K+F központ a szomszédban

K+F központ a szomszédban

Szabadságom alatt, az egyik szép napos reggelen azon gondolkodtam a Vaszary Villa teraszán, az új parkot csodálva, hogy mennyit fejlődött szülővárosom az elmúlt néhány évben. Csészényi zöld teámat kortyolgatva barátom érkezésére vártam. Ő az, akivel még a helyi cserkészcsapatban kötöttünk barátságot, s ő az, akivel rendszeresen találkozom valamelyik füredi kávézóban, hogy kötetlenül megbeszéljük folyó üzleti ügyeinket.

Vaszary Villa

Ötleteink és tapasztalataink megosztása mellett sokat beszélünk arról, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország ne csak az idegenforgalomra, vagy az ügyfélszolgálati központokra építve teremtsen munkahelyeket az embereknek. Ugyanez igaz Balatonfüredre is, ahol éveken át szinte csak a turizmusból tudtak az emberek megélni. Az elmúlt 10-12 évben azonban mindenki érezte, hogy ennek a korszaknak vége és új utakat kell keresni. Ekkor többekben, így bennem és barátaimban is felmerült az a gondolat, hogy miért nem települnek kutatási-fejlesztési központok a Balaton partjára, hiszen itt minden együtt van a nyugodt munkához.

Aztán a minap, amikor a strandról biciklivel jöttem fel a nejemék házához, feltűnt, hogy a sarkon lévő új házra egy hatalmas táblát szereltek, rajta a felirat: AdWare Research. Jó üzletemberhez méltóan rögtön rákerestem az interneten, s a honlapjukat böngészve rájöttem, hogy a cég nem is olyan fiatal, mivel már 13 éve működik. Hiába, a megoldás mindig ott hever a szemünk előtt. Mialatt mi azon meditáltunk, hogy de jó lenne beindítani a K+F tevékenységet Balatonfüreden, addig valaki, illetve valakik meg is csinálták.

Adware Research

Ezt a felfedezést csak megerősítette egy korábbi személyes beszélgetésem Bóka István polgármesterrel, Budapesten a Parlament Caféban, hiszen ő említette, hogy nem csak hogy egy cég, de egyenesen kettő K+F klaszter is alakult Balatonfüreden a közelmúltban, ahogy az le is jött a város honlapján.

Ezek után nem voltam szégyenlős és bejelentkeztem egy beszélgetésre, hiszen hajtott a kíváncsiság, meg, az hogy egy új üzleti partnert szerezzek a térségben, hiszen K+F területre nem könnyű jó szakembereket találni, így elkél majd a segítség.

Még aznap visszahívott Cserny Anikó a cég marketing menedzsere, akivel egyébként régebbről ismertük már egymást, hiszen sok közös barátunk van, és időpontot egyeztettünk. Másnap délelőtt, a nagy melegben át is ballagtam a cég újonnan épült, nagyon kellemes és családias központjába, ahol már várt Rák László (Röki) szakmai vezető, akit szintén ismerek látásból.

Bemutatkozásomban röviden elmondtam, hogy a Balaton térségében van már két nagy globális ügyfelünk, de nem csak multikkal szeretnénk együttműködni, hiszen számunkra fontosabb, hogy egy-egy cégnek mi legyünk a kizárólagos emberi erőforrás szolgáltatói, amely egyben a stratégia partnerség kulcsa.

Ezután Röki bemutatta céget.

Elmondta, hogy az Adware Research valójában a Pharmagora Életminőség Klaszter tagja, amely 2007-ben alakult és jelenleg 21 tagból áll.

“A Klaszter legígéretesebb projektjei olyan innovatív területekre irányulnak, mint a funkcionális élelmiszer, az étkezés kiegészítők, a gyógyszer kombinációk, az ezen területekre irányuló klinikai és pre-klinikai műszerfejlesztések, valamint klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó adatmenedzsment, biostatisztika és átfogó, szigorú minőségbiztosítás.” – áll a klaszter honlapján.

