Gazdasági informatika szak egy fejvadász szemével

A héten ismét nagy érdeklődésre számot tartó előadást adtam a Corvinus Egyetemen a Corvinus Informatikus Diákkör (CID) meghívására, mely két fő témát ölelt fel: 1.Karrierépítés gazdasági informatikusoknak 2.A gazdasági informatika szak egy fejvadász szemével. A rendezvényre elkísért Vitális Andrea, a Solutions Driven Hungary ügyvezető igazgatója, akivel az előadás végén olyan kérdéseket válaszoltunk meg, hogy mégis mire jó egy gazdasági informatikus, mire érdemes specializálódni az egyetemi évek alatt, mi a különbség a mester és az alap diploma között, hogyan látják a cégek a gazdinfós képzést és hogy miként segítheti a CID a hallgatók szakmai fejlődését? Az érdeklődés óriási volt, az előadáson több mint 100 hallgató vett részt.

2010. november 9-én, este hat óra előtt 10 perccel érkeztünk az egyetemre, ahol a 80 fős terem addigra már zsúfolásig megtelt azokkal a lelkes fiatalokkal, akik kíváncsiak voltak az előadásra. Már ekkor arra kértek minket, hogy kicsit várjunk a kezdéssel, mert a részvételt közel 120-an jelezték a FaceBook-on, és sokan még csak most jönnek ki az órákról. Végül 18 óra 15 perckor elkezdtem a beszédet, amelyben elsőként ismertettem a napirendet. Ezután Andi is bemutatkozott és röviden elmondta, hogy mit is kell tudni a Solutions Driven-ről, mint specialistákat, továbbá közép- és felsővezetőket felkutató és közvetítő fejvadász cégről.

A folytatás egy általános karrierépítési összefoglaló volt, annak érdekében, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztázzunk az álláskereséssel kapcsolatban. Ami kitűnt az elcsépelt “Hogyan írjunk önéletrajzot?” és “Milyen kérdések vannak az állásinterjún?” típusú témákból, az a közösségi oldalak és a blogok egyre növekvő szerepe a karrierépítés területén.

Bemutattam, hogy melyek a legnagyobb és leghatékonyabb szakmai és privát jellegű kapcsolatépítő oldalak, továbbá fórumok és internetes szolgáltatások, amelyeken megtalálhatjuk azokat a döntéshozókat és hídszemélyeket, akik hatékonyan támogathatják szakmai előmenetelünket. Egyes közösségi oldalakon egyszerre jelenik meg a kapcsolatépítés és az álláskeresés. Rögtön láthatjuk, hogy kik dolgoznak, vagy dolgoztak az adott cégnél és azt is megnézhetjük, hová vándorolnak tovább a jó szakemberek. A döntéshozóval és a hídszemélyekkel közvetlenül felvehetjük a kapcsolatot, és nyomon követhetjük őket és a kiszemelt céget. Elmondtam, hogy a hagyományos eszközök nem vésznek el, csak átalakulnak, tehát az önéletrajz adatalap, vagy profil formájában jelenhet meg, a kísérő levelek (marketing levél, kapcsolatépítő levél, motivációs levél) elektronikus formát öltenek, míg a telefonhívások egyre inkább Skype-on bonyolódnak. Arra is rávilágítottam röviden, hogy a fejvadászat ma már közösségi tevékenység a fejlődő ajánlói rendszereknek köszönhetően.

