
Március 10-én kollégáim társaságában részt vettem a JCI Fiatal Vezetök Egyesülete és a Budapest Agile Meetup közös szervezésében létrejött, Szoftver fejlesztési módszertanok a magyar valóságban című rendezvényen. Az eseményen lehetőség nyílt a szoftver fejlesztési módszertanokkal kapcsolatos tapasztalatcserére. A szervezők egy rövid csapatjátékkal indítottak, mely után két tanulságos esettanulmány hangzott el. Ráadásként pedig ízelítőt kaphattunk a szervezeti kultúrával kapcsolatos kérdésekből is, mert hogy gyakran az emberi tényezőt elég mostohán kezelik a szoftverfejlesztési folyamatban a technológiai tényezők mellett.
Az első esettanulmány témája nemzetközi banki szoftverfejlesztési folyamatokról szólt, melyben Szőke Ákos (Multilogic) bemutatta, hogy miként váltották fel a klasszikus vízesés modellt agilis módszerrel az ország legnagyobb bankjának hitelező rendszerének fejlesztése során. A szóban forgó projekt 2007 és 2010 között futott a 1949-es alapítású, a régióban terjeszkedő OTP banknál. Az IRIS (Integrated Risk Management System) valójában egy hitelezést támogató rendszer, amely elemző, döntéstámogató és monitoring funkciókkal bír, továbbá kockázatelemzéssel képes eldönteni, hogy egy ügyfél hitelezhető vagy sem. Funkciói közül kiemelendő az ügyfélnyilvántartás, fedezetnyilvántartás és adósminősítés.
Az alkalmazás 3 rétegű technológiára épül, .NET környezetben C# programnyelven fejlesztették, s a mögötte lévő adatbázis Oracle alapú. A rendszer óriási, akár a felhasználók számát nézzük, ami ezres nagyságrendre rúg, akár a kódsorok számáról van szó, amely több mint 3 millió. Nyolcszáz adatbázistábla tartalmazza az adatokat, továbbá 111.000 szereplőről és 130.000 ügyletről beszélünk.
A banki környezet különleges kihívások elé állítja a fejlesztőket, hiszen a programozói tudás mellett fontos, hogy értsék az üzletemberek nyelvét is. Szigorú bankbiztonsági szabályok vonatkoznak a munkára, így a hibajavításra is, és külön kihívás azoknak a szkripteknek az írása, amelyek garantálják, hogy a titkos banki adatok megfejthetetlenek legyenek. Maguk a fejlesztési szabályok is szigorúak, mindent specifikálni kell, és persze jóváhagyatni. A pilotok rendszerint hosszú nyúlnak, miközben szigorú határidőket kell betartani. Külön kihívás, ha egy politikai döntésnek köszönhetően olyan dolgokat kell bevezetni, mint mondjuk a Széchenyi Kártya, amellyel a hazai vállalkozókat kívánja támogatni a kormány.
A kommunikáció a banki projektek során különösen fontos, legyen szó akár személyes, akár szakmai témákról. A bizalmat ki kell vívni, amely csak a közös célok meghatározásával megy, továbbá csapatépítéssel, akár sörözések formájában. Az irányítás is nagy kihívás nemzetközi környezetben, s itt nem csak technológiai problémákról van szó, hanem például fordítási hibákról, vagy a cirill betűk okozta nagyobb ablakméretről.
A Multilogic szakemberei saját, SCRUM elvekre épülő fejlesztési módszertant alkottak, amelyben SCRUM szerű szereplőkről beszélnek:
- development coordinator – SCRUM Master,
- Product & QA – Product Owner,
- Development Team,
- és egy riportíró ember, mivel banki környezetben erre nagy az igény.
A termékek is SCRUM szerűek:
- Orderlog + Development Unit – Product Backlog,
- Backlog – Iteration Backlog,
- Burndown Chart.
A dokumentációigény viszont igen magas: specifikációk, kézikönyv, részletes változásleírás, melyeket meg kell írni és jóvá kell hagyatni. Az issue menedzsment pedig Microsoft Sharepoint alapokon (Sherpa) történt.
A folyamat maga SCRUM alapú:
- release, iteration planning – sprint planning,
- iteration review – sprint review.
Viszont nincs rendszeres retrospective, napi megbeszélés és részletes követelménykezelés.
A kibocsátást különleges “ceremónia” kíséri, minden nyelvi változatra külön-külön és a manuális teszteket sem lehet elkerülni, a hosszadalmas engedélyezési folyamatról és a távtelepítésről nem is beszélve.
Érdekes volt még hallani, hogy a Multilogic fejlesztői a kanban elvek és lean szemlélet nyomán vizualizálták a teljes munkafolyamatot.
A fejlesztés tapasztalatai igazolták, hogy az agilis alapokon működő munkának köszönhetően csökken a csúszások száma, kevesebb a felesleges munka, és a változásokra gyorsabban lehet reagálni.
A rendezvényen hallottunk még érdekes dolgokat a Scrum Master nagyvállalati környezetben történő működéséről és az együttműködés alapú hatékonyságról, de a leggyakorlatiasabb előadás nagyon jól bemutatta, hogy milyen kihívásokkal és problémákkal kell megküzdeni nemzetközi banki környezetben, továbbá azt, hogy milyen is maga a fejlesztés folyamata.
47.527885
19.064843
Tetszett a bejegyzés?
Kedvelés Betöltés...
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!