Az AdWare Research sokkal korában, 1997-ben alakult, ahogy erre már utaltam is, és fő tevékenysége az adatmenedzsment és biostatisztika, és emellett foglalkozik minőségbiztosítással, minőségirányítással és független auditok végzésével.

Egyik fő termékük a Mythos rendszer, amely egy Oracle® adatbázison alapuló klinikai adatkezelő rendszer. Segítségével biztosítható az adatok biztonsága, és az összes változás nyomon követése. A rendszer elsődleges funkciója az elektronikus adatok klinikai vizsgálatokból való összegyűjtése és kezelése.

Az AdWare Research olyan nagy hazai és külföldi cégeknek dolgozik, mint a Sanofi-Aventis, Richter, Novartis hogy csak a legismertebb neveket említsük, de helyi szinten a Szívkórháznak is nyújtanak biostatisztikai adatmenedzsment szolgáltatást.

Kérdésemre válaszolva elmondta Röki, hogy jelenleg 12-en vannak és nagyjából 20 főre szeretnének bővülni. Helyben, illetve a térségben szeretnék megtalálni a számukra szükséges emberi erőforrást, amely alatt első sorban informatikai beállítottságú tehetséges pályakezdőket értenek. Természetesen fontos itt is az erős angol nyelvtudás, nemcsak írásban, de szóban is. Azt is megtudtam, hogy biostatisztikust a legnehezebb találni, s ez talán a jövőben majd egy olyan keresés lesz, amelyben tudunk segíteni, ha helyben nem találnak rá embert.

Azt is megtudtam, hogy első sorban Nyugat-Európa felé nyitva szeretnének új ügyfeleket szerezni, hiszen abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy európai minőséget tudnak nyújtani indai árakon, s így rendkívül versenyképesek.

Megköszöntem Anikónak és Rökinek a találkozást, majd megittam az utolsó korty Kékkúti Ásványvizemet is és a melegben elindultam haza, a szomszédba, miközben arra gondoltam, hogy ma sem hagyom ki a strandot. De még mielőtt összepakoltam volna a strand felszerelést, leültem egy pohár csopaki rizlinggel és azon gondolkodtam, hogy rendkívül bíztató jeleket látok szülővárosomban, hiszen nemcsak új luxus-szállodák, bevásárló központok, kávézók és múzeumok nyílnak, hanem most már megvannak a magjai egy új magyar kutatási-fejlesztési centrumnak is. Jó lesz tehát odafigyelni ilyen szempontból is Balatonfüredre, hiszen a K+F a stratégiai húzó ágazat, nem pedig az ügyfélszolgálati központok.

K+F központ Balatonfüreden!

K+F központ Balatonfüreden? Tettem fel a kérdést pár hónapja a következő cikkben:

https://spillerlaszlo.wordpress.com/2009/03/22/kf-kozpont-balatonfureden/

Azóta ez már megvalósulni látszik.

Példaértékű az a fejlődés, amelyen szülővárosom keresztűl megy.

Az ország tényleg példát vehetne róla.

Íme a cikk, amely a részleteket közli:

“Hatszázmillió forintból kutatóközpont létesül a Fürdő utca elkerülő szakaszánál. Az alapkőletételnél Bóka István polgármester kijelentette: a város egy új ipari szolgáltató résszel lesz gazdagabb, új lehetőségek nyílnak Füred előtt.”

Folytatás a város honlapján:

Új negyed a városban – Kutató és fejlesztőközpont épül

K+F központ Balatonfüreden?

Első hallásra elég „agyament” felvetésnek tűnik a dolog, főleg akkor, amikor a legtöbb cég, helytelenül, pont a kutatási-fejlesztési tevékenységét csökkenti a válság miatt. Arról nem is beszélve, hogy a veszprémi régióban fejlesztői bázissal rendelkező két nagy autóipari beszállító céget is keményen érinti a „megváltozott gazdasági helyzet”.