Tapasztalt bloggerként hangoztattam, hogy a blogok szerepe egyre nő az álláskeresés világában és a karrierépítésben. A blog, amely szintén egy hagyományos műfajból, a naplóírásból fejlődött ki, ma egyre befolyásosabb médium. Míg régen útinaplókat közöltek az újságok és politikusok írtak titkos naplókat, addig ma már a karrierépítők szakmai blogokon közlik nyilvános szakmai eredményeiket. A blog előnye, hogy túllépi a közösségi oldalak kereteit és dinamikusabban változik (persze ha rendszeresen írnak rá), mint a hagyományos internetes honlapok. A blogok tartalma ezen felül ma már több közösségi oldalon is megjeleníthető, tehát ha valaki a karrierépítés ezen formáját választja, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik leghatékonyabb fegyvert tartja a kezében. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen napló privát részében könnyedén vezethetjük kapcsolatépítő találkozóink, állásinterjúink és telefonbeszélgetéseink összefoglalóit is. Hangsúlyoztam, hogy a karrierépítő blog gerince mindig szakmai jellegű cikkeket tartalmazzon, hiszen ez alapján figyelnek majd fel ránk. A többi anyag, szakmai önéletrajz, tanulmányok, projekt összefoglalók, referenciák, kiemelt témák és szakmai kedvtelések kerüljenek aloldalakra. Szakmai blogunkat további RSS dobozok, linkgyűjtemények és letölthető dokumentumok tehetik még színesebbé.

Amiben még eltért az előadás a megszokott vérszegény „Hogyan csináljunk karriert?” bemutatóktól, az az volt, hogy a célok meghatározásánál, az önértékelési résznél és az IT szakmai interjúkérdéseknél angol nyelvű példákat is hoztunk a hallgatóknak, ezzel is hangsúlyozva az angol nyelv fontosságát. Elmondtuk, hogy végig angol nyelven folytatjuk le az interjúkat mindenkivel, hiszen olyan megbízóknak dolgozunk, akik csak folyékony szóbeli angol nyelvtudással rendelkező IT szakembereket keresnek.

És ez még nem volt minden!

Mutattam néhány gyakran előforduló programozási és kódolási feladatot is a közönségnek. Elmondtuk, hogy a szakmai tesztek, már ha szoftverfejlesztői pozícióról van szó, általában kódelemzéssel, kódkiegészítéssel kapcsolatos feladatokat tartalmaznak: „Mit ír ki a program?”, „Lefut-e a kód?”, „Mi a hiba a kódban?”, „Melyik sort írná be a programba?” és még lehetne sorolni. Ezek mellett az objektum orientált programozási alapfogalmakat is jól kell ismerni: polimorfizmus, absztrakt osztály, virtuális metódus, kivételkezelés, szálak, garbage collection, UML diagramok, stb. Továbbá nem árt a kapcsolódó technológiákkal tisztábban lenni, valamint olyan dolgokkal, mint az adatbázisok, operációs rendszerek, és így tovább.

Megemlítettük, hogy azokat a pályakezdőket keresik leginkább, akik az egyetemi évek alatt is letettek valamit az asztalra a kötelező feladatok megoldásán túl.

Az IT szakembereknek szóló karrierépítési rész után átvettük azokat a kérdéseket, amelyek legjobban foglalkoztatják manapság a gazdasági informatikus hallgatókat.

„Mégis mire jó egy gazdasági informatikus?” – hangzott el a kérdés.

„Így önmagában semmire” – válaszoltam. Erre döbbent csend támadt a teremben.

A hosszú hallgatást megtörve  elmondtam, hogy az szép és jó, hogy a Corvinus IT generalistákat nevel, de specializáció nélkül az ilyen emberek  nem mennek semmire. Ahhoz, hogy valaki jó IT szakember legyen, valamilyen területre szakosodnia kell, legyen az programozás, rendszermérnöki munka, vagy szoftvertesztelés. Érzésem szerint egy gazdinfós jó banki informatikus, üzleti elemző, alkalmazás támogató, projektmenedzser, IT sales szakember, IT tanácsadó, vagy QA szakember lehet, de ez specializáció nélkül nem megy. Ez a kijelentés nagy pofon volt azoknak a hallgatóknak, akiknek a gólyatáborban még azt mondták, hogy itt közép- és felsővezető képzés folyik, és csak azon kell majd gondolkodniuk, hogy a Mercedes bőrülése bordó vagy drapp legyen.

