajdonképpen a telefonközpont volt, amely több mint százéves technológia és mellesleg a magyar Puskás Tivadar talált fel. Elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban, 1881-től pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az IT valóban a közművesedés felé halad és érdemes tanulnia a telefóniától, de ugyanakkor vigyáznia is kell, mert az állam az erős koncentráció láttán beleszól a dolgokba és létrejönnek az állami monopóliumok, ami megöli az innovációt.
De mégis mi a jövője a közművesített informatikának?
Az nem biztos, hogy lesz 5-6 nagy cloud szolgáltató cég, hanem inkább 5 vagy 6 nagy platform alakul ki, annak köszönhetően, hogy a cégek megnyitják saját platformjaikat. Manapság az amerikai technológiák dominálnak, mely miatt Európának és benne a magyaroknak nem sok lapot fognak osztani. Az lesz a kérdés még, hogy a kicsik hogyan fogják a nagyok platformjait használni? Elmondhatjuk még, hogy inkább a kisebb cégek mennek public cloud-ra ugyanakkor a private cloud felhasználók száma fog gyorsan emelkedni.
Idehaza jelenleg nagy a bizonytalanság. Senki nem tudja, hogy a jelenlegi forradalmi helyzetben merre tartson a magyar IT világ. Annyi biztos, hogy mind hazai, mind európai szinten fontos a kommunikáció és a bizalom továbbépítése, standardok felállítása, platformok kialakítása infrastruktúra szinten is és az innováció.
Egyesek szerint a cloud computing nem fog mindent (például ERP, CRM) helyettesíteni egyik napról a másikra, de megjelennek az új cloud alapú rendszerek is, s főleg ott jönnek elő, ahol az innováció és a felhasználó szempontjai fontosak.
A magyar IT szakemberek számára nehéz pozitív jövőképet alkotni, hiszen legfeljebb a jelenlegi szolgáltatások cloudba való áttelepítésében tudunk közreműködni, mely után a rendszer-adminisztráció szerepe csökken, hiszen a szaktudás külföldön lesz. De mi lesz Magyarországon a cloud-ba történt migráció után?
Mások szerint nem fog olyan ütemben terjedni a cloud, ahogy azt egyesek gondolják. Felmerült a kérdés, hogy vajon holnap itt lesz-e még például a Facebook? A nagy robbanás után lehet hogy hosszú lecsengés várható? Mi a helyzet azokkal a helyi kis cégekkel, akik gyorsabban reagálnak a partnerek igényeire, mint egy több ezer kilométer távolságban lévő nagyvállalat? Szóval azért árnyaltabb a kép és az is komoly aggályokat vet fel, ha valaki üzleti vagy személyi adatait az országhatárokon kívül akarja elhelyezni.
Megint mások szerint a cloud computing nem cél, hanem eszköz, aminek ha komoly műszaki háttere van, akkor meg lehet biztonságosan csinálni.
Abban mindenki egyetértett, hogy a közművesített informatika alapja a bizalom, a hit és a kontroll, kell, hogy legyenek.
Befejezésként leírhatom, hogy sok új dolgot tudtam meg a cloud computing-ról, olyan szakemberektől és üzletemberektől akik maguk is aktívan alakítják annak sorsát, fejlődését. Ma már a vállalatok számára nem az a cél, hogy szuperszámítógépeket birtokoljanak, hanem hogy informatikát, mint szolgáltatást vegyék igénybe, nem csak az általános üzletmenet fenntartása érdekében, hanem kifejezetten azért, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon. A cloud computing jövője ma még bizonytalan, hiszen számos kockázatot rejt, de egyre szélesebb körben terjed el. Az szintén nem egyértelmű, hogy Európa és Magyarország hogyan fog kijönni az újabb informatikai forradalomból, de az már önmagában biztató jel, hogy ilyen és hasonló konferenciák foglalkoznak a témával. Végezetül pedig elmondhatom, hogy ismét sikerült kapcsolati tőkémet bővítenem, komoly IT szakemberek megismerése révén.
47.527885
19.064843
Tetszett a bejegyzés?
Kedvelés Betöltés...
The Weblog of Spiller The IT Headhunter 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!