Az azonban biztos, hogy a rövid távú célok érdekében nem érdemes feláldozni a K+F hosszú távon teremetett értékeit. Jelenleg mégis sokan ezt teszik. Illetve tették, például a Debrecenben is, ahol szintén egy nagy amerikai autóipari cég kényszerült több tucat magasan képzett és nyelveket jól beszélő, országos szinten is az élvonalba tartozó szoftverfejlesztőtől megválni.

Persze ennek a jelei már egy évvel ezelőtt is érződtek. A válság ugyanis nem tavaly ősszel kezdődött, hanem sokkal előbb… Csupán két olyan autóipari K+F központ létrehozásának 2007-2008-as bukásáról tudok, amely Miskolchoz kötődött.

Akkor mégis miért jön az a lehetetlen felvetés, hogy pont a Balaton mellett hozzon valaki létre K+F központot?

Azért mert K+F tevékenységre és központokra nagyobb szükség van mint valaha, csak nem mindegy hogy hol.

Miskolcról inkább eljönnek az emberek Budapestre, nem hogy odamennének.

Debrecent is sokan bebukták azok közül akik Budapestről mentek le két-három évvel ezelőtt.

Talán egyedül Szeged az, amellyel kapcsolatban pozitív példákat tudnék felhozni.

Nyugaton viszont a legmenőbb szoftverfejlesztő- vagy kutató központokat a városokon kívül, kellemes, nyugodt és tiszta környezetben hozzák létre, pontosan azért, hogy az ott dolgozók tudásuk legjavát nyújthassák. Nem ritka, hogy ezeket a központokat az erdőbe, folyók, tavak mellé, vagy egyenesen a tengerpartra telepítik. (Jómagam dolgoztam ilyen helyen és számos ismerősöm is.)

Én hazabeszélek, hiszen Balatonfüreden nőttem fel. Egyet viszont biztosan tudok: szoftvert fejleszteni nyugodtabban máshol nem lehet. Nem szerénytelenség azt állítanom, hogy első szakmai sikereim is ehhez a helyhez kötődnek.

Barátaimmal már sokat agyaltunk ezen a témán és bizonyos érveket és ellenérveket össze is gyűjtöttünk.

De vajon elég-e egy K+F központ létrehozásához, hogy a szoftverfejlesztők és mérnökök szép, nyugodt és kellemes hangulatban, kényelmes, tiszta és egészséges környezetben, mediterrán mikroklímában alkothatnak és élhetik mindennapjaikat?

Elég-e a sikerhez az, hogy számos kulturális-, sportolási- és wellness lehetőség áll rendelkezésre a munka utáni kikapcsolódáshoz, például a nyári szezonban úszás, vitorlázás, strandröplabda, tenisz, vízisí, szörfözés, kerékpározás, horgászás, kirándulás, futás, lovaglás, futball, mini golf stb., télen pedig korcsolyázás, fallabda, uszoda, teke, teremfoci, stb.

Garantálja-e a sikerességet a veszprémi Pannon Egyetem közelsége, amely a régió szellemi központja, több tucat műszaki és gazdasági szakkal (gépész, vegyész, informatikus, közgazdász, stb.)? Garantálja-e az, hogy itt erős a nyelvoktatás (angol, német, francia, stb.), és több száz olcsó és jól képzett mérnök végez évente, akiknek bére negyede-ötöde a német átlagnak? Garancia-e a sikerhez az egyetem K+F tapasztalata és háttere, nem is beszélve a doktori iskolákról és a kiterjedt kapcsolatrendszerről?

Szóval sok a kérdés és persze nincs befektető. Csak az a baj, hogy a mai Magyarországon mi mindig befektetőre várunk, vagy ami jól működik, azt is eladjuk, vagy odaadjuk a globális spekulatív tőkének. Holott ha saját lábunkra állnánk, K+F nagyhatalom lehetnénk Európában, sőt a világon.

Tehát én azt mondom, hogy K+F tevékenység kell, de nem a nagyvárosokban, és ha lehet, akkor a magyarok ezt csinálják maguk és ne a külföldiek irányításával.