Aztán megnéztünk néhány éppen futó álláshirdetést, amelyekben kifejezetten gazdasági informatikusokat kerestek, s ezekből kiderült, hogy mit is feltételeznek a munkaadók a gazdasági informatikusok képességeiről és tudásáról. Nos, ez elég vegyes képet mutatott. Gazdasági informatika címszó alatt kerestek pénzügyi jelentéseket fejlesztő IT szakembereket, PHP programozókat, rendszergazdákat, ügyviteli rendszerfejlesztőket, vállalatirányítási rendszertámogatókat, üzleti elemzőket, csak éppen közép- és felsővezetőket nem.

A futó hirdetések rögtön generálták a következő kérdést: „Mire érdemes specializálódni?”.

„Hát azokra az alaptechnológiákra, amelyek követelményként jelennek meg a bemutatott álláshirdetésekben” – válaszoltam.

Minden területen valamiből nagyon erősnek kell lenni:

• adatbázisok: MSSQL, MySQL, PL/SQL, PostgreSQL, DB2,
• programozási nyelvek: VB, C#, C++, Java,
• szkriptnyelvek: Perl, Python,
• MS Office csomag: Excel, Access, VBA,
• operációs rendszerek: Unix/Linux, Windos,
• vállalatirányítási rendszerek: SAP, Oracle.

Aztán jött egy olyan kérdés, amire nem tudtunk megnyugtató választ adni: „Mi a különbség a mester és az alap diploma között, megéri-e tovább menni a BSc diploma megszerzése után?”

Leszögeztem, hogy ma már az IT világában diploma nélkül nem lehet állást szerezni, és hogy a tudás, a gyakorlat és a papír együtt számít, ugyanúgy, ahogy a nyelvtudásnál. Ha valamelyik hiányzik, akkor nem teljes értékű a szakember. Az, hogy éppen milyen rendszer van érvényben, véleményem szerint nem sokat változtat az említett „szentháromságon”.

Végül a CID-esek azt a kérdést tették fel, hogy szervezetük milyen módon segítheti a hallgatók szakmai fejlődését? Azt javasoltam, hogy folytassák azt a párbeszédet tagjaikkal, amit példamutató módon megkezdtek. Szervezzenek minél több hasonló előadást és összejövetelt, szakmai rendezvényeket, szemináriumokat. Ha tudnak, indítsanak önálló szakmai projekteket és versenyeket, melyekhez külső cégek segítségét és támogatását is kérjék.

Az összejövetel végén egy játékot hirdettünk, miszerint azok közül, akik a legjobb önéletrajzot adják le, kisorsolunk 1 gazdinfós hallgatót, aki részt vehet egy 2 órás személyes karrierépítési tanácsadáson, mely igazodik a nyertes igényeihez, de lehet például felkészítés az angol nyelvű állásinterjúra, vagy egy karrierépítő szakmai blog megtervezése és vázának elkészítése.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a gazdasági informatika szakon nagyon jó általános IT szakembereket képeznek, akik iránt gyenge kereslet van a piacon, s ezt az érdeklődést csak úgy lehet fokozni, ha a hallgatók önerejükből és a CID segítségével szakmai projektek során specializálódnak a keresett alaptechnológiákra. A szakmai ismertek bővítése mellett fontos, hogy felismerjék a közösségi oldalak és blogok növekvő befolyását a karrierépítésben, valamint azt, hogy akár nyelvről, akár szakmáról legyen szó, a tudás, a gyakorlat és a papír együtt számít.

A feledhetetlen estéért szeretnék köszönetet mondani Forgács Attila barátomnak, akit nemrég helyeztem el a Morgan Stanley-hez, és aki kezdeményezője volt az egész előadás elindításának, továbbá Mohácsi László és Csetényi Artúr tanár uraknak, akik ötleteket adtak és témákat vetettek fel, segítve felkészülésemet, és nem utolsó sorban a CID elnökségének és Steixner Balázsnak, akik megszervezték a hallgatók jelenlétét.

Az előadás további hasonló rendezvények megtartásának gondolatát vetette fel, melyeken a jövőben jómagam is aktívan részt veszek majd.

 

Az előadásról készült amatőr videó felvétel itt tekinthető meg: http://vimeo.com/18820287